Légy bátor, ahogy közeleg a szabadulás
„Én veled vagyok, azt mondja az Úr, hogy megszabadítsalak téged” (JEREMIÁS 1:19).
1., 2. Miért van szüksége szabadulásra az emberi családnak?
SZABADULÁS! Mennyire megnyugtató ez a szó! Megszabadulni annyit jelent, mint megmenekülni, kiszabadulni egy kedvezőtlen, szerencsétlen helyzetből. Ez annak a gondolatát is magában hordozza, hogy valaki egy sokkal jobb, szerencsésebb helyzetbe kerül.
2 Mily kétségbeejtően szüksége van most az efféle szabadulásra az emberi családnak! Az embereket mindenütt megterhelik és elcsüggesztik az égető anyagi, társadalmi, fizikai, szellemi és érzelmi jellegű problémák. Nagy többségüket elégedetlenséggel és csalódottsággal tölti el az, amerre tart a világ, és szeretnék, ha valamilyen változás ezt jobbra fordítaná (Ésaiás 60:2; Máté 9:36).
„Nehéz idők”
3., 4. Miért van most nagyobb szükség a szabadulásra?
3 Mivel a XX. századunkban nagyobb mérvű szenvedés tapasztalható, mint bármely más évszázadban, most a szabadulásra is nagyobb szükség van, mint ezelőtt bármikor. Ma már jóval több mint egymilliárd ember él rettenetes szegénységben, ez a szám pedig évente mintegy 25 millióval nő. Minden évben körülbelül 13 millió gyermek hal meg alultápláltság következtében vagy a szegénységgel kapcsolatos okokból — ez több mint 35 000 gyermek naponta! Az idősebb személyek közül pedig milliók halnak meg idő előtt a különféle betegségek miatt (Lukács 21:11; Jelenések 6:8).
4 A háborúk és a polgári zavargások kimondhatatlan szenvedést okoznak. Az egyik könyv azt írja, hogy a háborúk, az etnikai és a vallási viszályok, valamint az olyan tömeggyilkosságok során, amelyeket a kormányzatok a tulajdon állampolgáraik ellen követnek el, „több mint 203 millió embert öltek meg ebben a században”. A könyv a továbbiakban ezt írja: „Elképzelhető, hogy a halottak száma közel 360 millió is lehet. Fajunkat mintha egy modern pestis tizedelné. És valóban tizedeli is, de nem a baktérium, hanem a hatalmi pestis” (Death by Government). Richard Harwood író ezt az észrevételt tette: „Az elmúlt századok barbár háborúi ezekhez képest utcai verekedések” (Máté 24:6, 7; Jelenések 6:4).
5., 6. Mi teszi oly lehangolóvá korunkat?
5 Az elmúlt évek lehangoló állapotait még tetézi, hogy óriási a növekedés az erőszakos bűncselekmények, az erkölcstelenség, és a családok felbomlásának arányában. William Bennett, az Egyesült Államok korábbi művelődési minisztere megjegyezte, hogy az Egyesült Államok népessége 30 éven belül 41 százalékkal nőtt, az erőszakos bűncselekmények száma viszont 560 százalékkal, a törvénytelen gyermekek születésének száma 400 százalékkal, a válások száma 300 százalékkal, a tizenéveskori öngyilkosságok aránya pedig 200 százalékkal nőtt. A Princetoni Egyetem professzora, ifjabb John DiIulio arra hívta fel a figyelmet, hogy növekszik a fiatalkorú „szuperragadozók” létszáma, akik „meggyilkolnak, megtámadnak, megerőszakolnak, kirabolnak másokat; akik betörnek és a közösséget is érintő komoly zavart keltenek. Nem félnek a letartóztatás okozta megszégyenítéstől, a börtönbüntetéssel járó fájdalmaktól vagy a lelkiismeret-furdalástól.” Ebben az országban jelenleg az emberölés a második leggyakoribb halálok a 15—19 évesek között. A négy éven aluli gyermekek közül pedig több hal meg bántalmazás következtében, mint amennyi betegségben.
