Legyetek a szónak cselekvői, ne csupán hallgatói!
„Nem mindenki megy be az egek királyságába azok közül, akik azt mondják nekem: ’Uram! Uram!’, hanem csak az megy be, aki cselekszi égi Atyám akaratát” (MÁTÉ 7:21).
1. Mit kell Jézus követőinek továbbra is tenniük?
ÁLLANDÓAN kérjetek! Kitartóan keressetek! Folyton zörgessetek! Tartsatok ki az imádkozásban, a tanulásban és annak cselekvésében, amit Jézus a Hegyi beszédben mondott! Jézus azt mondta követőinek, hogy ők a föld sója, a sóval fűszerezett tartósító üzenettel, s nem szabad megengedniük, hogy ez a só ízetlenné váljon, elveszítve ízességét vagy konzerváló erejét. Ők a világ világossága, mivel visszatükrözik a fényt Krisztus Jézusról és Jehova Istenről, nem csupán azáltal, amit mondanak, de azáltal is, amit tesznek. Jó cselekedeteik éppen úgy ragyognak, mint felvilágosító szavaik — sőt talán még hangosabban beszélnek egy olyan világban, amely megszokta mind, a vallási mind a politikai vezetők farizeusi képmutatását, akik sokat beszélnek, de keveset tesznek (Máté 5:13–16).
2. Mire int Jakab, de milyen kényelmes álláspontot foglalnak el helytelenül némelyek?
2 Jakab arra int: „Legyetek azonban a szó cselekvői és ne csak hallgatói, megcsalva magatokat hamis érvelésekkel” (Jakab 1:22). Sokan azzal a tanítással csalják meg magukat, amely szerint ’egyszer megmentve, örökre megmentve’, mintha most már nyugdíjba mehetnének és a feltételezett égi jutalomra várakozhatnának. Ez hamis tantétel és üres reménység. „Aki mindvégig kitart — mondta Jézus — az részesül megmentésben” (Máté 24:13). Ahhoz, hogy elnyerd az örökké tartó életet, ’hűségesnek kell bizonyulnod mindhalálig’ (Jelenések 2:10; Zsidók 6:4–6; 10:26, 27).
3. Milyen útmutatást ad a következőkben Jézus az ítélkezéssel kapcsolatban a Hegyi beszédben?
3 Ahogy Jézus folytatta a Hegyi beszédét, még több mondanivaló vetődött fel, amit a keresztényeknek igyekezniük kell követni. Íme, itt van ezek közül egy, ami egyszerűnek tűnik, mégis elítéli az egyik olyan hajlamot, amelytől a legnehezebb megszabadulni: „Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek! Mert amilyen ítélettel ítélkeztek, olyannal lesztek megítélve, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek. Miért nézed a szálkát a testvéred szemében, a saját szemedben pedig a gerendát sem veszed észre? Vagy hogyan modhatod a testvérednek: ’Hadd vegyem ki a szálkát a szembedből’, holott íme, a saját szemedben gerenda van? Képmutató! Vedd ki előbb a gerendát a saját szemedből, s akkor világosan meglátod, hogyan vedd ki a szálkát a testvéred szeméből!” (Máté 7:1–5).
4. Milyen további útmutatást ad a Lukács beszámolója, és mit eredményez ennek alkalmazása?
4 Lukácsnak a Hegyi beszédről szóló beszámolójában Jézus azt mondta hallgatóinak, hogy ne keressenek hibát másokban. Inkább ’legyenek irgalmasak továbbra is’, más szóval, bocsássák meg embertársaik fogyatékosságait. Ez azt eredményezi, hogy mások kedvezően reagálnak, ahogy Jézus mondta: „Adakozzatok, és nektek is adni fognak. Jó, megtömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel öntenek az öletekbe. Mert amilyen mértékkel mértek, viszonzásul olyannal mérnek nektek is” (Lukács 6:37, 38).
