A bibliai főbb részek kiemelése — Salamon éneke 1:1 — 8:14.
Győz az igaz szeretet!
Van olyan szeretet, amely sohasem fogy el. Állandó, kitartó, győzedelmes. Ilyen tántoríthatatlan szeretet létezik Jézus Krisztus és a „menyasszonya”, vagyis közte és a szellemtől nemzett gyülekezete között (Jel. 21:2, 9; Ef. 5:21–33). És mily nagyszerűen írja le ezt a szeretetet Salamon éneke!
Ez az „énekek éneke” (1:1), amelyet Salamon, Izrael királya mintegy 3000 évvel ezelőtt szerzett, egy pásztorfiú és egy Sunem (Sulem) nevű faluból származó vidéki lány szerelméről szól. A király összes gazdagságával és ragyogásával sem volt képes elnyerni a sulemita lány szerelmét, mivel az lojális maradt szeretett pásztorához.
Ha ezt a könyvet kellő figyelemmel és értékeléssel olvassuk, Jehova minden egyedül élő vagy házas szolgájának sok elgondolkozni valót szolgáltat az erkölcsi tisztaság, a gyengédség, a lojalitás és a tartós szeretet tekintetében, aminek jellemeznie kell a keresztény házassági köteléket. Természetesen mindannyian a javunkra fordíthatjuk ezt az igaz szeretet győzelméről szóló éneket.
Sulamit Salamon táborában
Kérjük, olvasd el Salamon éneke 1:1–14. versét. Sulamit a királyi sátrakban úgy beszél, mintha pásztora jelen volna. Salamon a lány szépségét magasztalja és azt ígéri, hogy arany- és ezüst holmival fogja felékesíteni. A lány azonban elutasítja közeledését és tudtára adja, hogy csakis a pásztor iránt érez igazi szerelmet.
◆ 1:2, 3 — Miért helyénvalók a borral és olajjal való összehasonlítások?
A bor megvidámítja és megerősíti a csüggedt lelket (Zsoltárok 104:15; Példabeszédek 31:6). Olajat öntöttek a kedves vendégre, mivel az olajnak csillapító hatása van (Zsoltárok 23:5; Lukács 7:38). A lehangolt Sulamitot is megerősítette és megvigasztalta, amikor eszébe jutottak a pásztor „gyengédségének megnyilvánulásai” és az ő „neve”. Hasonlóképpen Krisztus felkent követőinek maradékát is felbátorítja az, ha Pásztoruk, Jézus Krisztus szeretetén és ígéretein elmélkednek, jóllehet még a világban vannak és tőle elválasztva élnek.
Tanulság a számunkra: Salamon szerette volna felékesíteni Sulamitot „aranykarikákkal” és „ezüst díszgombokkal”, de ő ellenállt az effajta anyagi kisértésnek és megerősítette, hogy tántoríthatatlan szerelmet érez a pásztor iránt (1:11–14). Ha elgondolkozik a lány magatartásán, a „menyasszony” osztály megerősödik azon elhatározásában, hogy elutasítja a világ csábító anyagiasságát és hű marad mennyei Vőlegényéhez. Ha pedig földi reménységet táplálunk és a házasságot tervezzük, a lány példája arra indítson minket, hogy a szellemi, nem pedig az anyagi érdekekre fordítsunk elsődleges figyelmet.
Kölcsönös vágyódás
Olvasd el az 1:15—3:5. terjedő verseket. A pásztor bement a királyi táborba és elmondta a szerény Sulamit iránt érzett szerelmét, aki őt mindenki másnál többre tartotta. Amikor távol voltak egymástól, a lány visszaemlékezett azokra az örömteli időkre, amikor együtt lehetett szeretett pásztorával és azért könyörgött, hogy az siessen őhozzá. Éjszaka vágyakozott utána.
◆ 2:1–3 — Mit jelentenek ezek a szóképek?
