Gondolatközlés a családon belül és a gyülekezetben
„A ti beszédetek legyen mindig kellemes, sóval fűszerezett” (KOLOSSÉ 4:6).
1. Mit mondott Ádám, amikor Isten bemutatta neki Évát?
„SENKI sem egy sziget . . . Minden ember a kontinens egy darabja.” Így írt egy jó megfigyelő képességű irodalmár több évszázaddal ezelőtt. E szavakkal csupán megerősítette azt, amit a Teremtő Ádámról mondott: „Nem jó az embernek egyedül maradni.” Ádám megkapta a beszéd és a nyelv ajándékát, hogy elnevezhesse az összes állatot. Más emberi teremtmény azonban nem volt, akivel Ádám szót válthatott volna. Nem csoda hát, hogy amikor Isten bemutatta neki leendő feleségét, a bájos Évát, így kiáltott fel: „Ez végre csontomból való csont és húsomból való hús!” Ilyenformán, amikor az első emberi család létrejött, gondolatokat kezdett közölni a társával (1Mózes 2:18, 23).
2. Milyen kár származhat a mértéktelen televíziónézésből?
2 A családi kör ideális hely a gondolatközlésre. Sőt, a családi élet sikeressége függ ettől. A gondolatközlés azonban időt és erőfeszítést kíván. Napjainkban a televízió az egyik legnagyobb időrabló. Ez az eszköz legalább két módon okozhat kárt. Egyfelől oly csábító lehet, hogy a családtagok a rabjává válnak, s ez a gondolatközlés hiányát eredményezi. Másfelől a televízió a menekülés módja is lehet nézeteltérések vagy megbántottság idején. Némely házastárs ahelyett, hogy a nehézségek megoldásán fáradozott volna, inkább a hallgatást választotta és leült televíziót nézni. Ily módon a tv nagyban hozzájárul a gondolatközlés hiányához, amelyre azt mondják, hogy a házasság felbomlásának elsődleges tényezője. Azok, akiknek nehézséget jelent, hogy a tévénézést másodlagos helyen tartsák az életükben, jól teszik ha megvizsgálják, hogyan mellőzhetnék teljesen azt (Máté 5:29; 18:9).
3. Milyen előnyök származhatnak a tévénézés csökkentéséből?
3 Valóban lelkes beszámolókat kaptunk arról, milyen áldásokat eredményezett a televíziónézés radikális csökkentése vagy akár a mellőzése. Egy család ezt írta: „Többet beszélgetünk egymással . . . többet kutatjuk a Bibliát . . . Játszunk egymással . . . a szántóföldi szolgálatunk minden tekintetben növekedett.” Egy másik család ezt mondta, miután megszabadult a tv-től: „Nem csupán pénzt takarítunk meg [kábeltévé előfizetők voltak], hanem sokkal közelebb is kerültünk egymáshoz mint család, és sok más értékes dolgot is tudtunk kezdeni az időnkkel. Soha nem unatkozunk.”
Nézz, beszélj és figyelj!
4. Hogyan juttathatja kifejezésre egy házaspár az egymás iránti értékelését?
4 A gondolatközlésnek különböző módjai vannak a családon belül. Némelyik nem igényel szavakat. Az is a gondolatközlés egy formája, amikor két ember csupán egymásra néz. Az együttlét úgy is tud gondolatokat közvetíteni, ha törödünk a másikkal. A házastársak, ha lehet, kerüljék, hogy huzamosabb ideig távol legyenek egymástól, hacsak valami elkerülhetetlen dolog nem teszi ezt indokolttá. Egy házaspár azáltal táplálhatja az egymásból fakadó boldogságot, ha közeli kapcsolatnak örvend a házassági köteléken belül. Ha gyengéd és tiszteletteljes módon viselkednek egymással mások előtt és maguk között egyaránt, ha helyénvaló tiszteletet mutatnak ki az öltözködés és a modor terén, ezáltal némán is kifejezésre juttathatják az egymás iránt érzett mély értékelésüket. A bölcs Salamon király ezt ezekkel a szavakkal fejezte ki: „Áldott legyen a te vízforrásod, és örvendezz a te ifjúságod feleségével” (Példabeszédek 5:18).