5. Miért sokkal könnyebb meglátni a fogyatékosságokat másokban, mint saját magunkban?
5 Az i. sz. első században a szájhagyomány miatt a farizeusok általában hajlamosak voltak durván megítélni másokat. Jézus hallgatói közül azoknak, akik így szoktak eljárni, meg kellett szüntetniük ezt a szokást. Mennyivel könnyebb meglátni mások szemében a szálkát, mint a saját szemünkben a gerendát — s mennyire megnyugtató ez az önző énünk számára! Ahogyan valaki mondta: „Azért szeretek másokat bírálni, mert akkor olyan jónak érzem magam!” Általában, amikor másokat bírálunk, az erénynek olyan érzését kelti bennünk, amely kárpótol minket a saját hibáinkért, amelyeket el akarunk rejteni. De ha helyreigazításra van szükség, a szelídség szellemében kell azt végezni. A helyreigazítást végző személynek mindig tudatában kell lennie saját fogyatékosságainak (Galata 6:1).
Mielőtt ítélkeznél, próbálj megértést tanúsítani!
6. Minek az alapján ítéljünk, amikor arra szükség van, és milyen segítséggel igyekezzünk azon lenni, hogy ne legyünk túlságosan bírálóak?
6 Jézus nem azért jött, hogy megítélje a világot, hanem azért, hogy megmentse. Amikor ítélt, sohase önmagától tette azt, hanem mindenkor az Isten beszéde adott neki alapot arra, amit mondott (János 12:47–50). Minden ítélet, amit kimondunk, legyen összhangban Jehova Szavával. El kell fojtanunk azt az emberi hajlamot, hogy másokat ítélgessünk. Ezért kitartóan kell imádkoznunk Jehova segítségéért: „Állandóan kérjetek és adni fognak nektek; kitartóan keressetek és találtok; folyton zörgessetek és megnyitnak majd nektek. Mert mindaz, aki kér, kap; és mindaz, aki keres, talál; és mindazoknak, akik zörgetnek, megnyitnak” (Máté 7:7, 8). Jézus azt is mondta: „Én nem tehetek egyetlen dolgot sem saját kezdeményezésemből; amint hallom, úgy ítélek, és az ítélkezés, amelyet végzek, igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak az akaratát, aki elküldött engem” (János 5:30).
7. Milyen szokást ápoljunk, ami segít alkalmazni az Aranyszabályt?
7 Nem szabad ápolnunk azt a szokást, hogy megítéljünk másokat, hanem meg kell próbálnunk megérteni őket, az ő helyükbe képzelve magunkat — ami nem könnyű dolog, ámde szükséges, ha ahhoz az Aranyszabályhoz akarjuk tartani magunkat, amelyet Jézus így hirdetett meg: „Mindazt tehát, amit akartok, hogy az emberek megtegyenek veletek, ti is hasonlóképpen tegyétek meg velük; valójában ezt jelentik a Törvény és a Próféták” (Máté 7:12). Jézus követőinek tehát érzékenyeknek kell lenniük és fel kell ismerniük mások elmebeli, érzelmi és szellemi állapotát. Fel kell ismerniük és meg kell érteniük mások szükségeleteit, és személyes érdeklődést kell tanúsítaniuk a megsegítésük iránt (Filippi 2:2–4). Évekkel később Pál ezt írta: „Mert az egész Törvény egy kijelentésben teljesedik be, éspedig ebben: ’Szeresd felebarátodat, mint saját magadat!’ ” (Galata 5:14).
8. Milyen két útról beszélt Jézus, és miért választja az emberek többsége az egyik utat?
8 „Menjetek át a szűk kapun — mondta ezután Jézus —, mert széles és tágas az út, amely a pusztulásba visz, és sokan járnak azon; viszont szűk az a kapu és keskeny az az út, amely az életbe visz, és kevesen találják meg azt” (Máté 7:13, 14). Abban az időben is sokan választották a pusztulásba vezető utat, és még ma is sokan választják azt. A széles út lehetővé teszi az embereknek, hogy azt gondolják, ami nekik tetszik és úgy éljenek, ahogy nekik tetszik: semmi szabály, semmi elkötelezettség, csak könnyelmű életmód, csupa kényelem. Semmi olyasmi, hogy „erőt kifejtve igyekezzetek bemenni a szoros kapun”! (Lukács 13:24).
