Bárcsak Jehova kedvezően tekintene számadásodra!
„Ezt . . . számitsd be énnekem óh Istenem! . . . Tartsd meg azt, óh Istenem, javamúl!” (NEHÉMIÁS 13:22, 31, Kámory fordítás).
1. Mi segít azoknak, akik átadták magukat Istennek, hogy megfelelőképpen adjanak számot Jehovának?
JEHOVA szolgái minden segítséget megkapnak, hogy megfelelőképpen tudjanak számot adni neki. Miért? Mert szoros kapcsolatban vannak Istennel földi szervezete részeként. Ő feltárja előttük szándékait, és segítséget, valamint szellemi éleslátást ad nekik szent szelleme által (Zsoltárok 51:13; 119:105; 1Korinthus 2:10–13). Ezeket a különleges körülményeket tekintve Jehova szeretetteljesen hívja földi szolgáit, hogy adjanak számot arról is, hogy milyenek, és arról is, hogy mit visznek véghez ereje által és szent szelleme segítségével.
2. a) Milyen módokon adott Nehémiás megfelelőképpen számot magáról Istennek? b) Milyen kéréssel fejezte be Nehémiás azt a bibliai könyvet, amely a nevét viseli?
2 Nehémiás, Artaxerxes (Longimanus) perzsa király pohárnoka, olyan ember volt, aki megfelelőképpen adott számot magáról Istennek (Nehémiás 2:1). Nehémiás a zsidók kormányzója lett, és újraépítette Jeruzsálem falát az ellenségeskedők és a veszélyek ellenére. Az igaz imádat iránti buzgalomtól fűtve érvényre juttatta Isten Törvényét, és törődést mutatott az elnyomottak iránt (Nehémiás 5:14–19). Nehémiás sürgette a lévitákat, hogy rendszeresen tisztítsák meg magukat, őrizzék a kapukat, és szenteljék meg a sabbath napot. Ezért így imádkozhatott: „Ezt is számitsd be énnekem óh Istenem! és légy kegyelmes irántam, irgalmad nagysága szerint!” Ennek megfelelően Nehémiás isteni ihletésű könyvét ezzel a kéréssel fejezte be: „Tartsd meg azt, óh Istenem, javamúl!” (Nehémiás 13:22, 31, Kám).
3. a) Hogyan írnál le egy személyt, aki jót tesz? b) Milyen kérdések feltevésére késztethet bennünket az, ha elgondolkodunk Nehémiás életútján?
3 Az a személy, aki jót tesz, erényes, és becsületesen cselekszik, ami javára válik másoknak. Nehémiás ilyen ember volt. Tiszteletteljesen félte Istent, és nagy buzgalmat mutatott az igaz imádat iránt. Továbbá hálás volt az Isten szolgálatában élvezett kiváltságaiért, és megfelelőképpen adott számot magáról Jehovának. Ha elgondolkodunk életútján, az joggal indíthat arra, hogy megkérdezzük magunktól: „Hogyan tekintem az Istentől kapott kiváltságaimat és felelősségeimet? Hogyan adok számot magamról Jehova Istennek és Jézus Krisztusnak?”
Az ismeret számadásra kötelez
4. Milyen megbízatást adott Jézus a követőinek, és mit tettek azok, akik „helyesen álltak hozzá az örökké tartó élethez”?
4 Jézus ezt a megbízatást adta követőinek: „Elmenvén . . . tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket . . ., tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek” (Máté 28:19, 20). A tanítványokat tanítás által kellett képezni. Azok, akiket így tanítottak, és akik „helyesen álltak hozzá az örökké tartó élethez”, megkeresztelkedtek, ahogy Jézus tette (Cselekedetek 13:48, NW; Márk 1:9–11). Vágyuk, hogy megtartsák mindazt, amit ő parancsolt, a szívből fakadt. Az Isten Szava pontos ismeretének befogadása és alkalmazása által eljutottak egészen az önátadásig (János 17:3).
5., 6. Hogyan értsük a Jakab 4:17-et? Szemléltesd az alkalmazását.
