Tizenkettedik fejezet
Mit jelent a megkeresztelkedésed?
1. Miért érdekeljen mindnyájunkat a vízben való megkeresztelkedés?
JÉZUST i. sz. 29-ben keresztelte meg Keresztelő János vízbemerítéssel a Jordánban. Mindezt Jehova is végignézte, és kifejezte helyeslését (Máté 3:16, 17). Jézus ezzel példát állított, amelyet minden tanítványának követnie kell. Három és fél évvel később Jézus a következő utasítást adta tanítványainak: „Nekem adatott minden hatalom az égben és a földön. Menjetek hát, és tegyetek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket, kereszteljétek meg őket az Atyának, a Fiúnak és a szent szellemnek nevében” (Máté 28:18, 19). Te már megkeresztelkedtél Jézus előbbi utasításával összhangban? Ha még nem, akkor tervezed?
2. Milyen kérdéseket kell megvizsgálni a keresztelkedéssel kapcsolatban?
2 Bármi legyen is a helyzet, fontos, hogy mindenki pontosan megértse a keresztelkedés jelentését, aki Jehovát szeretné szolgálni, és az igazságos új világában szeretne élni. A többi között a következő kérdéseket érdemes megvizsgálni: A megkeresztelkedés ugyanazt jelenti a keresztényeknél napjainkban, mint Jézus esetében? Mit jelent „az Atyának, a Fiúnak és a szent szellemnek nevében” megkeresztelkedni? Mit jelent azzal összhangban élni, amit a keresztények vízben való megkeresztelése jelképez?
János keresztelése
3. Kikre korlátozódott János keresztelése?
3 Jézus megkeresztelkedése előtt körülbelül hat hónappal Keresztelő János elment a júdeai pusztaságba prédikálni, és ezt hirdette: „Tanúsítsatok megbánást, mert elközeledett az egek királysága” (Máté 3:1, 2). Az emberek hallották Jánost, és megszívlelték, amit mondott. Nyíltan megvallották bűneiket, megbánták azokat, majd odamentek Jánoshoz, hogy keresztelje meg őket a Jordánban. Ez a keresztelkedés csak a zsidóknak volt lehetséges (Lukács 1:13–16; Cselekedetek 13:23, 24).
4. Miért kellett az első századi zsidóknak sürgősen megbánniuk bűneiket?
4 Ezeknek a zsidóknak sürgősen meg kellett bánniuk bűneiket. I. e. 1513-ban a Sínai-hegynél az ősatyáik nemzetként szövetségre léptek Jehova Istennel — egy hivatalos, ünnepélyes megegyezésre jutottak. Ám súlyos bűnöket követtek el, és nem éltek a szövetségben meghatározott felelősségeikkel összhangban, így bűnösökként el lettek ítélve. Jézus napjaiban a helyzetük már válságossá vált. Jehovának a Malakiás által megjövendölt „nagy és félelmetes napja” közel volt. I. sz. 70-ben eljött ez a ’nap’, amikor is a római hadsereg elpusztította Jeruzsálemet a templomával együtt, ezenkívül több mint egymillió zsidót. Jehova elküldte Keresztelő Jánost, aki buzgóságot mutatott az igaz imádat iránt, hogy „felkészített népet készítsen elő Jehovának”. Meg kellett bánniuk a mózesi törvényszövetség ellen elkövetett bűneiket, és fel kellett készülniük Isten Fiának, Jézusnak a fogadására, akit Jehova küld hozzájuk (Malakiás 4:4–6; Lukács 1:17; Cselekedetek 19:4).
5. a) Miért adott hangot kétségének János, amikor Jézus odament hozzá, hogy keresztelje meg? b) Mit jelképezett Jézus megkeresztelkedése?
5 Jézus is azok között volt, akik Jánoshoz mentek, hogy megkeresztelje őket. De miért? János tudta, hogy Jézusnak nincsenek bűnei, amelyeket meg kellene bocsátani, ezért így szólt hozzá: „Nekem kell általad megkeresztelkednem, és te jössz énhozzám?” Jézus keresztelkedése azonban mást jelképezett. Ezt válaszolta Jánosnak: „Engedd ez alkalommal, mert így illik teljesítenünk mindazt, ami igazságos” (Máté 3:13–15). Jézusnak nem voltak bűnei, így a megkeresztelkedése nem a bűneinek a megbánását jelképezte, és nem is kellett átadnia magát Istennek, mert már egy Jehovának önátadott nemzet tagja volt. Különleges volt számára, amikor 30 éves korában megkeresztelkedett, mert ez azt jelképezte, hogy bemutatja magát égi Atyjának a további akarata cselekvésére.
