TIZENNYOLCADIK FEJEZET
„Állandóan kövess engem”
1–3. a) Hogyan hagyta el Jézus az apostolait, és miért nem volt szomorú ez a búcsú? b) Miért fontos ismeretet szereznünk arról, hogy mi történt Jézussal azóta, hogy visszatért az égbe?
TIZENEGY férfi áll a hegyen, akik nagy szeretettel és ámulattal néznek egy tizenkettedik személyre. Neki ugyan emberi külseje van, de ő valójában a feltámasztott Jézus, aki újból a leghatalmasabb Jehova szellemfiai között. Jézus egybegyűjtötte az apostolait itt, az Olajfák hegyén, hogy még utoljára találkozzanak.
2 Ez a hegy egy olyan mészkő hegylánc része, mely Jeruzsálemtől keletre fekszik a Kidron völgyének túloldalán. Biztosan sok emléket idéz fel Jézusban. Ezen a lankás területen található Betánia városa, ahol Jézus feltámasztotta Lázárt. Mindössze néhány héttel korábban a közeli Betfagéból vonult be győzedelmesen Jeruzsálembe. Valószínűleg az Olajfák hegyén volt a Gecsemáné-kert is, ahol Jézus a letartóztatása előtti gyötrelmes órákat töltötte. Most ugyanezen a hegyen arra készül, hogy elhagyja a legközelebbi barátait és követőit. Elmondja kedves búcsúszavait, majd felemelkedik. Az apostolok földbe gyökerezett lábbal állnak ott, és tekintetükkel követik szeretett Urukat, amint felmegy az égbe. Végül egy felhő eltakarja a szemük elől, és nem látják többé (Cselekedetek 1:6–12).
3 Úgy gondolsz erre a jelenetre, mint keserédes befejezésre, szomorú búcsúra? Ez nem az, sőt, két angyal arra emlékezteti az apostolokat, hogy Jézus története még messze nem ért véget (Cselekedetek 1:10, 11). Az égbemenetele sok tekintetben csak a kezdet. Isten Szava nem hagy minket tudatlanságban afelől, hogy mi történt Jézussal azóta, hogy elhagyta a földet. Fontos ismeretet szereznünk erről. Miért? Emlékezz Jézus szavaira, melyeket Péternek mondott: „Állandóan kövess engem” (János 21:19, 22). Mindannyiunknak szükséges engedelmeskednünk e parancsnak; ezt ne csupán átmenetileg tegyük, hanem legyen az életutunk. Ennek érdekében tisztában kell lennünk azzal, hogy mit tesz most Urunk, és hogy milyen megbízatásokat kapott az égben.
Mi történt Jézussal azóta, hogy elhagyta a földet?
4. Hogyan tárta fel a Biblia előre, hogy mi történik az égben azután, hogy Jézus visszatér oda?
4 A Szentírás nem tárja fel, hogyan fogadták Jézust, amikor megérkezett az égbe, és azt az örömteli eseményt sem részletezi, hogy újból találkozott az Atyjával. Arról viszont előre beszámolt, hogy mi történik az égben röviddel azután, hogy Jézus visszatér oda. A zsidók több mint 1500 éven át rendszeresen tanúi voltak egy szent szertartásnak. Évente egyszer a főpap belépett a templom szentek szentjének nevezett részébe, hogy az engesztelés napi áldozatok vérét széthintse a szövetségláda előtt. Azon a napon a főpap a Messiást ábrázolta. Jézus, miután visszatért az égbe, egyszer s mindenkorra beteljesítette azt, amit e szertartás prófétailag jelentett. Belépett Jehova fenséges jelenlétébe az égben – a világegyetem legszentebb helyére – és bemutatta váltságáldozata értékét Atyjának (Héberek 9:11, 12, 24). Vajon Jehova elfogadta?
5–6. a) Mi bizonyította, hogy Jehova elfogadta Krisztus váltságáldozatát? b) Kik és hogyan merítenek hasznot a váltságból?
