32. tanulmány
Értelem szerinti hangsúlyozás és moduláció
1., 2. Hogyan hat az előadásra az értelem szerinti hangsúlyozás?
1 Az értelem szerinti hangsúlyozás és a moduláció együttesen értelmessé és színessé teszi a beszédet. Nélkülük a gondolatok eltorzulnának és az érdeklődés elapadna. Mivel a kettő közül rendszerint az értelem szerinti hangsúlyozást könnyebb elsajátítani, ezért először ennek a pontnak fogunk figyelmet szentelni.
2 Tartsd szem előtt, hogy mit jelent az értelem szerinti hangsúlyozás! A szavakat és a gondolatokat úgy kell hangsúlyoznod, hogy pontos értelmet adjanak, és hogy a hallgatók felismerjék viszonylagos fontosságukat. Néha csupán erős vagy gyenge hangsúlyozásra van szükség, de vannak alkalmak, amikor finomabb árnyalatokat is ki kell fejezned.
3—7. Mondd el, hogyan lehet elérni jó értelem szerinti hangsúlyozást?
3 Gondolatközvetítő szavak hangsúlyozása a mondatban. Ha megkérdezzük magunkat, hova helyezzük a hangsúlyt, tulajdonképpen azt kérdezzük, hogy mely szavakat kell hangsúlyoznunk. Ez annyit jelent, mint felismerni, hogy mely szavak a gondolat közvetítői, és azután a helyes hangsúlyozással elérni, hogy a körülöttük levő szavak közül kiemelkedjenek. Ha más szavakat hangsúlyozunk és nem azokat, amelyek a gondolat hordozói, az értelem homályos vagy eltorzult lesz.
4 A legtöbb ember világosan fejezi ki magát a megszokott, mindennapi beszédben. Ezért ez a szempont nem jelent valódi problémát, hacsak nincs valamilyen különösen modoros szokásod, mint például a ragok hangsúlyozása. A hangsúly elhelyezésének kérdésében minden feltűnő hiányosság az ilyen modorosság következménye. Ha ez a problémád, szorgalmasan dolgozz az eltávolításán! Az ilyen szokásokat rendszerint nem lehet egy vagy két előadás folyamán levetkőzni. Ezért a tanácsadó nem fog visszatartani ennél a képesítésnél, ha a nem megfelelő helyeken való hangsúlyozásod nem annyira feltűnő, hogy eltorzítaná az értelmet. Hogy azonban hatásos és eredményes előadóvá lehess, addig dolgozz ezen a képesítésen, míg teljesen el nem sajátítod a helyes hangsúlyozást.
5 A nyilvános olvasásra való felkészülésnél rendszerint jobban át kell gondolni az értelem szerinti hangsúlyozást, mint a szabadon mondott beszédnél. Ez éppúgy érvényes az írásszövegek felolvasására az előadásban, mint a bekezdések felolvasására az Őrtorony gyülekezeti tanulmányozásánál. Miért kell nagyobb figyelmet szentelni az értelem szerinti hangsúlyozásnak a felolvasásnál? Azért, mert az írott anyagot rendszerint más valaki írta. Ezért kell a gondolatokat gondosan tanulmányoznunk és elemeznünk, valamint a kifejezéseket addig ismételnünk, amíg számunkra természetessé lesznek.
6 Hogyan lehet elsajátítani a helyes hangsúlyozást, illetve az értelem szerinti hangsúlyozást? Egy egész sor olyan módszer van, amelyeket gyakran kombinálni is lehet. Ezek: a nagyobb hangerő, a lendület (intenzitás) vagy átérzés, a hang mélyítése vagy felemelése, lassú és megfontolt kifejezésmód, gyorsított tempó, bizonyos kifejezések előtt vagy után (vagy mind a két esetben) tartott szünetek, taglejtések és arckifejezés.
7 Elsősorban az érdekeljen, hogy a megfelelő helyen hangsúlyozz és elegendő mértékben ahhoz, hogy a kulcsfontosságú szavak kitűnjenek! Ezért az anyag elkészítésénél húzd alá a kulcsfontosságú szavakat, ha olvasni fogod az előadást! Ha szabadon mondott beszédet fogsz tartani, úgy világosan vésd az emlékezetedbe ezeket a gondolatokat! Használj kulcsfontosságú szavakat a feljegyzéseidben, és azután ezeket a szavakat hangsúlyozd!
8., 9. Miért fontos a fő gondolatok hangsúlyozása?
