Éljünk az Isten ígéreteibe vetett hit szerint!
„Én vagyok Isten és nincsen több; Isten vagyok, és nincs hozzám hasonlatos. Ki megjelentem kezdettől fogva a véget, és előre azokat, a mik még meg nem történtek” (ÉSAIÁS 46:9, 10).
1., 2. Milyen különböző nézetek vannak arra vonatkozóan, hogy Isten mennyire foglalkozik a földi ügyekkel?
MENNYIRE foglalkozik Isten a földi ügyekkel? Különböző vélemények vannak erről. Egyesek szerint egyáltalán nem foglalkozik velük. Szerintük a teremtéssel elindított bizonyos folyamatokat, és vagy nem akar, vagy nem képes tenni az érdekünkben semmit sem. E nézet szerint Isten olyan, mint az az édesapa, aki felülteti fiát egy új biciklire, megtartja, aztán úgy meglöki, hogy a fia száguldani kezd lefelé az úton, az apa pedig elsétál. A fiát magára hagyta; vagy elesik, vagy nem. Akármi történik is, az apa már semmit sem tud tenni.
2 Egy másik nézet szerint Isten tevékenyen irányítja az életünk minden egyes mozzanatát, és közvetlenül jelen van minden eseménynél, ami a teremtett világban történik. De ha ez így van, egyesek arra a következtetésre juthatnak, hogy Isten nemcsak a jó dolgokért felelős, hanem az emberiséget sújtó bűnözésért és szerencsétlenségekért is. Ha tudjuk, mi az igazság arról, hogy Isten mennyire foglalkozik a földi ügyekkel, az segít megértenünk, mit várhatunk tőle. Ezenkívül megerősíti az abba vetett hitünket, hogy ígéreteit biztos valóra fogja váltani (Zsidók 11:1).
3. a) Honnan tudjuk, hogy Jehova olyan Isten, akinek szándéka van? b) Miért beszélnek úgy Jehováról, mint aki formálja, illetve alakítja a szándékát?
3 Annak eldöntésében, hogy Isten mennyire foglalkozik az emberek ügyeivel, kulcsfontosságú szerepe van annak, hogy Jehova olyan Isten, akinek szándéka van. Ez már a nevéből is látható. A „Jehova” név jelentése: ’előidézi, hogy legyen’. Jehova folyamatos tetteivel előidézi, hogy minden ígéretének a Beteljesítője legyen. Ennélfogva Jehováról úgy beszélnek, mint aki a jövőben bekövetkező eseményekkel vagy cselekedetekkel kapcsolatos szándékát formálja, illetve alakítja (2Királyok 19:25; Ésaiás 46:11). Ezek a kifejezések a héber ja·carʹ szóból származnak, amely rokon értelmű a ’fazekas’ jelentésű szóval (Jeremiás 18:4). Mint ahogyan a gyakorlott fazekas gyönyörű vázát tud formázni egy darab agyagból, Jehova is úgy tudja formálni vagy irányítani a dolgokat, hogy megvalósítsa akaratát (Efézus 1:11).
4. Hogyan készítette elő Isten a földet, hogy lakása legyen az emberiségnek?
4 Isten például elhatározta, hogy a föld rendkívül gyönyörű hely lesz, amelyet tökéletes, engedelmes emberek fognak lakni (Ésaiás 45:18). Jóval azelőtt, hogy az első férfit és nőt teremtette, Jehova szeretettel előkészületeket tett az érdekükben. A Mózes első könyvének az első fejezetei leírják, hogyan hozta létre Jehova a nappalt és az éjszakát, a szárazföldet és a tengert. Ezután megteremtette a növényeket és az állatvilágot. Több ezer évig tartottak ezek az előkészületek a földön, hogy lakása legyen az emberiségnek. Jehova sikeresen elvégezte ezt a munkát. Az első férfi és nő megkezdte életét az Édenben, egy gyönyörű paradicsomban, amelyben minden megvolt ahhoz, hogy élvezhessék az életet (1Mózes 1:31). Jehova tehát közvetlenül foglalkozott a földi ügyekkel, folyamatosan az ő fenséges szándékának megfelelően alakította műveit. Vajon az emberi család bővülésével megváltozott a szemlélete, és már nem foglalkozik a földi ügyekkel?
