Isteni fejtörők és Isten szándéka

HA NEM tudják, mi az, az már valami; de ha tudják, mi az, akkor az nem egy nagy valami. Mi az? A fejtörő.

Napjaink túlságosan is tárgyilagos társadalmában az emberek hajlamosak a fejtörőket csupán gyerekes játéknak tekinteni, az ókorban viszont a fejtörők „a bölcsesség próbakövei voltak”, ahogyan azt a The Interpreter’s Dictionary of the Bible megjegyzi. (Vesd össze: Példabeszédek 1:5, 6.)

Jehova sokszor nem mondja ki egyértelműen akaratát vagy szándékát, hanem szándékosan hasonlatok, gondolkodóba ejtő „rejtett dolgok”, vagyis fejtörést okozó feladványok mögé rejti prófétai szavát (Zsoltárok 78:2; 4Mózes 12:8). Bár a fejtörő szó héber megfelelője csupán 17-szer fordul elő a Bibliában, a Szentírás szó szerint tele van fejtörőkkel és példabeszédekkel.

Bibliai fejtörők sokasága

Salamon király a beszámoló szerint még a legnehezebb találós kérdést, vagyis fejtörőt is képes volt megoldani (1Királyok 10:1). Ezt kétségkívül az Istentől kapott bölcsességének köszönhette. Az ókori történészektől származó beszámolók szerint Salamon egyszer elveszített egy feladvány megoldásából álló szellemi párbajt Tírus királyával, Hírámmal szemben; ha igaz ez a beszámoló, akkor ez az után történhetett, hogy Salamon elhagyta Jehovát, és ezért ő megvonta tőle szellemét. A bíró Sámson szintén szerette a fejtörőket. Egyszer a szent szellem segítségével képes volt arra, hogy egy feladvánnyal megfélemlítse Isten ellenségeit (Bírák 14:12–19).

Sok bibliai fejtörő azonban közvetlenül Jehova szándékával van kapcsolatban. Figyeld meg például az 1Mózes 3:15-öt. Ez a prófécia, amely a Biblia fő témájának az alapja, önmagában véve olyan, mint egy rejtvény, egy „szent titok” (Róma 16:25, 26, NW). Pál apostol kapott természetfölötti látomásokat és jelenéseket, ezen felül látta Isten szándékának egyes részeit is „homályosan”, vagyis szó szerint „rejtett kifejezésekben” (1Korinthus 13:12; 2Korinthus 12:1–4). Ott van azután a vadállat titokzatos száma: „hatszázhatvanhat”, melyet elméletek végeláthatatlan sorával próbálnak megmagyarázni; ez a szám csak úgy minden bevezetés és magyarázat nélkül jelenik meg a Jelenések 13:18-ban. Ki képes megfejteni ezeket az isteni fejtörőket, és vajon mi a céljuk ezeknek?

A szent titkok feltárulása

Legtöbbünknek az öt érzék legértékesebbike a látás. De világosság nélkül nem látnánk. Gyakorlatilag vakok lennénk. Ugyanez a helyzet az emberi elmével is. Elménk bámulatos módon képes arra, hogy összeillesszen részleteket, logikát alkalmazzon, és így megoldja a fejtörőket. De a szent titkok feltárásához valami másra is szükség van. Bár lehet találgatni, hogy vajon mi lehet a megoldása egy-egy bibliai rejtvénynek, de valódi jelentésüket csakis azok Szerzője, Jehova, a világosság Istene képes feltárni (1János 1:5).

Sajnos az emberek sokszor túl büszkék és függetlenek ahhoz, hogy Jehovától várják a válaszokat. Sokakat érdekelnek a rejtélyek, és keresik az elmét serkentő gondolatokat, de nem feltétlen az igazságot, és Isten Szavát kizárva keresik a megoldásokat. A kabbalában megfogalmazott zsidó misztika például a számok és a héber ábécé betűinek mágikus jelentését taglalta. A második századi gnosztikusok pedig a Héber és a Görög Iratokból próbáltak titkos jelentéseket kiszűrni.