6 Az efféle bűnözés és erőszak nem korlátozódik csupán egyetlen nemzetre. A legtöbb ország hasonló tendenciákról számol be. Ehhez a kábítószerek törvénytelen használatának a fellendülése is hozzájárul, amely milliókra van romboló hatással. Egy ausztrál lap megjegyezte: „A nemzetközi kábítószer-kereskedelem a fegyverkereskedelem után a világon a második legjövedelmezőbb üzletággá vált” (Sydney Morning Herald). Egy másik tényező még az erőszak és az erkölcstelenség, amely manapság áthatja a televíziót. Sok országban mire egy gyermek eléri a 18 éves kort, tízezrével lát erőszakos tetteket és számtalan erkölcstelen dolgot a tévében. Ez jelentékeny romboló befolyás, mivel a személyiségünket az formálja, amivel rendszeresen tápláljuk az elménket (Róma 12:2; Efézus 5:3, 4).
7. Hogyan jövendölték meg a bibliai próféciák a jelenlegi rossz állapotokat?
7 A bibliai próféciák pontosan megjövendölték a századunkban bekövetkező eseményeknek ezt az ijesztő tendenciáját. Beszámoltak arról, hogy világméretű háborúk, járványos betegségek és élelmiszerhiányok lesznek, valamint arról, hogy fokozódni fog a törvénytelenség (Máté 24:7–12; Lukács 21:10, 11). Ha pedig a 2Timótheus 3:1–5-ben feljegyzett próféciát vesszük szemügyre, olyan, mintha az esti híreket hallgatnánk. Ez az „utolsó napokként” azonosítja korszakunkat, az emberekről pedig ilyen leírást ad: ’magukat szeretők, pénzsóvárgók, szüleik iránt engedetlenek, tisztátalanok, szeretet nélkül valók, mértékletlenek, kegyetlenek, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői.’ A világ ma pont ilyen. Ahogy William Bennett elismerte: „Túlságosan is sok jel mutat arra, hogy . . . a civilizáció megromlott.” Még olyat is lehet hallani, hogy a civilizáció az I. világháborúval véget ért.
8. Miért hozta el Isten az Özönvizet Noé napjaiban, és milyen összefüggésben van ez napjainkkal?
8 A mostani helyzet még a Noé napjaiban bekövetkező Özönvíz előttinél is rosszabb, amikor is „megtelék a föld erőszakoskodással”. Akkoriban az emberek általánosságban véve nem voltak hajlandók megbánni gonosz útjaikat. Isten ezért ezt mondta: „a föld erőszakoskodással telt meg általok: és ímé elvesztem őket.” A Vízözön véget vetett annak az erőszakkal teli világnak (1Mózes 6:11, 13; 7:17–24).
Emberek által nem lehetséges a szabadulás
9., 10. Miért ne az emberekre tekintsünk a szabadulásról történő gondoskodásért?
9 Az emberi törekvések vajon megszabadíthatnak bennünket ezektől a rossz állapotoktól? Isten Szava így válaszol erre: „Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet!” „Egyetlen járókelő sem teheti, hogy irányozza a maga lépését!” (Zsoltárok 146:3; Jeremiás 10:23). A történelem több ezer éve igazolja ezeket az igazságokat. Az emberek minden elképzelhető politikai, gazdasági és társadalmi rendszert kipróbáltak, az állapotok azonban egyre rosszabbak. Ha létezne emberi megoldás, az mostanra már nyilvánvalóvá vált volna. A valóság inkább az, hogy ’ember uralkodik emberen a maga kárára’ (Prédikátor 8:9; Példabeszédek 29:2; Jeremiás 17:5, 6).