5 Minél alaposabban ismerjük a Szentírást, annál megalapozottabb a hitünk. Ugyanakkor egyre nagyobb mértékben tartozunk számadással Istennek. A Jakab 4:17 így szól: „A ki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekeszik, bűne az annak.” Ez a kijelentés nyilvánvalóan mindazok összegzése, amit előtte mondott Jakab arról, amikor valaki dicsekszik, ahelyett hogy teljesen Istenre támaszkodna. Ha egy személy tudja, hogy semmi maradandót nem tud megvalósítani Jehova segítsége nélkül, de nem cselekszik ennek megfelelően, akkor az bűn. De Jakab szavai vonatkozhatnak a mulasztási vétkekre is. Például Jézusnak a juhokról és a kecskékről szóló példázatában a kecskék ítélet alá esnek, de nem rossz cselekedetek miatt, hanem azért, mert nem segítettek Krisztus testvéreinek (Máté 25:41–46).
6 Egy férfi, akivel Jehova Tanúi tanulmányozták a Bibliát, kevés előrehaladást tett, kétségtelenül azért, mert nem hagyta abba a dohányzást, bár tudta, hogy ezt kellene tennie. Egy vén megkérte, hogy olvassa fel a Jakab 4:17-et. Miután a vén megmagyarázta ennek az írásszövegnek a jelentőségét, ezt mondta: „Bár még nem vagy megkeresztelve, számadással tartozol, és teljes mértékben felelős vagy döntésedért.” Örömre ad okot, hogy a férfi megfogadta ezt, abbahagyta a dohányzást, és nem sokkal később alkalmassá vált a megkeresztelkedésre Jehova Isten iránti önátadása bemutatásaként.
Számadással tartozunk a szolgálatunkat illetően
7. Mi az egyik módja annak, hogy kimutassuk „az Istennek ismeretéért” érzett hálánkat?
7 Szívbeli vágyunknak kell lennie, hogy megörvendeztessük Teremtőnket. Az egyik mód, ahogyan kimutathatjuk „az Istennek ismeretéért” érzett hálánkat, hogy eleget teszünk annak a megbízatásnak, hogy képezzünk tanítványokat Fiának, Jézus Krisztusnak. Így mutathatjuk ki az Isten és az embertársaink iránt érzett szeretetünket is (Példabeszédek 2:1–5; Máté 22:35–40). Igen, az Istenről szerzett ismeretünk számadásra kötelez bennünket iránta, és úgy kell tekintenünk embertársainkat, mint lehetséges tanítványokat.
8. Miért mondhatjuk, hogy Pál érezte, hogy számadással tartozik Istennek a szolgálatát illetően?
8 Pál apostol tudta, hogy ha valaki teljes szívvel elfogadja a jó hírt, és engedelmeskedik annak, akkor az számára megmentést eredményez, míg annak elutasítása pusztulással járhat (2Thessalonika 1:6–8). Ezért érezte, hogy számadással tartozik Jehovának a szolgálatát illetően. Pál és társai valóban annyira értékelték szolgálatukat, hogy gondosan vigyáztak, nehogy akárcsak a látszatát is keltsék annak, hogy anyagi hasznot akarnak húzni belőle. Ezenfelül a szíve arra indította Pált, hogy ezt mondja: „Mert ha az evangyéliomot hirdetem, nem dicsekedhetem, mert szükség kényszerít engem. Jaj ugyanis nékem, ha az evangyéliomot nem hirdetem” (1Korinthus 9:11–16).
9. Milyen figyelemre méltó, törleszteni való adóssága van minden kereszténynek?
9 Mivel Jehova önátadott szolgái vagyunk, ’szükség kényszerít bennünket, hogy hirdessük az evangéliumot’. Megbízatásunk a Királyság-üzenet prédikálása. Elfogadtuk ezt a felelősséget, amikor átadtuk magunkat Istennek. (Vö. Lukács 9:23, 24.) Ezenkívül törleszteni való adósságunk van. Pál ezt mondta: „Mind a görögöknek, mind a barbároknak, mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak köteles [adósa, Katolikus fordítás] vagyok. Azért a mi rajtam áll, kész vagyok néktek is, a kik Rómában vagytok, az evangyéliomot hirdetni” (Róma 1:14, 15). Pál adós volt, mert tudta, hogy kötelessége prédikálni, hogy az emberek hallják a jó hírt, és megmeneküljenek (1Timótheus 1:12–16; 2:3, 4). Ezért azon fáradozott, hogy teljesítse megbízatását, és törlessze az emberek iránti adósságát. Keresztényként nekünk is ilyen törleszteni való adósságunk van. A Királyság-prédikálás szintén fő módja annak, hogy kimutassuk szeretetünket Isten iránt, Fia iránt és embertársaink iránt (Lukács 10:25–28).
