Jehova családja értékes egységnek örvend
„Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, a mikor [egységben, NW] együtt lakoznak az atyafiak!” (ZSOLTÁROK 133:1).
1. Milyen helyzetben van napjainkban sok család?
A CSALÁD napjainkban válságban van. Sok családban a házastársi kapcsolat a szétszakadás előtt áll. A válás egyre megszokottabb lesz, és a válást átélt számtalan gyermek nagy szomorúságot érez. Családok milliói boldogtalanok és megosztottak. Mégis van egy olyan család, amely tudja, milyen az igazi öröm és a valódi egység. Ez Jehova Isten egyetemes családja. Benne láthatatlan angyalok tízezrei végzik kijelölt feladataikat az isteni akarattal összhangban (Zsoltárok 103:20, 21). De van olyan család a földön, amely ilyen egységnek örvend?
2., 3. a) Kik tagjai már most Isten egyetemes családjának, és mihez hasonlíthatjuk Jehova Tanúi egész szervezetét napjainkban? b) Milyen kérdéseket fogunk megbeszélni?
2 Pál apostol ezt írta: „meghajtom térdemet az Atya előtt, akinek minden család a nevét köszönheti égen és földön” (Efézus 3:14, 15, NW). A földön minden családi leszármazási ág Istennek köszönheti a nevét, mivel ő a Teremtő. Bár nincsenek emberi családok az égben, Isten jelképesen szólva házassági kapcsolatban van égi szervezetével, Jézusnak pedig lesz egy szellemi menyasszonya, amely egyesül vele az egekben (Ésaiás 54:5; Lukács 20:34, 35; 1Korinthus 15:50; 2Korinthus 11:2). A földön levő hűséges felkentek már most részét alkotják Isten egyetemes családjának, Jézus földi reménységű „más juhai” pedig annak a családnak leendő tagjai (János 10:16; Róma 8:14–17; Az Őrtorony 1996. január 15., 31. oldal). Jehova Tanúinak egész szervezetét azonban ma egy egységes, világméretű családhoz lehet hasonlítani.
3 Te is részét alkotod Isten szolgái csodálatos nemzetközi családjának? Ha igen, akkor az egyik legnagyobb áldásnak örvendhetsz, amiben embernek csak része lehet. Milliók bizonyítják, hogy Jehova világméretű családja — látható szervezete — a béke és az egység oázisa a viszály és a megosztottság világi sivatagában. Hogyan lehet leírni Jehova világméretű családjának egységét? És milyen tényezők mozdítják elő az ilyen egységet?
Mily jó és mily gyönyörűséges!
4. Hogyan fejeznéd ki saját szavaiddal, amit a 133. zsoltár mond a testvéri egységről?
4 A zsoltáríró Dávid nagyon értékelte a testvéri egységet. Annyira megihlette, hogy énekelt róla! Képzeld el hárfával a kezében, amint így énekel: „Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, a mikor [egységben, NW] együtt lakoznak az atyafiak! Mint a drága olaj a fejen, a mely aláfoly a szakállon, az Áron szakállán; a mely lefoly köntöse prémjére; mint a Hermon harmatja, a mely leszáll Sion hegyeire. Csak oda küld áldást az Úr és életet örökké!” (Zsoltárok 133:1–3).
5. A Zsoltárok 133:1, 2 alapján milyen összehasonlítást tehetünk az izraeliták és Isten modernkori szolgái között?
5 Ezek a szavak arra a testvéri egységre vonatkoznak, amelynek Isten ókori népe, az izraeliták örvendtek. Amikor Jeruzsálemben arra a három ünnepre gyűltek össze, amelyet évenként tartottak, igazán egységben, együtt lakoztak. Bár különböző törzsekből jöttek, egy családot alkottak. Jótékony hatással volt rájuk, hogy összejöttek, olyan volt, mint a kellemes illatú, felfrissítő felkenetési olaj. Amikor ilyen olajat öntöttek Áron fejére, lefolyt a szakállára, és onnan ruhája nyakrészére. Az izraeliták számára az együttlétnek jó hatása volt, amely kiáradt az összegyűlt népre mint egészre. A félreértéseket tisztázták, és előmozdították az egységet. Hasonló egység létezik napjainkban Jehova világméretű családjában. Ha rendszeresen összejövünk hívőtársainkkal, az jótékony szellemi hatással van e család tagjaira. Bármilyen félreértést vagy nehézséget messze űznek, amikor Isten Szavának a tanácsát alkalmazzák (Máté 5:23, 24; 18:15–17). Jehova népe nagyra értékeli a kölcsönös buzdítást, amely testvéri egységéből fakad.
