Végképp gyűlöljük a világ gyalázatos viselkedését!

„Mivel már nem futtok velük együtt ezen az úton a züllöttség posványának ugyanazon mélypontja felé, zavarban vannak és továbbra is gyalázkodóan beszélnek rólatok” (1PÉTER 4:4).

 1. Milyennek írja le a Biblia azt a korábbi, világi viselkedést, amelyet számos első századi keresztény valamikor követett?

A „ZÜLLÖTTSÉG posványa”. Így nevezi Péter apostol azt a szégyenteljes helyzetet, amelyben az első században sokan voltak, mielőtt kereszténnyé lettek. Más fordítás a „kicsapongásnak . . . áradata” (Károli) vagy a „romlásnak árja” (Csia) kifejezést használja. De hát mi volt ez a züllöttség posványa? Az apostol sajátosan megemlíti a gátlástalan viselkedést, a bujaságot, a túlzott borivást, a dőzsölést, az ivászatokat, és a törvénytelen bálványimádást (1Péter 4:3, 4).

 2. Miért illeti dicséret ma a keresztényeket?

² Mily nagy különbség van e világ és az igaz krisztusi gyülekezet között! Péter meleg szavakkal dicséri azokat a keresztényeket, akiknek ír, mivel nem futnak korábbi világi társaikkal együtt abban a posványban, a rosszaságnak abban a fertőjében. Mi is nagy örömmel dicsérjük a mai keresztényeket, amikor még az első századinál is rosszabb körülmények uralkodnak. Jehova Tanúi szorgos erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy tiszta és szeplő nélküli imádatot gyakoroljanak, amit a mi Istenünk és Atyánk helyesel, s amihez az is hozzátartozik, hogy ’megőrizzük magunkat szeplő nélkül ettől a világtól’ (Jakab 1:27). Magas erkölcsi irányadó mértékük nagy tiszteletet szerez Jehova nevének.

 3. Mi okozott Pálnak szomorúságot, ami ma nekünk is szomorúságot okoz?

³ Ahhoz azonban, hogy mint tiszta szervezet, megőrizhessék magas erkölcsi színvonalukat, néha az szükséges, hogy feddésben részesítsék, sőt esetenként kiközösítsék azt a viszonylag kevés számú egyént, akik e világ züllött viselkedésére adják magukat. Ez szomorúsággal tölt el minket, és ugyanazt érezzük, amit Pál apostol, amikor hasonló helyzettel találkozott az első században. Ezt írta: „Mert sokan járnak másképpen: ezekről sokszor mondtam nektek és most is sírva mondom, hogy ők Krisztus kínoszlopának ellenségei, és végük a pusztulás, és istenük a hasuk, és dicsőségük az, ami szégyenük, és eszüket folyton földi dolgokon járatják” (Filippi 3:18, 19). Hogyan kerülhetjük el mi, egyénenként, hogy ilyesmi velünk is megtörténjék? Úgy, ha megtanuljuk Jézust követni abban, ahogyan ő szerette Jehova magas szintű, igazságos zsinórmértékét és gyűlölte e világ tisztátalanságát (Zsidók 1:9).

Ne tekints hátra!

 4. a) Miért lehetséges, hogy mi is kísértést érzünk arra, hogy e világ lealjasodott szokásai felé forduljunk? b) Mi segít elkerülni, hogy helytelen vágyak fejlődjenek ki bennünk?

⁴ Soha ne becsüld le a bűn erejét. A világ vonzereje erős, és sokféle formában jelentkezik; az Ördög ravasz és romlott; az emberi szív pedig csalárd (1János 2:15–17; 1Péter 5:8; Jeremiás 17:9) Amikor a szív megkíván valamit, gyakran nem hallgat az észre. Isten Szava ezért tartalmaz oly sok figyelmeztetést, hogy segítsen megőrizni a szívünket Jehova iránti önátadásban és az ő akaratát cselekedni. Nagyon fontos, hogy ne engedjük meg a szívünkben a helytelen vágyak kifejlődésének még az elkezdődését sem (Jakab 1:14, 15; Máté 5:27, 30). Azzal kell erősítenünk a szívünket, hogy érvekkel győzzük meg, miért kell szeretnünk a jót és kifejezetten gyűlölnünk és elvetnünk e világ aljas utjait. Pál apostol így int bennünket: „Szeretetetek legyen képmutatás nélküli. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz” (Róma 12:9).