10 Zbigniew Brzezinski, az Egyesült Államok korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója néhány évvel ezelőtt ezt a kijelentést tette: „A globális irányzatok pártatlan elemzéséből levont elkerülhetetlen következtetés az, hogy a társadalmi zűrzavar, a politikai nyugtalanság, a gazdasági válság és a nemzetközi súrlódás feltehetőleg még gyakoribb lesz.” Ezt is hozzátette: „Az emberiséget fenyegető veszély . . . [a] világméretű anarchia.” A világban uralkodó állapotoknak ez a fajta értékelése ma még érvényesebb. A fokozódó erőszaknak ezt a korszakát kommentálva egy New Haven-i (Connecticut) lap egyik vezércikke kijelentette: „Mintha már túl messze lennénk attól, hogy még képesek legyünk megállítani” (Register). Nem, nem lehet megállítani ennek a világnak a hanyatlását, mivel egy — az „utolsó napokra” vonatkozó — prófécia ezt is kijelenti: „A gonosz emberek . . . és az ámítók nevekednek a rosszaságban, eltévelyítvén és eltévelyedvén” (2Timótheus 3:13).
11. Miért nem fogják visszafordítani az egyre rosszabbodó állapotokat az emberi törekvések?
11 Az emberek nem képesek visszafordítani ezeket a tendenciákat, mivel Sátán „e világ Istene” (2Korinthus 4:4). Igen, „az egész világ a gonosz hatalmában van” (1János 5:19, Újfordítású revideált Biblia; lásd még: János 14:30). Megfelel a valóságnak, amit a Biblia napjainkról mond: „Jaj a föld és a tenger lakosainak; mert leszállott az ördög ti hozzátok, nagy haraggal teljes, úgymint a ki tudja, hogy kevés ideje van” (Jelenések 12:12). Sátán tudja, hogy uralma és a világa is a végét járja, ezért olyan, mint egy „ordító oroszlán [amely] szerte jár, keresvén, kit elnyeljen” (1Péter 5:8).
Közel a szabadulás — vajon kiknek?
12. Kiknek van közel a szabadulás?
12 A földön uralkodó, egyre nehezebbé váló állapotok szembetűnő bizonyítékai annak, hogy közel van egy óriási változás — igen, egy nagyszerű szabadulás! Vajon kiknek? Közel a szabadulás azoknak, akik ügyelnek a figyelmeztető jelekre, és akik helyesen járnak el. A János első levele 2:17 rámutat, mit kell tenni: „a világ [a dolgok sátáni rendszere] elmúlik, és annak kívánsága is; de a ki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.” (Lásd még: 2Péter 3:10–13.)
13., 14. Hogyan hangsúlyozta ki Jézus annak szükségességét, hogy virrasztanunk kell?
13 Jézus megjövendölte, hogy napjaink romlott társadalmát hamar elsöpri majd egy olyan, vészterhes időszak, „a milyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha” (Máté 24:21). Ezért figyelmeztetett Jézus: „vigyázzatok [ügyeljetek, Csia fordítás] magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jőjjön az a nap: mert mintegy tőr, úgy lep meg mindeneket, a kik az egész föld színén lakoznak. Vigyázzatok azért [virrasszatok, Cs] minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, a mik bekövetkeznek” (Lukács 21:34–36).
14 Azok, akik „ügyelnek” és „virrasztanak”, kutatják Isten akaratát, és cselekszik is azt (Példabeszédek 2:1–5; Róma 12:2). Ők azok, akik „elkerülik” majd azt a pusztulást, amely hamarosan bekövetkezik Sátán rendszerére. És ők teljes mértékben bízhatnak abban, hogy megszabadulnak (Zsoltárok 34:16; Példabeszédek 10:28–30).
A legfőbb Szabadító
15., 16. Ki a legfőbb Szabadító, és miért vesszük biztosra, hogy az ítéletei igazságosak lesznek?
15 Annak érdekében, hogy Isten szolgái megszabaduljanak, Sátánt és a dolgok egész, sátáni világrendszerét el kell távolítani. Ez megköveteli, hogy olyan forrása legyen a szabadításnak, amely sokkal hatalmasabb, mint az emberek. Ez a Forrás Jehova Isten, a legfőbb Szuverén, az áhítatot keltő világegyetem mindenható Teremtője. Ő a legfőbb Szabadító: „Én, én vagyok az Úr, és rajtam kivül nincsen szabadító!” (Ésaiás 43:11; Példabeszédek 18:10).