5 Választ kapunk, ha megvizsgáljuk, mi történt néhány nappal Jézus mennybemenetele után. Egy körülbelül 120 keresztényből álló kis csoport gyűlt össze Jeruzsálemben, egy felső szobában, amit hirtelen heves szélrohaméhoz hasonló zúgás töltött be. Tűzlánghoz hasonló nyelvek jelentek meg a fejük fölött, beteltek szent szellemmel, és különböző nyelveken kezdtek szólni (Cselekedetek 2:1–4). Ez az esemény egy új nemzet, a szellemi Izrael születését jelezte. Ez volt Isten új ’választott nemzetsége és királyi papsága’, hogy megvalósítsa az isteni akaratot a földön (1Péter 2:9). Egyértelmű hát, hogy Jehova Isten elfogadta és helyeselte Krisztus váltságáldozatát. A szent szellem kitöltése azok között az első áldások között volt, amelyeket a váltság tett lehetővé.
6 Krisztus váltsága azóta világszerte a követői javára válik. Akár a felkent ’kicsiny nyájhoz’ tartozunk, amely Krisztussal uralkodik majd az égben, akár a ’más juhokhoz’, akik Krisztus uralma alatt a földön fognak élni, mindannyian hasznot merítünk az áldozatából (Lukács 12:32; János 10:16). Ez a váltság az alapja a reménységünknek és a bűneink megbocsátásának. Mindaddig, amíg ’hitet gyakorolunk’ ebben a váltságban azáltal, hogy nap mint nap követjük Jézust, tiszta lelkiismeretnek örvendhetünk, és ragyogó reménységünk lehet a jövőre nézve (János 3:16).
7. Milyen hatalmat kapott Jézus, miután visszatért az égbe, és hogyan támogathatod őt?
7 Mit tesz Jézus az égben, amióta visszatért oda? Óriási hatalma van (Máté 28:18). Jehova megbízta őt, hogy uralkodjon a keresztény gyülekezet felett, és Jézus szeretetteljesen és igazságosan tesz eleget ennek a megbízatásnak (Kolosszé 1:13). A jövendölés szerint felelős férfiakról gondoskodik, akik törődnek a nyáj szükségleteivel (Efézus 4:8). Például kiválasztotta Pált arra, hogy a „nemzetek apostola” legyen, és elküldte, hogy terjessze a jó hírt távoli területeken (Róma 11:13; 1Timóteusz 2:7). Az első század vége felé Jézus dicséretet, tanácsot és helyreigazítást tartalmazó üzeneteket küldött hét gyülekezetnek az Ázsia nevű római tartományba (Jelenések 2–3). Elismered Jézust a keresztény gyülekezet Fejeként? (Efézus 5:23). Ahhoz, hogy állandóan kövesd őt, támogatnod kell az engedelmes és együttműködő szellemet a gyülekezetedben.
8–9. Milyen hatalmat kapott Jézus 1914-ben, és milyen hatással legyen ez a döntéseinkre?
8 Jézus még több hatalmat kapott 1914-ben, amikor kinevezték Királynak Jehova messiási Királysága fölé. Uralkodásának kezdetén „háború tört ki az égben”. Mi lett ennek az eredménye? Sátánt és démonait levetették a földre, ezzel jajokkal teljes időszak kezdődött. Napjainkban az emberiséget óriási mértékben sújtja a háború, bűnözés, rettegés, betegség, földrengés és éhínség. Mindez arra emlékeztet bennünket, hogy Jézus már uralkodik az égben. Egy ’rövid ideig’ még Sátán ’e világ uralkodója’ (Jelenések 12:7–12; János 12:31; Máté 24:3–7; Lukács 21:11). Ám Jézus lehetőséget ad az embereknek világszerte, hogy elfogadják az Ő uralmát.
9 Létfontosságú, hogy a Messiás-Király mellett foglaljunk állást. Mindennapi döntéseinkben az ő helyeslését kell keresnünk, és nem e romlott világét. Mialatt a „királyoknak Királya és uraknak Ura” megvizsgálja az emberiséget, igazságos szívét harag és öröm tölti el (Jelenések 19:16). Miért?