10. Mi által terjesztették ki egyesek a szolgálatukat?
10 Az egyik módja, hogy megfelelőképpen adjunk számot magunkról Istennek, ha felhasználjuk képességeinket szolgálatunk kiterjesztésére. Szemléltetésül: Az elmúlt években sok nemzeti csoportból özönlöttek emberek Nagy-Britanniába. Ahhoz, hogy elérjék ezeket az embereket a jó hírrel, több mint 800 úttörő (teljes idejű Királyság-prédikáló) és más Tanúk százai tanulnak különböző nyelveket. Ez igen ösztönzőleg hatott a szolgálatra. Egy úttörő, aki kínai nyelvtanfolyamot vezet egy csoport számára, ezt mondta: „Sose gondoltam volna, hogy valaha is megtanítom majd anyanyelvemet más Tanúknak azért, hogy így osszák meg az igazságot másokkal. Ez annyira kielégítő számomra!” Ki tudnád terjeszteni a szolgálatodat hasonló módon?
11. Mit eredményezett, amikor egy keresztény kötetlen formában tanúskodott?
11 Valószínűleg mindnyájan megtennénk, amit tudnánk, hogy megmentsünk egy fuldokló embert. Jehova szolgái ehhez hasonlóan lelkesen használják fel képességeiket, hogy minden alkalommal tanúskodjanak. Nemrég egy Tanú egy asszony mellé ült le a buszon, és elbeszélgetett vele a Szentírásról. Az asszonyt felvillanyozták a hallottak, és sok kérdést tett fel. Amikor a testvérnőnek épp le kellett szállnia a buszról, az asszony kérve kérte, hogy inkább jöjjön el hozzá, mivel még rengeteg kérdése van. A Tanú beleegyezett. Mi lett az eredmény? Bibliatanulmányozás kezdődött, és hat hónappal később az asszony kereszteletlen Királyság-hírnök lett. Nemsokára hat házi bibliatanulmányozást vezetett. Micsoda megragadó jutalom azért, hogy valaki felhasználja képességeit a Királyság-szolgálatban!
12. Hogyan használhatjuk hatásosan képességeinket mint szolgák a szántóföldi szolgálatban?
12 Képességeinket mint szolgák hatásosan alkalmazhatjuk a szántóföldön azáltal, hogy olyan kiadványokat használunk, mint amilyen a 192 oldalas Ismeret, amely örök élethez vezet című könyv. Jehova Tanúi Vezető Testületének Írói Bizottsága 1996 áprilisáig már 140 nyelven fogadta el az Ismeret könyv kiadását, és addigra már 30 500 000 példányt nyomtattak belőle 111 nyelven. Ez a könyv azzal a céllal íródott, hogy segítsünk a bibliatanulmányozóknak eleget megismerni Isten Szaváról és szándékáról, hogy átadják magukat Jehovának, és megkeresztelkedjenek. Mivel a Királyság-hírnökök nem vezetnek évekig házi bibliatanulmányozást ugyanazzal a tanulóval, több emberrel tudnak tanulmányozást vezetni, vagy növelhetik a részvételüket a házról házra végzett munkában és a szolgálat más ágaiban (Cselekedetek 5:42; 20:20, 21). Tudatában vannak, hogy számadással tartoznak Istennek, és ezért felhívják a figyelmet az isteni figyelmeztetésekre (Ezékiel 33:7–9). De legfőbb céljuk az, hogy tiszteljék Jehovát, és segítsenek, amilyen sok embernek csak lehetséges, megismerni a jó hírt az alatt a rövid idő alatt, amely még hátravan a dolgok e gonosz rendszeréből.