6. Mennyire vette Jézus komolyan Istennek a rá vonatkozó akaratát?
6 Istennek Krisztus Jézusra vonatkozó akarata magában foglalta a Királysággal kapcsolatos tevékenységeket (Lukács 8:1). Azt is megkívánta Jézustól, hogy feláldozza tökéletes emberi életét, amely váltságul szolgál, és alapot adott egy új szövetségnek (Máté 20:28; 26:26–28; Héberek 10:5–10). Jézus nagyon komolyan vette azt, amit a megkeresztelkedése jelképezett. Nem engedte, hogy a figyelme elterelődjön az elsődleges feladatáról. Földi életének végéig hűségesen teljesítette Isten akaratát, és legfontosabb munkájának tekintette Isten Királysága prédikálását (János 4:34).
A keresztény tanítványok vízben való megkeresztelkedése
7. Mire kapnak utasítást a keresztények i. sz. 33 pünkösdje óta a kereszteléssel kapcsolatban?
7 Jézus első tanítványait János keresztelte meg vízben, majd Jézushoz irányította őket mint az égi Királyság eljövendő tagjait (János 3:25–30). Jézus irányításával ezek a tanítványok is megkereszteltek némelyeket, és ennek ugyanolyan jelentősége volt, mint János keresztelésének (János 4:1, 2). I. sz. 33 pünkösdjétől azonban kezdtek azzal a paranccsal összhangban cselekedni, hogy „az Atyának, a Fiúnak és a szent szellemnek nevében” kereszteljenek embereket (Máté 28:19). Te is hasznosnak fogod találni, amint megvizsgáljuk ennek a jelentését.
8. Mit jelent az ’Atyának nevében’ megkeresztelkedni?
8 Mit jelent az ’Atyának nevében’ megkeresztelkedni? Azt, hogy elfogadjuk a nevét, helyzetét, hatalmát, szándékát és törvényeit. Vizsgáljuk meg, mit jelentenek ezek. 1. A nevével kapcsolatban a Zsoltárok 83:19 ezt mondja: „te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.” 2. A helyzetét tekintve a 2Királyok 19:15 (NW) ezt mondja: ’Ó, Jehova, egyedül te vagy az igaz Isten.’ 3. A Jelenések 4:11 ezt írja a hatalmáról: „Méltó vagy, Jehova, igen, Istenünk, hogy tiéd legyen a dicsőség, a tisztelet és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett.” 4. Azt is el kell ismernünk, hogy Jehova az Életadó, akinek az a szándéka, hogy megmentsen bennünket a bűntől és a haláltól: „Az Úré a szabadítás” (Zsoltárok 3:9; 36:10). 5. El kell fogadnunk, hogy Jehova a legfőbb törvényhozó: „az ÚR a mi bíránk, az ÚR a törvényadónk, az ÚR a királyunk” (Ézsaiás 33:22, Úf.). Mivel az előbbi dolgok mindegyike vonatkozik Jehovára, a következő felhívást kapjuk: „Szeretned kell Jehovát, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és egész elméddel” (Máté 22:37).
9. Mit jelent a ’Fiúnak nevében’ megkeresztelkedni?
9 Mit jelent a ’Fiúnak nevében’ megkeresztelkedni? Azt, hogy elismerjük Jézus Krisztus nevét, helyzetét és hatalmát. A Jézus név azt jelenti, hogy ’Jehova a megmentés’. Helyzetét az határozza meg, hogy ő Isten egyetlen-nemzett Fia, akit Isten legelőször teremtett (Máté 16:16; Kolosszé 1:15, 16). A János 3:16 ezt mondja nekünk erről a Fiúról: „Isten annyira szerette a világot [a megváltható emberek világát], hogy az ő egyetlen-nemzett Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen.” Mivel Jézus hűségesen halt meg, Isten feltámasztotta őt a halálból, és további hatalmat adott neki. Pál apostol szerint Isten ’magasabb állásba emelte’ Jézust, Jehova után ő lett a második legnagyobb személy az egész világegyetemben. Ezért szükséges az, hogy „Jézus nevében minden térd meghajoljon . . . , s minden nyelv nyíltan megvallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Istennek, az Atyának dicsőségére” (Filippi 2:9–11). Ez azt jelenti, hogy engedelmeskedünk Jézus parancsolatainak, melyek magától Jehovától származnak (János 15:10).