16 A hatalom, a bölcsesség, az igazságosság és a szeretet Jehovában rejlik a legmagasabb fokon (Zsoltárok 147:5; Példabeszédek 2:6; Ésaiás 61:8, Úf; 1János 4:8). Ezért biztosra vehetjük, hogy tettei igazságosak lesznek, amikor végrehajtja ítéleteit. Ábrahám ezt kérdezte: „Avagy az egész föld bírája nem szolgáltatna-é igazságot?” (1Mózes 18:24–33). Pál így kiáltott fel: „Igazságtalan az Isten? Szó sincs róla!” (Róma 9:14, Úf). János ezt írta: „Jól van Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid” (Jelenések 16:7).
17. Jehovának a múltban élt szolgái hogyan fejezték ki, hogy bíztak az ígéreteiben?
17 Ha Jehova szabadulást ígér, okvetlenül véghez is fogja azt vinni. Józsué ezt mondta: „Nem esett el csak egy szó is mindama jó szóból, a melyet szólott vala az Úr” (Józsué 21:45). Salamon kijelentette: „csak egy beszéde is hiábavaló nem volt minden ő jó beszédei közül” (1Királyok 8:56). Pál apostol megjegyezte, hogy Ábrahám „[nem] kételkedett hitetlenséggel . . . és teljesen elhitte, hogy a mit ő [Isten] ígért, meg is cselekedheti”. Ugyanígy Sára is „hűnek tartotta azt [Istent], a ki az ígéretet tette” (Róma 4:20, 21; Zsidók 11:11).
18. Napjainkban miért bízhatnak abban Jehova szolgái, hogy megszabadulnak?
18 Az emberekkel ellentétben Jehova teljesen megbízható, állja a szavát. „Megesküdött a seregeknek Ura, mondván: Úgy lészen, mint elgondolám, úgy megy véghez, mint elvégezém” (Ésaiás 14:24). Ezért, amikor a Biblia azt írja, hogy „meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésekből, a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani”, teljes mértékben bízhatunk abban, hogy ez meg is fog történni (2Péter 2:9). Még ha hatalmas ellenségek megsemmisítéssel fenyegetik is Jehova szolgáit, ők felbátorodnak Jehova azon hozzáállása miatt, amely az egyik prófétájának tett ígéretében tükröződik: „Viaskodni fognak ugyan ellened, de nem győznek meg téged, mert én veled vagyok, azt mondja az Úr, hogy megszabadítsalak téged” (Jeremiás 1:19; Zsoltárok 33:18, 19; Titus 1:2).
Szabadulások a múltban
19. Hogyan szabadította meg Jehova Lótot, és milyen párhuzamot vonhatunk ezzel a mi időnkre vonatkozóan?
19 Nagyon bátorító lehet számunkra, ha felidézzük Jehova néhány korábbi megmentő tettét. Lót például „elfáradt” Sodoma és Gomora gonoszsága miatt. Jehova azonban felfigyelt az ezek miatt a városok miatt felhangzó „jajkiáltásokra”. A megfelelő időben követeket küldött, akik arra ösztönözték Lótot és családját, hogy azonnal meneküljön el arról a területről. Az eredmény? Jehova „megszabadította az igaz Lótot”, „Sodoma és Gomora városait [pedig] elhamvasztotta” (2Péter 2:6–8; 1Mózes 18:20, 21, Úf). Jehova napjainkban is figyelmet fordít az olyan jajkiáltásokra, amelyek ennek a világnak a mérhetetlen gonoszsága miatt hangzanak fel. Ha a modernkori követei elvégzik ösztönző tanúskodómunkájukat olyan mértékben, ahogy Jehova kívánja, ő cselekedni fog ez ellen a világ ellen, szolgáit pedig megszabadítja — ahogy Lótot is (Máté 24:14).