6., 7. Milyen értelemben volt Izráel egysége olyan, mint a Hermon hegy harmatja, és hol található napjainkban Isten áldása?
6 Milyen értelemben volt Izráel egységes együttléte ahhoz is hasonló, mint a Hermon hegy harmatja? Nos, mivel ennek a hegynek a csúcsa 2800 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé, szinte egész évben hósapka van a tetején. A Hermon havas csúcsa miatt lecsapódik az éjszakai nedvesség, és ez bőséges harmatot eredményez, amely megvédi a növényzetet a hosszú száraz évszakban. A hideg légáramlatok a Hermon hegyláncától olyan messze délre képesek ilyen nedvességet szállítani, mint Jeruzsálem területe, ahol harmat formájában lecsapódnak. Ezért a zsoltáríró pontosan fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy ’a Hermon harmatja száll le Sion hegyeire’. Milyen nagyszerűen emlékeztet ez arra a felfrissítő hatásra, amely előmozdítja a Jehovát imádó emberekből álló család egységét!
7 Mielőtt megalakult a keresztény gyülekezet, Sion, azaz Jeruzsálem volt az igaz imádat központja. Ezért ez volt az a hely, ahova Isten parancsa szerint az áldás kiáradt. Mivel minden áldások Forrása jelképes módon a Jeruzsálemben levő szentélynél tartózkodott, az áldások onnan származtak. Mivel azonban napjainkban az igaz imádat már nem egy konkrét helytől függ, az Isten szolgáinak az áldása, szeretete és egysége az egész földön mindenütt megtalálható (János 13:34, 35). Többek között milyen tényezők mozdítják elő ezt az egységet?
Az egységet elősegítő tényezők
8. Mit tanulunk az egységről a János 17:20, 21-ből?
8 Jehova imádóinak egysége azon alapul, hogy engedelmeskednek Isten pontosan értelmezett Szavának, beleértve ebbe Jézus Krisztus tanításait. Mivel Jehova elküldte Fiát a világba, hogy tanúskodjon az igazságról, és áldozati halált haljon, lehetővé vált az egységes keresztény gyülekezet megalakulása (János 3:16; 18:37). Valódi egységnek kellett lennie tagjai között, amit Jézus nyilvánvalóvá tett, amikor így imádkozott: „Nemcsak őértük könyörgök, hanem azokért is, akik majd hisznek bennem az ő szavukra; hogy ők is egyek lehessenek, mint ahogy te, Atyám, egységben vagy velem és én is egységben vagyok veled, hogy ők is egységben lehessenek velünk, hogy a világ elhiggye, hogy te küldtél engem” (János 17:20, 21, NW). Jézus követői valóban ahhoz hasonló egységre tettek szert, amely Isten és Fia között áll fenn. Ez azért történt, mert összhangba hozták cselekedeteiket Isten Szavával és Jézus tanításaival. Napjainkban ugyanez a magatartás az egyik fő tényező Jehova világméretű családjának egységében.
9. Milyen szerepet játszik a szent szellem Jehova népének az egységében?
9 Egy másik tényező, amely egyesíti Jehova népét, az, hogy Isten szent szellemét, azaz tevékeny erejét adja nekünk. Segítségével megérthetjük a Jehova Szavában feltáruló igazságot, és ezáltal egységesen szolgálhatjuk őt (János 16:12, 13). A szellem segít kerülnünk a test olyan megosztó cselekedeteit, mint a viszálykodás, féltékenység, haragkitörések és versengések. Helyettük Isten szelleme a szeretet, öröm, béke, hosszútűrés, kedvesség, jóság, hit, szelídség és önuralom egyesítő hatású gyümölcsét váltja ki belőlünk (Galátzia 5:19–23).