5., 6. Miért kell a férjeknek tisztában lenniük a feleségükkel folytatott gondolatközlés fontosságával?
5 A gondolatközlés beszélgetést, párbeszédet is igényel — egymással folytatott beszélgetést, nem csupán egymásnak mondott beszédet. Bár némely nő jobban kifejezésre tudja juttatni érzelmeit, mint a férfiak, ez nem szolgál mentségül a férjek számára, hogy néma partnerek legyenek. A keresztény férjek tisztában vannak azzal, hogy a gondolatközlés hiánya az egyik legnagyobb baj sok házasságban, ezért keményen munkálkodniuk kell azon, hogy nyitva tartsák a közlési csatornákat. Ezt akkor tudják megtenni, ha feleségükkel együtt megszívlelik Pál apostol tanácsát, amelyet az Efézus 5:25–33. versben ad. A férjnek nemcsak a maga, hanem felesége jólétével és boldogságával is törődnie kell ahhoz, hogy úgy szeresse őt, mint a saját testét. Végső soron tehát nélkülözhetetlen a gondolatközlés.
6 A férjnek nem úgy kell viselkednie a felesége iránt, hogy annak csupán sejtenie vagy találgatnia kelljen, vajon tiszteli-e őt. A feleségnek bizonyítékra van szüksége arra vonatkozóan, hogy a férje szereti. A férj sok módon kimutathatja értékelését — gyengéd kifejezésekkel és váratlan ajándékokkal, valamint azzal, ha teljes mértékben informálja a feleséget érintő dolgokról. Értékelő kifejezéseket is megkíván, amelyekkel elismeri a felesége által tett erőfeszítéseket a személyes kicsinosítása, a család érdekében végzett kemény munkája, vagy a szellemi tevékenységek teljes szívű támogatása terén. A férj azonkívül fogadja meg Péter apostolnak az 1Péter 3:7-ben adott tanácsát, hogy ’lakjon a feleségével az ismeretnek megfelelően’, és gyakoroljon empátiát, amelyet azzal mutathat ki, ha kölcsönösen tájékoztatja a feleségét minden dologról, ami mindkettőjükre vonatkozik és megadja feleségének, a gyengébb edénynek kijáró tiszteletet (Példabeszédek 31:28, 29).
7. Milyen felelősségnek eleget téve kell a feleségnek gondolatközlőnek lennie a férje iránt?
7 Hasonlóképpen a feleség is ügyeljen arra, hogy nyitva tartsa a közlési csatornát férje irányába, ha figyelembe akarja venni az Efézus 5:22–24-ben adott tanácsot. „Mély tiszteletet” kell adni a férjének mind beszédben, mind viselkedésben. Soha nem viselkedhet függetlenül vagy a férj kívánságainak figyelmen kívül hagyásával (Efézus 5:33). Mindenkor meghitt beszélgetésnek kell folyni közte és férje között. (Vö. Példabeszédek 15:22.)
8. Azért, hogy a közlési csatornák nyitva legyenek, minek a megtételére kell a feleségeknek késznek mutatkozniuk?
8 A feleségnek továbbá őrizkednie kell attól, hogy némán szenvedjen, mintegy önszánalmat tanúsítva. Ha nézeteltérés adódik, keresse a megfelelő alkalmat ahhoz, hogy felhozhassa az ügyet. Igen, tanuljon Eszter királynétól. Számára élet-halál kérdése volt, hogy magára vonja-e a férje figyelmét. Bölcsen és tapintatosan azonnal cselekedett, és ez megmentést jelentett a zsidók számára. Mi mind házastársunknak, mind pedig önmagunknak tartozunk azzal, hogy beszéljünk, ha meg voltunk, vagy meg vagyunk bántva. A tapintat és a humorérzék segíthet könnyebbé tenni a gondolatközlést (Eszter 4:15-5:8).