Jehova korlátozza az emberekkel való kapcsolatát
5., 6. Miért korlátozza Isten az emberekkel való kapcsolatát?
5 Jehovának ugyan megvan a hatalma, hogy megtegye, mégsem avatkozik bele az emberek minden kis apró-cseprő ügyébe, illetve nem irányítja azokat. Ennek több oka is van. Az egyik ok, hogy Isten az embereket a saját képmására teremtette, ezért szabad akaratuk van, és erkölcsileg szabad egyének. Jehova nem kényszerít minket arra, hogy teljesítsük a parancsait, és marionettbáboknak sem tart minket (5Mózes 30:19, 20; Józsué 24:15). Bár számon kéri tőlünk cselekedeteinket, Isten szeretettel nagy szabadságot ad nekünk, hogy magunk döntsük el, miként alakítjuk az életünket (Róma 14:12; Zsidók 4:13).
6 Egy másik ok, amiért Isten nem irányít mindent, az a vitakérdéssel kapcsolatos, melyet Sátán vetett fel az Édenben. Sátán kétségbe vonta Isten szuverenitását. Olyasmit ajánlott fel Évának, amely úgy tűnt, lehetőséget ad a függetlenségre, és ezt az ajánlatot előbb Éva, majd később a férje, Ádám is elfogadta (1Mózes 3:1–6). Isten erre úgy reagált, hogy megengedte, hadd uralkodjon egy ideig az ember az emberen, hogy bebizonyosodjon, vajon Sátán jogosan vonta-e kétségbe Isten szuverenitását. Éppen ezért nem lehet Istent okolni mindazért a rosszért, amit az emberek napjainkban tesznek. Mózes ezt írta a lázadó emberekről: „A maguk részéről végzetesen cselekedtek; nem gyermekei ők [Istennek], a hiányosság a sajátjuk” (5Mózes 32:5, NW).
7. Mi Jehova szándéka a földre és az emberekre vonatkozóan?
7 Bár Jehova megengedi, hogy szabadon döntsünk, és kipróbálhatjuk a független uralmat, nem veszi félvállról a földi ügyeket, ami azt jelentené, hogy vajmi kevés reményünk lenne arra, hogy teljesíteni fogja ígéreteit. Ádám és Éva ugyan fellázadt Isten szuverenitása ellen, Jehova mégsem változtatta meg szeretetteljes szándékát a földre és az emberekre vonatkozóan. Mindenképpen paradicsommá fogja alakítani a földet, melyet tökéletes, engedelmes és boldog emberek fognak lakni (Lukács 23:42, 43). A Biblia a Mózes első könyvétől kezdve a Jelenések könyvéig arról ír, hogyan dolgozik Jehova folyamatosan azon, hogy megvalósítsa ezt a célt.
Isten cselekszik, hogy megvalósítsa akaratát
8. Mi mindent foglalt magában az, hogy Isten az izraelitákat az Ígéret földjére vitte?
8 Isten az Izráel nemzetével való bánásmódjával kimutatta, kész tenni azért, hogy megvalósítsa szándékát. Például Jehova megígérte Mózesnek, hogy ki fogja szabadítani az izraelitákat Egyiptomból, és elviszi őket az Ígéret földjére, egy tejjel és mézzel folyó földre (2Mózes 3:8). Ez jelentőségteljes és biztató kijelentés volt. Azt jelentette, hogy az izraelitákat — akik a társaikkal együtt mintegy hárommillióan voltak — kiszabadítja egy olyan hatalmas nemzet kezéből, amely erősen ellenezte távozásukat (2Mózes 3:19). Azt a földet, amelyre vitte őket, erős nemzetek lakták, akik nagyon ellenségesek voltak velük az érkezésükkor (5Mózes 7:1). Addig is pusztaságban vándoroltak, ahol az izraelitáknak élelemre és vízre volt szükségük. Ez a helyzet lehetővé tette, hogy Jehova kimutassa legfőbb hatalmát és istenségét (3Mózes 25:38).
9., 10. a) Miért tudta Józsué tanúsítani, hogy lehet bízni Isten ígéreteiben? b) Mennyire fontos biztosnak lennünk abban, hogy Isten meg tudja jutalmazni azokat, akik hűségesek hozzá?