10. a) Milyen párhuzamot lehet vonni egy egységes, betű szerinti családban levő szeretet és a Jehova odaadó szolgái körében megnyilvánuló szeretet között? b) Hogyan fejezte ki érzéseit a Vezető Testület egyik tagja a szellemi testvéreivel való találkozással kapcsolatban?
10 Egy egységes család tagjai szeretik egymást, és örömmel vannak együtt. Ehhez hasonlóan a Jehova imádóiból álló, egyesült család tagjai is szeretik őt, Fiát és hívőtársaikat (Márk 12:30; János 21:15–17; 1János 4:21). Éppen úgy, ahogy egy betű szerinti család örömmel étkezik együtt, Isten odaadó szolgái boldogan vannak jelen a keresztény összejöveteleken és kongresszusokon, hogy javukra fordítsák a nagyszerű társaságot és a kiváló szellemi táplálékot (Máté 24:45–47; Zsidók 10:24, 25). Jehova Tanúi Vezető Testületének egyik tagja egyszer ezt így fejezte ki: „Számomra a testvérekkel való találkozás az életben az egyik legnagyobb örömet és a buzdítás forrását jelenti. Szeretek az elsők között lenni a Királyság-teremben, és az utolsók között távozni, ha lehet. Belső örömet érzek, amikor olyanokkal beszélgetek, akik Isten népéhez tartoznak. Amikor köztük vagyok, otthon érzem magam a családomban.” Te is így érzel? (Zsoltárok 27:4).
11. Milyen munkában találnak Jehova Tanúi különösképpen boldogságot, és mit eredményez, ha Isten szolgálatát központi fontosságúvá tesszük életünkben?
11 Egy egységes család boldogságot talál abban, hogy együtt végez dolgokat. Hasonlóképpen azok, akik Jehova imádóinak családjához tartoznak, örömet találnak az egységesen végzett Királyság-prédikáló és tanítványképző munkában (Máté 24:14; 28:19, 20). Ha rendszeresen részt veszünk benne, az közelebb visz bennünket Jehova többi Tanújához. Ha központi fontosságúvá tesszük életünkben Isten szolgálatát, és népének minden tevékenységét támogatjuk, az előmozdítja a közöttünk levő családi szellemet.
Alapvető a teokratikus rend
12. Mi jellemez egy boldog és egységes családot, és milyen elrendezés segítette elő az egységet az első századi keresztény gyülekezetekben?
12 Egy olyan család, amelynek határozott, de szerető vezetője van, és amelyben rendezettség uralkodik, valószínűleg egységes és boldog (Efézus 5:22, 33; 6:1). Jehova a békés rend Istene, és mindazok, akik családjában vannak, úgy tekintenek rá, mint aki a „Legfőbb” (Dániel 7:18, 22, 25, 27, NW; 1Korinthus 14:33). Azt is elismerik, hogy Fiát, Jézus Krisztust nevezte ki minden dolog örökösévé, és megbízta őt minden hatalommal égen és földön (Máté 28:18; Zsidók 1:1, 2). A keresztény gyülekezet Krisztussal, a fölötte álló Fővel, rendezett, egységes szervezetet alkot (Efézus 5:23). Az első századi gyülekezetek tevékenységeinek felügyelésére az apostolokból és más, szellemileg érett „vénekből” álló vezető testület működött. Az egyes gyülekezeteknek kinevezett felvigyázói, azaz vénei, és kisegítőszolgái voltak (Cselekedetek 15:6; Filippi 1:1). Ha engedelmeskedtek elöljáróiknak, az elősegítette az egységet (Zsidók 13:17).
13. Hogyan vonzza Jehova az embereket, és milyen eredménnyel?
13 De vajon mindez a rend azt sugallja, hogy Jehova imádóinak egysége erős, személytelen vezetésnek tulajdonítható? Egyáltalán nem! Semmi szeretetlen sincs Istenben vagy szervezetében. Jehova a szeretet kimutatásával vonzza az embereket, és minden évben százezrek csatlakoznak önként és örömmel Jehova szervezetéhez azáltal, hogy Isten iránti teljes szívű önátadásuk jelképeként megkeresztelkednek. Beállítottságuk Józsuéhoz hasonló, aki így sürgette izraelita társait: „válaszszatok magatoknak még ma, a kit szolgáljatok . . . én azonban és az én házam az Úrnak szolgálunk” (Józsué 24:15).
