Jehova nem hagyja el lojálisait
„Jehova . . . nem hagyja el lojálisait. Ők időtlen időkig megőriztetnek” (ZSOLT 37:28)
1–2. a) Milyen fejlemények tették próbára Isten szolgáinak a lojalitását az i. e. X. században? b) Milyen három helyzetben őrizte meg Jehova a lojálisait?
JEHOVA szolgái nagy döntés előtt állnak az i. e. X. században. Éppenhogy csak sikerült megelőzni egy polgárháborút azzal, hogy Izrael forrongó északi törzsei némi függetlenséget kaptak. Az új királyuk, Jeroboám azonnal cselekszik, hogy megerősítse a hatalmát: új államvallást alapít. Teljes állampolgári hűséget követel meg az alattvalóitól. Mit tesznek Jehova hűséges szolgái? Vajon lojálisak maradnak Istenükhöz? Több ezren azok maradnak, és miközben próbálják megőrizni a feddhetetlenségüket, Jehova vigyáz rájuk (1Kir 12:1–33; 2Krón 11:13, 14).
2 Isten szolgáinak a lojalitása napjainkban is próbára van téve. „Maradjatok meggondoltak, legyetek éberek – figyelmeztet a Biblia. – Ellenségetek, az Ördög, fel-alá jár, mint egy ordító oroszlán, és azon igyekszik, hogy felfaljon valakit.” Sikerülhet ’szembeszállnunk vele, a hitben szilárdan’? (1Pét 5:8, 9). Vizsgáljunk meg néhány eseményt i. e. 997-ből, Jeroboám király beiktatásának idejéből, és lássuk, mit tanulhatunk belőlük. Abban a kritikus időszakban Jehova hűséges szolgái elnyomás alatt éltek, és hitehagyottak befolyásának voltak kitéve, miközben nem könnyű megbízatásoknak tettek eleget. De Jehova egyik helyzetben sem hagyta el lojálisait, és ma sem fogja elhagyni őket (Zsolt 37:28).
Elnyomás alatt
3. Miért nem volt elnyomás Izraelben Dávid király uralkodása idején?
3 Először nézzük meg, milyen körülmények között lett király Jeroboám. A Példabeszédek 29:2 kijelenti: „ha gonosz uralkodik, sóhajtozik a nép.” Amikor az ókori Izraelben Dávid volt az uralkodó, nem sóhajtozott a nép. Dávid nem volt tökéletes, de lojális volt Istenhez, és bízott benne. Az uralkodása idején nem volt elnyomás az országban. Jehova szövetséget kötött Dáviddal, és kijelentette: „A te házad és a te királyságod időtlen időkig rendíthetetlen marad előtted. A trónod időtlen időkig szilárd lesz” (2Sám 7:16).
4. Milyen feltételekhez voltak kötve a Salamon uralkodása alatti áldások?
4 Dávid fiának, Salamonnak az uralkodása alatt először olyan béke és bőség volt az országban, hogy az uralma nagyszerű előképe lehetett Krisztus Jézus jövőbeli millenniumi uralmának (Zsolt 72:1, 17). Akkoriban Izrael 12 törzse közül egyiknek sem volt oka a lázadásra. Ám az áldások, melyekben Salamon és az alattvalói részesültek, feltételekhez voltak kötve. Jehova ezt mondta Salamonnak: „ha rendeleteim szerint fogsz járni, végrehajtod bírói döntéseimet, és valóban megtartod minden parancsolatomat úgy, hogy azok szerint jársz, akkor én is valóra váltom veled kapcsolatban a szavamat, amelyet apádnak, Dávidnak mondtam, és ott fogok lakozni Izrael fiai között, és nem hagyom el népemet, Izraelt” (1Kir 6:11–13).
5–6. Mi lett a következménye annak, hogy Salamon nem maradt lojális Istenhez?
5 Időskorában Salamon hűtlen lett Jehovához, és hamis imádatra adta a fejét (1Kir 11:4–6). Lassanként hátat fordított Jehova törvényeinek, és egyre elnyomóbb uralkodó lett. Salamon annyira elvetette a sulykot, hogy a halála után a nép panaszkodott a fiának és örökösének, Roboámnak, és kérték, hogy könnyítsen a terheiken (1Kir 12:4). Mi volt Jehova válasza Salamon hűtlenségére?
6 A Biblia ezt mondja: „Jehova pedig megharagudott Salamonra, mert elhajlott a szíve . . . Izrael Istenétől, aki kétszer is megjelent neki.” Ezért Jehova így szólt Salamonhoz: „Mivel . . . nem tartottad meg szövetségemet és rendeleteimet, amelyeket parancsként adtam neked, én bizony elszakítom tőled a királyságot, és a szolgádnak adom” (1Kir 11:9–11).
7. Bár Salamont elvetette Jehova, hogyan törődött mégis az Ő lojálisaival?
7 Ezután Jehova elküldte Ahija prófétát, hogy felkenjen egy személyt, aki a megmentő lesz. Ez a megmentő Jeroboám volt, egy talpraesett, ügyes férfi, aki Salamon kormányának dolgozott. Noha Jehova lojális maradt a Dáviddal kötött Királyság-szövetséghez, jóváhagyta, hogy a 12 törzs két külön kormányzatra szakadjon. Jeroboámnak 10 törzset adott, a maradék kettő pedig Dávid családjában maradt, melyet akkor Roboám király képviselt (1Kir 11:29–37; 12:16, 17, 21). Jehova ezt ígérte Jeroboámnak: „ha engedelmeskedsz mindannak, amit megparancsolok neked, és útjaimon jársz, és azt teszed, ami helyes a szememben, megtartva a rendeleteimet és a parancsolataimat, ahogy Dávid, a szolgám tette, akkor veled leszek, és maradandó házat építek neked, ahogy Dávidnak építettem, és neked adom Izraelt” (1Kir 11:38). Jehova segített a népén, és lehetővé tette, hogy fellélegezzen az elnyomás alól.
