’Mit kíván meg tőled Jehova?’

1–2. Miért bátorító megfigyelni, hogy mit váltott ki Jehovából ókori népének az erkölcsi hanyatlása?

KÉPZELD magad elé a következő jelenetet: Egy kislány összerezzen, amikor valaki hangosan bekopog hozzájuk. Attól fél, hogy a becstelen kereskedő az, aki a tartozásukat akarja behajtani. Sok embert becsapott már hamis súlyokkal és törvénytelen kamatokkal. Úgy marad büntetlen, hogy lefizeti a város vezetőit, akik becsukják a fülüket az áldozatok panaszai előtt. A kislány védtelennek érzi magát. Az apja otthagyta őket egy fiatalabb nőért. Őt és az anyukáját akár el is adhatják rabszolgának.

² Történetük olyan elemekből tevődik össze, melyekről a 12 próféta elítélően szólt (Ámós 5:12; 8:4–6; Mikeás 6:10–12; Sofóniás 3:3; Malakiás 2:13–16; 3:5). Mit tettél volna, ha akkor élsz? Bármilyen lehangolónak tűnik is az akkori helyzet, bátoríthat téged, ahogyan Jehova a népével bánt ezeknek a prófétáknak a korában. Igen, ebből a 12 könyvből azt láthatod, hogy Isten a kiváló tulajdonságokra és viselkedésre helyezte a hangsúlyt. Buzdítása megerősítheti az erkölcsösségedet, jó tettekre indíthat, és arra, hogy dicsérd őt. Minthogy Jehova ítéletnapja sebesen közeledik, megértheted, mit kíván meg tőled Isten, ha odafigyelsz ezeknek a könyveknek az építő üzenetére. Először vedd szemügyre Mikeás korát, az i. e. nyolcadik századot.

3–4. a) Milyen megható kérést olvashatunk Mikeás könyvében? b) Téged hogyan érint a Mikeás 6:8-ban megfogalmazott kérdés?

³ Mikeás könyvéről az lehet az első benyomásod, hogy az önfejű izraeliták elleni vádak hosszú sorát tartalmazza. Való igaz, hogy Jehova tisztában volt azzal, hogy mennyire züllött a neki átadott nép, beleértve azokat, akikről azt mondta, hogy ’gyűlölik a jót, és szeretik a rosszat’ (Mikeás 3:2; 6:12). De az elítélő szavak mellett ott találjuk a Biblia egyik legmeghatóbb és legösztönzőbb intését is. Mikeás az igazságos irányadó mértékek Forrására irányítva a figyelmet ezt a gondolatébresztő kérdést teszi fel: „Hát nem azt kívánja meg tőled Jehova, hogy igazságosságot gyakorolj, szeresd a kedvességet, és szerényen járj Isteneddel?” (Mikeás 6:8).

⁴ Látod, hogyan kérlel minket a Teremtőnk? Kedvesen emlékeztet rá, hogy milyen jó tulajdonságokat fejleszthetünk ki, ahelyett hogy hagynánk, hogy letérítsen az útjáról a minket körülvevő gonoszság. Jehova tudja, hogy hűséges emberek lévén igenis szeretnénk neki tetsző tulajdonságokat ápolni, és ő bízik bennünk. Mit felelnél, ha megkérdeznék, hogy személy szerint tőled mit kíván meg Jehova? Rá tudnál mutatni olyan területekre az életedben, amelyeket befolyásolnak Isten erkölcsi irányadó mértékei, illetve amelyeket befolyásolniuk kellene? Az Istennel ápolt kapcsolatod és az életed minősége sokat fog javulni, ha mindig megfelelsz ezeknek az irányadó mértékeknek. Mivel a föld hamarosan paradicsommá válik, meríts erőt ebből a buzdításból: „Vessetek magatoknak igazságosságban, arassatok szerető-kedvesség szerint! Műveljetek magatoknak szántóföldet, amikor itt az ideje Jehova keresésének, míg el nem jön, és igazságosságra nem oktat benneteket” (Hóseás 10:12). Most elemezzük a Mikeás 6:8-ban feljegyzett kitűnő tanács főbb gondolatait!

