A keresztények és az emberi társadalom napjainkban
„Gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért” (MÁTÉ 24:9).
1. Mi volt a keresztényiség egyik megkülönböztető jele?
A VILÁGTÓL való elkülönülés megkülönböztető jele volt a korai keresztényeknek. Égi Atyjához, Jehovához intézett imájában Jézus Krisztus ezt mondta tanítványairól: „Én a te ígédet nékik adtam; és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok” (János 17:14). Amikor Poncius Pilátus elé idézték, Jézus kijelentette: „Az én országom nem e világból való” (János 18:36). Azt, hogy az eredeti keresztényiség elkülönült a világtól, bizonyítják a Keresztény Görög Iratok és a történészek is.
2. a) Az idő múlásával megváltozott-e bármilyen formában is a kapcsolat Jézus követői és a világ között? b) Jézus Királyságának úgy kellett eljönnie, hogy megtér a világ?
2 Vajon a későbbiekben Jézus rámutatott arra, hogy változás áll be a követői és a világ közötti kapcsolatban, s Királysága úgy fog megvalósulni, hogy keresztény hitre tér a világ? Nem. Követői nem kaptak ihletést, hogy bármi ilyet leírjanak Jézus halála után, de még csak nem is céloztak ilyesmire (Jakab 4:4 [röviddel i. sz. 62 előtt íródott]; 1János 2:15–17; 5:19 [i. sz. 98 körül íródott]). Éppen ellenkezőleg, Jézus ’jelenlétét’ és azt követő ’eljövetelét’ a Királyság-hatalomban a Biblia ’a dolgok rendszere befejezésével’ kapcsolja össze, mely időszak a ’végén’, vagyis a pusztuláskor éri el csúcspontját (Máté 24:3, 14, 29, 30, New World Translation; Dániel 2:44; 7:13, 14). Jézus, mikor parúziájának, azaz jelenlétének jeléről beszélt, ezt mondta igaz követőiről: „Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket, és megölnek titeket; és gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért” (Máté 24:9).
Igaz keresztények napjainkban
3., 4. a) Hogyan írja le egy katolikus enciklopédia a korai keresztényeket? b) Milyen hasonló kifejezésekkel írja le ez az enciklopédia Jehova Tanúit és a korai keresztényeket?
3 Napjainkban melyik vallásos csoport szerezte meg magának azt a hírnevet, hogy hűséges a keresztényi alapelvekhez és elkülönül a világtól, miközben gyűlölik és üldözik tagjait? Nos, melyik az a világméretű vallásszervezet, amely minden tekintetben megfelel a korai keresztényekről szóló történelmi leírásoknak? Ezzel kapcsolatban a New Catholic Encyclopedia megállapítja: „A korai keresztény közösség, noha először csak a zsidó körök egy új szektájának tekintették, egyedülállónak bizonyult teológiai tanítása és még inkább a tagjai részéről megnyilvánuló buzgalom tekintetében, akik Krisztus tanúiként szolgáltak ’egész Júdeában és Szamáriában, sőt egészen a föld végső határáig’ (Cselekedetek 1.8).” (3. kötet, 694. oldal.)
4 Figyeld meg a következő kifejezéseket: ’csak egy új szektának tekintették’, ’egyedülálló tanítása tekintetében’, „buzgalom Krisztus tanúiként”. És most figyeld meg, milyennek írja le Jehova Tanúit ugyanez az enciklopédia: „Egy szekta . . . a Tanúk meg vannak győződve arról, hogy alig néhány év, és eljön a világ vége. Úgy tűnik, ez az elevenen élő hit ösztönzi őket a legerősebben arra, hogy fáradhatatlan buzgalmat tanúsítsanak . . . A szekta minden tagjának alapvető kötelessége, hogy tanúskodjon Jehováról, hirdetve közelgő Királyságát . . . A Bibliát tekintik hitük egyedüli forrásának és a viselkedés zsinórmértékének . . . Ahhoz, hogy igaz Tanú legyen valaki, ténylegesen prédikálnia kell valamilyen formában” (7. kötet, 864—865. oldal).
5. a) Milyen vonatkozásban egyedülállóak Jehova Tanúinak a tanításai? b) Mondj példákat arra, hogy amit Jehova Tanúi hisznek, az összhangban van az Írásokkal.