20. Vázold, hogyan szabadította meg Jehova az ókori Izráelt Egyiptomból!
20 Isten népének tagjai közül több millióan voltak rabszolgák az ókori Egyiptomban. Jehova ezt mondta róluk: „meghallottam az ő . . . kiáltásukat; sőt ismerem szenvedéseit. Le is szállok, hogy megszabadítsam őt” (2Mózes 3:7, 8). Ám a fáraó — miután már elengedte Isten népét — mégis meggondolta magát, és hatalmas hadseregével üldözőbe vette őket. Az izraeliták mintha csapdába estek volna a Vörös-tengernél. Mózes mégis ezt mondta: „Ne féljetek, megálljatok! és nézzétek az Úr szabadítását, a melyet ma cselekszik veletek” (2Mózes 14:8–14). Jehova kettéválasztotta a Vörös-tengert, az izraeliták pedig megmenekültek. A fáraó seregei utánuk iramodtak, de Jehova felhasználta erejét, s így a „tenger borítá be őket: elmerültek, mint az ólom a nagy vizekben”. Ezt követően Mózes örömében így énekelt Jehovának: „Kicsoda olyan, mint te, szentséggel dicső, félelemmel dícsérendő és csudatévő?” (2Mózes 15:4–12, 19).
21. Hogyan mentette meg Jehova a népét Ammontól, Moábtól és Széirtől?
21 Egy másik alkalommal Ammon, Moáb és Széir (Edom) ellenséges nemzetei fenyegették azzal Jehova népét, hogy megsemmisítik. Jehova ezt mondta: „Ne féljetek és ne rettegjetek e nagy [ellenséges] sokaság miatt; mert nem ti harczoltok velök, hanem az Isten . . . Nem kell néktek harczolnotok . . . csak álljatok veszteg, és lássátok az Úrnak szabadítását rajtatok.” Jehova úgy szabadította meg a népét, hogy zűrzavart támasztott az ellenség soraiban, s így azok egymást mészárolták le (2Krónika 20:15–23).
22. Hogyan tette lehetővé Jehova Izráelnek, hogy csoda folytán szabaduljon meg Asszíriától?
22 Amikor az asszír világhatalom jött Jeruzsálem ellen, Sénakhérib király azzal gúnyolta Jehovát, hogy ezt mondta a városfalon lévőknek: „Kicsoda e földek [melyeket leigáztam] minden istenei között, a ki megszabadította volna földét kezemből, hogy az Úr megszabadítsa Jeruzsálemet az én kezemből?” Isten szolgáinak ezt mondta: „ne biztasson titeket Ezékiás az Úrral, mondván: Kétségtelen megszabadít az Úr minket.” Ezékiás ekkor buzgón imádkozott a szabadulásért, „hogy megtudják a föld minden országai, hogy Te vagy, Uram, Isten egyedül”. Jehova 185 000 asszír katonát vágott le, Isten szolgái pedig megszabadultak. Később, amint Sénakhérib éppen a hamis istenét imádta, a fiai orvul meggyilkolták (Ésaiás 36. és 37. fejezet).
23. Milyen kérdések várnak még válaszra a napjainkban bekövetkező szabadulást illetően?
23 Kétségtelen, hogy felbátorodhatunk, amikor látjuk, hogyan szabadította meg a népét Jehova bámulatos módon a múltban. Mi a helyzet napjainkkal? Milyen veszélyes helyzetbe kerülnek hamarosan Jehova hűséges szolgái, amely során szükség lesz majd az ő csoda folytán történő szabadítására? Miért várt Jehova egészen mostanáig azzal, hogy elhozza nekik a szabadulást? Milyen beteljesedése lesz Jézus e szavainak: „Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti váltságtok [közeledik a szabadulásotok, NW]”? (Lukács 21:28). És hogyan jön el a szabadulás Isten azon szolgái számára, akik már meghaltak? A következő cikk ezeket a kérdéseket fogja megvizsgálni.
Áttekintő kérdések
◻ Miért van nagy szükség a szabadulásra?
◻ Miért ne az emberekre tekintsünk szabadulásért?
◻ Kiknek van közel a szabadulás?
◻ Miért bízhatunk Jehova szabadításában?
◻ Milyen bátorító, múltbeli példák vannak a szabadulásra?
[Kép a 10. oldalon]
Ábrahám egyike volt azoknak, akik teljes mértékben bíztak Jehovában