 5. Miért fontos, hogy ’szerényen járjunk Istennel’?

⁵ Mikeás kijelenti azt a lényeges igazságot, hogy Jehova megkívánja, hogy ’szerényen járjunk vele’. A szerénység csak a hasznunkra válhat, mert „a szerényeknél bölcsesség van” (Példabeszédek 11:2). Magában foglalja, hogy tudatában vagyunk az ádámi bűn miatt meglévő korlátainknak. A szándékos bűnök elleni harcunkban az első fontos lépés az, hogy beismerjük, hogy bűnben születtünk (Róma 7:24, 25).

 6. Miért jó, ha szerényen felismerjük a bűn következményeit?

⁶ Miért annyira nélkülözhetetlen a szerénység és az alázatosság, ha szeretnénk elkerülni a szándékos bűnöket? Egy szerény ember felismeri, milyen ereje van a bűnnek (Zsoltárok 51:3). Hóseás segít megértenünk, hogy a bűn csábító lehet, de végül mindig lesújtó következményekkel jár. Jehova például megígérte, hogy ’számadásra vonja’ ókori népét az engedetlenségéért. Vajon úgy hangzik ez, mintha ezek az elbizakodott bűnösök megmenekülhetnének a következményektől? Lehet, hogy ebben reménykedtek, hiszen a bűn gyakran becsapja és rabjává teszi a vétkezőt. Ami pedig még rosszabb, elválasztja Istentől, és akár odáig juttathatja, hogy ’tettei nem engedik visszatérni Istenéhez’. A szándékos bűn tönkreteszi a vétkező jellemét, ’álnokul cselekvővé’ teszi. Ráadásul sikertelen lesz az élete. Igaz, egy darabig talán sikeresnek tűnik, de ha nem bánja meg bűnét, nem számíthat Isten áldására (Hóseás 1:4; 4:11–13; 5:4; 6:8).

 7. Hogyan fogadják a szerény emberek Jehova irányítását?

⁷ A szerény emberek azt is elismerik, hogy szükségük van Isten irányítására ahhoz, hogy elkerülhessék a bűn szomorú következményeit. Mikeás egy olyan időről beszélt – napjainkról –, amikor tömegek vágynak rá, hogy ’oktatást kapjanak Jehova útjairól, és az ő ösvényein járjanak’. Ezek a szelídek keresik ’a törvényt és Jehova szavát’. Bizonyára boldog vagy, hogy te is azokhoz tartozhatsz, akik szeretnének ’Jehova nevében járni’, eleget téve az ő követelményeinek. De Mikeáshoz hasonlóan talán téged is foglalkoztat az a kérdés, hogy még miként maradhatsz „erkölcsileg tiszta” (Mikeás 4:1–5; 6:11). Ha szerényen igyekszel azt tenni, amit Jehova megkíván tőled, az nagyon sokat fog segíteni neked.

 8. Milyennek látod a világ erkölcsi állapotát?

⁸ Szellemi és fizikai egészségünk érdekében Jehova arra kér bennünket, hogy a körülöttünk lévő világ züllöttsége ellenére legyünk tiszták erkölcsileg (Malakiás 2:15). Elárasztanak minket a szexuális tartalmú üzenetek. Sokan úgy érzik, hogy az élet normális velejárója az, hogy pornográf képeket és filmeket néznek, feslett szokásokról olvasnak, és kétértelmű dalszövegeket hallgatnak. Olyanok is vannak, akik tiszteletlenül bánnak a nőkkel, és akik szerint csak arra jók, hogy szexuálisan kihasználják őket. Az iskolában pedig a fiatalok sokszor trágár viccekkel és szexuális tartalmú célzásokkal „fűszerezik” a beszédüket. Hogyan állhatsz ellen az effajta romboló befolyásnak?

 9. Hogyan tértek el sokan Jehova irányadó mértékeitől a 12 próféta korában?

⁹ A 12 próféta, akinek az írásait vizsgáljuk, értékes figyelmeztetést közöl. Az ő korukban nem voltak multiplex mozik és videotékák, de voltak falloszjelképek, úgynevezett szent prostitúció és gyalázatos szabadosság a nemi életben (1Királyok 14:24; Ézsaiás 57:3, 4; Habakuk 2:15). Ez cseng ki a próféták következő szavaiból is: „a férfiak a szajhákkal mennek félre, és a templomi szajhákkal áldoznak”. „A férfi és az apja egy lányhoz mennek be, hogy megszentségtelenítsék szent nevemet.” Voltak, akik a termékenységi rítusokon rendszeresen fizettek a szajháknak.a A házasságtörés mindennapos volt, és a hűtlen felek ’szenvedélyes szeretőik után jártak’ (Hóseás 2:13; 4:2, 13, 14; Ámós 2:7; Mikeás 1:7).