9. Milyen szerepet játszik a figyelés a gondolatközlésben?
9 Magától értetődik, hogy beszéd közben nyitva kell tartani a közlési csatornát, ami azt jelenti, hogy kötelességünk meghallgatni amit a másik mond — és törekedni arra, hogy megállapítsuk, mire célozhatott azzal, amit mondott. Ez megköveteli, hogy figyeljünk arra, aki beszél. Nem csupán arra van szükség, hogy valaki észrevegye a gondolati tartalmat, hanem arra is, hogy figyeljen a szavak mögött megbújó érzésekre is, a módra, ahogyan mondták. A férj gyakran figyelmetlen ezen a téren. A feleségeket talán bántja, hogy a férjük nem figyel rájuk. A feleségeknek pedig a maguk részéről figyelmesen kell hallgatniuk, hogy elkerülhessék azt, hogy túl gyorsan vonjanak le következtetéseket. „A bölcs személy figyelmesen hallgat és gyarapítja tudását” (Példabeszédek 1:5).
Gondolatközlés a szülők és a gyermekek között
10. Hogy méltányosak lehessenek a gyermekeikkel való közlés terén, minek a megtételére kell késznek lenniük a szülőknek?
10 Van egy másik terület is, ahol a szülők és a gyermekeik számára nehézséget jelent a gondolatközlés. Az, hogy ’a fiút a számára megfelelő út szerint nevelhessék fel’, megköveteli a közlési csatorna létrehozását. Ha így tesznek, ez segíteni fog abban, hogy ’még akkor se térjen el attól, amikor megöregszik’ (Példabeszédek 22:6). Az, hogy néhány szülő elveszti gyermekeit a világgal szemben, néha összefüggésbe hozható a serdülőkor folyamán kialakuló közlési szakadékkal. A szülőknek kötelességük a folytonos gondolatközlés gyermekeikkel, amely az 5Mózes 6:6, 7-ben is ki lett hangsúlyozva: „És ezek a szavak, amelyeket ma parancsolok neked, legyenek a te szívedben; és vésd azokat a te fiaidba, és beszélj azokról, amikor a házadban ülsz, és amikor úton jársz, és amikor lefekszel és amikor felkelsz.” Igen, a szülőknek időt kell tölteniük gyermekeikkel! Készeknek kell lenniük arra, hogy gyermekeik érdekében áldozatokat hozzanak.
11. Milyen néhány dolgot kell a szülőknek közölniük gyermekeikkel?
11 Szülők, közöljétek gyermekeitekkel, hogy Jehova szereti őket és ti is szeretitek őket (Példabeszédek 4:1–4). Engedd, hogy lássák az arra irányuló készségedet, hogy áldozatokat hozz az ő kényelmükért és kedvükért, elmebeli, érzelmi, fizikai és szellemi fejlődésük érdekében. Nagyon fontos ebben a vonatkozásban az empátia, hogy a szülők képesek legyenek a gyermekeik szemével nézni a dolgokat. Az önzetlen szeretet kimutatásával, ti szülők, erős egyesítő köteléket alakíthattok ki gyermekeitekkel, és bátoríthatjátok őket arra, hogy bennetek jobban bízzanak, mint hasonló korú társaikban (Kolossé 3:14).
12. Miért kell a fiataloknak bátran közölniük gondolataikat a szüleikkel?
12 Másfelől, ti fiatalok, kötelesek vagytok kicserélni gondolataitokat a szüleitekkel. Ha elismeritek mindazt, amit értetek tettek, ez segíteni fog nektek abban, hogy a bizalmatokba vonjátok őket. Szükségetek van a segítségükre és támogatásukra, és úgy tehetitek könnyebbé számukra, hogy ezt megadják, ha bátran közlitek velük gondolataitokat. Igen, miért fordulnátok tanácsért elsősorban a veletek egykorú társakhoz? Ők valószínűleg kevesebbet tettek értetek, mint a szüleitek. Nekik sincs több élettapasztalatuk, mint nektek, ha pedig nem tartoznak a gyülekezethez, akkor nem igazán törődnek a ti maradandó jólétetekkel.
Gondolatközlés a gyülekezetben
13., 14. Milyen bibliai alapelveket foglal magában a keresztények közötti gondolatközlés?