9. Mit követel meg a keskeny úton való járás, és mire figyelmezteti Jézus az azon járókat?
9 Pedig a szoros kapu az, amely az örökké tartó élethez vezető útra nyílik. Olyan életút ez, amely önuralmat követel. Talán olyan fegyelmezést von maga után, amely próbára teszi indítékodat és önátadásod belső tüzét. Amikor eljön az üldözés, az út göröngyössé lesz és kitartást követel. Jézus figyelmezteti azokat, akik ezen az úton járnak: „Őrizkedjetek a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában jönnek hozzátok, belül azonban ragadozó farkasok” (Máté 7:15). Ez a leírás tökéletesen ráillik a farizeusokra (Máté 23:27, 28). Ők „Mózes székében ülnek” azt állítva, hogy Isten nevében szólnak, holott emberek hagyományait követik (Máté 23:2).
Ahogyan a farizeusok ’bezárják a Királyságot’
10. Milyen sajátos módon igyekeztek az írástudók és a farizeusok ’bezárni a királyságot az emberek előtt’?
10 A zsidó papság igyekezett elzárni az utat azok elől, akik törekedtek átjutni a szoros kapun. „Jaj nektek írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Mert bezárjátok az egek királyságát az emberek előtt; mivel ti magatok nem mentek be, akik menni igyekeznek, azokat sem hagyjátok bemenni” (Máté 23:13). A farizeusok módszere pontosan az volt, amire Jézus figyelmeztetett. Ők ’kirekesztik [az ő tanítványainak] nevét mint gonoszt az Emberfia miatt’ (Lukács 6:22). Mivel a születésétől fogva vak férfi, akit Krisztus meggyógyított hitte, hogy Jézus a Messiás, kirekesztették őt a zsinagógából. Szülei nem mertek válaszolni egyetlen kérdésre sem attól való félelmükben, hogy őket is kirekesztik a zsinagógából. Ugyanebből az okból mások is, akik elhitték, hogy Jézus a Messiás, vonakodtak ezt nyilvánosan elismerni (János 9:22, 34; 12:42; 16:2).
11. Milyen gyümölcsöket terem a kereszténység papsága, amelyekről fel lehet őket ismerni?
11 „A gyümölcseikről ismeritek meg őket” — mondta Jézus. „Minden jó fa jó gyümölcsöt terem, de minden romlott fa értéktelen gyümölcsöt terem” (Máté 7:16–20). Ez a szabály ma is érvényes. A kereszténység számos papja mond egy dolgot és egészen mást cselekszik. Bár azt állítják, hogy a Bibliát tanítják, ugyanakkor elfogadnak olyan istenkáromló tanokat, mint a Háromság és a pokoltűz. Mások tagadják a megváltást, az evolúciót tanítják a teremtés helyett, és népszerű pszichológiát prédikálnak, hogy csiklandozzák az emberek fülét. Miként a farizeusok, a mai papok közül is sokan szeretik a pénzt és sok millió dollárt csalnak ki a híveikből (Lukács 16:14). Mindannyian azt kiáltják: ’Uram! Uram!’, de Jézus így válaszol nekik: „Sohasem ismertelek titeket! Távozzatok tőlem, törvénytelenség cselekvői!” (Máté 7:21–23).
12. Miért hagyták abba egyesek a keskeny úton való járást, és mi lett ennek az eredménye?
12 Némelyek, akik egykor a keskeny úton jártak, ma már nem járnak azon. Azt mondják, szeretik Jehovát, de nem engedelmeskednek a prédikálásra vonatkozó parancsának. Azt mondják, szeretik Jézust, de nem táplálják az ő juhait (Máté 24:14; 28:19, 20; János 21:15–17; 1János 5:3). Nem akarnak egy igában lenni azokkal, akik Jézus nyomában járnak. Túl keskenynek találják a keskeny utat. Belefáradtak a jó cselekvésébe, ezért „kiváltak közülünk, de nem voltak közülünk valók, mert ha közülünk valók lettek volna, velünk maradtak volna” (1János 2:19). Visszatértek a sötétségbe, és „milyen nagy ez a sötétség”! (Máté 6:23). Figyelmen kívül hagyták János intelmét: „Kisgyermekek, ne szóval szeressünk, se nyelvvel, hanem cselekedettel és igazsággal!” (1János 3:18).