10. a) Mi az erkölcstelen viselkedés legfőbb oka? b) Hogyan esett Isten ókori népe a szellemi paráznaság bűnébe?

¹⁰ Nyilván egyetértesz azzal, hogy a nemi erkölcstelenség az egyén gondolkodásmódját és indítékait tükrözi (Márk 7:20–22). Jehova azt mondta erkölcstelen népéről, hogy „a paráznaság szelleme vitte őket tévelygésbe”, és hogy „csupa gátlástalanságot cselekszenek” (Hóseás 4:12; 6:9).b Zakariás ’a tisztátalanság szelleméről’ beszélt (Zakariás 13:2). A nép életmódjához hozzátartozott, hogy arcátlanul semmibe vették, sőt megvetették Jehova irányadó mértékeit és hatalmát. Ahhoz tehát, hogy valaki kiigazítsa az indítékait, gyökeresen meg kell változtatnia a gondolkodását és a szívállapotát. A keresztények, akik felismerik ezt, még inkább hálásak az ahhoz kapott segítségért, hogy elkerüljék az erkölcstelenséget és annak szomorú következményeit.

11. Milyen következményekkel jár a nemi erkölcstelenség?

¹¹ Megfigyelhető, hogy az erkölcsi lazaság gyakran szétzilálja a családokat, megfosztja a gyermekeket a szülői vezetéstől, undorító betegségekhez és abortuszokhoz, vagyis életek kioltásához vezet. Azok, akik nem veszik figyelembe a Teremtőt a nemiség kérdésében, sokszor fizikai és érzelmi sérülést szenvednek. Mikeás azt írta valakiről, hogy „mivel tisztátalan lett, pusztulás jön, és a pusztítás fájdalmas” (Mikeás 2:10). Ennek tudatában megerősödik az istenfélő emberek elhatározása. Nem szennyezik be szívüket és elméjüket azzal, hogy tisztátalan gondolatokon időznek (Máté 12:34; 15:18).

12. Miért jó, ha elfogadjuk Jehova nézetét a nemiségről?

¹² A keresztényeket nemcsak az motiválja, hogy tartanak a betegségtől vagy a nemkívánatos terhességtől. Átérzik, milyen értéke van annak, ha szeretik Isten törvényét, és elsajátítják az ő nézetét a nemi erkölcsről. Jehova úgy alkotta meg az embereket, hogy természetes módon vágynak a nemi kapcsolatra mint a házastársuk iránti szeretet kimutatására. Ez benne volt Isten szándékában, amikor embert teremtett. Ha a szexualitás megfelelő keretek között van tartva – vagyis a házasságon belül –, jótékony hatású, előmozdítja a feleség és a férj egységét, és az utódnemzést is szolgálja. De ha valaki házasságon kívül folytat nemi viszonyt, az nagyon káros, amit a 12 próféta kijelentései is bizonyítanak. Az erkölcstelen szokások kivívták Isten haragját. Nagy árat fizettek érte hajdanán, és ma ugyanígy mindenki nagy árat fizet érte.