13 Egy másik kihívás a gyülekezetünkben levő testvérekkel szembeni közlési csatorna nyitva tartása. Erőteljesen arra kapunk figyelmeztetést, hogy ne hagyjuk el ’az összejöveteleinket’. Milyen célból jöjjünk össze? „Hogy egymást kölcsönösen buzdítsuk szeretetre és jó cselekedetekre.” Ez gondolatközlést igényel (Zsidók 10:24, 25). Ha valaki megbánt téged, ez egyáltalán nem ok arra, hogy távol tartsd magad az összejövetelektől. Tartsd nyitva a közlési csatornát azáltal, hogy elvben követed Jézus nekünk adott tanácsát, amely a Máté 18:15–17-ben van feljegyezve. Beszéld meg az illetővel azt, amiről úgy érzed, hogy a boldogtalanságod előidézője.
14 Ha nehézséged támad egy testvérrel, szívleld meg az Írásban adott tanácsot, amely a Kolossé 3:13-ban található: „Továbbra is szenvedjétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak készségesen, ha valakinek oka lenne a panaszra a másik ellen. Miként Jehova is készségesen megbocsátott nektek, ti is úgy tegyetek.” Ez gondolatközlést foglal magában, nem pedig azt, hogy valaki nem hajlandó meghallgatni a másikat. És jegyezd meg, hogy ha valaki barátságtalannak tűnik irántad, szívleld meg a Máté 5:23, 24-ben adott tanácsot. Beszélj vele, és próbálj békét kötni a testvéreddel. Ez szeretetet és alázatot igényel a részedről, de önmagadnak és a testvérednek is tartozol azzal, hogy megszívleld Jézus tanácsát.
Tanács és bátorítás
15. Egy keresztény miért ne mulasszon el tanácsot közölni, amikor abban a helyzetben van, hogy ezt megtegye?
15 A gondolatközlésre vonatkozó felelősséget is magában foglalja Pál tanácsának a megszívlelése, amelyet a Galata 6:1-ben adott: „Testvérek, még ha valaki félrelép is anélkül, hogy észrevenné, ti, szellemi képesítésűek, próbáljátok meg helyreigazítani az ilyen embert a szelídség szellemében, mialatt állandóan szemmel tartod magadat, nehogy te is kísértésbe ess.” A szerénység arra kell, hogy indítson minket, hogy szívesen fogadjuk, ha valaki rámutat egy beszédbeli vagy viselkedésbeli hibánkra. Valójában olyan magatartásunk kellene, hogy legyen, mint a zsoltáros Dávidnak, amikor ezt írta: „Ha megütne is az igaz, az szerető-kedvesség lenne, és ha megfeddne is, az olaj lenne a fejnek, amelyet fejem nem utasítana vissza” (Zsoltárok 141:5). A véneknek különösen kiemelkedő példát kell mutatniuk az alázatosság terén azt illetően, hogy ne ragaszkodjanak a saját nézőpontjukhoz, hanem legyenek készek arra, hogy elfogadják a kiigazítást, elméjükben tartva, hogy „jószándékból valók a szerető egyén által ejtett sebek” (Példabeszédek 27:6).
16. Milyenfajta közlést kell a fiatal szónokoknak szívesen fogadniuk?
16 Bölcsességet és szerénységet jelez a fiatalok részéről, ha olyan érett keresztényektől kérnek tanácsot és irányítást, akik minden bizonnyal valamilyen építő dolgot tudnak ajánlani. Ily módon még a vének is hasznot meríthetnek. Például, az egyik vén azt mondta az egyik előadásában, hogy a Jelenések 7:16, 17-ben említett áldások, amely szerint nem lesz többé éhség és szomjúság, olyan dolgok, amelyekre a más juhok tekinthetnek előre az új világban. Ez az írásszöveg azonban arra mutat rá, hogy ez elsősorban napjainkra vonatkozik. (Lásd a Jelenések nagyszerű csúcspontja közel! 126-128. oldalát.) A hallgatóságból egy vén úgy érezte, hogy szóvá kell tennie a dolgot a szónoknak, de mielőtt erre lehetősége nyílt volna, a szónok maga telefonált és kért tanácsot arra vonatkozóan, hogyan helyesbíthetné az előadását. Igen, könnyítsük meg azoknak a dolgát, akik segíteni szeretnének nekünk azzal, hogy kifejezzük abbeli kívánságunkat, amely szerint tanácsot szeretnénk kérni. Ne legyünk sértődékenyek vagy túlságosan érzékenyek.