10. Mit jelent a „szent szellemnek nevében” megkeresztelkedni?
10 Mit jelent a „szent szellemnek nevében” megkeresztelkedni? Azt, hogy felismerjük a szent szellem szerepét és működését. De mi a szent szellem? Jehova tevékeny ereje, amely által véghezviszi szándékait. Jézus ezt mondta követőinek: „kérni fogom az Atyát, és másik segítőt ad nektek, hogy az örökre veletek legyen, az igazság szellemét” (János 14:16, 17). Minek a megtételére teszi ez a szellem alkalmassá őket? Jézus a későbbiekben ezt mondta: „erőt kaptok majd, amikor a szent szellem eljön rátok, és tanúim lesztek mind Jeruzsálemben, mind egész Júdeában, és Szamáriában, és a föld legtávolabbi részéig” (Cselekedetek 1:8). Jehova a Biblia megírását is a szent szellem segítségével ihlette: „Prófécia ugyanis soha nem hozatott ember akaratából, hanem Istentől szóltak emberek, amint szent szellemtől vitettek” (2Péter 1:21). Így amikor a Bibliát tanulmányozzuk, elismerjük a szent szellem szerepét. Egy másik mód, ahogyan a szent szellemet el tudjuk ismerni, az, ha kérjük Jehovát, hogy segítsen megteremni a „szellem gyümölcsét”, mely a következő: „szeretet, öröm, béke, hosszútűrés, kedvesség, jóság, hit, szelídség, önuralom” (Galácia 5:22, 23).
11. a) Mi a keresztelkedés valódi jelentősége napjainkban? b) Hogyan hasonlítható a keresztelkedés ahhoz, hogy valaki meghal és feltámad?
11 Időszámításunk szerint 33-tól kezdődően először a zsidók és a zsidó prozeliták keresztelkedtek meg Jézus utasításaival összhangban. Röviddel ezután a szamáriaiak is megkapták azt az értékes lehetőséget, hogy keresztény tanítványokká válhattak. Majd i. sz. 36-ban a meghívás kiterjedt a körülmetéletlen nem zsidókra is. Megkeresztelkedésük előtt a szamáriaiaknak és a nem zsidóknak személyesen át kellett adniuk magukat Jehovának arra, hogy a Fia tanítványaiként őt fogják szolgálni. A keresztények vízben való megkeresztelkedésének a mai napig ez a jelentősége. A vízben való teljes alámerülés megfelelő jelképe ennek a személyes önátadásnak, mert a keresztelkedés egy jelképes temetés. A keresztelkedésnél a víz alá merülés azt jelképezi, hogy az ember meghal az előző életútjának. A vízből való kijövetelnek pedig az a jelentése, hogy az ember feltámad Isten akaratának cselekvésére. Ez az „e g y keresztség” mindenkire vonatkozik, aki igaz kereszténnyé válik. A keresztelkedéskor Jehova keresztény Tanúivá válnak, Isten felszentelt szolgáivá (Efézus 4:5; 2Korintus 6:3, 4).
12. Minek felel meg a keresztények vízben való megkeresztelkedése, és hogyan?
12 Isten szemében az ilyen keresztelkedésnek nagy értéke van, mert megmentéshez vezethet. Péter apostol például a következőket írta, miután megemlíti, hogy Noé bárkát épített, amelyben a családjával együtt megmenekült az Özönvíz idején: „Ami ennek megfelel, tudniillik a keresztség (nem a hústest szennyének eltávolítása, hanem az Istenhez intézett kérés jó lelkiismeretért), az most titeket is megment Jézus Krisztus feltámadása által” (1Péter 3:21). A bárka egyértelműen bizonyította, hogy Noé hűségesen elvégezte azt a munkát, amelyet Istentől kapott. Miután elkészült a bárka, „az akkori világ pusztulást szenvedett, amikor elárasztották vízzel” (2Péter 3:6). Noé azonban és családja, ’nyolc lélek biztonságban vitetett át a vízen’ (1Péter 3:20).
