Jehova a menedékünk

„Mivel azt mondtad: »Jehova a menedékem« . . . , nem ér téged veszedelem” (ZSOLTÁROK 91:9, 10, NW).

 1. Miért mondhatjuk, hogy Jehova a menedékünk?

JEHOVA igazi menedék a népének. Ha teljes odaadással vagyunk iránta, akkor előfordulhat, hogy „minden módon szorongatnak bennünket, de nem vagyunk annyira beszorítva, hogy ne tudnánk mozogni; tanácstalanok vagyunk, de nem úgy, hogy egyáltalán ne lenne előttünk kivezető út; üldöznek minket, de nem vagyunk cserbenhagyva; leterítenek bennünket, de el nem pusztulunk”. Miért? Mert Jehova „a szokásosnál nagyobb erőt” ad (2Korintus 4:7–9). Igen, égi Atyánk segít abban, hogy neki tetsző életet tudjunk élni, és megszívlelhetjük a zsoltáríró szavait: „Mivel azt mondtad: »Jehova a menedékem«, a Legfelségesebbet tetted meg hajlékodnak, nem ér téged veszedelem” (Zsoltárok 91:9, 10, NW).

 2. Mit lehet elmondani a 91. zsoltárról és a benne foglalt ígéretről?

² A 91. zsoltár ezen szavait Mózes írhatta. A felirat szerint ő a 90. zsoltár szerzője, a 91. zsoltár előtt pedig nincs megjelölve egy másik író. A 91. zsoltárt feltehetően felelgetve énekelték, ami azt jelenti, hogy először egyvalaki énekelt (91:1, 2), aztán a kórus válaszolt (91:3–8). Utána valószínűleg egy szóló következett (91:9a), amire a csoport ráfelelt (91:9b–13). Végül pedig egy énekes egyedül énekelhette el a befejező szavakat (91:14–16). Mindenesetre a 91. zsoltár szellemi biztonságot ígér a felkent keresztények csoportjának, és ugyanerről biztosítja önátadott társaik csoportját is.a Nézzük most meg ezt a zsoltárt Jehova most említett szolgáinak a szemszögéből!

Biztonságban ’Isten rejtekében’

 3. a) Mi „a Felségesnek rejteke”? b) Mit tapasztalhatunk ’a Mindenhatónak árnyékában nyugodva’?

³ A zsoltáríró így énekel: „Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az. Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram [menedékem és erődöm, »NW«], Istenem ő benne bízom!” (Zsoltárok 91:1, 2). „A Felségesnek rejteke” egy jelképes hely, mely védelmet nyújt nekünk, kivált a felkenteknek, akik különleges célpontjai az Ördögnek (Jelenések 12:15–17). Sátán mindannyiunkat elpusztítana, ha nem élveznénk védelmet mint Isten vendégei, akik szellemi értelemben nála vannak szálláson. ’A Mindenhatónak árnyékában nyugodva’, Isten árnyékának védelmét tapasztaljuk (Zsoltárok 15:1, 2; 121:5). Felséges Urunknál, Jehovánál nincs biztonságosabb menedék, sem félelmetesebb erőd (Példabeszédek 18:10).

 4. Milyen eszközöket vet be Sátán, „a madarász”, és hogyan szabadulhatunk meg tőle?

⁴ A zsoltáríró így folytatja: „[Jehova] szabadít meg téged a madarásznak tőréből, a veszedelmes dögvésztől [járványos betegségtől, »NW«]” (Zsoltárok 91:3). Az ókori Izraelben a madarászok gyakran csapdával fogták meg a madarakat. Sátán, „a madarász” is alkalmaz csapdákat, például gonosz szervezetét és „cselvetéseit” (Efézus 6:11, Katolikus fordítás). Rejtett csapdákat állít elénk, hogy gonoszságra csábítson, és szellemi romlásunkat okozza (Zsoltárok 142:4). De mivel hátat fordítottunk az igazságtalanságnak, „lelkünk megszabadult, mint a madár, a madarásznak tőréből” (Zsoltárok 124:7, 8). Mennyire hálásak vagyunk azért, hogy Jehova megszabadít bennünket a gonosz „madarásztól”! (Máté 6:13).