17. Hogyan szolgálhatja a gondolatközlés testvéreink építését?
17 Salamon király olyan alapelvet fektetett le, amely jól alkalmazható a dolgok megbeszélésekor. Ezt mondta: „Ne tartsd vissza a jót azoktól, akiket az megillet, amikor kezednek hatalmában áll azt megtenni” (Példabeszédek 3:27). Kötelességünk szeretni a testvéreinket. Pál ezt mondta: „Senkinek semmivel ne tartozzatok azonkívül, hogy egymást szeressétek, mert aki szereti felebarátját, betöltötte a törvényt” (Róma 13:8). Bizonyulj hát bőkezűnek a bátorító szavakat illetően! Talán egy fiatal kisegítőszolga most tartja első nyilvános előadását? Dicsérd meg őt. Egy testvérnő igyekszik kitartóan és kiválóan eleget tenni Teokratikus Szolgálati Iskolán kapott megbízásának? Mondd el neki, mennyire örülsz az általa tett erőfeszítéseknek. Alapjában véve arra törekednek testvéreink és testvérnőink, hogy képességeik legjavát nyújtsák, és bátorítani fogja őket az, ha szerető kifejezésekkel hangot adunk elismerésünknek.
18. Ahol túlzott önbizalom nyilvánul meg, minek a közlését kívánná meg a kedvesség?
18 Ezzel ellentétben, egy fiatal szónoknak talán sok jó képessége van, de mivel fiatal, az elvárhatónál több önbizalomról tesz tanúságot. Milyenfajta gondolatközlésre volna itt szükség? Nem lenne vajon helyes, ha egy érett vén megdicsérné őt az előadásában kifejtett nagyszerű gondolatokért, ugyanakkor azonban szelíden tudtára adná, hogyan fejleszthetne ki a jövőben szerénységet? Az ilyen közlés testvéri szeretetet és a fiatalabb személyek iránti segítőkészséget árulna el, hogy idejekorán megszabadulhassanak rossz viselkedésüktől, mielőtt azok beléjük rögződnének.
19. Miért kell a véneknek és a családfőknek gondolatközlőknek lenniük?
19 A vének cseréljenek gondolatokat egymással és a gyülekezettel olyan dolgokról, amelyek hasznosak — kerülve természetesen azt, hogy feltárjanak bizalmas dolgokat, például bírói ügyekre vonatkozó részleteket. Ha azonban túlzottan titkolódzó valaki, az bizalmatlanságot és elkedvetlenedést szülhet és megronthatja a gyülekezet — vagy a család — barátságos légkörét. Például, mindenki szeret építő beszámolókat hallani. Mint ahogy Pál apostol is hosszú időn keresztül közölt szellemi ajándékokat, ugyanúgy a véneknek is égniük kell a vágytól, hogy építő információt közölhessenek másokkal (Példabeszédek 15:30; 25:25; Róma 1:11, 12).
20. A gondolatközlés mely oldalaival fog foglalkozni a következő cikk?
20 Igen, a gondolatközlés életfontosságú mind a keresztény gyülekezetben, mind a keresztény családban. Ez azonban egy másik területen is nélkülözhetetlen. Vajon hol? A keresztény szolgálatban. A következő cikkben megvizsgáljuk, hogyan fejleszthetjük ki gondolatközlő képességeinket ebben a rendkívül fontos tevékenységben.
Hogyan válaszolnál?
◻ Hogyan győzhető le a család gondolatközlésében fellépő gyakori akadály?
◻ Hogyan válaszolhatnak a férjek és a feleségek a gondolatközlés kihívására?
◻ Hogyan kerülhetik el a szülők és a gyermekek a nemzedékek közötti szakadékot?
◻ Hogyan bizonyulhat építőnek a gyülekezetben és a családban a gondolatközlés?
[Kép a 23. oldalon]
A jó gondolatközlés elősegíti a család jólétét és boldogságát