 5. Miért bölcs dolog az, ha gondosan vizsgáljuk az indítékainkat és a vágyainkat?

⁵ Tekintettel a keresztény viselkedéstől való eltávolodás veszélyére, bölcs dolog mindannyiunk számára, ha folytonosan megvizsgáljuk indítékainkat, vágyainkat, céljainkat. Személy szerint olyan vagy-e, mint azok a keresztények, akiket Péter megdicsérhetett, mivel nem fordultak vissza „a zülöttségnek ugyanazon posványába”? Vagy néha talán Lót feleségének a példáját követed, aki vágyakozással tekintett vissza az elhagyott dolgokra, amelyektől megszabadították? (1Mózes 19:26; Lukács 17:31–33).

Ezek „az utolsó napok” bővelkednek gonoszságban

 6., 7. a) A Biblia szerint az élvezetek iránti milyen magatartás jellemzi „az utolsó napokat”? b) Hogyan kérkednek a világi egyének tisztátalan gondolkodásmódjukkal és tetteikkel?

⁶ Gondolj egy pillanatra arra a világra, amelyben most, a XX. század végén élünk. Mennyire bővelkedik gonoszságban! Ahogy Pál apostol előre megmondta, a férfiak és nők ’inkább a gyönyört kedvelik, mint Istent’. Valóban, ’a gonosz emberek és a csalók egyre inkább előrehaladnak a gonoszságban, tévelyegnek és másokat is megtévesztenek’ (2Timótheus 3:1, 4, 13).

⁷ A házasságtörés, paráznaság, homoszexualitás, leszboszi szerelem, és abortusz: ezek és ehhez hasonló szavak megszokott kifejezésekké lettek. Nyíltan és helyeslően beszélnek ilyesmiről a rádióban, a televízióban, valamint vallási és nevelésügyi körökben. A pornográfia nagy üzletággá fejlődött és készséggel áll bárkinek rendelkezésére. A legnépszerűbb filmek, színdarabok, és televíziós sorozatok jó része valamilyen fajta erkölcstelenséghez kapcsolódik. Mennyire hálásak lehetünk azért, hogy semmi közünk az ilyesmihez! És mennyire keményen kell megküzdenünk azért, hogy biztosak lehessünk: az effajta ravasz propaganda nincs hatással a szívünkre!

 8. A Biblia szerint mit kellene és mit nem kellene megtennünk e világ erkölcstelen szokásai tekintetében?

⁸ A bölcs keresztények megszívlelik Pál figyelmeztetését: „Paráznaság és mindenféle tisztátalanság vagy mohóság még csak ne is legyen említve köztetek, ahogyan az szent emberekhez illik . . . Mindig győződjetek meg arról, hogy mi elfogadható az Úrnak . . . Őrködjetek szigorúan afelett, hogy mi módon jártok, nem mint oktalanok, hanem mint bölcsek.” Pál szavai szerint, nekünk inkább olyasmiről kell elgondolkoznunk, amelyek igazak, igazságosak, tiszták, szeretetre méltók, és erényesek (Efézus 5:3–16; Filippi 4:8).

 9. Mi az, ami könnyen megtörténhet, ha kifogásolható szórakozásmódot választunk?

⁹ Észben tartod-e ezt a bölcs tanácsot, amikor megválasztod a szórakozásodat? Jusson eszedbe: minél több lealjasító dolgot hallgatunk, annál elfogadhatóbbá lesz előttünk a világ életstílusa, és végül nem is találjuk majd annyira rossznak. Sőt talán titkon még csodáljuk és utánozzuk is a sportvilág vagy a szórakoztató ipar kiválóságait, akik ilyesmit gyakorolnak. De legyünk éberek az effajta törekvésekkel szemben!