5—6. Miféle „járványos betegség” hoz ’veszedelmet’, de miért nem adja meg magát ennek Jehova népe?

⁵ A zsoltáríró megemlíti „a veszedelmes járványos betegséget”. Van valami, ami ragály módjára ’veszedelmet’ hoz az emberi családra és Jehova szuverenitásának támogatóira. Arnold Toynbee történész így írt erről: „A II. világháború vége óta a nacionalizmus megkétszerezte a szuverén, független államok számát . . . Az emberiség egyre inkább hajlik a széthúzásra.”

⁶ A századok során mindig voltak olyan uralkodók, akik táplálva a megosztottság tüzét, nemzetközi méretű viszályokat szítottak, s közben megkövetelték, hogy az emberek hódolattal adózzanak nekik, illetve különböző képmások, jelképek előtt. Jehova azonban soha nem engedte meg, hogy hűséges népe megadja magát egy ilyen „járványos betegségnek” (Dániel 3:1, 2, 20–27; 6:7–10, 16–22). Szeretettől áthatott, nemzetközi testvériséget alkotva, kizárólag Jehova iránt tanúsítunk odaadást, a Bibliával összhangban megőrizzük semlegességünket, és részrehajlás nélkül elismerjük, hogy „minden nemzetben elfogadható [Isten előtt], aki féli őt, és igazságosságot cselekszik” (Cselekedetek 10:34, 35; 2Mózes 20:4–6; János 13:34, 35; 17:16; 1Péter 5:8, 9). Noha keresztények lévén ’veszedelmet’ élünk át, amikor üldöznek minket, öröm hat át, és szellemileg biztonságban érezzük magunkat „a Felségesnek rejtekében”.

 7. Hogyan véd meg bennünket Jehova a „tollaival”?

⁷ Mivel Jehova a menedékünk, vigaszt merítünk a következő szavakból: „Tollaival befed téged, s szárnyai alatt lelsz menedéket. Igazsága nagy pajzs és bástya lesz” (Zsoltárok 91:4, NW). Isten megvéd bennünket, ahhoz hasonlóan, ahogyan egy madárszülő kering a fiókái felett (Ézsaiás 31:5). „Tollaival befed” minket. A tollak itt a madár szárnyaira utalnak, melyekkel betakarja kicsinyeit, hogy megóvja őket a ragadozóktól. Mint a szárnyaikat még csak most próbálgató madárfiókák, mi is biztonságban vagyunk Jehova jelképes tollai alatt, mert az ő igaz keresztény szervezetét tettük menedékünkké (Ruth 2:12; Zsoltárok 5:2, 12).

 8. Hogyan bizonyul Jehova „igazsága” nagy pajzsnak és bástyának?

⁸ Bízunk az ’igazságban’, azaz a hűségben, hiszen olyan az, mint a régi időkben használt nagy pajzsok, melyek gyakran négyszögletesek voltak, és akkorák, hogy az ember egész testét takarták (Zsoltárok 5:13). Az ilyen védelembe vetett bizalmunk eloszlatja a félelmünket (1Mózes 15:1; Zsoltárok 84:12). Isten igazsága a hitünkhöz hasonlóan nagy védőpajzs, mely elhárítja Sátán égő hajítófegyvereit és az ellenség csapásait (Efézus 6:16). Emellett bástya is, biztos védelmet nyújtó földsánc, amely mögött szilárdan állunk.

’Nem félünk’

 9. Mitől lehet félelmetes az éjszaka, de mi miért nem félünk?

⁹ A zsoltáríró így beszél az isteni védelemről: „Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstől, a repülő nyíltól nappal; a dögvésztől, a mely a homályban jár; a döghaláltól, a mely délben pusztít” (Zsoltárok 91:5, 6). Minthogy sok gaztettet a sötétség leple alatt követnek el, az éjszaka félelmetes tud lenni. A földet borító szellemi sötétségben ellenségeink gyakran álca mögé bújnak, miközben igyekeznek tönkretenni a szellemiségünket, és leállítani a prédikálómunkánkat. De mi ’nem félünk az éjszakai ijesztéstől’, mert Jehova vigyáz ránk (Zsoltárok 64:2, 3; 121:4; Ézsaiás 60:2).