Sulamit a „parti síkság egyszerű sáfrányának” nevezi magát, mivel alázatos, szerény fiatal nő volt, aki csupán egynek tartotta magát a sokféle közönséges virág közül. A pásztor azonban tisztában volt azzal, hogy a lány „liliom a tövisek között”, mivel kedves, ügyes, Jehovához hű. A lány számára a pásztor olyan volt, mint az „almafa az erdő fái között”, mert hasonlóképpen Isten iránt odaadó, szellemi hajlandóságú egyén volt, tele kívánatos jellemvonásokkal és képességekkel. Az élettársat kereső nem-házas keresztény csak a Sulamitéhoz vagy az ő pásztoráéhoz hasonló jótulajdonságokkal rendelkező hűséges hívőtársat keressen magának.
◆ 3:5 — Miért volt ez az eskü összefüggésben ezekkel az állatokkal?
A gazellák és a szarvassuták kedves, kecses és szép állatok, ugyanakkor gyors- és biztos lábúak is. Lényegében tehát a lány arra kötelezte „Jeruzsálem leányait”, hogy esküdjenek meg mindarra, ami bájos és szép. Ezen teremtmények által arra kötelezte azokat a nőket, hogy ne próbálják meg a szeretett pásztorán kívül senki más iránt felkelteni a szerelmét.
Tanulság a számunkra: A lány esküvel kötelezte „Jeruzsálem leányait” vagy a király kiséretében levő udvarhölgyeket, hogy ne akarják ’felkelteni a szerelmet mindaddig, amíg az nem érez rá hajlandóságot’ (2:7; 3:5). Ez arra utal, hogy nem lehet romantikus szerelmet érezni akárki iránt. Maga a lány nem érzett vonzalmat Salamon iránt. Mennyire bölcs dolog tehát, ha a házasságot fontolgató keresztény csak Jehova hű imádója és arra érdemes egyént vesz számításba, aki valóban méltó a szerelmére! (1Korinthus 7:39).
Jeruzsálem leányai
Olvasd el a 3:6—6:3. verseket, [5:19, Károli]. Salamon nagy pompa közepette tért vissza Jeruzsálembe. A pásztor ott kereste fel a lányt és ott erősítette őt gyengéd kifejezésekkel. Egy álom során a lány elkésve reagált szeretett pásztora kopogtatására, és amikor kétségbeesetten a keresésére indult, az őrség bántalmazta őt. Amikor megkérdezték, miről ismerhető fel az ő kedvese, „Jeruzsálem leányai”-nak ragyogó leírást adott róla.
◆ 5:12 — Milyen módon voltak a pásztor szemei olyanok, mint ’a tejben fürdő galambok’?
Korábban a Sulamit szemeit az ének a galamb szemeihez hasonlónak írta le, mivel bársonyosak, kedvesek voltak (1:15; 4:1). Ezért nevezte a pásztor a lányt az ő „galamb”-jának (5:2). A szerelemtől beteg fiatal nő most a pásztor szemeit tejben fürdő kékesszürke galambokhoz hasonlította (5:8, 12). Ez a hasonlat valószínűleg a pásztor sötét szivárványhártyájára utal, amelyet szemének ragyogó fehérje vesz körül.
Tanulság a számunkra: A Sulamit olyan volt, mint egy „berekesztett kert” (4:12). Az ókori Izraelben a kert gyakran nyílt parkhoz volt hasonló, valóságos paradicsomkerthez, amelyben nagyszerű vízforrás volt és sokfajta zöldségféle, virág és fa. Általában sövény vagy fal vette körül, és csak a kapun keresztül lehetett bejutni, amit egyébként zárva tartottak (Ésaiás 5:5). A pásztor számára a Sulamit erkölcsi tisztasága és szeretetreméltósága olyan volt, mint egy ritka szépségű kert, finom gyümölcsökkel, kellemes illatokkal és felvidámító gyönyörűséggel. Gyengéd érzéseit nem pazarolta akárkire, mert szűziesen tiszta volt, mint egy ’zárt kert’ a nem szívesen látott betolakodók számára, és csak törvényes tulajdonosa számára volt nyitva. Erkölcsi tisztaságában és lojalitásában a Sulamit tehát szép példát mutatott a még hajadon, mai keresztény nők számára.
