Iskola, melynek végzősei világszerte áldásnak bizonyulnak

JEHOVA TANÚI több mint 98 000 gyülekezetében, 200-nál is több országban, a legkülönfélébb hátterű emberek részesülnek az Istentől jövő tanításban. Legfőbb tankönyvük a Biblia, az oktatás pedig a szellemi fejlődésben hivatott segíteni nekik. Megtanulják, mi Isten akarata, és hogyan lehet aszerint élni. Akik elfogadják ezt az oktatást, sok áldásnak örvendenek. A tanultakat aztán másokkal is megosztják, hiszen Jézus Krisztus megparancsolta, hogy a keresztények képezzenek tanítványokat (Máté 28:19, 20).

A gyülekezetekben folyó tanításon kívül Jehova Tanúi számos különleges iskolát is létrehoztak. Ezek egyike a szolgálati kiképzőiskola, amely 1987 októberében nyitotta meg kapuit Pittsburgh-ben (Pennsylvania, USA). Az első osztályt 24 angolul beszélő tanuló alkotta. Azóta 43 országban 21 nyelven működik ez az iskola, és eddig több mint 90 országból vettek részt rajta nőtlen vének és kisegítőszolgák. A nyolchetes oktatás után a végzősöket olyan megbízatási területre küldik, ahol segítségre van szükség — akár a saját országukban, akár külföldön. 2005 végére több mint 22 000 Tanú végezte el az iskolát. Gazdag áldásokban lehet részük, amiért alázatosan a Királyság-érdekek előmozdításán fáradoznak, és mások javát keresik (Példabeszédek 10:22; 1Péter 5:5).

Felkészülés az iskolára

A legtöbb tanuló csak úgy tud részt venni a szolgálati kiképzőiskolán, ha szabadságot kér a munkahelyén. Ez néha nem könnyű. Hawaiin két Tanú, aki meghívást kapott az iskolára, szabadságot kellett hogy kérjen a munkahelyén, ahol tanárként dolgozott. Bízva Jehovában, közölték a kérésüket, megindokolták, hogy miért szeretnének részt venni az oktatáson, és hogy miért válna ez javukra. Mindkettőjüket elengedték.

Ám nem egyszer megtörtént már, hogy amikor a Tanúk szabadságot kértek, azt a választ kapták, hogy mire visszajönnek, nem lesz állásuk. Mit tettek? Még a munkahelyük elvesztése árán is a Jehova szervezetétől jövő oktatást választották. Némelyiküket a munkaadója később megkérte, hogy az iskola után mégis menjen vissza dolgozni. Az iskolához való ilyen erős ragaszkodást röviden így lehetne szavakba önteni: tudasd a munkaadóddal a kérésedet, imádkozz Jehova segítségéért, és a többit bízd Rá! (Zsoltárok 37:5).

„Jehovától tanítottak”

A nyolchetes oktatás alatt a tanulók alaposan áttanulmányozzák a Bibliát. Megismerik, hogy Jehova népe hogyan van megszervezve az isteni akarat cselekvésére, és hogy miként tudják még jobban használni a Bibliát a szántóföldi szolgálatban, a gyülekezeti összejöveteleken és a kongresszusokon.

Egy hálás végzős a következőket írta egy tanulónak, aki még nem vett részt az iskolán: „Hidd el, a létező legjobb oktatás vár rád. Az a bibliai gondolat, hogy »Jehovától tanítottak lesznek«, még többet fog jelenteni neked. Végig azt fogod érezni, hogy formálják, finomítják a szívedet és a személyiségedet, hogy még szorosabban tudd követni Krisztus Jézus példáját. Ilyen élményben még nem volt részed!” (Ézsaiás 54:13).

Evangéliumhirdetők, pásztorok és tanítók

A szolgálati kiképzőiskolát végzett keresztények jelenleg 117 országban szolgálnak; például az Atlanti-óceán, a Karib-tenger vagy a Csendes-óceán szigetein, és a legtöbb olyan országban, ahol Jehova Tanúi fiókhivatalt működtetnek. Ezek a fiókhivatalok arról számolnak be, hogy a nagyszerű képzés meglátszik a tanulók evangéliumhirdető munkáján, illetve a pásztori és tanítói tevékenységükön. Az oktatásnak köszönhetően ügyesebben használják a Bibliát a szántóföldi szolgálatban (2Timóteusz 2:15). Amikor választ adnak a házigazdák kérdéseire, gyakran utalnak az Érveljünk az Írásokból!a című könyvre, és más Királyság-hírnököket is erre tanítanak. Az iskoláról jött testvérek buzgalma másokra is átragad, és szolgálatukkal erősítik a gyülekezeteket.