5 Milyen vonatkozásokban egyedülállóak Jehova Tanúinak a tanításai? A New Catholic Encyclopedia megemlít néhányat: „[Jehova Tanúi] elvetik a Szentháromság imádatát, mint pogány bálványimádást . . . Jézust úgy tekintik, mint Jehova legnagyobb Tanúját, mint ’egy istent’ (így fordítják a János 1.1-et), aki senkinek sem alárendeltje, csak Jehovának . . . Emberként halt meg és halhatatlan szellem Fiúként lett feltámasztva. Kínszenvedése és halála volt az az ár, amelyet lefizetett, hogy visszaszerezze az emberiség számára a jogot egy földi örök életre. Valóban, az igaz Tanúk ’nagy sokasága’ (Jel 7.9) egy földi Paradicsomban reménykedik; csak 144 000 hűséges (Jel 7.4; 14.1, 4) örvendhet Krisztussal az égi dicsőségnek. A gonoszoknak teljes megsemmisülés lesz a része . . . A keresztelés — amit a Tanúk víz alá merítés formájában végeznek . . . külső szimbóluma annak, hogy Jehova Isten szolgálatának szentelik életüket . . . Jehova Tanúi magukra vonták a nyilvánosság figyelmét azzal, hogy elutasítják a vérátömlesztést . . . Házastársi és nemi erkölcsük igen szigorú.” Lehet, hogy Jehova Tanúi egyedülállóak ezekben a vonatkozásokban, de állásfoglalásuk mindezen pontokban szilárd bibliai alapokon nyugszik (Zsolt 37:29; Máté 3:16; 6:10; Cselekedetek 15:28, 29; Róma 6:23; 1Korinthus 6:9, 10; 8:6; Jelenések 1:5).
6. Milyen álláspontot tartanak fenn Jehova Tanúi? Miért?
6 Ez a római katolikus mű hozzáteszi, hogy 1965-ben (nyilvánvalóan a cikk írásának idején) „a Tanúk még nem tekintették magukat a társadalomhoz tartozóknak, amelyben élnek”. Úgy tűnik, a szerző azt gondolta, ahogy az idő telik és Jehova Tanúi többen lesznek, s „egyre több olyan vonást öltenek magukra, amely egy egyházra, nem pedig egy szektára jellemző”, e világ részévé fognak válni. De ilyesmi nem következett be. Napjainkban, amikor négyszer annyi Tanú van, mint 1965-ben, Jehova Tanúi következetesen fenntartják álláspontjukat e világot illetően. „Nem e világból valók”, ahogy Jézus ’sem volt e világból’ (János 17:16).
Elkülönültek, de nem ellenségek
7., 8. Mi igaz napjainkban Jehova Tanúira, ami igaz volt a korai keresztényekre is?
7 Robert M. Grant az Early Christianity and Society című könyvében idézte, hogyan kelt a korai keresztények védelmére a második században élt apologéta, Jusztin vértanú, és ezt írta: „Ha a keresztények forradalmárok lennének, megbújnának rejtekhelyükön, hogy elérjék céljukat . . . Ők a császár legjobb szövetségesei a béke és a jó rend szolgálatában.” Hasonlóképpen Jehova Tanúit ma arról ismerik világszerte, hogy békeszerető és jó magaviseletű állampolgárok. Bármilyen felépítésűek legyenek is a kormányok, általában tudják, hogy Jehova Tanúitól egyáltalán nem kell félniük.
8 Egy észak-amerikai főszerkesztő ezt írta: „Vakbuzgó és tébolyult képzelőerő kell ahhoz, hogy elhiggye valaki Jehova Tanúiról, hogy magatartásukkal veszélyt jelentenek bármilyen formában is valamelyik politikai kormányrendszer számára; annyira engedelmesek és békeszeretők, amennyire csak elvárható egy vallási testülettől.” Jean-Pierre Cattelain a L’objection de conscience (A lelkiismereti akadály) című könyvében ezt írja: „A Tanúk teljes mértékben alárendelik magukat a hatóságoknak és általában véve engedelmeskednek a törvényeknek; megfizetik adójukat és nem próbálják meg kétségbe vonni a kormányzási jogot, átalakítani vagy megdönteni a kormányzatokat, mivel nem ártják magukat e világ ügyeibe.” Cattelain hozzáteszi a továbbiakban, hogy Jehova Tanúi csak akkor tagadják meg az engedelmességet, ha az állam az életükre tart igényt, melyeket teljes mértékben Istennek szenteltek. Ebben nagyon hasonlítanak a korai keresztényekre (Márk 12:17; Cselekedetek 5:29).