13. Hogyan ’távolíthatjuk el a paráznaságot’, és kerülhetjük el a kísértést?

¹³ Hóseás kérve kérte a kortársait, hogy ’távolítsák el a paráznaságot maguk elől’, arra utalva ezzel, hogy határozott lépéseket kellett tenniük az erkölcsösségük megóvásáért (Hóseás 2:2). Magunkra alkalmazva ezt, bölcsen tesszük, ha kerülünk minden olyan helyzetet, amely kísértést jelenthet. Tegyük fel például, hogy az iskolában vagy a szomszédok közül valaki újra meg újra megpróbál elcsábítani. Azt talán nem teheted meg, hogy másik iskolába iratkozol, vagy elköltözöl, de más módja is van annak, hogy kerüld a kísértést jelentő helyzeteket, és így ’eltávolítsd a paráznaságot magad elől’. Tudasd másokkal, hogy igaz keresztény, Jehova Tanúja vagy. Világosan és tiszteletteljesen beszélj az értékrendedről és a hitedről. Ne hagyj kétséget másokban afelől, hogy ragaszkodni akarsz Jehova magasztos irányadó mértékeihez (Ámós 5:15). Úgy is ’eltávolíthatod a paráznaságot’, hogy nem foglalkozol pornográfiával és kétes kikapcsolódással. Ez azt jelentheti, hogy ki kell dobnod egy folyóiratot, vagy új barátok után kell nézned, mégpedig azok körében, akik szeretik Jehovát, és szintén úgy vélik, hogy meg kell felelned az elvárásainak (Mikeás 7:5). Igen, Jehova segítségével elejét veheted annak, hogy beszennyezzen a világ erkölcstelensége!

14–15. a) Mit jelent ’szeretni a kedvességet’? b) Hogyan segít hozzá a kedvesség szeretete ahhoz, hogy kifogástalanul viselkedjünk?

¹⁴ Mikeás szerint Jehova megkívánja, hogy ’szeressük a kedvességet’. A kedvesség többek között azt jelenti, hogy nem ártunk másoknak, hanem inkább jót teszünk velük. Szoros kapcsolatban van a jósággal és az erkölcsi kiválósággal. Megköveteli tőlünk, hogy becsületesek és pártatlanok legyünk a magánügyeinkben és a másokkal ápolt kapcsolatainkban. Könyvünk 6. fejezetében az élet néhány fontos területéről ejtettünk szót, köztük az üzleti és pénzügyekről, ahol elengedhetetlen az igazságosság és a becsületesség. De nem csupán ezekben kell igazságosnak, becsületesnek és kedvesnek lennünk.

¹⁵ Azok, akik szeretik a kedvességet, és szeretnének jót tenni másokkal, igyekeznek kifogástalanul viselkedni. Jehova ezt mondta azoknak az izraelitáknak, akik nem teljesítették a tiszta imádattal kapcsolatos anyagi kötelezettségeiket: „megraboltok engem” (Malakiás 3:8). Szerinted ma hogyan ’rabolhatja meg’ valaki Istent? Például lehet, hogy egy keresztény hozzáfér a Királyság-érdekek előmozdítására szánt adományokhoz a gyülekezetében vagy másutt. Kinek a pénze ez? Végső soron Jehováé, hiszen az ő imádatának a támogatására lett felajánlva (2Korintusz 9:7). Gondolhatja-e bárki, hogy „kölcsönvehet” belőle, mert megszorult, vagy valamilyen más célra használhatja az adományokat, ha nincs rá felhatalmazva? Természetesen nem. Ez felérne Isten meglopásával! És semmiképpen sem lenne kedves vagy igazságos eljárás azokkal szemben, akik Isten munkájára adakoztak (Példabeszédek 6:30, 31; Zakariás 5:3).

16–17. a) Hogyan nyilvánult meg némelyek kapzsisága Ámós és Mikeás napjaiban? b) Hogyan vélekedik Isten a mohóságról?

¹⁶ A kedvesség és a jóság ezenkívül arra indítja a keresztényeket, hogy kerüljék a mohóságot. Ámós idejében elharapódzott a szélsőséges kapzsiság. Telhetetlen emberek képesek voltak ’holmi ezüstért elárulni az igazságost’, a saját hívőtársukat! (Ámós 2:6). Mikeás idejében is hasonló dolgok történtek, amikor Júda vagyonos emberei rátették a kezüket védtelen áldozataik javaira, s ha kellett, erőszakkal vették el tőlük azokat (Mikeás 2:2; 3:10). Honfitársaik földjeinek elfoglalásával ezek a kapzsi emberek megszegték Jehova Törvényét, beleértve a tízparancsolat utolsó pontját és az öröklött földek végleges eladására vonatkozó utasításokat is (2Mózes 20:13, 15, 17; 3Mózes 25:23–28).

