13. FEJEZET
„Mindent Isten dicsőségére tegyetek!”
ISTEN önátadott szolgáiként minden szavunkkal és tettünkkel Jehova dicsőségét kell visszatükröznünk. Pál apostol így fogalmazta meg ezt az alapelvet: „akár esztek, akár isztok, akár bármi mást tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek!” (1Kor 10:31). Ez azt foglalja magában, hogy ragaszkodunk Jehova igazságos követelményeihez, amelyek az ő tökéletes egyéniségét tükrözik vissza (Kol 3:10). Utánoznunk kell Istent az ő szent népeként (Ef 5:1, 2).
2 Péter apostol a következő szavakkal hívta fel a keresztények figyelmét erre: „Mint engedelmes gyermekek, többé ne hagyjátok, hogy azok a kívánságok formáljanak titeket, amelyek korábban, tudatlanságotok idején voltak bennetek. Ehelyett a szenthez hasonlóan, aki elhívott benneteket, mindig legyen szent a viselkedésetek, mert meg van írva: »Legyetek szentek, mert én szent vagyok«” (1Pét 1:14–16). Az ókori izraelitákhoz hasonlóan a keresztény gyülekezetben is mindenkinek meg kell őriznie a szentségét. Ez megköveteli tőlük, hogy makulátlanok legyenek, és ne engedjék, hogy a bűn vagy a világ hatása beszennyezze őket. Így el vannak különítve a szent szolgálatra (2Móz 20:5).
3 Úgy maradhatunk szentek, ha követjük Jehova törvényeit és alapelveit. A Szentírás ezeket világosan ismerteti (2Tim 3:16). A Biblia tanulmányozásával megismertük Jehovát, és közel kerültünk hozzá. Meggyőződtünk róla, hogy Isten királyságát kell első helyre tennünk az életünkben, és Jehova akaratának a cselekvését kell a legfontosabbnak tartanunk (Máté 6:33; Róma 12:2). Ehhez fel kellett vennünk az új egyéniséget (Ef 4:22–24).
TISZTA IMÁDAT ÉS VISELKEDÉS
4 Nem mindig könnyű ragaszkodni Jehova igazságos követelményeihez. Ellenségünk, Sátán, az Ördög el akar téríteni bennünket az igazságtól. A világ káros befolyása és a bűnös hajlamaink olykor megnehezítik a dolgunkat. Küzdenünk kell azért, hogy az önátadásunkkal összhangban tudjunk élni. A Bibliában azt olvassuk, hogy ne lepődjünk meg, ha ellenállással vagy próbákkal találjuk szembe magunkat. Szenvednünk kell az igazságosságért (2Tim 3:12). Boldogok lehetünk, ha próbák érnek bennünket, mivel ezek azt bizonyítják, hogy Isten akaratát tesszük (1Pét 3:14–16; 4:12, 14–16).
5 Bár Jézus tökéletes volt, engedelmességet tanult azokból, amiket elszenvedett. Soha nem engedett Sátán kísértéseinek, és nem törekedett világias célokra (Máté 4:1–11; Ján 6:15). A megalkuvásnak még csak a gondolata sem merült fel benne. Bár a hűséges életútja miatt a világ gyűlölte, ő mégis ragaszkodott Jehova igazságos alapelveihez. Röviddel a halála előtt arra figyelmeztette a tanítványait, hogy őket is gyűlölni fogja a világ. Attól kezdve Jézus követői sok nyomorúságot éltek át, de bátorságot merítettek abból, hogy Isten Fia legyőzte a világot (Ján 15:19; 16:33; 17:16).