A Messiás-Király haragja és öröme
10. Természetéből adódóan mi jellemző Jézusra, mégis mi miatt érez igazságos haragot Urunk?
10 Atyjához hasonlóan Urunk természetéből adódóan boldog (1Timóteusz 1:11). Emberként Jézus nem volt bíráló, és nem volt nehéz a kedvében járni. Ma mégis sok minden történik a földön, ami igazságos haraggal tölti el. Kétségtelen, hogy haragot érez az összes olyan vallási szervezettel szemben, amely hamisan azt állítja magáról, hogy őt képviseli. Ezt jövendölte: „Nem mindenki fog bemenni az egek királyságába, aki azt mondja nekem: »Uram, Uram«, hanem az, aki cselekszi égi Atyám akaratát. Sokan mondják majd nekem azon a napon: »Uram, Uram, nemde . . . sok hatalmas cselekedetet vittünk véghez a te nevedben?« De én akkor megvallom nekik: Soha nem ismertelek titeket! Távozzatok tőlem, ti, akik törvénytelenséget műveltek!” (Máté 7:21–23).
11–13. Miért ejthetnek zavarba egyeseket Jézus kemény szavai, melyeket azokhoz intézett, akik „sok hatalmas cselekedetet” visznek véghez az ő nevében, és miért haragos Jézus? Szemléltesd!
11 Napjainkban ezek a szavak sokakat zavarba ejthetnek azok közül, akik kereszténynek tartják magukat. Miért szólt Jézus ilyen kemény szavakkal azokhoz, akik „sok hatalmas cselekedetet” visznek véghez az ő nevében? A kereszténység egyházai jótékonysági szervezeteket támogatnak, segítenek a szegényeknek, kórházakat, iskolákat építenek, és sok mást is tesznek. Vizsgáljunk meg egy szemléltetést, hogy megértsük, mivel vonják magukra Jézus haragját.
12 A szülőknek el kell utazniuk, de mivel nem vihetik magukkal a gyermekeiket, hívnak egy bébiszittert, akit ezekkel az egyszerű utasításokkal látnak el: „Viselje gondját a gyermekeinknek, etesse meg őket, gondoskodjon róla, hogy tiszták legyenek, és óvja őket, nehogy bajuk essen.” Hazaérve azonban a szülők döbbenten látják, hogy a gyermekeik éheznek, koszosak, betegek és elszomorító állapotban vannak. A gyerekek sírnak, hogy a bébiszitter foglalkozzon velük, de az rájuk se hederít. Miért nem? Mert egy létrán áll és ablakot tisztít. A szülők dühösek és magyarázatot követelnek. A bébiszitter így felel: „Nézzék meg, mi mindent csináltam! Megtisztítottam az ablakokat, elvégeztem a ház körüli javításokat, és mindezt a családjukért tettem!” Vajon a szülők ettől jobban érzik magukat? Aligha. Egyáltalán nem kérték arra, hogy végezze el ezeket a munkákat, mindössze azt szerették volna, hogy vigyázzon a gyermekeikre. A bébiszitter nem vette figyelembe a szülők utasításait, és ez feldühíti őket.
13 A kereszténység úgy viselkedik, mint ez a bébiszitter. Jézus utasításokat adott azoknak, akik őt képviselik, hogy táplálják szellemileg az embereket, megtanítva őket Isten Szavának igazságára, és segítve nekik, hogy szellemileg tiszták legyenek (János 21:15–17). De a kereszténység gyászos kudarcot vallott abban, hogy engedelmeskedjen Jézus irányításának. Hagyta, hogy az emberek szellemileg éhezzenek, összezavarodjanak a hamis tanítások miatt, és tudatlanságban legyenek a Biblia alapigazságait illetően (Ézsaiás 65:13; Ámós 8:11). Még a világ megjobbításáért tett erőfeszítései sem igazolhatják a szándékos engedetlenségét. Végtére is ez a világrendszer olyan, mint egy lebontásra váró ház. Isten Szava egyértelműen közli, hogy Sátán világrendszere hamarosan elpusztul (1János 2:15–17).