¹⁷ Ma nem annyira általános, hogy embereket eladjanak vagy rabszolgasorba döntsenek, mint a próféták idejében volt. De mit mondjunk mások kihasználásáról? Ha egy keresztény szereti a kedvességet, semmiképpen sem fogja kizsákmányolni a hívőtársait. Felismeri például, hogy nem lenne sem helyes, sem kedves, ha olyan üzleti vállalkozásba fogna, illetve olyan befektetési programot támogatna, amelynek a keretében elsősorban a hívőtársait célozná meg mint lehetséges ügyfeleket. Ez ugyanis kapzsiságra vallana, amelytől a keresztényeket óva intik. Nem törhetik a fejüket azon, hogy hittársaikat kihasználva gyorsan kereshetnek pénzt (Efézus 5:3; Kolosszé 3:5; Jakab 4:1–5). A kapzsiság megmutatkozhat a pénz szeretetében, a hatalom vagy nyereség utáni vágyban, sőt akár falánkságban, mértéktelen ivásban, nemi vágyban és egyéb dolgok utáni sóvárgásban is. Mikeás megállapította, hogy az énközpontú, kapzsi emberek ’nem laknak jól’, vagyis nem elégszenek meg. Ez ma sincs másképp (Mikeás 6:14).

18–19. a) Miket mondott a 12 próféta némelyike arról, hogy Jehova törődik a ’jövevényekkel’? b) Hogyan válik az emberi kapcsolatok javára az, ha szeretettel törődünk másokkal?

¹⁸ Jehova megmondta népének, hogy ’ne károsítsanak meg egyetlen jövevényt sem’. Malakiás által pedig kijelentette: „Ítéletre jövök hozzátok . . . azok ellen, akik eltaszítják a jövevényt” (Zakariás 7:10; Malakiás 3:5). Változott-e a környéketek arculata a bevándorlók tömege miatt, akik külföldiek, másmilyen bőrszínűek, vagy más kultúrához tartoznak? Valószínűleg azért költöztek oda, mert biztonságra vágynak, állást keresnek, vagy jobb életkörülményeket szeretnének teremteni maguknak. Hogyan gondolkodsz azokról, akik más nyelven beszélnek, vagy másképp élnek, mint te? Felfedezed-e magadban az előítélet nyomait, mely éppen az ellentéte a kedvességnek?

¹⁹ Gondolj arra, hogy milyen örömmel fogadnak majd a külföldiek és az eltérő neveltetésű emberek, ha kifejezed, hogy nekik is ugyanúgy joguk van hallani a Biblia igazságáról. A kedvesség továbbá nem hagyja, hogy olyan érzés alakuljon ki bennünk, hogy az idegenek jogtalanul használják a Királyság-termet vagy más javakat. Pál apostol az első században arra emlékeztette némelyik zsidó származású keresztényt, aki valamelyest előítélettel viseltetett a nem zsidókkal szemben, hogy igazából senki sem szolgált rá a megmentésre, hiszen mindenki csak Isten ki nem érdemelt kedvessége által menekülhet meg (Róma 3:9–12, 23, 24). A kedvesség arra indít minket, hogy örüljünk annak, hogy Isten szeretete most sok olyan emberhez is eljut, akinek korábban talán nemigen volt lehetősége hallani a jó hírről (1Timóteusz 2:4). A külföldiek és a más kultúrából érkezők gyakran hátrányos helyzetben vannak, ezért bánjunk velük figyelmesen és kedvesen, hogy otthon érezzék magukat közöttünk. Úgy kell viselkednünk velük, ’mintha közülünk való bennszülöttek volnának’ (3Mózes 19:34).

20. Kikhez fordult némelyik izraelita útmutatásért?

²⁰ Mikeás azt is hangsúlyozta, hogy járjunk Istennel, fogadjuk el, hogy ő az igaz Isten, és keressük a vezetését (Példabeszédek 3:5, 6; Hóseás 7:10). Miután a zsidók visszatértek a fogságból, némelyikük jósokhoz, jövendőmondókhoz és hamis istenekhez fordult, talán azért, hogy segítsenek a szárazság idején. Valójában gonosz szellemi erők segítségét kérték, holott Jehova félreérthetetlenül elítélte az összes ilyen szokást (5Mózes 18:9–14; Mikeás 3:6, 11; 5:12; Aggeus 1:10, 11; Zakariás 10:1, 2). Ezek a zsidók olyan szellemteremtményekkel kerültek kapcsolatba, akik az igaz Isten ellenségei!