9 Isten egy sor hatalmas tett által vitte ki az izraelitákat Egyiptomból. Először tíz pusztító csapást mért Egyiptom nemzetére. Majd kettéválasztotta a Vörös-tengert, lehetővé téve, hogy az izraeliták elmeneküljenek, miközben az őket üldöző egyiptomi hadsereg odaveszett (Zsoltárok 78:12, 13, 43–51). Ezután gondoskodott az izraelitákról a 40 éves pusztai vándorlásuk idején, mannával táplálta őket, vizet adott nekik, sőt még arról is gondoskodott, hogy ruhájuk el ne kopjon, lábuk be ne dagadjon (5Mózes 8:3, 4). Miután az izraeliták bementek az Ígéret földjére, Jehova győzelemre vezette őket ellenségeikkel szemben. Józsué, aki erősen hitt Jehova ígéreteiben, szemtanúja volt mindezeknek. Ezért bizton mondhatta az ő napjaiban élt véneknek: „Tudjátok meg azért teljes szívetek és teljes lelketek szerint, hogy egy szó sem esett el mindama jó szóból, a melyeket az Úr, a ti Istenetek szólott vala felőletek. Minden betelt rajtatok” (Józsué 23:14).
10 A hajdanán élt Józsuéhoz hasonlóan a napjainkban élő keresztények is teljesen biztosak abban, hogy Isten kész és képes is cselekedni mindazokért, akik őt szolgálják. Ez a meggyőződés alapvető része a hitünknek. Pál apostol ezt írta: „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert a ki Isten elé járul, hinnie kell, hogy . . . megjutalmazza azokat, a kik őt keresik” (Zsidók 11:6).
Isten előre látja a jövőt
11. Miért tudja Isten valóra váltani az ígéreteit?
11 Láttuk eddig, hogy Isten ugyan figyelembe veszi a szabad akaratot és a független emberi uralkodást, de megvan a hatalma hozzá, hogy megvalósítsa a szándékát, és kész is ezt megtenni. Van azonban még valami, ami hozzájárul ahhoz, hogy Isten ígéretei biztosan valóra váljanak. Jehova előre látja a jövőt (Ésaiás 42:9). Isten egy prófétája által ezt mondta: „Emlékezzetek meg a messze régi dolgokról, hogy én vagyok Isten és nincsen több; Isten vagyok, és nincs hozzám hasonlatos. Ki megjelentem kezdettől fogva a véget, és előre azokat, a mik még meg nem történtek, mondván: tanácsom megáll, és véghez viszem minden akaratomat” (Ésaiás 46:9, 10). Egy tapasztalt földműves tudja, hogy mikor és hova kell elvetnie a magot, de azért még bizonytalan lehet abban, hogyan fognak alakulni a dolgok. „Az örökkévalóság királyának” viszont megvan a pontos ismerete ahhoz, hogy előre lássa, mikor és hol kell tennie valamit, hogy véghezvigye szándékát (1Timótheus 1:17, Újfordítású revideált Biblia).
12. Hogyan használta fel Jehova Noé napjaiban azt a képességét, hogy előre tud dolgokat?
12 Figyeld csak meg, hogyan használta fel Isten Noé napjaiban azt a képességét, hogy előre tud dolgokat. Az egész földet betöltő általános gonoszság miatt Isten elhatározta, hogy megsemmisíti az engedetlen emberiséget. Meghatározta az időt, hogy mikor teszi ezt meg: 120 évvel később (1Mózes 6:3). Amikor Jehova meghatározta ezt a konkrét időt, nemcsak a gonoszok elpusztítását tartotta szem előtt, amit bármikor megtehetett volna. Jehova időterve azt is lehetővé tette, hogy megmeneküljenek az igazságosak. (Vesd össze: 1Mózes 5:29.) Isten az ő bölcsességében előre tudta, mikor adja ki a munkát, amely ezt lehetővé teszi. Kellő részletességgel tájékoztatta Noét. Noénak bárkát kellett építenie „házanépe megtartására”, a gonoszokat pedig elpusztította egy egész földre kiterjedő vízözön (Zsidók 11:7; 1Mózes 6:13, 14, 18, 19).