A gyülekezeti véneknek kiváltságukban áll ’terelgetni a nyájat’ és segíteni a szellemi szükségletek kielégítésében (1Péter 5:2, 3). Az egyik vén így dicsérte az iskolát: „Nagyra értékeljük, hogy a fiókhivatal képzett testvéreket küld, hogy segítsenek nekünk hordozni az Isten nyájának terelgetésével járó felelősségeket.” Egy távol-keleti fiókhivatal hasonló észrevételeket tett: „Az iskoláról jött testvérek nagyon könyörületesek. Szorgalmasak, és elnyerik mások tiszteletét a gyülekezetben. Alázatosságukat, melegszívűségüket és buzgalmukat mindenki láthatja, és nagy becsben tartja. Készségesen adnak magukból, és boldogan mennek olyan gyülekezetekbe, ahol pásztorokra van szükség” (Filippi 2:4). Az ilyen férfiak erőt öntenek hittársaikba, és dicséretet érdemelnek (1Korintusz 16:18).

A szolgálati kiképzőiskola oktatói abban is segítenek a tanulóknak, hogy csiszolják a szónoki képességeiket. Sokukat kis idő elteltével már körzet- és kerületkongresszusi programokon is fel lehet használni, mert megfogadják a javaslatokat és a tanácsokat. Egy körzetfelvigyázó meg is említette, hogy az iskoláról jött testvérek „nagyszerű előadásokat tartanak, és kiváló érveket használnak fel az anyag gyakorlati alkalmazásakor” (1Timóteusz 4:13).

Egy afrikai országban, miután megtartották a szolgálati kiképzőiskolát, és a végzősöket kiküldték a megbízatási területükre, rengeteget javult a tanítás minősége a gyülekezeti összejöveteleken. Az iskoláról jött vének segítenek az evangéliumhirdetésben, a pásztorkodásban és a tanításban, így hozzájárulnak a gyülekezetek szellemi épüléséhez (Efézus 4:8, 11, 12).

Egyre jobb felvigyázás a gyülekezetekben

Sok helyütt több vénre és kisegítőszolgára van szükség. Némely gyülekezetben nem is volnának vének, ha a szolgálati kiképzőiskola nem küldött volna képesített férfiakat. Logikus hát, hogy számos végzősnek oda szól a megbízatása, ahol ilyen segítségre van szükség.

Jó néhány fiókhivatal szerint ezek a testvérek „jól ismerik a szervezeti elrendezéseket”, „komolyan veszik a felelősségeiket”, „segítenek másoknak is megismerni és tisztelni Jehova szervezetét”, ezenkívül „hozzájárulnak ahhoz, hogy melegség és jó szellemiség hassa át a gyülekezetüket”. Mindez annak köszönhető, hogy az iskolán végzettek nem a saját értelmükre támaszkodnak, hanem Isten írott Szavát követik, és nem válnak bölccsé a maguk szemében (Példabeszédek 3:5–7). Az ilyen férfiak szellemi áldásnak bizonyulnak a gyülekezetükben.

Szolgálat az elszigetelt területeken

Egyes végzősök azt kapják megbízatásul, hogy mint különleges úttörők segítsenek az elszigetelt csoportoknak gyülekezetté válni. Guatemala egyik félreeső vidékéről egy vén így méltatta a segítségüket: „20 éven át amiatt aggódtam, hogy miként lehet majd egy ilyen hatalmas terület szükségleteivel törődni. Imáimba is sokszor belefoglaltam ezt. A szolgálati kiképzőiskoláról jött testvérek igen képzettek a beszédben és a szervezeti dolgokban. Hálás vagyok, hogy most szeretetteljes figyelem összpontosul a területünkre.”

Az iskolán végzett Tanúk azt is megtanulták, hogyan lehet eredményesen szolgálni azokon a területeken, ahol nagy távolságokat kell megtenniük a hegyvidékeken át, hogy elérjék az elszórt kis falvakat. Az ilyen helyeken gyorsan sikerül megszervezniük az elszigetelt csoportokat, még ha ezt mások nem is tudták megtenni. Nigerben például egy vén a segítségüket kérte, mert úgy érezte, hogy kiváló munkát tudnának végezni a környéken. A nőtlen férfiaknak talán könnyebb különleges úttörőként vagy körzetfelvigyázóként szolgálni — főleg a félreeső vidékeken. Pál apostolhoz hasonlóan nekik is szembe kell nézniük ’veszélyekkel a folyók meg az útonállók miatt, és a pusztában’. Ott vannak még a kényelmetlen körülmények is, nem beszélve a gyülekezetekért való aggodalmaikról (2Korintusz 11:26–28).

