„Legyetek szentek . . .”
„Összhangban a Szenttel, aki elhívott titeket, legyetek ti is szentek egész viselkedésetekben, mert meg van írva: ’Legyetek szentek, mert én szent vagyok!’ ” (1PÉTER 1:15, 16).
1., 2. a) Milyen emlékeztető volt látható a főpap turbánján, és milyen célt szolgált? b) Miért időszerű ma is a Jehova szentségére utaló emlékeztető? c) Milyen figyelmeztetést intéz hozzánk Péter a szentség tekintetében?
„A SZENTSÉG” Jehováé.” Ezek a felvillanyozó szavak tárultak mindenki szeme elé, színarany táblácskára vésve Izrael főpapjának turbánján (2Mózes 28:36–38). Fényes emlékeztetőül szolgáltak abban a tekintetben, hogy a pogány nemzetektől eltérően, akik tisztátalan istenségeket tiszteltek, Izraelnek tiszta, szent Istent kell imádnia.
2 Ha már te is Jehova Tanúihoz tartozol, vajon megérted-e, mennyire tiszta, szeplőtelen, szent, és igazságos az Isten, akit imádsz? Aligha van szükség arra, hogy ilyen alapvető igazságra emlékeztessenek. Végtére is, mint Jehova népe, betekintést nyertünk „Isten mélységes dolgaiba” — bonyolult bibliai próféciákba, a bibliai alapelvek alkalmazásába, a Biblia tanításába (1Korinthus 2:10; vö. Dániel 12:4). Igen, nyilvánvaló, hogy egyes emberekből hiányzik Jehova szentségének szívből fakadó értékelése. Vajon miért? Azért, mert minden évben ezrek esnek az erkölcstelenség valamilyen formájába. További ezrek vonnak szerencsétlenséget magukra azáltal, hogy olyasmit követnek el, ami a bibliai törvény megszegését jelenti. Világos, hogy némelyek nem értették meg, mennyire komolyak az 1Péter 1:15, 16. versének a szavai: „Összhangban a Szenttel, aki elhívott titeket, legyetek ti is szentek egész viselkedéstekben, mert meg van írva: ’Legyetek szentek, mert én szent vagyok!’ ”
Szent Isten, szent imádók
3. Mire mutat rá Jehovával kapcsolatban Mózes éneke?
3 Talán azt mondhatnád: Tökéletlen ember szent lehet? De vizsgáld csak meg Péter felszólításának hátterét! Péter azokat a szavakat idézi, amelyeket először Izraelhez intéztek röviddel Egyiptomból való kivonulásuk után. Jehova Szabadítónak mutatkozott meg ennél a csodálatos kiszabadulásnál; az ígéretek Teljesítőjének, „férfias harcos”-nak bizonyult (2Mózes 3:14–17; 15:3). Az egyiptomiak Vörös-tengernél elszenvedett vereségét megénekelve, Mózes ezután Jehova egy további tulajdonságát tárta fel: „Ki van az istenek közt hozzád hasonló, ó Jehova? Ki van hozzád hasonló, aki hatalmasnak bizonyulsz szentségben? (2Mózes 15:11). Ez az első eset, amikor írásban tulajdonítanak szentséget Jehovának.
4. a) Milyen értelemben mondhatjuk, hogy Jehova ’hatalmasnak bizonyul szentségben’? b) Miben tér el ezen a téren Jehova Kánaán isteneitől?
4 A „szent”-nek fordított héber és görög szó a Bibliában a ’fényes, új, friss, szeplőtelen, tiszta’ fogalmát hordozza magában. Mózes tehát olyannak írja le Jehovát, mint aki a legfelső fokon tiszta, mindenfajta tisztátalanságtól mentes, romolhatatlan, s aki kérlelhetetlenül nem tűr meg semmilyen tisztátalaságot (Habakuk 1:13). Jehova élesen eltért annak az országnak az isteneitől, amely országot az izraeliták éppen elfoglalni készültek — Kánaán isteneitől. A szíriai tengerpart mentén fekvő város, Ras Shamra közelében feltárt írásos leletek korlátozott, mégis tanulságos bepillantást engednek a kánaánita panteonba. Ezek a szövegek leírják, hogy azok az istenek — John Gray The Canaanites [A kánaániták] című könyve szerint — „egymással pörlekedők, irigykedők, bosszúállók, buják” voltak.