13. Mitől menekülnek meg a keresztények a vízben való megkeresztelkedéssel?
13 Azok, akik ma átadják magukat Jehovának a feltámasztott Krisztusba vetett hitük alapján, önátadásukat megkeresztelkedéssel jelképezik. Előrehaladnak Isten napjainkra vonatkozó akaratának cselekvésében, és megmenekülnek a jelenlegi gonosz világból (Galácia 1:3, 4). Többé már nem vár rájuk pusztulás, mint a dolgok ezen jelenlegi gonosz rendszerére. Nem fognak a világgal együtt elpusztulni, és Isten jó lelkiismeretet ad nekik. János apostol erről biztosítja Isten szolgáit: „a világ elmúlóban van, s ugyanígy a kívánsága is, de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké” (1János 2:17).
Éljünk összhangban a kötelezettségeinkkel!
14. Miért nem garancia a megmentésre, ha megkeresztelkedünk?
14 Hibás lenne úgy következtetnünk, hogy ha megkeresztelkedünk, az garancia a megmentésre. A megkeresztelkedésnek csak akkor van értéke, ha valaki őszintén átadja magát Jehovának Jézus Krisztuson keresztül, aztán Isten akaratát cselekszi, és hűséges marad mindvégig. „Aki mindvégig kitart, az részesül megmentésben” (Máté 24:13).
15. a) Mi Isten akarata a megkeresztelt szolgáira vonatkozóan napjainkban? b) Mennyire kell fontosnak tartani a keresztény tanítványi mivoltunkat az életünkben?
15 Isten Jézusra vonatkozó akarata azt is magában foglalta, hogy miként használja fel emberi életét. Meg kellett halnia, és fel kellett áldoznia életét. Nekünk a testünket kell felajánlanunk Istennek, az ő akarata cselekvésére áldozva az életünket (Róma 12:1, 2). Természetesen nem mondhatjuk, hogy Isten akaratát tesszük, ha csak elvétve is, de szándékosan a körülöttünk lévő világhoz hasonlóan viselkedünk, vagy ha az életünket önző célok köré építjük fel, és Istennek csak tessék-lássék módra szolgálunk (1Péter 4:1–3; 1János 2:15, 16). Amikor egy zsidó megkérdezte, mit kell tennie ahhoz, hogy örök élete legyen, Jézus kiemelte, hogy milyen fontos erkölcsileg tiszta életet élni. Aztán egy ennél is fontosabb dolgot hangsúlyozott: Jézus követőiként keresztény tanítványoknak kell lennünk. Ennek kell az életben a legfontosabbnak lennie. Nem lehet az anyagi érdekek mögé helyezni (Máté 19:16–21).
16. a) Milyen kötelezettsége van minden kereszténynek a Királysággal kapcsolatban? b) A 116. és 117. oldalon lévő képek szerint milyen hatékony módokon lehet végezni a Királyság-munkát? c) Mit bizonyít az, hogy teljes szívvel kivesszük részünket a tanúskodómunkából?
16 Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy Isten Jézusra vonatkozó akarata fontos tevékenységet foglalt magában Isten Királyságával kapcsolatban. Bár ő felkent volt, és később Király lett, földön léte alatt buzgón tanúskodott a Királyságról. Nekünk is hasonló tanúskodómunkát kell végeznünk, és minden okunk megvan arra, hogy teljes szívvel részt vegyünk ebben. Ha így teszünk, azzal kimutatjuk, hogy értékeljük Jehova szuverenitását, és szeretjük az embertársainkat (Máté 22:36–40). Azt is megmutatjuk, hogy Jehova imádóival egységben vagyunk világszerte, akik mindannyian Királyság-hirdetők. Együtt, az egész világon, egységben előretörünk az örök élet eléréséért, amely ennek a Királyságnak a földi birodalmában fog megvalósulni.
Beszéljük meg a főbb pontokat!
• Milyen hasonlóságok és különbségek vannak a mai vízben való megkeresztelkedés és Jézus megkeresztelkedése között?
• Mit jelent „az Atyának, a Fiúnak és a szent szellemnek nevében” megkeresztelkedni?
• Mit foglal magában az, hogy összhangban élünk a keresztényi vízben való megkeresztelkedésre vonatkozó kötelezettségeinkkel?
[Képek a 116., 117. oldalon]
A KIRÁLYSÁG HIRDETÉSÉNEK NÉHÁNY MÓDJA
Ajtóról ajtóra
Rokonoknak
Munkatársaknak
Iskolatársaknak
Az utcán
Az érdeklődők újralátogatásával
Házi bibliatanulmányozások által