Az uralkodó osztályok félreértik őket
9. A világtól való elkülönülés tekintetében mi a szembetűnő különbség a korai keresztények és a modern kori katolikusok között?
9 A római császárok legtöbbje félreértette a korai keresztényeket és üldözte őket. Rámutatva ennek okára A Diognetoshoz írt levél, amely egyesek szerint az i. sz. második századból származik, kijelenti: „A keresztények is a világban vannak, de nem a világból valók.” Másfelől a II. Vatikáni Zsinat az Egyházra vonatkozó Dogmatikai konstitúciójában kimondja: a katolikusok „dolga az, hogy az ideigvaló dolgok intézése által keressék Isten országát” és ’munkálkodjanak a világ belülről történő megszentelésén’.
10. a) Hogyan tekintették a korai keresztényeket az uralkodó osztályok? b) Hogyan tekintik sokszor Jehova Tanúit, és ők hogyan fogadják ezt?
10 E. G. Hardy történész megállapítja, hogy a római császárok „bizonyos mértékig megvetendő rajongóknak” tekintették a korai keresztényeket. Étienne Trocmé francia történész beszél arról „a megvetésről, amelyet a művelt görög és római tisztviselők tanúsítottak aziránt, amit ők egy igen különös keleti szektának tartottak [a keresztényeket]”. A Traianus császár és az ifjabb Plinius, Bithünia római kormányzója közötti levelezés megmutatja, hogy az uralkodó osztályok általában nem voltak tisztában a keresztényiség lényegével. Hasonlóképpen napjainkban Jehova Tanúit gyakran félreértik, sőt lenézik a világ uralkodó osztályai. Mindazonáltal ez nem lepi meg és nem is tölti el félelemmel a Tanúkat (Cselekedetek 4:13; 1Péter 4:12, 13).
„Mindenütt ellene mondanak”
11. a) Miket mondtak a korai keresztényekről, és miket mondanak Jehova Tanúiról? b) Miért nem vesznek részt Jehova Tanúi a politikai tevékenységekben?
11 A korai keresztényekről ezt mondták: „E felekezet [szekta, NW] felől tudva van előttünk, hogy mindenütt ellene mondanak” (Cselekedetek 28:22). Az i. sz. második században a pogány Celsus azt állította, hogy a keresztényiséget csak az emberi társadalom alja találta vonzónak. Éppen így Jehova Tanúiról is azt mondják, hogy „legtöbbjük társadalmunk kevésbé előnyös helyzetű egyéneiből kerül ki”. Az egyháztörténész, Augustus Neander arról számol be, hogy „a keresztény emberekről úgy beszéltek, mint akik meghaltak a világ számára és az élet minden dolgában hasznavehetetlenek . . .; s azt kérdezték, milyenné válna az élet, ha mindenki olyan lenne, mint ők?” Mivel Jehova Tanúi tartózkodnak attól, hogy részt vegyenek a politikai tevékenységekben, őket is gyakran vádolják azzal, hogy hasznavehetetlenek az emberi társadalomban. De hogy is lehetnének a politika aktivistái és egyúttal Isten Királyságának mint az emberiség egyedüli reményének szószólói? Jehova Tanúi szívükbe zárják Pál apostol szavait: „Te azért a munkának terhét hordozzad, mint a Jézus Krisztus jó vitéze. Egy harczos sem elegyedik bele az élet dolgaiba [a polgári tevékenységekbe, Revised Standard Version, egy ökumenikus fordítás]; hogy tessék annak, a ki őt harczossá avatta” (2Timótheus 2:3, 4).
12. Az elkülönülésnek melyik az a fontos szempontja, amiben Jehova Tanúi hasonlítanak a korai keresztényekre?
12 K. S. Latourette professzor az A History of Christianity című könyvében ezt írja: „Az egyik olyan dolog, amiben nem értettek egyet a korai keresztények a görög—római világgal, a háborúban való részvétel volt. Az első három századból fennmaradt keresztény írások közül egy sem helyeselte a keresztények háborúban való részvételét.” Edward Gibbon munkája, a The History of the Decline and Fall of the Roman Empire megállapítja: „Lehetetlenség volt, hogy a keresztények a szentebb kötelesség megtagadása nélkül magukra vállalják a katonák, az állami vezetés vagy a fejedelmek szerepét.” Jehova Tanúi hasonlóképpen a szigorú semlegesség álláspontjára helyezkednek és az Ésaiás 2:2–4-ben és a Máté 26:52-ben körvonalazott bibliai alapelveket követik.
