Mennyire megbízhatók a bibliai jövendölések?
NAPJAINKBAN bőségesen vannak történelmi könyvek. A múltban bekövetkezett dolgok ezen beszámolói gyakran valóban lebilincselőnek bizonyulnak. Amint olvassuk őket, a hajdani helyzetekbe képzelhetjük magunkat. A képzelőerőnk úgy szárnyalhat, hogy látszólag emberek, helyszínek, események bújnak elő a néma oldalakról.
A Biblia egy olyan könyv, amely tele van izgalmas történelmi beszámolókkal. Az oldalain keresztül megismerkedhetünk olyan férfiakkal és nőkkel, mint Ábrahám és felesége, Sára, Dávid király, Eszter királyné és a Nagy Tanító, Jézus Krisztus. Valójában velük járhatunk, hallhatjuk, amit mondtak, és láthatjuk, amit láttak. De sokan úgy tekintenek a Bibliára, mint ami sokkal több egy történelmi könyvnél. Hisznek abban, hogy amit tartalmaz, az előre megírt történelem. Miért? Mert a Biblia tele van jövendölésekkel vagy próféciákkal.
Mégis, mennyire megbízhatók a Biblia jövendölései? Ha a bibliai próféciák beteljesedtek a múlt eseményeiben, akkor nem kellene elvárnunk a jövő eseményeire szóló jövendölésektől, hogy valóra váljanak? Tekintsünk most át néhány példát, hogy lássuk, vajon megbízhatók-e a bibliai jövendölések!
Izrael és Asszíria a világ színpadán
Isten prófétája, Ésaiás, aki i.e. 778 körül kezdett prófétálni, előre jelezte: „Lábbal tapodtatik meg Efraim részegeinek kevély koronája, és úgy jár dicsőséges ékességének hervadó virága, a mely a kövér völgynek fején van, mint a korai füge a gyümölcsszedés előtt, a melyet mihelyt valaki meglát, alig veszi kezébe, lenyeli” (Ésaiás 28:3, 4). Amint azt megjövendölte, i.e. VIII. század közepére Izrael fővárosa, Szamária, mint egy érett füge kész volt arra, hogy Asszíria katonai erői leszakítsák és lenyeljék. Éppen ez történt, mikor Asszíria leigázta Szamáriát i.e. 740-ben (2Királyok 17:6, 13, 18).
Idővel Asszíriára került a sor, hogy a történelem egyik letűnt birodalmává váljon. Fővárosa, Ninive olyan hírhedt volt a foglyokkal való kegyetlen bánásmódjáról, hogy „vérszopó városnak” hívták (Náhum 3:1). Maga Jehova Isten határozta el Ninive pusztulását. Például Isten ezt mondta Náhum próféta által: „Ímé, rád török . . . gyalázattal illetlek téged, és olyanná teszlek, mint a kit csudálnak. És mind, a ki meglát, elmenekül tőled, és ezt mondja: Elpusztult Ninive!” (Náhum 3:5–7). Sofóniás szintén előre jelezte Asszíria elpusztítását és Ninive feldúlását (Sofóniás 2:13–15). Ezek a próféciák i.e. 632-ben teljesedtek be, amikor meglepetésszerűen Nabupolasszar babilóniai király és a méd Küaxarész egyesített erői kifosztották és földig lerombolták Ninivét — oly kíméletlenül, hogy a város elhelyezkedése 2000 évre ismeretlenné vált. A következő Babilónia volt a világ színpadán.