6 Ha nem szeretnénk a világ részét alkotni, Urunkhoz hasonlóan ki kell állnunk Jehova igazságos követelményei mellett. Azonkívül, hogy nem keveredünk bele a világ politikai és társadalmi ügyeibe, a világ züllöttségének is ellen kell állnunk. Komolyan vesszük a Jakab 1:21-ben található tanácsot: „szabaduljatok meg minden szennytől és a rosszaság minden nyomától, és fogadjátok szelíden, amikor Isten belétek plántálja a szót, amely képes megmenteni titeket.” A tanulmányozás és az összejövetelek látogatása által Isten az elménkbe és a szívünkbe „plántálja” az igazság szavát, így nem fog csábítani minket az, amit a világ kínál. Jakab tanítvány ezt írta: „nem tudjátok, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés Istennel? Aki tehát a világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé teszi magát” (Jak 4:4). Ezért a Biblia határozottan felszólít minket, hogy ragaszkodjunk Jehova igazságos alapelveihez, és tartsuk távol magunkat a világtól.
7 Isten Szava óva int bennünket a szégyentelen és erkölcstelen viselkedéstől. Ezt írja: „Szexuális erkölcstelenségről és bármiféle tisztátalanságról vagy kapzsiságról még csak ne is tegyetek említést, mint ahogy szent emberekhez illik” (Ef 5:3). Ezért ne időzzünk ocsmány, szégyentelen vagy közönséges gondolatoknál, és ne engedjük, hogy ilyen témákra terelődjenek a beszélgetéseink. Így bizonyítjuk, hogy szeretnénk megfelelni Jehova tiszta és igazságos követelményeinek.
FIZIKAI TISZTASÁG
8 A keresztények felismerik, hogy nemcsak az imádatuknak és a viselkedésüknek kell tisztának lennie, hanem a fizikai tisztaságra is oda kell figyelniük. Az ókori izraelitáktól a szentség Istene megkövetelte, hogy tartsák tisztán a tábort. Ugyanígy nekünk is tisztának kell lennünk, hogy Jehova ne lásson közöttünk „semmilyen illetlenséget” (5Móz 23:14).
9 A Biblia szerint a szentség és a fizikai tisztaság szorosan összefügg egymással. Pál például ezt írta: „szeretteim, tisztítsuk meg magunkat mindattól, ami beszennyezi a testet és a gondolkodást, és miközben mélységesen tiszteljük Istent, váljunk egyre tökéletesebbé a szentségben” (2Kor 7:1). A keresztényeknek tehát törekedniük kell rá, hogy tisztán tartsák a testüket. Ezt úgy tehetik meg, hogy rendszeresen fürdenek, és kimossák a ruháikat. Noha országonként eltérőek a körülmények, valószínűleg mindenkinek rendelkezésére áll annyi szappan és víz, hogy tisztán tartsa a testét, és ügyelni tudjon a gyermekei tisztaságára.
10 A prédikálómunkánk miatt jól ismernek bennünket a környezetünkben. Ha az otthonunk kívül-belül tiszta és rendezett, az már önmagában is tanúskodik a szomszédainknak. Ehhez az egész család hozzájárulhat. A családfők különösen figyeljenek oda az otthonukra és a környezetére, mert egy szép udvar és egy jól karbantartott otthon kedvező benyomást kelt a kívülállókban. Ha ügyelnek erre, és élen járnak az imádattal kapcsolatos tevékenységekben, azzal azt bizonyítják, hogy megfelelő vezetést nyújtanak a családjuknak (1Tim 3:4, 12). A feleségeknek és az anyáknak is vannak kötelességeik, főleg a házon belül (Tit 2:4, 5). A jól nevelt gyermekek pedig ügyeljenek a megjelenésükre, valamint arra, hogy a szobájuk rendezett és tiszta legyen. Így az egész család olyan szokásokat alakít ki, melyekre az új világban is szükség lesz.
11 Jehova sok szolgája autóval jár az összejövetelekre. Vannak területek, ahol az autó szinte nélkülözhetetlen a szolgálatban. Az autónkat is tisztán és jó állapotban kell tartanunk. Az otthonunkon és a gépkocsinkon látszódnia kell, hogy Jehova tiszta és szent népéhez tartozunk. Ugyanez vonatkozik a prédikálótáskánkra és a Bibliánkra is.