Megfelelőképpen számot adni mint család
13. Miért kell az istenfélő családoknak rendszeres családi bibliatanulmányozásuknak lennie?
13 Minden egyén és család, amely felvette az igaz keresztényiséget, számadással tartozik Istennek, és ezért ’érettkorúságra kell törekednie’, és ’erősnek kell lennie a hitben’ (Zsidók 6:1–3, Czeglédy fordítás; 1Péter 5:8, 9). Azoknak például, akik áttanulmányozták az Ismeret könyvet, és megkeresztelkedtek, tökéletesíteniük kell szentírási ismeretüket az összejövetelek rendszeres látogatásával, valamint a Biblia és más keresztény kiadványok olvasásával. Az istenfélő családoknak rendszeres családi tanulmányozásuknak is kell lennie, mivel ez fontos módja annak, hogy ’vigyázzanak, állhatatosan kitartsanak a hitben, férfiasan viselkedjenek, és erősek legyenek’ (1Korinthus 16:13, K. f.). Ha te vagy a családfő, akkor különösképpen számadással tartozol Istennek annak biztosítását illetően, hogy családod jól táplált legyen szellemileg. Éppen úgy, ahogy a tápláló fizikai étel hozzájárul a természetes egészséghez, a bőséges és rendszeres szellemi táplálék is szükséges, ha te és családod szeretnétek ’egészségesek maradni a hitben’ (Titus 1:13, Cze).
14. Mit eredményezett a jó oktatásban részesült izraelita lány tanúskodása?
14 Ha vannak gyermekek a családodban, akkor Isten kedvezően fog tekinteni számadásodra, ha józan szellemi oktatásban részesíted őket. Az ilyen tanítás javukra válik, éppen úgy, ahogy a szíriaiak által elrabolt izraelita kislány esetében történt Elizeusnak, Isten prófétájának napjaiban. A kislány egy leprás szír hadvezér, Naámán feleségének szolgálója lett. Bár a lány fiatal volt, ezt mondta úrnőjének: „Vajha az én uram szembe lenne azzal a prófétával, a ki Samariában van, kétség nélkül meggyógyítaná őt az ő bélpoklosságából.” Tanúskodása miatt Naámán elment Izráelbe, és végül eleget téve Elizeus útmutatásának, hogy fürödjön meg hétszer a Jordán folyóban, megtisztult a leprától. Naámán ezenkívül Jehova imádója lett. Mennyire fellelkesíthette ez a kislányt! (2Királyok 5:1–3, 13–19).
15. Miért fontos, hogy a szülők kiváló szellemi képzésben részesítsék gyermekeiket? Szemléltesd.
15 Nem könnyű istenfélő gyermekeket felnevelni ebben az erkölcsileg romlott világban, amely Sátán hatalmában van (1János 5:19). Timótheust azonban csecsemőkorától fogva sikeresen tanította az Írásokból nagymamája, Lois és édesanyja, Eunika (2Timótheus 1:5; 3:14, 15). Ha tanulmányozod a Bibliát a gyermekeiddel, ha rendszeresen elviszed őket a keresztény összejövetelekre, és ha végül magaddal viszed őket a szolgálatba, az mind része annak a képzésmódnak, amelyet illetően számot kell adnod Istennek. Egy walesi keresztény — aki most 80-as éveiben jár — visszaemlékszik arra, hogy az 1920-as évek elején édesapja magával vitte őt, amikor 10 kilométert gyalogolt egy hegyen át (oda-vissza 20 kilométert), hogy bibliai traktátusokat terjesszen a következő völgyben élő falusiaknak. „Ezek alatt a séták alatt édesapám a szívembe csepegtette az igazságot” — mondja hálával.
A vének számot adnak — hogyan?
16., 17. a) Milyen kiváltságokat élveztek a szellemileg érett, idősebb férfiak az ősi Izráelben? b) Miért hárul több követelmény a vénekre napjainkban az ősi Izráelben levő helyzettel összehasonlítva?
16 „Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik” — mondta a bölcs Salamon (Példabeszédek 16:31). De nem csak a fizikai kor készít fel egy férfit arra, hogy felelősséget vállaljon Isten népének gyülekezetében. A szellemileg érett, idősebb férfiak az ősi Izráelben az igazságszolgáltatásnak, valamint a béke, a megfelelő rend és a szellemi egészség fenntartásának bíráiként és tisztviselőiként szolgáltak (5Mózes 16:18–20). Bár ugyanez igaz a keresztény gyülekezetre, több követelmény hárul a vénekre, amint a dolgok e rendszerének vége közeledik. Miért?