A fiataloknak is javukra válik

A Szentírás arra inti a fiatalokat, hogy emlékezzenek meg Teremtőjükről (Prédikátor 12:1). A szolgálati kiképzőiskolát végzett buzgó férfiak kiváló példát mutatnak a keresztény fiataloknak. Egy egyesült államokbeli gyülekezetben, miután megérkezett két végzős, a testvérek összességében kétszer annyi időt fordítottak a szolgálatra, sőt az általános úttörők, vagyis teljes idejű Királyság-hirdetők száma 2-ről 11-re emelkedett! Sok gyülekezetben láthatunk ilyen eredményeket.

Az iskolán végzett keresztények a fiatalokat is arra ösztönzik, hogy gondolkodjanak el, nem szeretnének-e ők is részt venni a szolgálati kiképzőiskolán. Némelyek, akik még nem kisegítőszolgák, felbuzdultak ezen, és célul tűzték ki ezt a kiváltságot. A holland fiókhivatal azt írja, hogy az iskoláról jött férfiak „élő példaképek azok előtt a fiatalok előtt, akik azon gondolkodnak, hogy mit kezdjenek az életükkel”.

Szolgálat az idegen nyelvű gyülekezetekben

Sok országban egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az emberek a saját anyanyelvükön hallhassák a jó hírt. A szolgálati kiképzőiskolát végzett keresztények gyakran valamilyen idegen nyelvet is megtanulnak, és olyan területeken szolgálnak, ahol nagyobb számban élnek bevándorlók. Belgiumban például az albán, orosz és perzsa területeken van szükség még több Királyság-hirdetőre.

Az Egyesült Államokban, Mexikóban, Nagy-Britanniában, Németországban, Olaszországban és másutt működő idegen nyelvű gyülekezetek és csoportok máris nagy hasznot merítenek a szolgálati kiképzőiskolát végzett utazófelvigyázók, vének és kisegítőszolgák tevékenységéből. A koreai fiókhivatal arról tudósít, hogy „több mint 200 ilyen testvér jár élen az idegen nyelvű gyülekezetek és csoportok támogatásában”.

Alázatos szolgálat más megbízatásokban

A szolgálati kiképzőiskoláról jött férfiak, azonkívül hogy segítenek az idegen nyelvű csoportoknak és gyülekezeteknek, vénként, kisegítőszolgaként és utazófelvigyázóként is szolgálnak. Némelyek más országba szóló megbízatást fogadnak el, és esetleg egy olyan fiókhivatal szolgálati osztályán segítenek, ahol igen nagy szükség van erre. Vagy akik az építkezésben jártasak, azok talán a Királyság-terem-építési programban vesznek részt.

A gyülekezetek és a körzetek száma világszerte növekszik, ez pedig azt jelenti, hogy egyre több utazófelvigyázóra lesz szükség. Segítségképpen a szolgálati kiképzőiskola egyes végzősei tízhetes képzést kapnak az utazómunkában, és azután körzetfelvigyázóként, illetve körzetfelvigyázó-helyettesként szolgálnak. Jelenleg 97 országban mintegy 1300 ilyen képzett személy szolgál utazófelvigyázóként. Afrikában az egyik országban az utazófelvigyázóknak 55, míg egy másikban 70 százaléka végezte el a szolgálati kiképzőiskolát.

Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Európából, Kanadából és a Távol-Keletről végzősök százait küldték olyan országokba, ahol különleges segítségre volt szükség. Az iskola áldásai így az egész világon érzékelhetők.

Jehova a Fia, Jézus Krisztus által evangéliumhirdetőket, pásztorokat és tanítókat támasztott, akik másokkal együtt a Királyság-érdekekért fáradoznak ezekben az utolsó napokban. Milyen kilátások elé nézünk? Vajon még tovább fog gyarapodni Isten népe? Kétség sem fér hozzá! Így hát egyre sürgetőbbé válik, hogy még több önátadott férfi törekedjen nagyobb felelősségekre (Ézsaiás 60:22; 1Timóteusz 3:1, 13). A szolgálati kiképzőiskola lehetőséget ad a véneknek és a kisegítőszolgáknak arra, hogy fel legyenek vértezve a szolgálatuk kiterjesztésére. Ők maguk is nagy áldásban részesülnek, és mások is az egész világon.

[Lábjegyzet]

[Képek a 10. oldalon]

A szolgálati kiképzőiskola az egész világon előmozdítja a Királyság-érdekeket

[Képek a 13. oldalon]

Szeretnél részt venni a szolgálati kiképzőiskolán, és másoknak is segíteni?