8 A fő gondolatok hangsúlyozása a beszédben. Az értelem szerinti hangsúlyozásnak ez a szempontja a legtöbbször hiányzik. Így az előadásban nincsenek csúcspontok. Az előadott anyagból semmi sem emelkedik ki. Az előadás végén semmire sem lehet visszaemlékezni, ami különösképpen kitűnne. Még ha a fő pontokat helyesen készítjük is elő a kiemelésre, ám az előadás folyamán nem hangsúlyozzuk őket megfelelően, ez annyira legyengítheti a hatásukat, hogy teljesen elvesznek.
9 Hogy áthidald ezt a nehézséget, először gondosan elemezned kell az anyagodat. Melyik pont a legfontosabb az előadásban? Fontosság szerint mi következik azután? Mit mondanál, ha az előadás magját egy vagy két mondatban kellene kifejezned? Ez az egyik legjobb módja a fő pontok felismerésének. Amikor már ismered őket, jegyezd be a feljegyzéseidbe vagy a kéziratba, amit olvasni fogsz! Ezután ezekre a pontokra mint tetőpontokra építhetsz. Ezek az előadásod csúcspontjai, és ha az anyagot jól vázolod és a lehető legnagyobb hangsúllyal adod elő, az alapvető gondolatok megmaradnak a hallgatók elméjében. Ez a beszéd fő célja.
**********
10—12. Magyarázd meg, mit jelent a moduláció!
10 Az egyszerű értelem szerinti hangsúlyozás lehetővé teszi a hallgatóknak megérteni azt, amit mondasz, de a hangsúlyozásnak az a változatossága, amit a moduláció nyújt, élvezetesebbé teszi számukra a hallgatást. Felhasználod-e jól a modulációt a szántóföldi szolgálatban és az előadásaidban is, ha kiváltságodban áll a gyülekezetben beszélni?
11 A moduláció a hangmagasság, a tempó és a hangerő periodikus változtatása, aminek célja az érdeklődés fenntartása és az előadó folyamatban levő gondolatainak és érzéseinek kifejezése. Számodra az a legjobb, ha modulációdban felhasználod az egész színskálát, amit egy bizonyos előadás lehetővé tesz. A moduláció legmagasabb fokán kisebb méretű felindulást, lelkesedést és élénk érdeklődést, a középfokán mérsékelt érdeklődést, míg a legalacsonyabb fokán komolyságot és ünnepélyességet fejezhetsz ki.
12 Bizonyára egyetlen esetben sem szeretnél szélsőséges kifejezésmóddal színpadi hatást kelteni. Beszédünknek színesnek kell lennie; nem kenetteljesen fennköltnek, mint az ortodox papság beszéde, de nem is hisztérikusan erőszakosnak, mint ahogy egyes vándor hitszónokok beszélnek. A helyes méltóság és a Királyság üzenete iránti tisztelet megvéd bennünket az ilyen nem keresztényi megnyilatkozásoktól.
13—14. Mit értünk a hangerő változatosságán?
13 Változatosság a hangerőben. Talán a legegyszerűbb módja a modulálásnak az, ha változtatod a hangerődet. Ezzel tudod a csúcspontokat felépíteni és az előadás fő pontjait kihangsúlyozni. Csupán a hang felemelése azonban nem mindig eredményezi azt, hogy bizonyos pontok kiemelkedjenek. Egyes esetben talán feltűnőbbé lesznek ugyan, de a megnövelt hangerővel, amellyel előadod, meghiúsíthatod célodat. Megtörténhet, hogy azok a pontok, amelyekről éppen beszélsz, inkább melegséget és érzést követelnek, mintsem élénk hangot. Ilyen esetben vedd vissza hangodat, de növeld a hatásfokot. Ugyanez érvényes akkor is, ha szorongást vagy félelmet akarnál kifejezni.
14 Habár a hangerőben való változatosság nélkülözhetetlen a moduláció számára, mégis vigyázni kell: ne beszélj olyan csendesen, hogy ne lehessen hallani beszédedet. De olyan hangosan sem szabad beszélned, hogy az kellemetlen legyen.
15—17. Hogyan növeli az előadás értékét a tempó változatossága?
15 Változatosság a tempóban. Csak kevés kezdő előadó változtatja az emelvényen a tempót. Mindennapi beszédünkben állandóan ezt tesszük, mivel a szavak természetesen áradnak belőlünk, úgy ahogy gondolkodunk vagy ahogyan szükségünk van rájuk. De a kezdő előadó az emelvényen ezt rendszerint nem tudja megtenni. A szavakat és a gondolatokat igen gondosan készíti elő, úgyhogy minden szót egyforma gyorsasággal mond ki. Ha vázlat szerint beszél, könnyebben kilábal majd ebből a gyöngeségből.