5., 6. a) Milyen hatással volt a kánaánitákra a lealjasodott istenek imádata? b) Milyen hatással volt az izraelitákra a szent Isten imádata?
5 Előreláthatóan tehát a kánaánita kultúra visszatükrözte a feslett isteneket, akiket imádtak. A The Religion of the People of Israel [Izrael népének vallása] című könyv megmagyarázza: „Az istenség tetteinek utánzását úgy tekintették, mint az istennek végzett szolgálatot . . . [A szexualitás istennőjének] Asztarténak egy sor férfi és női szolgája volt, akiket neki szentelt személyeknek tekintettek. Ezek átadták magukat a prostitúciónak az istennő szolgálatában.” William F. Albright tudományos kutató pedig hozzáfűzi: „Ami a legrosszabb, vallásgyakorlatuk erotikus jellege a társadalmi lealjasodás legocsmányabb mélységéig süllyedt.” A fallikus „szent oszlopok”, a gyermekáldozatok, a mágia, a ráolvasás, a vérfertőzés, a szodomia, és a bestialitás — mindez ’annak a földnek’, Kánaánnak szokásává lett (2Mózes 34:13; 3Mózes 18:2–25; 5Mózes 18:9–12).
6 Jehova azonban „hatalmas szentségben”. Imádóinál nem tűr meg ilyen lealjasodást (15. zsoltár). A lealjasító kánaánita istenekkel ellentétben tehát Jehova felemeli az ő népét. Azokkal a szavakkal, amelyeket Péter később idézett, Jehova ismételten így figyelmeztetett: „Bizonyuljatok szentnek, mert én Jehova, a ti Istenetek, szent vagyok!” (2Mózes 11:44; 19:2; 20:26).
’A Törvény szent, igazságos, és jó’
7., 8. a) Hogyan bizonyulhattak az izraeliták ’szentnek’? b) Állítsd szembe Jehova Törvényét Hammurabi babiloni törvényével.
7 ’Szentnek bizonyulni’ nem jelentett sem tökéletességet, sem valamiféle magára öltött álszent ájtatosságot; engedelmességet jelentett egy részletes törvénygyűjtemény iránt, amelyet Izrael Mózes közvetítésével kapott (2Mózes 19:5, 6). Minden más nemzeti törvénytől eltérően, Isten Törvényét úgy lehet leírni, mint ami „szent, igazságos, és jó” (Róma 7:12).
8 Igaz, Hammurabi Babiloni Kódexe, amelyről azt mondják, hogy a mózesi törvény előtt keletkezett, hasonló tárgykörre terjedt ki. Néhány cikkelye, mint például a ’szemet szemért’ törvény, vagy az úgynevezett ’tálió-jog’ hasonló a mózesi alapelvekhez. Kritikusok ezért azt állítják, hogy Mózes egyszerűen Hammurabi kódexétől kölcsönözte a törvényét. Hammurabi törvénye azonban aligha tett többet annál, mint hogy Hammurabi dicsőségét és politikai céljait szolgálta. Isten Törvénye viszont abból a célból adatott Izraelnek, hogy a ’javukra legyen mindenkor és életben maradjanak’ (5Mózes 6:24). Azonkívül kevés bizonyíték van arra, hogy Hammurabi törvénye valaha is törvényesen kötelező érvényű lett volna Babilonban, és aligha szolgált másként, mint a „törvényre vonatkozó segédeszköz a tanácsot kereső egyének számára” (The New Encyclopœdia Britannica, 1985-ös kiadás). A mózesi törvény viszont kötelező érvényű volt, és engedetlenség esetére büntetést helyezett kilátásba. Végül Hammurabi kódexe aköré összpontosul, hogy miként kell bánni a gonosztevőkkel, és 280 törvénye közül mindössze 5 tartalmaz közvetlen tilalmat. Isten Törvényének lényege viszont a helytelen tettek megelőzése, nem pedig megbüntetése.
9. Milyen hatással volt a mózesi törvény a zsidók életére?
9 Mivel ’szent, igazságos, és jó’ volt, a mózesi törvény, erőteljes hatást gyakorolt a zsidók személyes életére. Szabályozta az imádatukat, gondoskodott sabbatokról, hogy megpihenjenek a munkájuktól, szabályozta a nemzet gazdasági struktúráját, körvonalazott bizonyos követelményeket a ruházat tekintetében, és hasznos irányítást adott étrend, szexuális tevékenység és egészségügyi szokások terén. Még a természetes testi funkciók is a mózesi törvény vizsgálata alá kerültek.