12 A megjelenésünk legyen összhangban Isten alapelveivel. Biztosan nem jutna eszünkbe, hogy rendetlen és lezser ruhában jelenjünk meg egy fontos személy előtt. Mennyivel inkább oda kell hát figyelnünk, ha Jehovát képviseljük a szántóföldi szolgálatban vagy az emelvényen! Az ápoltságunk és az öltözködési stílusunk hatással lehet arra, hogy milyen képet alkotnak mások Jehova imádatáról. Semmiképpen sem volna helyes, ha szerénytelenek lennénk, vagy nem vennénk figyelembe másokat (Mik 6:8; 1Kor 10:31–33; 1Tim 2:9, 10). Amikor a szántóföldi szolgálatra, az összejövetelekre vagy a kongresszusokra készülődünk, ne feledjük, mit mond a Szentírás a fizikai tisztaságról és a szerény megjelenésről. Mindig szeretnénk jó fényt vetni Jehovára, és dicsőséget szerezni neki.
Isten önátadott szolgáiként minden szavunkkal és tettünkkel Jehova dicsőségét kell visszatükröznünk
13 Ugyanez érvényes akkor is, amikor ellátogatunk a főhivatalba vagy valamelyik fiókhivatalba. Ne felejtsük el, hogy a Bétel jelentése: ’Isten háza’. Ezért úgy öltözködjünk és viselkedjünk, mintha összejövetelre mennénk a királyságterembe.
14 Még a szabadidőnkben is odafigyelünk a megjelenésünkre. Kérdezzük meg magunktól: „Zavarban lennék az öltözékem miatt, ha kötetlen formában kellene tanúskodnom valakinek?”
ÉPÍTŐ KIKAPCSOLÓDÁS ÉS SZÓRAKOZÁS
15 Ahhoz, hogy kiegyensúlyozottak és egészségesek legyünk, szükségünk van pihenésre és kikapcsolódásra. Jézus egyszer elhívta a tanítványait egy elhagyatott helyre, hogy pihenjenek egy kicsit (Márk 6:31). A pihenés és az építő kikapcsolódás vagy szórakozás kellemes időtöltés lehet. Felfrissíthet bennünket, hogy folytatni tudjuk a munkánkat.
16 Mivel manapság sokféleképpen lehet kikapcsolódni, a keresztényeknek bölcsen meg kell válogatniuk, hogy mivel töltik a szabadidejüket. Bár a kikapcsolódásnak megvan a maga helye, nem az a legfontosabb az életben. A Biblia arra figyelmeztet, hogy „az utolsó napokban” az emberek „inkább az élvezeteket fogják szeretni, semmint Istent” (2Tim 3:1, 4). Amit ma kikapcsolódásnak és szórakozásnak neveznek, az sokszor kifogásolható azoknak, akik ragaszkodni akarnak Jehova igazságos alapelveihez.
17 Az első századi keresztényeknek ellen kellett állniuk az őket körülvevő, élvhajhász világ romboló légkörének. A római cirkuszban a nézőket az szórakoztatta, hogy mások szenvedését nézték. A színdarabokat átitatta az erőszak, a vérontás és a szexuális erkölcstelenség. Az emberek többsége élvezte ezeket, de a keresztények távol tartották magukat az ilyesmiktől. Napjaink szórakoztatóipara is gyakran ugyanezekre épít, és az emberek lealacsonyodott vágyait táplálja. Mindig gondosan figyeljünk arra, hogyan viselkedünk. Nemet kell mondanunk az erkölcsileg romboló szórakozásra (Zsolt 11:5; Ef 5:15, 16). Előfordulhat, hogy egy szórakozási forma önmagában nem kifogásolható, de az, amilyen légkörben zajlik, elfogadhatatlan (1Pét 4:1–4).
18 A kikapcsolódásnak és a szórakozásnak építő formái is vannak, amelyekben a keresztények örömüket lelhetik. Sokan merítettek már hasznot abból, hogy követték a kiadványainkban szereplő bibliai tanácsokat és kiegyensúlyozott javaslatokat.