16 Az előadásod alapvető ritmusát mérsékelt tempónak kell uralnia. A kevésbé fontos pontok, az elbeszélés, a legtöbb szemléltetés stb. lehetővé teszi a gyorsítást. A súlyosabb bizonyítékok, a csúcspontok és a fő pontok rendszerint lassúbb előadást igényelnek. Olyan esetekben, amikor különösen ki akarsz valamit hangsúlyozni, a hangsúly kedvéért lassabban és megfontoltabban beszélhetsz. Sőt teljesen meg is állhatsz, szünetet iktathatsz be, ami a tempó teljes megváltozását jelentheti.
17 Most néhány figyelmeztetés következik. Soha ne beszélj olyan gyorsan, hogy ezáltal kárt szenvedjen a kiejtésed! Kitűnő gyakorlatra tehetsz szert az otthoni gyakorlásaid folyamán, ha megpróbálsz olyan gyorsan olvasni fennhangon, amennyire csak tudsz akadozás nélkül. Újból és újból ismételd ugyanazt a bekezdést és állandóan fokozd a tempót, anélkül, hogy megbotlanál vagy elvesztenéd beszéded tagoltságát! Azután igyekezz a lehető leglassabban olvasni és nyújtsd meg a ma-gán-hang-zó-kat! Azután hirtelen váltakozva addig gyorsíts és lassíts, míg a hangod könnyen kezelhető lesz és engedelmeskedni fog akaratodnak! Azután, ha beszélni fogsz, a tempót önkéntelenül fogod változtatni az előadásod értelme szerint.
18—20. Magyarázd meg, hogyan lehet elérni a hangmagasságban való változatosságot?
18 Változatosság a hangmagasságban. A hangmagasság különböző fokokban való változtatása talán a legnehezebb pontja a modulációnak. Természetesen állandóan hangsúlyozunk szavakat a hangmagasság csekély felemelésével, amit rendszerint a hangerő enyhe növelésével kísérünk. Mintegy megnyomjuk a szót.
19 A hangmagasság ilyen csekély változtatása azonban nem elegendő, ha a legnagyobb hasznot akarjuk meríteni a modulációnak ebből a vonásából. Próbáld meg hangosan olvasni az 1Mózes 18:3–8. és a 19:6–9. verseit! Figyeld meg, hogy ezek a versek mennyire különböző tempót és hangmagasságot követelnek! Az izgalom és a lelkesedés mindig magasabb hangot követel, mint a bánat vagy a szorongás. Ha ezek az érzések felmerülnek az anyagodban, fejezd ki őket a megfelelő módon!
20 Az ebben a beszédképesítésben felmerülő gyengeség legfőbb oka az elégtelen hangterjedelem. Ha ez a nehézséged, dolgozz rajta! Igyekezz hasonló gyakorlatot végezni, mint amilyet már ebben a tanulmányban ajánlottunk! Ebben az esetben azonban a tempó változtatása helyett a hangmagasság emelésén vagy csökkentésén dolgozz!
21—24. Miért kell a modulációt a gondolatokhoz vagy érzésekhez alkalmazni?
21 A gondolathoz vagy érzéshez alkalmazott moduláció. Erről az előadói képesítésről való eddigi értekezésünkből világosan kitűnik, hogy a hangot nem lehet csupán a változatosság kedvéért variálni. Kifejezéseidnek meg kell felelniük mondanivalód hangulatának. Hol kezdődik tehát a moduláció? Nyilván már az anyagnak az előadáshoz történő előkészítésénél. Ha az előadásod csupán bizonyításból vagy csupán buzdításból áll, nem lesz változatos az előadásmódod. Amikor tehát befejezted a vázlat elkészítését, ismét vizsgáld meg és bizonyosodj meg, együtt van-e minden kellék, amely lehetővé teszi a színes és ugyanakkor jelentőségteljes előadást.
22 Néha azonban megtörténik, hogy az előadás alatt a tempó változtatásának a szükségét érzed. Az az érzésed, hogy az előadás vontatott. Mit tehetsz ilyenkor? Ebben a tekintetben ismét jó a szabadon mondott beszéd. Az előadás folyamán megváltoztathatod az anyag természetét. Hogyan? Az egyik lehetőség az, hogy abbahagyod a beszédet és bibliaszöveget olvasol fel. Vagy néhány kijelentést kérdésre változtathatsz át hangsúlyozási szünettel. Talán egy szemléltetést is beszúrhatnál, amellyel megváltoztatod vázlatod egyik bizonyítékát.
23 Ezeket a módszereket azonban, amelyeket az előadás folyamán fel lehet használni, csak a tapasztalt előadók vegyék igénybe. De ugyanezeket a gondolatokat felhasználhatod a feladatodra való előzetes felkészülésnél is.
24 Azt mondják, hogy a moduláció a beszéd fűszere. Ha a moduláció helyes formáját megfelelő mértékben használod, az anyagod teljes szépségben fog pompázni, és a hallgatóidnak örömük fog telni benne.