10. a) Mire utalhat „a repülő nyíltól nappal” kifejezés, és mit teszünk, ha ilyen nyilat lőnek ránk? b) Milyen természetű „a dögvész, a mely a homályban jár”, és miért nem félünk tőle?

¹⁰ „A repülő nyíltól nappal” kifejezés szóbeli támadásra utalhat (Zsoltárok 64:4–6; 94:20). Amíg kitartóan igazat mondunk, nem lesz eredményes a szent szolgálatunkkal szembeni nyílt ellenállás. Sőt, nem félünk „a dögvésztől [sem], a mely a homályban jár”. Itt átvitt értelmű járványról van szó, amely ebben a Sátán hatalmában levő, erkölcsileg és vallási szempontból homályban lévő beteg világban terjed (1János 5:19). Halálosan megbetegíti az elméket és a szíveket, és sötétségben hagyja az embereket Jehovára, a szándékaira és szerető elrendezéseire nézve (1Timóteus 6:4). Ebben a sötétségben sem félünk, hiszen szellemileg nagy világosságnak örvendhetünk (Zsoltárok 43:3).

11. Mi történik azokkal, akiket ’délben pusztítanak el’?

¹¹ „A döghalál, a mely délben pusztít”, szintén nem riaszt meg minket. A „dél” a világ úgynevezett felvilágosult állapotát jelentheti. Azok, akik behódolnak a világ anyagias nézeteinek, szellemileg tönkremennek (1Timóteus 6:20, 21). Mialatt bátran hirdetjük a Királyság-üzenetet, nem félünk egyik ellenségünktől sem, mert Jehova a Védelmezőnk (Zsoltárok 64:2; Példabeszédek 3:25, 26).

12. Kik mellől ’esnek el’ ezrek, és mit jelent ez?

¹² A zsoltáríró így folytatja: „Elesnek mellőled ezeren, és jobb kezed felől tízezeren; és hozzád nem is közelít. Bizony szemeiddel nézed és meglátod a gonoszoknak megbüntetését!” (Zsoltárok 91:7, 8). Sokan ’elesnek mellőlünk’, szellemileg meghalnak, mert nem tekintik Jehovát a menedéküknek. Bizony „tízezeren” elestek már a ma élő szellemi izraeliták ’jobb keze felől’ (Galácia 6:16). De legyünk akár felkent keresztények, akár az ő önátadott társaik, biztonságban vagyunk Isten „rejtekében”. Csak ’nézzük, és meglátjuk a gonoszok megbüntetését’, amikor azok bajokat aratnak gazdaságilag, vallási szempontból és egyéb területeken (Galácia 6:7).

’Nem ér minket veszedelem’

13. Milyenfajta veszedelem nem ér minket, és miért?

¹³ Bár a világban szinte teljesen megrendült a biztonság, mi Istent tesszük az első helyre, és bátorságot merítünk a zsoltáríró következő szavaiból: „Mivel azt mondtad: »Jehova a menedékem«, a Legfelségesebbet tetted meg hajlékodnak, nem ér téged veszedelem, de még csapás sem közelít sátradhoz” (Zsoltárok 91:9, 10, NW). Igen, Jehova a menedékünk, és a Legfelségesebbet tesszük meg ’hajlékunknak’, ahol biztonságra lelünk. Magasztaljuk Jehovát, az egész világegyetem korlátlan Uralkodóját, nála lakozunk, mert ő a biztonságunk Forrása, és hirdetjük Királyságának a jó hírét (Máté 24:14). Ezért ’nem ér minket veszedelem’, semmi olyasmi, amiről ez a zsoltár korábban beszélt. Még ha másokkal együtt minket is sújtanak csapások, például földrengés, hurrikán, árvíz, éhezés vagy háború okozta pusztítás, a hitünket és a szellemi biztonságunkat ezek nem képesek tönkretenni.

14. Miért nem érnek bennünket, Jehova szolgáit halálos csapások?

¹⁴ A felkent keresztények olyanok, mintha jövevények lennének, akik sátrakban laknak, elkülönülten ettől a rendszertől (1Péter 2:11). ’Még csapás sem közelít sátrukhoz.’ Akár égi, akár földi reménységet ápolunk, nem vagyunk a világ része, és nincsenek ránk hatással az olyan szellemi halált okozó csapások, mint a világ erkölcstelensége, anyagiassága, hamis vallása, valamint a „vadállatnak” és a „képmásának”, az Egyesült Nemzetek Szervezetének az imádata (Jelenések 9:20, 21; 13:1–18; János 17:16).