Nagyszabású építkezés
13., 14. Miért volt nehéz feladat a bárka építése?
13 Most vizsgáljuk meg ezt a megbízatást Noé szemszögéből. Mivel Noé istenfélő ember volt, tudta, hogy Jehova el tudja pusztítani az istentelen embereket. De ezelőtt még volt egy munka, amelyet el kellett végeznie, és ehhez a munkához hit kellett. A bárka építése nagyszabású építkezés volt. Isten meghatározta a bárka méreteit. Hosszabb volt, mint néhány mai sportpálya, és olyan magas, mint egy ötszintes épület (1Mózes 6:15). A bárka építői tapasztalatlanok is voltak, és kevesen is voltak. Nem voltak olyan fejlett eszközeik és felszereléseik, mint amilyenek napjainkban vannak. Ezenkívül Jehovával ellentétben Noé nem láthatta előre, mi történik a jövőben, egyáltalán nem tudhatta, hogy az évek során milyen helyzetekbe kerülhet, amelyek segíthetik, de fel is tartóztathatják az építkezésben. Noéban valószínűleg sok kérdés felmerült. Hogyan gyűjtse össze az építőanyagot? Hogyan gyűjtse be az állatokat? Milyen és mennyi élelemre lesz szükség? Mikor következik be pontosan a jövendölt Vízözön?
14 A társadalmi helyzet sem volt egyszerű. Nagy volt a gonoszság mindenfelé. A hatalmas nefilimek — vagyis a gonosz angyalok és az asszonyok hibrid utódai — erőszakkal töltötték be a földet (1Mózes 6:1–4, 13). Ezenkívül a bárkaépítést nem lehetett titokban végezni. Az emberek biztosan kíváncsiak voltak arra, hogy mit csinál Noé, ő pedig elmondta nekik (2Péter 2:5). Vajon számíthatott arra, hogy ez tetszik majd nekik? Aligha! Néhány évvel korábban a hűséges Énókh már hirdette, hogy el fognak pusztulni a gonoszok. Olyannyira népszerűtlen volt az üzenete, hogy Isten „elvitte” Énókhot, vagyis megrövidítette az életét, nehogy meggyilkolják az Ő ellenségei (1Mózes 5:24, Katolikus fordítás; Zsidók 11:5; Júdás 14, 15). Noénak nemcsak hogy hasonló, népszerűtlen üzenetet kellett hirdetnie, hanem még bárkát is kellett építenie. A bárka építése erőteljesen arra emlékeztette az embereket, hogy Noé hűséges még annak ellenére is, hogy a kortársai gonoszok!
15. Miért volt Noé biztos abban, hogy végre tudja hajtani a megbízatását?
15 Noé tudta, hogy az építkezést a Mindenható Isten támogatja, és az Ő áldása van rajta. Hát nem maga Jehova bízta meg ezzel a munkával? Jehova biztosította Noét afelől, hogy a családja be fog menni a kész bárkába, és túléli az egész földre kiterjedő Özönvizet. Isten még egy ünnepélyes egyezménnyel is megerősítette ennek biztos voltát (1Mózes 6:18, 19). Noé valószínűleg felismerte, hogy Jehova minden eshetőséget mérlegelt és figyelembe vett, mielőtt kiadta volna ezt a megbízatást. Noé ezenkívül tudta, hogy Jehovának megvan az ereje, hogy közbelépjen, és segítsen neki, ha szükség van rá. Így hát Noét a hite tettekre sarkallta. Utódjához, Ábrahámhoz hasonlóan Noé „teljesen elhitte, hogy a mit ő [Isten] ígért, meg is cselekedheti” (Róma 4:21).
16. Hogyan erősödött Noé hite a bárka építésének előrehaladtával?
16 Ahogy teltek-múltak az évek, és kezdett kibontakozni a bárka formája, Noé hite egyre jobban erősödött. Az építkezéssel együtt járó gondok és a részletekkel kapcsolatos kérdések megoldódtak. A próbákat kiállta. Semmiféle ellenállás nem állíthatta meg a munkájában. Noé családja tapasztalta, hogy Jehova támogatja és védelmezi őket. A munka előrehaladtával Noé ’hitének megpróbáltatása kitartást szerzett’ (Jakab 1:2–4). Végül a bárka elkészült, eljött az Özönvíz, Noé pedig a családjával együtt megmenekült. Tapasztalta, hogy Isten valóra váltotta ígéreteit, miként Józsué is tapasztalta később. Noé hite jutalommal járt.