Babilon pusztulását megjövendölték
A Biblia megjövendölte a Babiloni Birodalom megdöntését, és előre jelezte, hogyan bukik majd el a fővárosa, Babilon. Majdnem két évszázaddal korábban Ésaiás próféta jelezte az Eufrátesz folyó kiapadását. Az Eufrátesz Babilonon folyt keresztül és a kapuk végig a folyó mentén életfontosságú szerepet játszottak a város védelmében. A prófécia megnevezte Cyrust mint hódítót, és megjegyezte, hogy Babilon „kétszárnyú kapui” (New World Translation) nem lesznek csukva a támadók előtt (Ésaiás 44:27—45:7). Isten ennek megfelelően gondoskodott arról, hogy egy ünnepség alatt éjszaka nyitva maradjanak Babilon kétszárnyú kapui végig az Eufrátesz mentén, hogy Nagy Cyrus erői rohamot indíthassanak. Emiatt nehézség nélkül behatoltak a városba a folyómedren keresztül, és elfoglalták Babilont.
A történetíró Hérodotosz ezt írta: „Cyrus . . . seregének egy részét ott helyezte el, ahol az Eufrátesz belép a városba, másik részét pedig ott állította fel, ahol a folyó kijön a városból. Majd kiadta a parancsot: mihelyt harcosai azt látják, hogy a folyó szintje apad, s át lehet gázolni rajta, tüstént hatoljanak be a városba . . . a folyó vizét egy csatornán keresztül a kiszáradt tómederbe terelte. Ezáltal a folyó annyira leapadt, hogy át lehetett gázolni rajta. Amikor a város két végén felállított harcosok látták, hogy a víz már csak combig ér, az Eufrátesz medrébe gázoltak, s benyomultak a városba . . . [Babilonban] ráadásul még valami ünnepük is volt akkor, tánccal-vigalommal töltötték az időt mindaddig, amíg meg nem tudták a szörnyű valóságot.” (Hérodotosz: A görög—perzsa háború, fordította Terényi István, Gondolat Budapest 1967)
Pontosan azon az éjszakán Isten prófétája, Dániel, figyelmeztette Babilon uralkodóját a fenyegető csapásra (Dániel 5. fejezet). Egy jelentéktelenebb Babilon még létezett ezek után néhány évszázaddal. Például innen írta Péter apostol első ihletett levelét az i.sz. első században (1Péter 5:13). De Ésaiás próféciája kijelentette: „Úgy jár majd Babilon . . ., ahogyan földúlta Isten Sodomát és Gomorát. Nem telepszik le ott többé senki.” Isten ezt is mondta: „Kivágom Babilon nevét és maradékát, fiait és unokáit” (Ésaiás 13:19–22, Ökumenikus fordítás; 14:22). Amint megjövendölték, Babilon végül egy romhalmazzá vált. A város bármilyen lehetséges újjáépítése esetleg csak a turistákat csalogatná, de továbbra is megfosztott lenne ’fiaitól és unokáitól’.
Dánielnek, Jehova prófétájának, aki jelen volt Babilonban, mikor az leomlott, volt egy látomása, ami magában foglalta a médek és a perzsák meghódítását. Egy kétszarvú kost és egy olyan kecskebakot vett észre, amelynek egy nagy szarv volt a szemei között. A kecske megtámadta a kost, és leütötte a lábáról, letörve annak két szarvát. Ezek után a kecske nagy szarva letört, és négy szarv nőtt ki a helyén (Dániel 8:1–8). Amint a Biblia megjövendölte és a történelem megerősítette, a kétszarvú kos Méd-Perzsiát szemléltette. A kecskebak Görögországot ábrázolta. És mi a helyzet a „hatalmas szarv”-val? Mint később kiderült, ez Nagy Sándort jelképezte. Mikor ez a jelképes nagy szarv letört, négy szimbolikus szarv (vagy királyság) lépett a helyébe. A próféciához hűen Sándor halála után, tábornokai közül négyen hatalommal ruházták fel magukat — Ptolemaiosz Lagosz Egyiptomban és Palesztínában, Szeleukosz Nikator Mezopotámiában és Szíriában, Kasszandrosz Macedóniában és Görögországban, Lysimachos Trákiában és Kis-Ázsiában (Dániel 8:20–22).