13. Milyen vádakkal illetik Jehova Tanúit, de mit mutatnak a tények?
13 Jehova Tanúit azzal vádolják ellenségeik, hogy felbomlasztják a családokat. Való igaz, hogy vannak olyan családok, melyek megosztottá váltak, mikor egy vagy több családtag Jehova Tanúja lett. Jézus megjövendölte, hogy lesznek ilyen esetek (Lukács 12:51–53). A statisztika azonban kimutatja, hogy kivételesek az olyan házasságok, amelyek ilyen okból bomlottak fel. Franciaországban például Jehova Tanúi között minden 3 házaspárból 1 olyan, ahol valamelyik házastárs nem Tanú. Mégis e vegyes házasságoknál megfigyelhető válási arányszám nem magasabb a nemzeti átlagértéknél. Miért? Pál apostol és Péter apostol bölcs, ihletett tanácsot adott azoknak a keresztényeknek, akik hitetlenekkel élnek házasságban, és Jehova Tanúi igyekeznek megfogadni szavaikat (1Korinthus 7:12–16; 1Péter 3:1–4). Ha egy vegyes házasság felbomlik, a kezdeményezés majdnem mindig attól a féltől származik, aki nem Tanú. Másfelől házasságok ezreit mentette meg az, hogy a házastársak Jehova Tanúivá lettek és alkalmazni kezdték életükben a bibliai alapelveket.
Keresztények, nem pedig háromsághívők
14. Milyen vádakat hoztak fel a korai keresztények ellen, és miért ironikus ez?
14 Ironikus, hogy a Római Birodalomban a korai keresztények ellen felhozott vádak egyike az volt, hogy ateisták. Dr. Augustus Neander ezt írja: „Az istenek tagadói, az ateisták . . . volt az általános elnevezés az emberek körében, mellyel a keresztényeket jelölték.” Mily különös, hogy a keresztényeket, akik az élő Teremtőt, nem pedig az istenek sokaságát imádták, ateistáknak kiáltották ki azok a pogányok, akik ’nem isteneket imádtak, hanem emberi kéznek csinálmányát, fát és követ’ (Ésaiás 37:19).
15., 16. a) Mit mondott Jehova Tanúiról néhány hitbuzgó egyén, de milyen kérdést vet ez fel? b) Mi mutatja, hogy Jehova Tanúi valóban keresztények?
15 Ugyanilyen ironikus az a tény is, hogy napjainkban a kereszténység néhány szaktekintélye tagadja, hogy Jehova Tanúi keresztények lennének. Miért? Mert a Tanúk elutasítják a háromságtant. A kereszténység elfogult meghatározása szerint: „keresztények azok, akik Krisztust Istenként fogadják el.” Ezzel ellentétben egy modern szótár meghatározása szerint a ’keresztény’ főnév „olyan személyre utal, aki hisz Jézus Krisztusban és követi tanításait”, a ’keresztényiség’ pedig „egy vallás, amely Jézus Krisztus tanításain alapul és azon a hiten, hogy ő volt Isten Fia”. Melyik csoport felel meg jobban ennek a meghatározásnak?
16 Jehova Tanúi elfogadják Jézus saját tanúbizonyságát kilétével kapcsolatban. Ő azt mondta: „Isten Fia vagyok”, s nem azt, hogy „Fiúisten vagyok” (János 10:36; Vö. János 20:31). Elfogadják Pál apostol Krisztusra vonatkozó ihletett kijelentését: „Aki, amikor isteni formában volt, nem tekintette az Istennel való egyenlőséget olyasminak, amit meg kellene ragadnia”a (Filippi 2:6, The New Jerusalem Bible). A The Paganism in Our Christianity című könyv megállapítja: „Jézus Krisztus sohasem említett ilyen jelenséget [egyenrangú személyekből álló Háromságot], és az Újszövetségben sehol sem fordul elő a ’Háromság’ szó. Az egyház csak Urunk halála után háromszáz évvel vette át ezt az eszmét; és ez az elképzelés teljesen pogány eredetű.” Jehova Tanúi elfogadják a Krisztusról szóló bibliai tanítást. Ők keresztények, nem pedig háromsághívők.