15. Milyen módokon segítenek nekünk az angyalok?

¹⁵ A zsoltáríró ezt is mondja a védelmünkről: „az ő angyalainak parancsolt felőled [Jehova], hogy őrizzenek téged minden útadban. Kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kőbe” (Zsoltárok 91:11, 12). Az angyalok hatalmat kaptak, hogy megvédjenek minket (2Királyok 6:17; Zsoltárok 34:8–10; 104:4; Máté 26:53; Lukács 1:19). Őriznek minket ’minden utunkban’ (Máté 18:10). A Királyság hirdetőiként angyali vezetést és védelmet élvezünk, és nem botlunk meg szellemileg (Jelenések 14:6, 7). Nem botlunk el még az olyan ’kövekben’ sem, mint például a munkánk betiltása, és nem veszítjük el Isten helyeslését.

16. Miben különbözik egymástól a „fiatal oroszlán” és a „kobra” támadási módja, és mit teszünk, ha támadnak?

¹⁶ A zsoltár így folytatódik: „Fiatal oroszlánon és kobrán fogsz taposni; eltiprod a fiatal sörényes oroszlánt és a nagy kígyót” (Zsoltárok 91:13, NW). A fiatal oroszlán nyíltan, szemtől szembe támad — ugyanígy némelyik ellenségünk nyíltan szembeszáll velünk, olyan törvényeket hozva, melyek a prédikálómunkánk leállítását célozzák. De olyanok is vannak, akik váratlanul támadnak ránk, mint a kobra, amely a rejtekhelyéről csap le áldozatára. A kulisszák mögé rejtőzve a papság néha törvényhozók, bírók és mások által támad minket. Mi azonban Jehova támogatásával békésen igyekszünk jogorvoslattal élni, ezáltal ’védelmezve és törvényesen megerősítve a jó hírt’ (Filippi 1:7; Zsoltárok 94:14, 20–22).

17. Hogyan tudjuk eltiporni „a fiatal sörényes oroszlánt”?

¹⁷ A zsoltáríró arról beszél, hogy eltiporjuk „a fiatal sörényes oroszlánt és a nagy kígyót”. A fiatal sörényes oroszlán eléggé vad tud lenni, a nagy kígyó pedig egy nagy testű hüllőre utalhat (Ézsaiás 31:4). De bármilyen vad is egy fiatal sörényes oroszlán, amikor szemtől szembe ránk támad, jelképesen eltiporjuk, ha inkább Istennek engedelmeskedünk, semmint oroszlánhoz hasonló embereknek vagy szervezeteknek (Cselekedetek 5:29). A minket fenyegető „oroszlán” így nem okoz nekünk kárt szellemi értelemben.

18. Kire emlékeztet minket „a nagy kígyó” kifejezés, és mit kell tennünk, amikor támad?

¹⁸ A görög Septuaginta „a nagy kígyó” helyett „sárkányt” ír. Ez bizony „a nagy sárkányra, az őskígyóra” emlékeztet minket, „akit Ördögnek és Sátánnak neveznek” (Jelenések 12:7–9; 1Mózes 3:15). Sátán olyan, mint egy óriási hüllő, amely képes összeroppantani és lenyelni zsákmányát (Jeremiás 51:34). Amikor megpróbál ránk tekeredni, összeroppantani a világtól jövő nyomással, és végül lenyelni bennünket, rázzuk le magunkról, és tiporjuk el ezt „a nagy kígyót” (1Péter 5:8). Ha a felkent keresztények szeretnének részesei lenni a Róma 16:20 beteljesedésének, így kell eljárniuk.