Ne ejtsen minket tőrbe e világ okoskodása!

10. Milyen életfilozófiát gyakoroltak az első századi epikureusok?

¹⁰ Pál napjaiban sokan magukévá tették az epikureusok filozófiáját, akik az élvezetnek éltek, hogy az érzékeiket kielégítsék. Amikor utolér a halál, mondták, számodra mindennek vége. Miért ne szereznénk hát meg magunknak minden lehető élvezetet az életben, amikor még élünk, hisz holnap talán meghalunk.

11. Hogyan követi ma sok világi egyén az epikureusok gondolkodásmódját és cselekedeteit?

¹¹ Ma sokan vallják ezt a nézetet. Szégyenkezés nélkül merülnek bele mindenfajta élvezetbe, mitsem törődve azzal, hogy az milyen hatással lehet másokra. Számukra nem létezik Isten, vagy ha létezik is, semmi jelét nem adja annak, hogy törődne az emberi ügyekkel. Mivel az ember a kifejlődés terméke — mondják —, senkinek sem tartoznak számadással, csakis önmaguknak és annak a társadalomnak, amelyben élnek. Még kibúvót is találnak annak igazolására, hogy az állatokhoz hasonló módon élnek. Ha a Biblia által elítélt szokások élvezetet jelentenek az érzékeknek, akkor bizonyosan nem kell azokat elítélni. Miért éljen az ember önmegtartóztató életet — érvelnek az ilyen egyének —, amikor úgyis mindannyian egy helyre kerülünk: a sírgödörbe?

12., 13. a) Milyen veszélyt rejt az, ha a keresztények kiteszik magukat a világi érvelésnek? b) Mi volt a bajok gyökere Korinthusban? c) Mit kell tenni, ha meg akarjuk kímélni magunkat attól, hogy az önző életszemlélet hatással legyen ránk?

¹² Figyelemre méltó, hogy a korinthusi keresztények közül egyesekre hatással volt ez az érvelés. Az ottani gyülekezetnek írt levelében Pál elismerte, hogy „ha a halottak nem támadnak fel”, akkor valóban logikus a korabeli közmondás: „Együnk, igyunk, mert holnap meghalunk.” De hamar hozzáteszi a hamis érvelés leleplezésére: „Ne engedjétek magatokat félrevezetni. A rossz társaságok megrontanak hasznos szokásokat! Igazságosságban józanodjatok ki és bűnt ne gyakoroljatok, mert egyesek nem ismerik az Istent. Ezt a megszégyenítésetekre mondom” (1Korinthus 15:32–34).

¹³ Figyeljük meg, hogyan nyúl itt Pál közvetlenül a baj gyökeréhez a korinthusi keresztények esetében. Téves gondolkozásuk a rossz társaságból eredt. Mi is tanulhatunk ebből. Ha nem vigyázunk, talán kezdünk úgy gondolkodni, hogy meg kellene kóstolnunk valamilyen tiltott élvezetet, mielőtt túl öregek leszünk hozzá, vagy mielőtt meghalunk. Ha hajlamot érzünk magunkban az effajta gondolkodásra, sürgősen változtatnunk kell a gondolkodásmódunkon. De hogyan? Nos, gondoljunk arra, hogy az ilyen önző szemlélet figyelmen kívül hagyja Isten igazságos zsinórmértékét. Az Isten biztos ígéreteibe vetett hit hiányáról árulkodik, a feltámadás reménységét is beleértve. Még gyakorlatiasság szempontjából is elmondhatjuk, hogy akik züllött életet élnek, sok szívfájdalmat és bajt okoznak saját maguknak. Ahhoz, hogy helyes szemléletük lehessen, ’ki kell józanodniuk igazságosságban’. Nem érvelhetnek helyesen és józanul, ha ’nem ismerik az Istent’.

14. Kik nem örökölhetik Isten Királyságának az áldásait, mégis mit ismert el Pál némelyek korábbi életmódjával kapcsolatban?