14. Miért mondhatjuk, hogy Jehova szervezete teokratikus?
14 Jehova családjaként nemcsak örvendezünk, hanem biztonságban is vagyunk. Ez azért van, mert szervezete teokratikus. Isten Királysága teokrácia (a görög the·oszʹ: ’isten’ és kraʹtosz: ’uralom’ szóból). Ez Isten általi uralom, amelyet ő alapított és erősített meg. Jehova felkent „szent nemzete” alárendeli magát uralmának, és ezért az szintén teokratikus (1Péter 2:9). A Nagy Teokrata, Jehova oldalán, aki Bíránk, Törvényadónk és Királyunk, minden okunk megvan arra, hogy biztonságban érezzük magunkat (Ésaiás 33:22, Újfordítású revideált Biblia). Mégis, mi történik, ha vita támad, és fenyegeti örömünket, biztonságunkat és egységünket?
A vezető testület cselekszik
15., 16. Milyen vita támadt az első században, és miért?
15 A családi egység megőrzéséért időnként megoldást kell találni egy vitás kérdésben. Képzeljük el akkor, hogy egy szellemi problémát kellett megoldani az Isten imádóiból álló család egységének megőrzéséért az i. sz. első században. Mi volt a teendő? A vezető testület cselekedett, döntést hozva a szellemi kérdésekben. A Szentírásban olvashatunk egy ilyen esetről.
16 A vezető testület i. sz. 49-ben összeült Jeruzsálemben, hogy megoldjon egy komoly problémát, és így megőrizze ’Isten háza népének’ egységét (Efézus 2:19, Úf). Mintegy 13 évvel korábban Péter apostol prédikált Kornéliusnak, és az első nem zsidók, azaz a nemzetekből való emberek megkeresztelt hívőkké lettek (Cselekedetek 10. fejezet). Pál első misszionáriusi útja alatt sok nem zsidó fogadta el a keresztényiséget (Cselekedetek 13:1–14:28). Még gyülekezet is alakult nem zsidókból lett keresztényekből a szíriai Antiókhiában. Egyes kereszténnyé lett zsidók úgy hitték, hogy a nem zsidókból lett megtérteknek körül kell metélkedniük, és be kell tartaniuk a Mózesi Törvényt, de mások ezzel nem értettek egyet (Cselekedetek 15:1–5). Ez a vita teljes megosztottsághoz vezethetett volna, talán még egymástól elkülönült zsidó és nem zsidó gyülekezetek kialakulásához is. A vezető testület ezért azonnal cselekedett, hogy megőrizze a keresztény egységet.
17. Milyen harmonikus teokratikus eljárást ír le a Cselekedetek könyve 15. fejezete?
17 A Cselekedetek 15:6–22 szerint „egybegyűlének azért az apostolok és a vének, hogy e dolog felől végezzenek”. Mások is jelen voltak, egy antiókhiai küldöttséget is beleértve. Péter először elmagyarázta, hogy ’a pogányok az ő szájából hallották az evangéliumnak beszédét, és hittek’. Majd „az egész sokaság” figyelt, amint Barnabás és Pál „elbeszélék, mennyi jelt és csudát tett az Isten ő általok a pogányok [azaz a nem zsidók] között”. Jakab utána javaslatot tett arra, hogyan oldhatják meg a kérdést. Majd, miután a vezető testület meghozta a döntést, ezt olvassuk: „tetszék az apostoloknak és a véneknek az egész gyülekezettel egybe, hogy férfiakat válaszszanak ki magok közül és elküldjék Antiókhiába Pállal és Barnabással.” Ezek a ’kiválasztott férfiak’ — Júdás és Silás — buzdító levelet vittek el a hívőtársaknak.
18. Milyen döntést hozott a vezető testület a Mózesi Törvénnyel kapcsolatban, és hogyan érintette ez a zsidókból és nem zsidókból lett keresztényeket?