„Jehova parancsolata tiszta”
10. a) Miért érintette a Törvény az élet oly sok területét? b) Hogyan segítette elő a Törvény a testi tisztaságot és a jó egészséget? (Vond be a válaszodba a lábjegyzetet is!)
10 A mindennapi életet érintő részletes szabályozás magasztos célt szolgált: azt, hogy az izraeliták tiszták legyenek — testileg, szellemileg, elmebelileg, és erkölcsileg. A törvény megkövetelte például, hogy megfürödjenek, elássák az ürüléket, vesztegzár alá helyezzék a fertőző betegeket, mellőzzenek bizonyos ételeket, s mindez az egészségüket és testi tisztaságukat segítette előa (2Mózes 30:18–20; 3Mózes 11. fejezet; 13:4, 5, 21, 26; 15:16–18, 21–23; 5Mózes 23:12–14).
11. Mit jelentett rituális vonatkozásban tisztátalannak lenni?
11 A jó egészség és higiénia mégis csak másodrendű dolog volt a szellemi tisztaság mögött. Ezért, ha valaki talán megevett valamilyen tiltott eledelt, szexuális kapcsolatba került, vagy holttestet érintett, rituálisan tisztátalannak jelentették ki (3Mózes 11, 15. fejezet; 4Mózes 19. fejezet). Az ilyen egyén nem vehetett részt az imádatban — bizonyos esetekben halálbüntetés terhe mellett volt eltiltva attól! (3Mózes 15:31; 22:3–31; 22:3–8). De vajon mi közük volt ezeknek a tilalmaknak a szellemi tissztasághoz?
12. Hogyan segítette elő a rituális megtisztulás törvénye a szellemi tisztaságot?
12 A pogány imádati formát a prostitúció, a halottak imádata, és a dorbézolás jellemezte. Ámde a The International Standard Bible Encyclopedia kihangsúlyozza: „Yahweh imádatának eszközeként semmiféle szexuális cselekedet nem volt megengedve. Mindennemű ilyen tevékenység tehát tisztátalanná tette az illetőt . . . Izraelben a halottak megkapták az őket megillető tiszteletet, de semmiképppen nem részesítették őket olyan megtiszteltetésben, ami helytelen lett volna, sem nem tették őket imádat tárgyává . . . Egy izraelita számára lehetetlen volt pogány szomszédainak társaságában ünnepelni, ami a lakomát is magában foglalta, mivel azoknak eledele tisztátalan volt.” A Törvény előírásai tehát „falat” képeztek, amely elválasztotta az izraelitákat a tisztátalan vallásos elemektől (Efézus 2:14).
13. Hogyan mozdította elő a Törvény az elmebeli tisztaságot?
13 A Törvény az izraeliták elmebeli tisztaságát is szolgálta. Például a házastársak intim kapcsolataira vonatkozó előírásai a férfi magasabb rendű gondolkodását szolgálták (3Mózes 15:16–33). Az izraeliták megtanulták az önuralmat a szexuális dolgokban; azt, hogy ne engedjenek utat fékevesztett szenvedélyeiknek, mint a kánaániták. A Törvény megtanította őket arra, hogy még az érzelmeiket és a vágyaikat is féken tartsák, mivel elítélte a mohó gondolkodásmódot (2Mózes 20:17).
14. Mennyiben volt Isten Törvénye egyedülálló az erkölcsi tisztaság előmozdítása terén?
14 A legfigyelemreméltóbb azonban az, ahogyan a Törvény az erkölcsi tisztaságot hangsúlyozza. Igaz, Hammurabi törvénygyűjteménye is elítélte az olyan helytelenséget, mint a házasságtörés. A The Biblical Archeologist című lap egyik cikke azonban megjegyzi: „Eltérően a babiloniak és az asszírok felfogásától, akik a házaságtörést csupán a férj tulajdonosi joga megsértésének tekintették, az Ótestamentum törvényszövegezése a házasságtörést igen súlyos erkölcs elleni vétségnek is tekinti.”