„Jah lángja”
Olvasd el a 6:4 [6:1, Károli]—8:14. verseket. Salamon a lány szépségét magasztalta, de az elutasította őt és kijelentette, hogy hű marad pásztorához. Mivel képtelen volt elnyerni a lány szerelmét, Salamon hazaengedte őt. „Kedvesével” az oldalán a lány úgy tért vissza Sunembe, mint érett és szilárdságát bebizonyító nő. A közte és a pásztor közt fennálló szerelem olyan erős volt, mint a halál, lángolása pedig olyan, mint „Jah lángja”.
◆ 6:4 [6:1, Károli] — Melyik volt a „kellemes város”?
Ezt a kifejezést „Tirsa” szóval is fordíthatnánk, ami „kellemességet”, „örömteliséget” jelent. Tirsa városa a szépségéről volt híres. Ez a város lett Izrael északi királyságának első fővárosa (1Királyok 14:17; 16:5, 8, 15).
◆ 7:4 — Milyen értelemben volt a lány nyaka „olyan mint az elefántcsontból készült torony”?
Nyilvánvalóan az elefántcsont simaságával és egy torony karcsúságával rendelkezett. Korábban a lány nyakát az író „Dávid tornyá”-hoz hasonlította, talán a Király házának tornyához, amely Jeruzsálem keleti falán állt. ’Ezer köralakú pajzs volt ott felfüggesztve, erős vitézek pajzsa’, ami azt sejteti, hogy a Sulamit fenséges nyakát kerek diszítésekkel vagy drágakövekkel kirakott nyaklánc ékesítette (4:4; Nehémiás 3:25–27).
◆ 8:6, 7 — Milyen értelemben mondható, hogy a szeretet „erős mint a halál”?
A halál könyörtelenül megköveteli a bűnös emberek életét és az igazi szeretet is ilyen erős. Mivel ragaszkodik a kizárólagos odaadáshoz, az ilyen szeretet is éppen olyan hajthatatlan, mozdíthatatlan, mint a Seol (a sírgödör), amely magának követeli az elhunytak holttetemét. Mivel Jehova Isten oltotta az emberekbe a szeretet képességét, ez a tulajdonság tőle ered és joggal nevezhető „Jah lángjá”-nak. Még a gazdag Salamon király sem volt képes megvásárolni az ilyen szeretetet.
Tanulság a számunkra: Sulamit tapasztalata Salamonnal kapcsolatban tulajdonképpen olyan próbatétel volt, amelyen a lány sikeresen esett át. Nem ingott meg a szerelmében és az erényében, mint valamiféle ajtó, amely könnyedén forog sarkain, és amit cédrus deszkával kell elrekeszteni, nehogy a szárnyai nem szívesen látott vagy kártékony egyén előtt megnyíljanak. Nem, a lány győzedelmeskedett a király csábításai felett és szilárdan állt, akár a kőfal e világ minden anyagias vonzalma ellen. Istenben bízva és a Sulamit szép példájára gondolva a mai keresztény nők hasonlóképpen bebizonyítják egyéni szilárdságukat, amikor megállják a helyüket az erényes alapelvek megtartásában Jehova dicséretére (8:8–10).
Egészen biztos, hogy ez az „énekek éneke”, amely a szeretetről szól, növeli a Jézus és az ő mennyei „mennyasszonya” számára kiválasztottak között fennálló kötelék iránti értékelésünket. De minden fiatal férfi és nő, valamint férj és feleség, aki átadta magát Jehovának, hasznot meríthet abból, ha igyekszik utánozni a Sulamit és a pásztor feddhetetlenségét a megpróbáltatások és a kísértések idején. És Isten Szavának ez a ragyogó része indítson mindannyiunkat arra, hogy maradjunk örökre lojálisak Jehovához, a győzedelmes szeretet Forrásához!