13., 14. Milyen szemléltetést adott Jézus arról, hogyan alkalmazzuk az életünkben az ő beszédeit, és miért volt az annyira helyénvaló a Palesztinában lakók esetében?
13 Jézus egy drámai szemléltetéssel zárta a Hegyi beszédét: „Mindaz, aki hallja ezeket a beszédeimet és cselekszi azokat, hasonló az értelmes emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött az eső és jött az áradat, fújtak a szelek és csapkodták a házat, de nem dőlt össze, mert kősziklára volt alapozva” (Máté 7:24, 25).
14 Palesztinában a nagy esőzésektől a vizek rohanva zúdultak alá a kiszáradt hegyi patakmedrekben a völgyekbe és pusztító áradásokat okoztak. Ahhoz, hogy a házak ne omoljanak össze, szilárd sziklatalajra kellett építeni azokat. Lukács beszámolója megmutatja, hogy az ember „ásni kezdett és mélyre hatolt és az alapot a sziklára vetette” (Lukács 6:48). Ez bizony kemény munka volt, de kifizetődött, amikor eljött a vihar. Ugyanúgy kifizetődik az is, ha a keresztény tulajdonságokat Jézus beszédeire építjük fel, amikor majd lesújt a szerencsételenség áradata!
15. Milyen eredménnyel jár az, ha valaki az emberi hagyományokat követi ahelyett, hogy Jézus beszédének engedelmeskedne?
15 A másik házat homokra építették: „Viszont mindaz, aki hallja a beszédeimet és nem cselekszi azokat, hasonló az ostoba emberhez, aki homokra építette a házát. És ömlött az eső és jött az áradat és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba, és az összedőlt és nagy lett annak romlása.” Így lesz azokkal is, akik azt mondják: ’Uram! Uram!’, de nem teszik azt, amit Jézus mondott (Máté 7:26, 27).
„Nem úgy, mint az írástudók”
16. Milyen hatással volt a Hegyi beszéd azokra, akik hallgatták?
16 Milyen hatást váltott ki a Hegyi beszéd? „Amikor Jézus befejezte ezeket a beszédeket, az volt a hatása, hogy a tömeg elcsodálkozott az ő tanítási módján; mert úgy tanította őket, mint akinek tekintélye van, nem pedig úgy, mint az írástudók” (Máté 7:28, 29). Mélyen megrendítette őket az, aki olyan tekintéllyel beszélt, amit azelőtt soha nem tapasztaltak.
17. Mit kellett tenniük az írástudóknak, hogy a tanításuk érvényes legyen, és mit állítottak ők a halott bölcsekkel kapcsolatban, akiket idéztek?
17 Soha, egyetlen írástudó sem beszélt a saját tekintélyéből, ahogy azt ez a történelmi beszámoló is megmutatja: „Az írástudók a hagyományokból származó tantételekből, valamint az atyáiktól kölcsönözték a hitelességüket, és egyetlen írástudónak a beszéde sem bírt tekintéllyel és értékkel, ha nem [idézte] . . . A rabbik hagyománya szerint, vagy . . . A bölcs férfiak mondják; vagy valamilyen hasonló természetű hagyományos orákulumot nem mondott. A Nagy Hillel valóban tanított, és úgy tanított, ahogyan a hagyomány tartotta bizonyos dolog felől; ’De jóllehet egész napon át beszélt arról a dologról . . . nem fogadták el a tantételeit, amíg végül azt nem mondta: Így hallottam ezt Semajától és Abtaliontól [a Hillelt megelőző szaktekintélyektől]’ ” (A Commentary on the New Testament From the Talmud and Hebraica, John Lightfoot műve). A farizeusok még azt is állították a régóta halott bölcsekről: „Az igazságosak ajkai, amikor valaki az ő nevükben idéz egy tanítást a törvényből — az ő ajkaik vele együtt mormolják azt a sírban” (From Scroll to Symbol in Formative Judaism).