Ellenzik az ökumenizmust
17. Miért nem működnek együtt Jehova Tanúi az ökumenikus vagy vallásközi mozgalmakkal?
17 Két további kifogásként azt hozzák fel Jehova Tanúi ellen, hogy visszautasítják az ökumenikus mozgalomban való részvételt és olyan tevékenységet folytatnak, ami „erőszakos térítésnek” minősül. Ilyen szemrehányásokkal illették a korai keresztényeket is. Kétségbevonhatatlan, hogy a kereszténység, a katolikus, ortodox és protestáns alkotóelemeivel együtt része e világnak. Jézushoz hasonlóan Jehova Tanúi „nem e világból valók” (János 17:14). Hogyan is tudnának vallásközi mozgalmak által olyan vallásszervezetekkel társulni, amelyek keresztényekhez nem illő magatartást és hittételeket támogatnak?
18. a) Miért nem lehet bírálni Jehova Tanúit azért az állításukért, hogy egyedül ők gyakorolják az igaz vallást? b) Noha meg vannak győződve, hogy övék az igaz vallás, mivel nem rendelkeznek a római katolikusok?
18 Ki bírálhatja jogosan Jehova Tanúit, amiért — a korai keresztényekhez hasonlóan — meggyőződésük, hogy egyedül ők gyakorolják az igaz vallást? Még a katolikus egyház is kijelenti, miközben képmutatóan azt állítja, hogy együttműködik az ökumenikus mozgalommal: „Hitünk tárgya, hogy ez az egyedül igaz vallás a katolikus és apostoli egyházban áll fenn, és hogy ezt az egyházat bízta meg az Úr Jézus: vigye el az igaz vallást minden emberhez. Az apostoloknak ugyanis ezt mondotta: ’Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket’” (II. Vatikáni Zsinat, „Nyilatkozat a vallásszabadságról”). Úgy tűnik, ez a hit mégsem ösztönzi eléggé a katolikusokat arra, hogy fáradhatatlan buzgalommal menjenek tanítványokat képezni.
19. a) Mi Jehova Tanúinak az eltökélt szándéka, és mi az indítékuk? b) Mit fogunk megvizsgálni a következő cikkben?
19 Jehova Tanúiban van ilyen buzgalom. Eltökélt szándékuk, hogy addig folytatják a tanúskodómunkát, amíg ezt kívánja tőlük Isten (Máté 24:14). Tanúskodásuk buzgó, de nem erőszakos. Az embertársaik iránti szeretetből, és nem az emberiség iránti gyűlöletből fakad. Remélik, hogy az emberiségből a lehető legtöbben fognak megmentésben részesülni (1Timótheus 4:16). A korai keresztényekhez hasonlóan arra törekednek, hogy ’minden emberrel békességesen éljenek’ (Róma 12:18). Hogy milyen módon teszik ezt meg, azt a következő cikk fogja kifejteni.
[Lábjegyzet]
a E résznek a Háromság dogmával kapcsolatos kifejtését lásd Az Őrtorony 1971. június 15-ei számának 355—356. oldalán [angolban].
Áttekintésként
◻ Mi jellemezte a korai keresztényeket, és miben hasonlítanak rájuk Jehova Tanúi?
◻ Milyen vonatkozásban bizonyulnak Jehova Tanúi jó állampolgároknak?
◻ Hogyan tekintették az uralkodó osztályok a korai keresztényeket, és változott-e bármennyiben is a helyzet napjainkban?
◻ Mire készteti a Tanúkat az a meggyőződésük, hogy az igazság birtokában vannak?
[Képek a 12. oldalon]
Jehova Tanúinak eltökélt szándéka, hogy addig folytatják a tanúskodómunkát, amíg ezt kívánja tőlük Isten
[Kép a 17. oldalon]
Pilátus így szólt: „Ímhol az ember!” — Az, aki nem volt a világból való (János 19:5)
[Forrásjelzés]
“Ecce Homo” by A. Ciseri: Florence, Galleria d’Arte Moderna / Alinari/Art Resource, N.Y.