¹⁴ A korinthusiaknak írt levelében Pál apostol valamivel korábban megmagyarázta, hogy paráznák, házasságtörők, bálványimádók, homoszexuális egyének, tolvajok, mohó személyek, iszákosok, gyalázkodók, és zsarolók — akikből pedig bőven akadt Korinthusban — nem képezhetik részét Isten Királyságának. Hozzátette: „Mégis ilyenek voltak némelyek közületek. De tisztára mosattatok, de megszenteltettetek.” Ez a megtisztításuk Isten Szavának az erejét és a váltságáldozatnak az erejét bizonyította (1Korinthus 6:9–11). Bizony az ostobaság csúcspontját jelentené, ha valaki visszatérne a régi világ tisztátalanságához!

15. Milyen képletes leírást adott Péter azok helyzetének az ábrázolására, akik visszatérnek a világ tisztátalan szokásaihoz?

¹⁵ Péter ezt mondta: „Ha ugyanis, miután megmenekültek a világ szennyétől az Úr és megmentő Jézus Krisztus pontos ismerete által, és ismét ilyenekbe bonyolódnak és azok legyőzik őket, ez utóbbi állapotuk rosszabb, mint az első. Mert jobb lett volna nekik, ha nem ismerték volna meg pontosan az igazságosság ösvényét, mint azt pontosan megismerve elforduljanak a nekik adott szent parancsolattól. Betelt rajtuk az igaz példabeszéd: ’A kutya visszatért saját okádásához, és a megfürdetett disznó a pocsolyába hemperegni” (2Péter 2:20, 22). Erős kifejezések! De szükség van néha kemény szavakra, hogy mélyen belénk vésődjön a kapott tanács komolysága. Az első századi keresztényeknek adott figyelmeztetés ma még inkább időszerű számunkra.

Azt aratjuk, amit vetünk

16. Milyen módon ’aratja valaki azt, amit elvet’, ha kicsapongó életet él?

¹⁶ A keresztények mindenütt láthatják maguk körül annak a bizonyítékát, hogy e világ erkölcstelen, kicsapongó életmódja káros, halálos (Róma 1:18–32). Csupán a szexualitás területén, gondold csak el, mennyi szívfájdalom, mennyi szenvedés éri az embereket, amikor nem tartják tiszteletben Istennek az erkölcsre vonatkozó törvényét: szétszakított családok, törvénytelen terhességek, abortuszok, nemi erőszak, gyermekek zaklatása, és szexuális úton terjedő betegségek, hogy csak néhányat említsünk a következmények közül. Ott vannak azután az egészségügyi gondok, amelyek abból adódnak, hogy az egyén visszaél a testével túlzott evés, ivás, és kábítószerélvezet által. Akik pedig engednek a mohóságuknak, gyakran tolvajokká és csalókká válnak. Aligha lehet megszegni Isten törvényét anélkül, hogy az ne okozna valamilyen testi vagy érzelmi károsodást az elkövetőnek. Pál apostol joggal figyelmeztette a keresztényeket: „Ne engedjétek magatokat félrevezetni! Isten nem hagyja magát megcsúfolni. Mert amit az ember elvet, azt fogja learatni is. Mert aki a testére nézve vet, a testéből arat romlást, de aki a szellemre nézve vet, a szellemből arat örökké tartó életet” (Galata 6:7, 8).