21–22. a) Felétek milyen spiritiszta szokásokat gyakorolnak? b) Miért nem kóstolnak bele Jehova igaz szolgái az okkult szokásokba?

²¹ Létezik ma egy olyan felfogás, amely szerint a Bibliában említett gonosz szellemek csupán a gonoszság fogalmát jelképezik. A Biblia azonban nyilvánvalóvá teszi, hogy a démonok valóságosak, és ők állnak az asztrológia, a varázslás és bizonyos mágikus gyakorlatok mögött (Cselekedetek 16:16–18; 2Péter 2:4; Júdás 6). A spiritizmus nagyon is valós veszélyeket hordoz. Számos kultúrában szokás sámánokhoz, rejtélyes erőkre hivatkozó kuruzslókhoz és varázslókhoz fordulni segítségért. Mások a horoszkóptól várják az útmutatást, illetve tarokk-kártyát, vízkutató varázsvesszőt, ábécés deszkalapot vagy különleges kristályokat használnak. Az sem ritkaság, hogy megpróbálnak a halottak szellemével kommunikálni. Állítólag az államférfiak között is vannak olyanok, akik az asztrológiát és a spiritiszta médiumokat hívják segítségül a döntéshozatalhoz. Mindez szöges ellentétben áll Mikeás tanácsával, hogy járjunk az igaz Istennel, és kövessük a vezetését.

²² Nem kérdés, hogy neked, aki Jehova igaz szolgája vagy, őrizkedned kell az efféle szokásoktól. Biztosra veheted, hogy Isten soha nem használ fel mágiát vagy okkult dolgokat arra, hogy kinyilatkoztassa az akaratát, vagy a hatalmát gyakorolja. Az Ámós 3:7 inkább arról biztosít minket, hogy Jehova a ’szolgáinak, a prófétáknak nyilatkoztatja ki bizalmas ügyét’. Ezenfelül ha valaki belekóstol az okkult szokásokba, akkor a démonok vezetőjének, Sátánnak a befolyása és irányítása alá kerülhet, aki hazug, és az emberek megtévesztésén mesterkedik. Ő a csatlósaival együtt azon van, hogy ártson. Mindig is kegyetlenek voltak, és még a gyilkosságtól sem riadtak vissza (Jób 1:7–19; 2:7; Márk 5:5). Egyértelmű hát, hogy Mikeás elítélte a jövendőmondást és a varázslást, amikor arra buzdított, hogy járjunk az igaz Istennel.

23. Egyedül ki képes teljesíteni a helyénvaló kéréseinket?

²³ Ha valódi szellemi útmutatást keresünk, egyedül Jehovához és az ő igaz imádatához fordulhatunk (János 4:24). „Kérjetek . . . Jehovától” – írta Zakariás próféta (Zakariás 10:1). Ha a gonosz szellemi erők netán zaklatnának vagy kísértő helyzeteket teremtenének, akkor se felejtsd el, hogy „mindenki, aki segítségül hívja Jehova nevét, megmenekül” (Jóel 2:32). Ezek a biztató szavak igen sokat mondanak, miközben élénken elménkben tartjuk Jehova nagy napját.

24. Milyen tanulságokat vontál le a Mikeás 6:8-ból?

²⁴ A Mikeás 6:8 szavai vitán felül nagyon elgondolkodtatóak. Akkor leszünk csak szilárdak az erkölcsösségünkben, ha helyesek az indítékaink, és visszatükrözzük Isten tulajdonságait. Hóseás azzal bátorít minket, akik „a napoknak befejező részében” élünk, hogy elmondja: a mi időnkben istenfélő emberek Jehova jóságát fogják keresni (Hóseás 3:5). Ámós éppen erre szólít fel Isten szavait tolmácsolva: „Keressétek a jót . . . , hogy így élhessetek”. Ezt is mondja nekünk: „szeressétek a jót” (Ámós 5:14, 15). Ha megfogadjuk az intését, felfrissülünk majd annak cselekvésétől, amit Jehova megkíván tőlünk.