14. Milyen munka tölti el örömmel Jézust napjainkban, és miért?
14 Ugyanakkor Jézust nagy öröm tölti el, amikor az égből letekintve azt látja, hogy milliók tesznek eleget a tanítványképzésre vonatkozó megbízatásnak, melyet az eltávozása előtt adott a követőinek (Máté 28:19, 20). Micsoda kiváltság örömet szerezni a Messiás-Királynak! Határozzuk el, hogy mindig támogatni fogjuk ’a hű és értelmes rabszolgát’ (Máté 24:45). A felkent testvéreknek ez a kis csoportja – a kereszténység papságával ellentétben – engedelmesen irányítja a prédikálómunkát, és hűen táplálja Krisztus juhait.
15–16. a) Mit érez Jézus a manapság burjánzó szeretetlenséggel kapcsolatban, és honnan tudjuk ezt? b) Mivel vonja magára a kereszténység Jézus haragját?
15 Biztosak lehetünk benne, hogy harag tölti el a Királyt, amikor azt látja, hogy manapság burjánzik a földön a szeretetlenség. Talán eszünkbe jut, mennyire elítélték a farizeusok Jézust, amiért sabbaton gyógyított. Annyira szívtelenek és önfejűek voltak, hogy nem voltak képesek túllátni a mózesi törvénnyel és a szóbeli törvénnyel kapcsolatos saját, szűklátókörű értelmezésükön. Jézus csodái bőséges áldást hoztak az embereknek: örömet, enyhülést, és a hitük megerősödését. De mindez semmit sem jelentett ezeknek a férfiaknak. Mit érzett Jézus velük kapcsolatban? Egy alkalommal „felháborodva végignézett rajtuk, mély bánatot érezve szívük érzéketlensége miatt” (Márk 3:5).
16 Napjainkban Jézus még több mindent lát, ami miatt ’mély bánatot érez’. A kereszténység vezetőit megvakítja az Írás-ellenes hagyományok és tantételek iránti odaadásuk. Ezenkívül az Isten Királyságáról szóló jó hír prédikálása dühvel tölti el őket. A világ számos részén a papság ádáz üldözést szít azok ellen a keresztények ellen, akik őszintén azon fáradoznak, hogy prédikálják a Jézus által hirdetett üzenetet (János 16:2; Jelenések 18:4, 24). Ugyanakkor ezek a papok gyakran arra buzdítják a híveiket, hogy menjenek háborúzni és oltsák ki mások életét, mintha ezek a tettek örömet szereznének Jézus Krisztusnak.
17. Hogyan örvendeztetik meg Jézus szívét az igaz követői?
17 Ezzel szemben Jézus igaz követői arra törekszenek, hogy szeretetet mutassanak embertársaik iránt. Az ellenségeskedés dacára megosztják a jó hírt ’mindenfajta emberrel’, éppúgy, ahogy Jézus tette (1Timóteusz 2:4). Az egymás iránti szeretetük pedig figyelemre méltó; ez a legfőbb azonosító jelük (János 13:34, 35). Szeretettel, tisztelettel és méltósággal bánnak keresztény hittársaikkal, így valóban követik Jézust, és megörvendeztetik a Messiás-Király szívét.
18. Mi szomorítja el Urunkat, mégis hogyan szerezhetünk neki örömet?
18 Ne felejtsük el azt sem, hogy Urunkat elszomorítja, ha a követői nem tartanak ki, vagyis ha engedik, hogy a Jehova iránti szeretetük kihűljön, és nem szolgálják őt tovább (Jelenések 2:4, 5). Ám akik mindvégig kitartanak, azok örömet szereznek Jézusnak (Máté 24:13). Minden körülmények között tartsuk elménkben Krisztus parancsát: „Állandóan kövess engem” (János 21:19). Vizsgáljunk most meg néhány olyan áldást, melyet a Messiás-Király azokra áraszt ki, akik mindvégig kitartanak.
Áldások áradnak a Király hű szolgáira
19–20. a) Milyen áldásokkal jár már most Jézus követése? b) Hogyan elégítheti ki Krisztus követése azt az igényünket, hogy szükségünk van egy atyára?