17 Az izraeliták ’választott nép’ voltak, amelyet Isten szabadított meg az ókori Egyiptomból. Mivel megkapták a Törvényt, közvetítőjük, Mózes által, leszármazottaik egy önátadott nemzetbe születtek, és jól ismerték Jehova előírásait (5Mózes 7:6, 11). Napjainkban azonban senki sem születik ilyen önátadott nemzetbe, és viszonylag kevesen nőnek fel olyan istenfélő családban, amely jól ismeri a szentírási igazságot. Különösen azoknak lehet szükségük útmutatásra arra vonatkozólag, hogyan éljenek összhangban a szentírási alapelvekkel, akik nemrég kezdtek ’az igazságban járni’ (3János 4). Milyen felelősség nyugszik tehát a hűséges vének vállán, amint ’megtartják az egészséges beszédeknek példáját’, és segítenek Jehova népének! (2Timótheus 1:13, 14).
18. Milyen segítségnyújtásra kell a gyülekezeti véneknek felkészültnek lenniük, és miért?
18 Egy járni tanuló kisgyermek talán megbotlik és elesik. Nem érzi magát biztonságban, és szüksége van a szülői segítségre és biztatásra. Egy személy, aki átadta magát Jehovának, hasonlóképpen megbotolhat vagy eleshet szellemileg. Még Pál apostol is szükségesnek látta, hogy igyekezzen azt tenni, ami helyes és jó Isten szemében (Róma 7:21–25). Isten nyája pásztorainak szerető segítséget kell nyújtaniuk azoknak a keresztényeknek, akik vétkeztek, de valóban megbánást mutatnak. Amikor a vének meglátogattak egy önátadott asszonyt, aki súlyos hibát követett el, a testvérnő ezt mondta önátadott férje jelenlétében: „Tudom, hogy ki fogtok közösíteni!” De könnyekben tört ki, amikor hallotta, hogy a vének szeretnék tudni, milyen segítségre van szükség a család szellemiségének helyreállításához. Annak tudatában, hogy számot kell adniuk, a vének boldogan segítettek egy megbánást mutató hívőtársuknak (Zsidók 13:17).
Továbbra is megfelelőképpen adjunk számot
19. Hogyan adhatunk továbbra is megfelelőképpen számot magunkról Istennek?
19 A gyülekezeti véneknek és Isten összes többi szolgájának továbbra is megfelelőképpen kell számot adnia magáról Jehovának. Ez lehetséges, ha ragaszkodunk Isten Szavához, és cselekedjük akaratát (Példabeszédek 3:5, 6; Róma 12:1, 2, 9). Különösképpen azokkal szeretnénk jót tenni, akik kapcsolatban vannak velünk a hitben (Galátzia 6:10). Az aratás azonban még mindig nagy, és a munkások továbbra is kevesen vannak (Máté 9:37, 38). Ezért tegyünk jót másokkal, azáltal hogy szorgalmasan hirdetjük a Királyság-üzenetet. Jehova kedvezően tekint majd számadásunkra, ha eleget teszünk önátadásunknak, cselekedjük akaratát, és hűségesen hirdetjük a jó hírt.
20. Mit tanulunk, ha megvizsgáljuk Nehémiás életútját?
20 Legyen ezért továbbra is sok tennivalónk az Úr munkájában (1Korinthus 15:58). És jól tesszük, ha példaként állítjuk magunk elé Nehémiást, aki újjáépítette Jeruzsálem falát, érvényre juttatta Isten Törvényét, és lelkesen előmozdította az igaz imádatot. Ő azért imádkozott, hogy Jehova Isten emlékezzen meg róla a jóért, amit tett. Bárcsak te is ilyen önátadottnak bizonyulnál Jehova iránt, és bárcsak kedvezően tekintene számadásodra!
Hogyan válaszolnál?
◻ Milyen példát állított Nehémiás?
◻ Miért kötelez bennünket az ismeret számadásra Isten iránt?
◻ Hogyan adhatunk megfelelőképpen számot Jehovának a szolgálatunkban?
◻ Mit tehetnek a családok, hogy megfelelőképpen adjanak számot Istennek?
◻ Hogyan adnak számot a keresztény vének?
[Képek a 18. oldalon]
Pálhoz hasonlóan Királyság-hirdetőkként megfelelőképpen tudunk számot adni Istennek
[Kép a 19. oldalon]
Gyermekeid olyan erősek a hitben, mint amilyen az izraelita kislány volt Naámán házában?