Jehova támogatja a munkát
17. Miben hasonlít a mi időnk Noé napjaihoz?
17 Jézus előre megmondta, hogy napjaink Noé napjaihoz lesznek hasonlóak. Isten megint elhatározta, hogy elpusztítja a gonoszokat, és már meghatározta ennek az idejét (Máté 24:36–39). Előkészületeket is tett, hogy életben maradjanak az igazságos emberek. Noénak bárkát kellett építenie, Isten mai szolgáinak pedig hirdetniük kell Jehova szándékait, tanítaniuk kell másoknak az ő Szavát, és tanítványokat kell képezniük (Máté 28:19).
18., 19. Honnan tudjuk, hogy Jehova támogatja a jó hír prédikálásának a munkáját?
18 Ha Jehova nem támogatta és nem segítette volna Noét, a bárka nem épül fel. (Vesd össze: Zsoltárok 127:1.) Ehhez hasonlóan, ha Jehova nem támogatná, az igaz keresztényiség valószínűleg nem maradna fenn, és még kevésbé virágozna. Ezt ismerte fel az első században Gamáliel is, egy köztiszteletben álló farizeus, aki egyben a Törvény tanítója is volt. Amikor a zsidó Szanhedrin meg akart szabadulni az apostoloktól, a következőkre figyelmeztette a bíróságot: „álljatok el ez emberektől, és hagyjatok békét nékik: mert ha emberektől van e tanács, vagy e dolog, semmivé lesz; ha pedig Istentől van, ti fel nem bonthatjátok azt” (Cselekedetek 5:38, 39).
19 A prédikálótevékenység sikere az első században és napjainkban is azt bizonyítja, hogy ez a munka nem emberektől van, hanem Istentől. A következő cikk olyan lelkesítő körülményekről és fejleményekről fog szólni, amelyek annyira sikeressé tették ezt a munkát.
Sose add fel!
20. Kik támogatnak minket a jó hír prédikálásában?
20 Bár „nehéz időkben” élünk, de biztosak lehetünk benne, hogy Jehova teljes mértékben kézben tudja tartani az eseményeket. Támogatja és segíti népét, miközben ez a nép azon fáradozik, hogy elvégezze a jó hír prédikálásának munkáját, míg el nem érkezik a dolgok e gonosz rendszere véget értének az Isten által meghatározott ideje (2Timótheus 3:1; Máté 24:14). Jehova arra buzdít minket, hogy legyünk a „munkatársai” (1Korinthus 3:9). Ezenkívül arról biztosít minket, hogy Krisztus Jézus velünk van ebben a munkában, és hogy támaszkodhatunk az angyalok segítségére és irányítására (Máté 28:20; Jelenések 14:6).
21. Milyen meggyőződésünket ne adjuk fel sohasem?
21 Noé és családja azért menekült meg az Özönvíz idején, mert hitet gyakorolt Jehova ígéreteiben. Akik hasonló hitet gyakorolnak napjainkban, meg fognak menekülni a közelgő „nagy nyomorúság” idején (Jelenések 7:14). Igazán izgalmas időkben élünk. Rendkívüli események előtt állunk! Isten hamarosan lépni fog, hogy elhozza dicsőséges új egeit és az új földet, amelyekben igazságosság fog lakozni (2Péter 3:13). Soha, de soha ne add fel azt a meggyőződésedet, hogy ha Isten valamit mond, azt meg is tudja tenni! (Róma 4:21).
Emlékeztetőül
◻ Miért nem avatkozik bele Jehova az emberek minden kis apró-cseprő ügyébe?
◻ Hogyan vált nyilvánvalóvá az Izráellel való bánásmódjában, hogy Jehova képes valóra váltani szándékát?
◻ Hogyan mutatkozott meg Noé napjaiban Jehovának az a képessége, hogy előre látja a jövőt?
◻ Mi felől lehetünk biztosak Isten ígéreteire nézve?