17. Miért kell a kereszténynek indítást éreznie arra, hogy Isten igazságos irányadó mértékei szerint éljen?

¹⁷ Másrészt mily nyomós okokat közöl velünk a Szentírás, amiért érdemes Isten zsinórmértékéhez tartani magunkat! Milyen igaz, amit Isten Szava mond: „A hűségesen cselekvő ember sok áldásban részesül!” (Példabeszédek 28:20). Akik gyűlölik e világ gyalázatos viselkedését, elkerülik a kicsapongó élet rettenetes következményeit. Tiszta kapcsolatnak örvendhetnek testvéreikkel és testvérnőikkel, és Istenükkel, Jehovával. Azonkívül abban a reménységben élhetnek, hogy elnyerik az Isten új világában való örökké tartó élet jutalmát. Most, amikor már jól benne vagyunk a dolgok jelen rendszerének végidejében, a „más juhok” közül valóknak még az a különleges kiváltság is osztályrészük lehet, hogy túlélik a „nagy nyomorúságot” és egyáltalán nem kell meghalniuk. Fenntartás nélkül hisznek abban, hogy ha mégis előbb meg kell halniuk, Isten feltámasztja mindazokat, akik az emléksírokban vannak, ahogyan megígérte (János 5:28, 29; 10:16; Jelenések 7:14). Mindezekre való tekintettel gondoljon-e valaki, akár csak futólag is arra, hogy e világ gyűlöletes szokásaiba keveredjék? (Róma 6:19–23; 1Péter 4:1–3).

18. a) Hogyan juttatja Jehova kifejezésre az „istentelen emberek” ellen hozott ítéletét „a nagy nyomorúság” idején? b) Hogyan nyilatkozik meg Jehova az ítélet tekintetében a Biblia utolsó feljegyzett szavai szerint?

¹⁸ A Biblia világosan megmutatja, hogy annak a végső szakaszában élünk, amit „a dolgok rendszere befejezésének” nevez (Máté 24:3). Péter kijelentette: „Ugyanazon szó viszont a mostani egeket és a földet megőrizte, tűznek tartotta fenn az istentelen emberek ítéletének és elpusztításának napjára” (2Péter 3:7). Amikor eljön a leszámolás régen várt napja, füstté válik az az állítás, amely szerint az ember képes Istentől függetlenül tevékenykedni, és hogy az erkölcstelen, erőszakos viselkedése csupán evolúció terméke (Kolossé 3:5, 6). Hallgassuk meg, mit mond maga Isten a Biblia utolsó feljegyzett szavaiban az olyanok számára fenntartott végkimenetelről, akik őt szolgálják, és az olyanokéról, akik nem szolgálják őt: „Íme, én gyorsan eljövök, és a jutalom, amelyet én adok, velem van, hogy mindenkinek megfizessek a cselekedetei szerint. . . . Boldogok azok, akik megmossák [hosszú] ruháikat, hogy joguk lehessen az élet fáihoz [menni] és bejuthassanak a városba annak kapuin keresztül. Kívül vannak az ebek, a spiritizmust gyakorlók, a paráznák, a gyilkosok, a bálványimádók és mindazok, akik kedvelik és gyakorolják a hazugságot” (Jelenések 22:12–15).

19. Mire határozzuk el magunkat, amikor a jövővel nézünk szembe?

¹⁹ Míg a világ erkölcsi állapota egyre romlik, legyen eltökélt szándékunk, hogy Jehova tetszésére törekszünk azt cselekedve, ami tiszta, tiszteletre méltó, és igazságos. Törekedjünk továbbra is az élet díjának elnyerésére. Tagadjuk meg, hogy elmerüljünk a világi „züllöttség posványába”, ami a halálnak gödre. Igenis győzhetünk az erkölcstelen gondolatok ellen, ha végképp gyűlöljük e világ gyalázatos viselkedését!

Hogyan válaszolnál rá?

◼ Miért veszélyes dolog belemerülni e világ gyalázatos szokásaiba?

◼ Miért kell nagyon vigyáznunk arra, hogy milyen szórakozási módokat választunk magunknak?

◼ Milyen végzetes okoskodás befolyásolhat bennünket, ha a mai epikureusok társaságát keressük?

◼ Mi Jehova ítélete azok ellen, akik megbánás nélkül e világ gyalázatos viselkedése felé fordulnak?

◼ Milyen áldások várnak azokra, akik tisztán tartják magukat e világ gyalázatos viselkedésétől?

[Kép a 16., 17. oldalon]

Ha végképp gyűlölik e világ gyalázatos viselkedését, az segít Isten szolgáinak bejutni az igazságosság új világába

[Kép a 18. oldalon]

A világ gyalázatos szórakozásai tőrbe csalhatják az elővigyázatlan keresztényt