19 Olykor meghívhatunk néhány családot, hogy időt töltsünk velük. Egy esküvőn vagy társas összejövetelen is együtt lehetünk a testvéreinkkel (Ján 2:2). Ilyenkor a vendéglátók vállalják a felelősséget azért, ami történik. Nyilvánvaló, hogy a nagyobb létszámú összejöveteleknél óvatosságra van szükség. Az ilyen alkalmak oldott légkörében előfordult már, hogy némelyek átlépték a megfelelő keresztényi viselkedés határait, túl sokat ettek és ittak, sőt más komoly helytelenséget is elkövettek. Figyelembe véve ezt, a tisztánlátó keresztények korlátozzák a meghívottak létszámát és az együtt töltött időt. Ha vannak szeszes italok, csak mértékkel fogyasszunk (Flp 4:5). Ha törekszünk rá, hogy a társas összejövetelek építőek és felüdítőek legyenek, akkor nem az ételé és az italé lesz a főszerep.
20 A vendégszeretet dicséretes (1Pét 4:9). Ha meghívunk magunkhoz másokat egy étkezésre, beszélgetésre vagy egy kis kikapcsolódásra, nem szeretnénk megfeledkezni azokról, akik valami miatt hátrányos helyzetben élnek (Luk 14:12–14). Ha vendégek vagyunk, viselkedjünk úgy, ahogy a Márk 12:31 tanácsolja, és mindig mutassuk ki a hálánkat mások kedvességéért.
21 A keresztények boldogan fogadják Isten sok-sok ajándékát, és jó érzéssel tölti el őket, hogy ehetnek, ihatnak, és örömet találhatnak a kemény munkájukban (Préd 3:12, 13). Ha mindent Isten dicsőségére teszünk, elégedetten tekinthetünk vissza a felüdítő és tartalmas társas összejövetelekre, akár házigazdák, akár vendégek voltunk.
ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK
22 Jehova Tanúi gyermekei javukra fordítják az alapvető iskolai oktatást. Amíg iskolába járnak, igyekeznek jól megtanulni írni és olvasni. Más tantárgyakból is hasznot meríthetnek, miközben célokat tűznek ki Jehova szolgálatában. Az iskolaéveik alatt komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ne feledkezzenek meg nagy Teremtőjükről, első helyre téve az imádatot (Préd 12:1).
23 Ha még iskolába jársz, figyelj rá, hogy ne tölts időt szükségtelenül a világi fiatalokkal (2Tim 3:1, 2). Mivel Jehova gondoskodik számunkra védelemről, sokat tehetsz azért, hogy ellenállj a világ nyomásának (Zsolt 23:4; 91:1, 2). Ha szeretnéd megóvni magad, fogadd el Jehova segítségét (Zsolt 23:5).
24 A legtöbb fiatal Tanú úgy dönt, hogy nem vesz részt tanításon kívüli tevékenységekben, hogy el tudjon különülni a világtól. Az osztálytársaid és a tanárok talán nehezen értik meg az álláspontodat. A legfontosabb azonban az, hogy Istennek szerezz örömet. Ez azt jelenti, hogy hallgatsz a Biblia alapján képzett lelkiismeretedre, és elhatározod, hogy nem veszel részt a világra jellemző versengésben és nacionalista szokásokban (Gal 5:19, 26). Ha megfogadod az istenfélő szüleid Biblián alapuló tanácsait, és hasznot merítesz a gyülekezetben a jó társaságból, akkor ki tudsz állni Jehova igazságos alapelvei mellett.
MUNKAHELY ÉS TÁRSASÁG
25 A Biblia szerint a családfőknek kötelességük, hogy gondoskodjanak a családjukról (1Tim 5:8). De Isten szolgáiként felismerik, hogy a királyságnak kell lennie az életükben az első helyen, nem a munkahelyüknek (Máté 6:33; Róma 11:13). Mivel odaadóan szolgálják Istent, és elégedettek azzal, hogy van ennivalójuk és ruházatuk, elkerülik az anyagias életmóddal járó aggodalmakat és csapdákat (1Tim 6:6–10).