15. a) Szemléltesd, hogyan kellett jelentős erőfeszítéseket tennie egy izraelitának ahhoz, hogy tiszta maradhasson. b) Hogyan fordították a javukra az izraeliták az ilyen erőfeszítéseket?
15 Mennyire igazak ezért a zsoltáros szavai: „Jehova parancsolata tiszta, felragyogtatja a szemeket” (Zsoltárok 19:8, [19:9, Károli]). El kell ismerni: néha igen jelentős erőfeszítésbe került, hogy az ember tiszta maradjon. Az új anyáknak csupán néhány héttel a gyermekük megszületése után fel kellett menniük Jeruzsálembe, hogy alávessék magukat a megtisztulási eljárásnak (3Mózes 12:1–8; Lukács 2:22–24). Mind a férfiaknak, mind a nőknek meg kellett tisztítaniuk magukat szertartásos módon a házastársi kapcsolataik után, valamint ezzel kapcsolatos egyéb helyzetekben (3Mózes 15:16, 18; 5Mózes 23:9–14; 2Sámuel 11:11–13). Ha lelkiismeretesen betartották a Törvényt és tiszták maradtak, az a ’javukra szolgált’ — testi, elmebeli, erkölcsi, és szellemi vonatkozásban (Ésaiás 48:17)). Azonkívül a tisztán maradás fontosságát és komolyságát kitörölhetetlenül bevéste az elméjükbe. S ami a legfontosabb: a szent állapot megőrzésére tett ilyen őszinte erőfeszítések megnyerték számukra Isten elismerését.
Tiszták egy tisztátalan világban
16., 17. a) Milyen mértékben követelik meg a mai keresztényektől, hogy tiszták maradjanak? b) Miért olyan nehéz ma tisztának maradni? c) Hogyan vallottak kudarcot kiemelkedő személyiségek abban, hogy minta- vagy példaképek legyenek?
16 Most már jobban értékeljük Péter szavait, amelyeket a keresztényekhez intézett: „Mint engedelmes gyermekek, ne szabjátok magatokat korábbi kívánságaitokhoz, amelyek tudatlanságotok idején megvoltak bennetek, hanem összhangban a Szenttel, aki elhívott titeket, legyetek ti is szentek egész viselkedésetekben, mert meg van írva: ’Legyetek szentek, mert én szent vagyok!’ ” (1Péter 1:14–16).
17 El kell ismerni: ez nem könnyű dolog. Amerre nézünk, mindenütt azt látjuk, hogy az emberek csalnak, becstelenek, a szexuális erkölcstelenséget gyakorolják. A The New York Times jelenti: „Az amerikaiak egyre növekvő számban azt a szokást veszik fel, hogy együtt élnek a házasság előtt.” Még a kiváló személyiségek is rossz példát mutatnak ebben. Néhányan a legnépszerűbb emberek közül a sport, a politika, és a szórakoztató ipar területén ma nyíltan gyakorolnak bizonyos tisztátalanság-formákat. „Nagyon kiábrándító — kesereg egy sportrajongó —, amikor az ember valakiben úgy hisz, mint példaképében, és azt látja, hogy az illető beszennyezetté lesz.” Mi okozza ezt? Számos népszerű sportoló bevallotta, „hogy kábítószerélvező. Mily gyakran előfordul, hogy akit bálványoznak, tisztátalan, sőt nagyon is ocsmány módon él, mint házasságtörő, parázna, homoszexuális, leszbikus, tolvaj, zsaroló vagy kábítószerélvező! Ezek külsőleg talán tisztáknak látszanak, ajkuk azonban csatornabűzt árasztó beszéddel van tele! Néha még talán élvezik is, hogy kigúnyolhatják a közszemérmet és erköcstelen kalandjaikkal büszkélkedhetnek.
18. Milyen értelemben ’aratják le azt, amit elvetettek’ azok, akik tisztátalan életmódot folytatnak?
18 Ámde nem lehet egykönnyen félresöpörni a Biblia szavait: „Isten nem hagyja magát kicsúfolni. [„Nem lehet hosszú orrot mutatni Istenre.” — Byington] Mert amit az ember elvet, azt fogja learatni is. Mert aki a testre nézve vet, a testéből arat romlást” (Galata 6:7). A züllött viselkedés gyakran okoz betegséget, sőt korai halált, olyan betegségek következményeként, mint a szifilisz, a gonorrea, és az AIDS, hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsük. Az elmebeli és érzelmi egyensúlyzavarok, a depresszió, s időnként az öngyilkosság az eredménye az erkölcstelen életmódnak. Jóllehet az erkölcstelen szokások rabjai talán kinevetik azokat, akik megpróbálnak tiszta életet élni, a nevetés nyomban elhal, amikor a gúnyolódók kezdik ’learatni azt, amit elvetettek’. (Vö. Róma 1:24–27.)