18. a) Mi volt a különbség az írástudók tanítása és Jézus tanítása között? b) Miben volt Jézus tanítása annyira kiemelkedő?
18 Az írástudók halott férfiaktól idéznek mint szaktekintélyektől, Jézus azonban az élő Istentől kapott tekintéllyel beszélt (János 12:49, 50; 14:10). A rabbik állott vizet merítettek lezárt ciszternákból, Jézus pedig friss vizek forrásait tárta fel, amelyek képesek voltak oltani a belső szomjúságot. Ő éjszakánként imádkozott és megfontolta a dolgokat, és amikor beszélt, mélységesen megindította az embereket, és feltárta, amit azelőtt soha nem tudtak. Olyan erővel beszélt, amit megérezhettek, olyan tekintéllyel, amelyet idővel még az írástudók, a farizeusok és a szadduceusok sem mertek kétségbe vonni (Máté 22:46; Márk 12:34; Lukács 20:40). Soha ember nem beszélt úgy, mint ő! A beszéd végén a tömegek elképedve maradtak!
19. Mennyiben hasonlít a Jehova Tanúi által ma használt némelyik tanítási módszer Jézusnak a Hegyi beszédben alkalmazott tanítási módszereihez?
19 És mi a helyzet napjainkban? Jehova Tanúi mint házról házra járó szolgák, hasonló módszert használnak. Egy házigazda például azt mondja neked: „Az én egyházam azt mondja, hogy a földnek meg kell égnie.” Te ezt válaszolod: „Az ön saját Károli Bibliája ezt mondja a Prédikátor 1:4-ben: ’A föld pedig mindörökké megmarad.’ ” Az illető meglepődik: „Nos, sohase tudtam, hogy ez benne van az én Bibliámban!” Egy másik azt mondja: „Mindig azt hallottam, hogy a bűnösök a pokoltűzben fognak égni.” „De az ön saját Bibliája azt mondja a Róma 6:23-ban: ’A bűn zsoldja a halál.’ ” Vagy a Háromságról: „Az én prédikátorom azt mondja, hogy Jézus és az ő Atyja teljesen egyenlők.” „De a János 14:28-ban az ön Bibliája idézi Jézust, aki ezt mondta: ’Az én Atyám nagyobb nálamnál.’ ” Egy másik személy azt mondja neked: „Hallottam, hogy azt mondják, az Isten Királysága tibennetek van.” A válaszod: „A Dániel 2:44 az Ön Bibliája szerint ezt mondja: ’És azoknak a királyoknak idejében támaszt az egek Istene birodalmat, mely soha örökké meg nem romol . . . hanem szétzúzza és elrontja mindazokat a birodalmakat, maga pedig megáll örökké.’ Hogyan mehet ez végbe az ön belsejében?”
20. a) Milyen ellentét van a Tanúk tanítási módja és a kereszténység papságának tanítási módja között? b) Minek van itt most az ideje?
20 Jézus Istentől eredő tekintéllyel beszélt. Jehova Tanúi Isten Szavának a tekintélyével beszélnek. A kereszténység papjai vallásos hagyományokat beszélnek, amelyeket Babilonból és Egyiptomból átvett tanítások szennyeztek be, amelyek beépültek az egyházaik hittételeibe. Amikor az őszinte emberek hallják, hogyan cáfolja meg a Biblia a hitnézeteiket, megdöbbennek és felkiáltanak: ’Sohasem tudtam, hogy ez benne van a Bibliámban!’ Pedig benne van. Itt az ideje, hogy mindazok, akik tudatában vannak szellemi szükségleteiknek, megszívleljék azt, amit Jézus a Hegyi beszédben mondott, és maradandó sziklaalapra építsenek!
Ismétlési kérdések
◻ Ahelyett, hogy ítélnénk, mit próbáljunk inkább tenni, és miért?
◻ Miért választják ma oly sokan a széles utat?
◻ Miért volt Jézus tanításimódja annyira más, mint azírástudóké?
◻ Milyen hatással volt a Hegyi beszéd azokra, akik hallgatták?