De ezek a kutatások még inkább a pogány szokások és babonák felé vezették ezeket a személyeket, és így fokozatosan eltávolodtak az isteni igazságtól. A gnosztikusok így érveltek: „A világ tele van gonoszsággal, a Teremtő, Jahve tehát nem lehet jó Isten.” Hát ez minden, amire jutottak? Mennyire sekélyes is az emberi érvelés! Nem csoda, ha Pál apostol, aki a gnosztikus szektáktól származó későbbi hitehagyó érvelések ellen harcolt, erőteljes figyelmeztetést közölt leveleiben: „annakfelette a mi írva van, nem kell bölcselkedni” (1Korinthus 4:6).

Világosság gyúl a „rejtett dolgokra”

De hát miért mond a világosság Istene „rejtett dolgokat”? A fejtörők természetüknél fogva megmozgatják az ember képzelőerejét és gondolkodóképességét. Ezért van a Szentírás megfűszerezve velük, miként egy kiváló ételt is finom fűszerekkel szórnak meg; céljuk olykor az, hogy felkeltsék az olvasók érdeklődését, vagy hogy még élénkebbé tegyék a közlendő üzenetet. Az ilyen esetekben sokszor közvetlenül utána a magyarázat is ott áll (Ezékiel 17:1–18; Máté 18:23–35).

Jehova nagylelkűen ad bölcsességet, de soha nem válogatás nélkül (Jakab 1:5–8). Vizsgáld meg a Példabeszédek könyvét, ezt az ihletett gyűjteményt, amely tele van olyan fejtörést okozó gondolatokkal, amelyekre sokan úgy tekintenek, mint valamiféle feladványokra. Megértésükhöz időre és elmélkedésre van szükség. De vajon hányan készek arra, hogy erőfeszítéseket tegyenek? A bölcsesség, melyet tartalmaznak, csak azokhoz jut el, akik készek mélyre ásni érte (Példabeszédek 2:1–5).

Jézus is használt szemléltetéseket, hogy felszínre hozza, mi van hallgatói szívében. Nagy tömeg gyűlt köréje. Élvezettel hallgatták a történeteit. Szerették a csodatetteit. De vajon hányan voltak készek arra, hogy megváltoztassák az életmódjukat és kövessék őt? Jézus tanítványai viszont újra meg újra igyekeztek megérteni Jézus tanításait, és készek voltak arra, hogy megtagadják magukat és a követőivé váljanak (Máté 13:10–23, 34, 35; 16:24; János 16:25, 29).

Forduljunk a világosság felé

Az egyik forrásmű megjegyzi: „Úgy tűnik, a fejtörők iránti érdeklődés egybeesik a szellemi felvilágosodás időszakaival.” Ma nagy kiváltságban van részünk, hiszen olyan időszakban élhetünk, amikor szellemi „világosság támad fel” Isten népére (Zsoltárok 97:11; Dániel 12:4, 9). Tudunk türelmesen várni Jehovára, hogy feltárja szándékát az ő időtervének megfelelően? És ami még fontosabb: ha tudjuk, hogyan igazíthatnánk az életünket még teljesebb mértékben Isten feltárt akaratához, akkor azonnal cselekszünk, hogy megtegyük a szükséges változtatásokat az életünkben? (Zsoltárok 1:1–3; Jakab 1:22–25). Ha így teszünk, Jehova megáldja az erőfeszítéseinket és élesíti szellemi látásunkat — miként a szemüveg korrigálja a homályos látást —, azáltal hogy szent szelleme még élesebbé teszi az isteni szándék nagyszerű mozaikképét szellemi szemeink előtt (1Korinthus 2:7, 9, 10).

Valójában ezek a szentírási fejtörők Jehovát magasztalják, a „titkok Feltáróját” (Dániel 2:28, 29, NW). Ő a szívek Vizsgálója is (1Krónika 28:9). Nem meglepő, ha arról olvasunk, hogy az isteni igazság világosságának feltárulása folyamatos (Példabeszédek 4:18; Róma 16:25, 26). Ahelyett, hogy Isten mélységes dolgainak megértéséért misztikumokhoz vagy a sekélyes emberi bölcsességhez fordulnánk, ami csak kudarchoz vezetne, inkább tekintsünk bizalommal Jehova Istenre, hogy ő gyújtsa fel az igazság fényét a „rejtett dolgokra”, a meghatározott időben ismertetve nagyszerű szándékait hűséges szolgáival (Ámós 3:7; Máté 24:25–27).

[Kép forrásának jelzése a 26. oldalon]

Biblia Hebraica Stuttgartensia, Deutsche Bibelgesellschaft Stuttgart