19., 20. Hogyan bizonyult vallásilag és erkölcsileg megfertőzöttnek a kereszténység papsága?
19 Ugyanakkor vallásilag is lealjasult világban élünk. Viselhet a papság bármilyen szép, tiszta öltözéket, ha tisztátalan babiloni gyakorlatot és tantételeket tanít, mint például a bálványimádást, a háromságot, a pokoltüzet, az emberi lélek halhatatlanságát, és a tisztítótüzet. Olyanok ők, mint azok a vallási vezetők, akikről Jézus ezt mondta: „Jaj nektek írástudók és farizeusok, képmutatók! Mert hasonlók vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről bár szépnek látszanak, belül azonban tele vannak halott emberek csontjaival és mindenféle tisztátalansággal. Hasonlóképpen ti is, kívülről igazaknak látszotok ugyan az emberek előtt, de belül tele vagytok képmutatással és törvénytelenséggel” (Máté 23:27, 28).
20 A papság még a nyája között is megtűri a tisztátalanságot. Olyan egyének, akik közismerten erkölcstelenek és tisztátalanok — paráznák, házassságtörők, homoszexuálisok — továbbra is helyeselt állapotban maradhatnak meg. Erről a Newsweek ezt jelenti: „A marylandi pszichlógus, Richard Sipe, néhai pap azt a végkövetkeztetést vonja le, hogy az Egyesült Államokban élő 57 000 katolikus pap mintegy 20 százaléka homoszexuális . . . Más lélekgyógyászok úgy vélik, hogy ma ez a szám közel jár a 40 százalékhoz.” John J. McNeill katolikus teológus (közismert homoszexuális) nyíltan igazolja a homoszexualitást: „Két leszbikus vagy két homoszexuális közötti szerelem — azt feltételezve, hogy az konstruktív emberi szerelem — nem bűnös dolog, és nem idegeníti el a szeretőket Isten tervétől, hanem szent szerelem is lehet (The Christian Century).
21. Miért helyénvaló számunkra ma az emlékeztető: „A szentség Jehováé!”?
21 A főpap turbánján látható emlékeztető jelige ma időszerűbb, mint bármikor azelőtt: „A szentség Jehováé!” (2Mózes 28:36). Jehova megköveteli, igen, megparancsolja, hogy tiszták maradjunk minden tekintetben! De hát hogyan maradhat tiszta valaki? Milyen területeken kell különösen vigyáznia? Ezeket a kérdéseket a következő cikkben fogjuk megviszgálni.
[Lábjegyzet]
a Hammurabi törvényében nem voltak ilyen gondoskodások; nem volt hasonló egészségügyi kódex az ősi egyiptomiaknál sem, bár azok viszonylag előrehaladott orvostudományt gyakoroltak. Az Ancient Egypt [Az ókori Egyiptom] című könyv ezt mondja: „[Az egyiptomi orvosi szövegek] mágikus ráolvasásai és formulái tele vannak tűzdelve ésszerű előírásokkal.” Isten Törvénye ellenben mentes minden démoni felhangtól, de tudományos hangvételű. Például csak az újabb korban jöttek rá az orvosok, hogy kezet kell mosniuk, ha hullákat érintettek, a mózesi törvény viszont ezt már évezredekkel korábban előírta! (4Mózes 19. fejezet).
Ismétlési kérdések
◼ Milyen értelemben mondhatjuk, hogy Jehova „hatalmasnak bizonyul szentségben”, és mit jelent ez az imádói szempontjából?
◼ Miben különbözik a mózesi törvény az összes többi nemzet törvényétől?
◼ Hogyan mozdította elő a mózesi törvény a testi, szellemi, elmebeli, és erkölcsi tisztaságot?
◼ Hogyan ’aratják le azt, amit elvetettek’ azok, akik tisztátalan életmódot folytatnak?