18 A vezető testület döntését kihirdető levél ezekkel a szavakkal kezdődött: „Az apostolok és a vének, testvérek a testvéreknek, kik Antióhiában, Szíriában és Kilikiában a nemzetek közül valók. Örvendjetek!” Mások is részt vettek ezen a történelmi jelentőségű összejövetelen, de nyilvánvaló, hogy „az apostolok és a vének” alkották a vezető testületet. Isten szelleme vezette őket, mivel a levél kijelenti: „Jónak véltük ugyanis, a Szent Szellem és mi, hogy semmivel többel ne terheljünk meg titeket a szükségesen kívül, azon kívül, hogy tartózkodjatok a bálványoktól, vértől, megfulladt állatoktól és paráznaságtól” (Cselekedetek 15:23–29, Csia fordítás). A keresztényektől nem követelték meg, hogy körülmetélkedjenek és megtartsák a Mózesi Törvényt. Ez a döntés segített a zsidókból és a nem zsidókból lett keresztényeknek, hogy egységben cselekedjenek és beszéljenek. A gyülekezetek örvendeztek, és az értékes egység megmaradt, éppen úgy, ahogy napjainkban Isten világméretű családjában Jehova Tanúi Vezető Testületének szellemi irányítása alatt (Cselekedetek 15:30–35).
Szolgáljunk teokratikus egységben
19. Miért virult az egység a Jehova imádóiból álló családban?
19 Az egység virul, amikor a családtagok együttműködnek. Ugyanez igaz a Jehova imádóiból álló családra. Teokratikusan cselekedve, az első századi gyülekezetben a vének és mások Istent szolgálták a vezető testülettel teljes együttműködésben, és elfogadták annak döntéseit. A vezető testület segítségével a vének ’hirdették az igét’, a gyülekezetek tagjai pedig általánosságban véve ’egyképpen szóltak’ (2Timótheus 4:1, 2; 1Korinthus 1:10). Így ugyanazokat a szentírási igazságokat mondták el a szolgálatban és a keresztény összejöveteleken Jeruzsálemben, Antiókhiában, Rómában, Korinthusban vagy bárhol máshol. Ilyen teokratikus egység létezik napjainkban is.
20. Mit kell tennünk keresztényi egységünk megőrzése érdekében?
20 Egységünk megőrzése érdekében mindannyiunknak, akik Jehova világméretű családjának a részét alkotjuk, törekednünk kell a teokratikus szeretet kimutatására (1János 4:16). Alá kell rendelnünk magunkat Isten akaratának, és mély tiszteletet kell mutatnunk ’a hű rabszolga’ és a Vezető Testület iránt. Természetesen Isten iránti önátadásunkhoz hasonlóan engedelmességünk is önkéntes és örömteli (1János 5:3). Mennyire illő, hogy a zsoltáríró összekapcsolta az örömet és az engedelmességet! Így énekelt: „Dicsérjétek az Urat. Boldog az ember, a ki féli az Urat, és az ő parancsolataiban igen gyönyörködik” (Zsoltárok 112:1).
21. Hogyan bizonyíthatjuk, hogy teokratikusak vagyunk?
21 Jézus, a gyülekezet Feje teljes mértékben teokratikus, és mindig Atyja akaratát cselekszi (János 5:30). Ezért kövessük Példaadónkat azáltal, hogy teokratikusan és egységesen cselekedjük Jehova akaratát teljes együttműködésben szervezetével. Akkor szívbeli örömmel és hálával visszhangozhatjuk a zsoltáríró énekét: „Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, a mikor [egységben, NW] együtt lakoznak az atyafiak!”
Hogyan válaszolnál?
◻ Milyen összefüggésbe lehet hozni keresztényi egységünket a 133. zsoltárral?
◻ Többek között milyen tényezők mozdítják elő az egységet?
◻ Miért alapvető fontosságú a teokratikus rend az Isten népe egységéhez?
◻ Hogyan cselekedett az első századi vezető testület az egység megőrzése érdekében?
◻ Mit jelent számodra teokratikus egységben szolgálni?
[Kép a 13. oldalon]
A vezető testület cselekedett az egység megőrzése érdekében