26 Minden olyan önátadott kereszténynek, aki világi munkahelyen dolgozik, észben kell tartania néhány bibliai alapelvet. A becsületes létfenntartás azt jelenti, hogy nem vagyunk hajlandók olyan tevékenységeket folytatni, amelyek sértik Isten vagy az ország törvényeit (Róma 13:1, 2; 1Kor 6:9, 10). Ezenkívül tudatában vagyunk annak, hogy milyen veszélyeket rejt magában a rossz társaság. Krisztus katonáiként nem folyunk bele olyan üzleti ügyekbe, amelyek sértik Isten alapelveit vagy a keresztényi semlegességünket, illetve veszélybe sodornák az Istennel ápolt kapcsolatunkat (Ézs 2:4; 2Tim 2:4). Isten ellenségével, Nagy Babilonnal sincs semmilyen kapcsolatunk (2Kor 6:14–17; Jel 18:2, 4).
27 Ha komolyan vesszük Isten igazságos követelményeit, nem fogjuk üzleti vagy egyéb személyes célra felhasználni az összejöveteleket. Kizárólag azért jövünk össze a keresztény társainkkal az összejöveteleken és a kongresszusokon, hogy Jehovát imádjuk, oktasson minket, és kölcsönösen bátorítsuk egymást (Róma 1:11, 12; Héb 10:24, 25). Az ilyen alkalmak középpontjában Isten imádata áll.
ÉLJÜNK KERESZTÉNYI EGYSÉGBEN
28 Jehova igazságos alapelvei azt is megkövetelik, hogy Isten népe megőrizze „a szellem egységét a béke egyesítő kötelékében” (Ef 4:1–3). Nem a magunk kedvében járunk, hanem mindenki arra törekszik, hogy mások javát keresse (1Tessz 5:15). Kétségkívül ezt tapasztalod a gyülekezetedben. Mindegy, hogy milyen rasszhoz, nemzethez, társadalmi réteghez tartozunk, milyenek az anyagi körülményeink, vagy mennyire vagyunk iskolázottak, mindannyian a Biblia alapelveihez tartjuk magunkat. Még a kívülállók is felfigyelnek Jehova népének erre a kiemelkedő jellemzőjére (1Pét 2:12).
29 Pál apostol így hangsúlyozta az egység alapját: „Egy test van, és egy szellem, mint ahogy a reménység is egy, amelyre elhívtak titeket, egy Úr, egy hit, egy keresztség, egy Istene és Atyja mindenkinek. Ő minden fölött és mindenen keresztül és mindenben ott van” (Ef 4:4–6). Ehhez arra van szükség, hogy egységesen értsük a Biblia alaptanításait, és a mélyebb tanításait is, elismerve, hogy Jehova a legfőbb Úr. Jehova csakugyan megajándékozta a népét az igazság tiszta nyelvével, és ennek köszönhetően vállvetve tudjuk szolgálni őt (Sof 3:9).
30 A keresztény gyülekezet egysége és békéje valóban a felüdülés forrása ma Jehova minden imádójának. Láthatjuk, hogyan teljesedik Jehova ígérete: „Egyesítem őket, mint a juhokat az akolban” (Mik 2:12). Szeretnénk megóvni a békénket és az egységünket azáltal, hogy mindig ragaszkodunk Jehova igazságos alapelveihez.
31 Boldogok, akiket Jehova befogadott az ő tiszta gyülekezetébe! Az, hogy Jehova nevét viselhetjük, minden áldozatot megér. Miközben mindent megteszünk azért, hogy jó kapcsolatban maradjunk Jehovával, igyekszünk megfelelni az igazságos követelményeinek, és másokkal is megismertetni azokat (2Kor 3:18).