Jehova a megmentésünk forrása

19. Miért tekintjük Jehovát a menedékünknek?

¹⁹ A zsoltáríró most úgy beszél, mintha Jehova mondaná a következő szavakat egy igaz imádójáról: „Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet” (Zsoltárok 91:14, Újfordítású revideált Biblia). Az „oltalmazom” ige szó szerint azt jelenti, hogy ’magasra helyezem’, azaz olyan helyre, ahol nem érik el. Mi, Jehova imádói elsősorban azért tekintjük Jehovát a menedékünknek, mert ’ragaszkodunk hozzá’ (Márk 12:29, 30; 1János 4:19). Isten ezért ’megment’ ellenségeinktől, így nem tudnak eltörölni minket a föld színéről. Ellenkezőleg, megmentésben fogunk részesülni, mert ismerjük Isten nevét, és hittel hívjuk is azt (Róma 10:11–13). Elhatároztuk, hogy „Istenünk nevében járunk örökkön örökké” (Mikeás 4:5; Ézsaiás 43:10–12).

20. Mit ígér Jehova a hűséges szolgájának a 91. zsoltár befejezésében?

²⁰ A 91. zsoltár befejezésében Jehova ezt mondja hűséges szolgájáról: „Segítségül hív engem, ezért meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt. Hosszú élettel [napok sokaságával, »NW«] elégítem meg őt, és megmutatom néki az én szabadításomat” (Zsoltárok 91:15, 16). Ha Istenhez fordulunk imában az akarata szerint, ő meghallgat (1János 5:13–15). Már eddig is sok bajunk volt amiatt, hogy Sátán rosszindulatot szít ellenünk. Azok a szavak, hogy „vele vagyok háborúságában”, felkészítenek bennünket a további próbákra, és biztosítanak arról, hogy Isten megtart minket, amikor elpusztítja ezt a gonosz rendszert.

21. Hogyan volt részük a felkenteknek már eddig is dicsőségben?

²¹ Bár Sátán ádázul ellenségeskedik, a még közöttünk élő felkentek meg lesznek dicsőítve az égben a Jehova által megszabott időben, miután „napok sokasága” volt övék a földön. Azok az alkalmak, amikor Isten kiszabadította a felkenteket, már eddig is dicsőséget hoztak nekik szellemi értelemben. És micsoda megtiszteltetés számukra, hogy ezekben az utolsó napokban az élvonalban lehetnek a földön mint Jehova Tanúi! (Ézsaiás 43:10–12). Jehova akkor fogja a legnagyszerűbb módon megszabadítani a népét, amikor Armageddon nagy háborújában igazolja majd szuverenitását, és megszenteli szent nevét (Zsoltárok 83:19; Ezékiel 38:23; Jelenések 16:14, 16).

22. Ki látja meg ’Jehova szabadítását’?

²² Akár felkent keresztények vagyunk, akár az ő önátadott társaik, Istentől várjuk a megmentést. Akik lojálisan szolgálják Istent, azok megmenekülnek „az Úrnak nagy és rettenetes napján” (Jóel 2:30–32). Akik közülünk az Isten új világába bekerülő „nagy sokasághoz” fognak tartozni, és akik hűségesek maradnak az utolsó próba alatt, azok ’hosszú élettel lesznek megelégítve’ — vég nélküli élettel. Isten ezenkívül tömérdek embert feltámaszt majd (Jelenések 7:9; 20:7–15). Jehova nagy örömmel ’mutatja majd meg nekünk a szabadítását’ Jézus Krisztus által (Zsoltárok 3:9). Mivel ilyen csodálatos reménységünk van, továbbra is kérjük Isten segítségét abban, hogy az ő dicsőségére tudjuk számlálni napjainkat. Szavainkkal és tetteinkkel mindig bizonyítsuk, hogy Jehova a menedékünk!

[Lábjegyzet]

Hogyan válaszolnál?

• Mi „a Felségesnek rejteke”?

• Miért nem félünk?

• Hogyhogy ’nem ér minket veszedelem’?

• Miért mondhatjuk, hogy Jehova a megmentésünk forrása?

[Kép a 17. oldalon]

Tudod, milyen értelemben nagy pajzsunk Jehova igazsága?

[Képek a 18. oldalon]

Jehova segíti szolgáit, hogy a váratlan támadások és a nyílt ellenállás ellenére is végezni tudják szolgálatukat

[Forrásjelzés]

Kobra: A. N. Jagannatha Rao, Trustee, Madras Snake Park Trust