Jövendölések egy ragyogó jövőről
A bibliai jövendölések, tekintettel olyan eseményekre, mint Babilon pusztulása és Méd-Perzsia megdöntése, csupán példák a sok szentírási prófécia közül, amelyek valóra váltak a múltban. A Biblia egy ragyogó jövővel kapcsolatban is tartalmaz jövendöléseket, amelyek Isten Felkentje, a Messiás által fognak megvalósulni.
A Keresztény Görög Iratok írói a Héber Iratok néhány messiási jövendölését Jézus Krisztusra alkalmazták. Például az Evangélium írói rámutattak, hogy Jézus Betlehemben született, ahogy Mikeás próféta előre jelezte (Mikeás 5:2; Lukács 2:4–11; János 7:42). Jeremiás próféciája beteljesedett, mikor csecsemőket öltek meg Jézus születése után (Jeremiás 31:15; Máté 2:16–18). Zakariás szavai (9:9) beteljesedést találtak, mikor Krisztus szamárcsikón ment be Jeruzsálembe (János 12:12–15). És mikor a katonák megosztoztak Jézus ruháin kivégzése után, a zsoltáríró ezen szavai teljesedtek be: „Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek” (Zsoltárok 22:19).
Más messiási jövendölések az emberiség egy boldog idejére mutatnak. Látomásában Dániel ’valami emberfiát’ vett észre, aki „hatalmat, dicsőséget és országot” kapott Jehovától, ’az öreg korútól’ (Dániel 7:13, 14). Tekintettel ezen égi király, Jézus Krisztus messiási uralmára, Ésaiás kijelentette: „Hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének! Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A seregek Urának buzgó szerelme mívelendi ezt!” (Ésaiás 9:6, 7).
Mielőtt a Messiás igazságos uralma teljes hatalomra jut, valami életfontosságú dolognak kell bekövetkeznie. Ezt is megjövendölték a Bibliában. A Messiás királyra vonatkozóan a zsoltáríró így énekelt: „Kösd derekadra kardodat vitéz! . . . És ékességedben haladj diadallal az igazságért, a szelidségért és jogért” (Zsoltárok 45:4, 5). Napjainkra utalva az Írások szintén előre jelezték: „És azoknak a királyoknak idejében támaszt az egek Istene birodalmat, mely soha örökké meg nem romol, és ez a birodalom más népre nem száll át hanem szétzúzza és elrontja mindazokat a birodalmakat, maga pedig megáll örökké” (Dániel 2:44).
A 72. Zsoltár ízelítőt ad a messiási uralom alatti állapotokról. Például: „Virágozzék az ő idejében az igaz és a béke teljessége, a míg nem lesz a hold” (7. vers). Akkor nem lesz majd elnyomás vagy erőszak (14. vers). Senki sem fog éhezni, mert ’bő gabona lesz majd az országban a hegyek tetején is’ (16. vers). És gondold csak el! Egy földi paradicsomban élvezheted ezeket és még más áldásokat is, mikor Isten megígért új világa lép a dolgok jelen rendszere helyébe (Lukács 23:43; 2Péter 3:11–13; Jelenések 21:1–5).
Valóban, a Biblia jövendölései megérdemlik, hogy kutassuk őket. Következésképpen, miért ne kérnél még több információt Jehova Tanúitól? A bibliai próféciák ilyen vizsgálata segít megállapítanod, hol állunk az idők áramlatában. Ez azt is elősegíti, hogy mélyebb értékelés legyen a szívedben Jehova Isten iránt és az ő csodálatos elrendezése iránt, hogy az őt szeretők és a neki engedelmeskedők örökké tartó áldásokat élveznek majd.
[Kép az 5. oldalon]
Ismered Dániel látomásának jelentését a kecskebakot és a kost illetően?
[Kép a 7. oldalon]
Ott leszel majd, hogy élvezd a Biblia paradicsomi földön való örök életről szóló jövendöléseinek beteljesedését?