19 Jézus követése olyan életút, amely már most áldásokkal jár. Ha elfogadjuk Krisztust Urunknak, azaz követjük az irányítását és engedjük, hogy a példája vezessen, olyan kincsekre lelünk, melyeket a világban élők hiába keresnek. Olyan munkánk lesz, amely célt és értelmet ad az életünknek, ezenkívül tagjai leszünk egy hívőtársakból álló családnak, melyet a szeretet őszinte köteléke tesz egységessé, illetve tiszta lelkiismeretünk és elmebeli békénk lesz. Röviden szólva, örömteli és kielégítő lesz az életünk. És még több jutalom vár ránk!
20 Jehova ’Örökkévaló Atyáról’ gondoskodik Jézus személyében azok számára, akiknek a földi örök élet a reménységük. Jézus lépett az ősatyánk, Ádám helyébe, aki oly nyomorúságos helyzetbe hozta valamennyi utódját (Ézsaiás 9:6, 7). Ha elfogadjuk Jézust ’Örökkévaló Atyánknak’ azáltal, hogy hitet gyakorolunk benne, biztos a reménységünk az örök életre. Sőt, ezáltal még közelebb kerülünk Jehova Istenhez. Ahogy arról már szó esett, ha igyekszünk nap mint nap Jézus példáját követni, az a lehető legjobb módja, hogy engedelmeskedjünk ennek az isteni parancsnak: „Legyetek tehát az Isten utánzóivá mint szeretett gyermekek” (Efézus 5:1).
21. Hogyan tükröznek vissza fényt Krisztus követői egy sötét világban?
21 Jézust és az Atyját, Jehovát utánozva csodálatos kiváltságban van részünk. Ragyogó fényt tükrözünk vissza. Egy sötétséggel borított világban, ahol Sátán milliárdokat vezet félre, és ahol az ő jellemvonásait utánozzák, mi, akik Krisztust követjük, mindenfelé visszatükrözzük a legragyogóbb fényt: a szentírási igazságok fényét; a kiváló keresztény tulajdonságok fényét; a valódi öröm, az igazi béke és az őszinte szeretet fényét. Ugyanakkor közelebb kerülünk Jehovához, és ez az értelmes teremtmények legfőbb célja, a lehető legfontosabb törekvése.
22–23. a) Milyen jövőbeni áldások várnak azokra, akik továbbra is lojálisan követik Jézust? b) Mit határozzunk el?
22 Gondolj arra is, hogy Jehova mit szeretne tenni érted a jövőben Messiás-Királya által. Ez a Király hamarosan igazságos háborút vív Sátán gonosz rendszere ellen. Jézus győzelme biztos! (Jelenések 19:11–15). Majd Krisztus megkezdi ezeréves uralmát a föld felett. Égi kormányzata kiárasztja a váltság áldásait minden hűséges emberre, tökéletességre juttatva őket. Képzeld el, hogy virulóan egészséges vagy, örökké fiatal és erős, és boldogan együtt dolgozol egy egységes emberi családdal, hogy a föld paradicsommá váljon! A millennium végén Jézus visszaadja az uralmat Atyjának (1Korintusz 15:24). Ha továbbra is lojálisan követed Krisztust, olyan csodálatos áldást kapsz, amely szinte elképzelhetetlen, ez ’Isten gyermekeinek dicsőséges szabadsága’ (Róma 8:21). Igen, élvezni fogjuk mindazokat az áldásokat, melyeket Ádám és Éva kapott, de elveszített. Jehova földi fiaiként és lányaiként örökre megszabadulunk az ádámi bűn bélyegétől. „Nem lesz többé halál . . .” (Jelenések 21:4).
23 Emlékezz arra a gazdag ifjú elöljáróra, akiről az 1. fejezetben volt szó. Elutasította Jézus meghívását, mely így szólt: „jöjj, légy a követőm!” (Márk 10:17–22). Soha ne kövessük el ezt a hibát! Bárcsak örömmel és lelkesen elfogadnád Jézus meghívását! Határozd el, hogy kitartasz, és állandóan követed a jó Pásztort napról napra és évről évre. Kívánjuk, hogy lásd meg azt, amikor Jézus végre dicsőségesen beteljesíti Jehova valamennyi szándékát!