8. Milyen nehézségek miatt érezhetik ma Isten szolgái elnyomás alatt magukat?
8 Ma a világ tele van elnyomással és igazságtalansággal. „Ember uralkodik emberen a maga kárára” – írja a Prédikátor 8:9. A kapzsi kereskedelem és a korrupt politika súlyos gazdasági nehézségeket idézhet elő. A politikusok, a vezető üzletemberek és a vallási vezetők gyakran rossz erkölcsi példával járnak elöl. Emiatt az igazságos Lóthoz hasonlóan ma is nagyon gyötri Isten lojális szolgáit, „hogy a törvénnyel dacolók átengedik magukat a gátlástalan viselkedésnek” (2Pét 2:7). És bár mi csak szeretnénk élni az életünket az isteni alapelvek szerint, mégis sokszor válunk arrogáns uralkodók indította üldözés célpontjává (2Tim 3:1–5, 12).
9. a) Mi mindent tett már Jehova annak érdekében, hogy megmentse a népét? b) Miért lehetünk biztosak abban, hogy Jézus mindig lojális fog maradni Istenhez?
9 De egy valamiben biztosak lehetünk: Jehova nem fogja elhagyni a lojálisait! Ez egy alapigazság. Gondolj csak arra, mi mindent tett már annak érdekében, hogy egy jobb uralkodót léptessen a világ korrupt uralkodói helyébe. Megalapította a messiási Királyságát, Krisztus Jézussal az élén. Jézus Krisztus már közel száz éve uralkodik az égben. Nemsokára minden elnyomástól megszabadítja azokat, akik félik Isten nevét. (Olvassátok fel: Jelenések 11:15–18.) Jézus már bizonyította, hogy még az élete árán is lojális marad Istenhez. Salamonnal ellentétben ő soha nem fog csalódást okozni az alattvalóinak (Héb 7:26; 1Pét 2:6).
10. a) Hogyan bizonyíthatjuk, hogy értékes számunkra Isten Királysága? b) Miben lehetünk biztosak, amikor próbákkal nézünk szembe?
10 Isten Királysága egy valódi kormányzat, amely minden elnyomásnak véget fog vetni. Alattvalói hűséggel tartozunk Jehova Istennek és a Királyságának. Maradéktalanul bízunk ebben a kormányzatban, ezért nemet mondunk a világ istentelenségének, és buzgók vagyunk a jó cselekedetekben (Tit 2:12–14). Igyekszünk úgy élni, hogy ne ejtsen rajtunk szennyfoltot a világ (2Pét 3:14). Bármilyen próbával nézzünk is szembe, biztosak lehetünk benne, hogy ha a szellemiségünk veszélybe kerül, Jehova meg fog védeni bennünket. (Olvassátok fel: Zsoltárok 97:10.) A Zsoltárok 116:15 pedig erről biztosít minket: „Jehova szemében drága az ő lojálisainak halála.” Jehova szemében annyira drága az ő népe, hogy soha nem fogja megengedni, hogy mint csoport mindnyájan meghaljanak.
Hitehagyottak befolyásának kitéve
11. Hogyan vált Jeroboám hűtlenné?
11 Jeroboám király uralkodása valamelyest enyhíthetett volna Isten népének a terhein. De a rendeletei még inkább próbára tették Isten szolgáinak a lojalitását. Ahelyett, hogy elégedett lett volna a már ráruházott kiváltságokkal és megtisztelő állásával, Jeroboám kereste a módját, hogy hogyan szilárdíthatná meg a hatalmát. Így okoskodott magában: „Ha ez a nép továbbra is felmegy, hogy áldozatokat mutasson be Jehova házában, Jeruzsálemben, akkor e nép szíve biztos, hogy visszafordul urához, Roboámhoz, Júda királyához; engem majd megölnek, és visszatérnek Roboámhoz, Júda királyához.” Ezért Jeroboám új vallást alapított, mely két aranyborjú imádata köré épült. „Az egyiket Bételben állította fel, a másikat Dánban helyezte el. Ez bűnnek lett az okozója, és a nép elment az egyik elé egészen Dánig. És magaslati ház készítésébe fogott, és papokat iktatott be a köznépből, akik nem voltak a Lévi fiai közül valók.” Jeroboám még egy új „ünnepet” is bevezetett „Izrael fiai számára, és felajánlásokat mutatott be az oltáron, hogy áldozati füstöt füstölögtessen” (1Kir 12:26–33).
12. Mit tettek Isten lojálisai az északi királyság területén, amikor Jeroboám bevezette Izraelben a borjúimádatot?
12 Mit tettek ekkor Isten lojálisai, akik az északi királyság területén éltek? A léviták, akik a nekik kijelölt városokban laktak, hűséges ősatyáikhoz hasonlóan nem vesztegették az időt (2Móz 32:26–28; 4Móz 35:6–8; 5Móz 33:8, 9). Otthagyták az örökségüket, és a családjukkal együtt délre költöztek, Júdába, ahol továbbra is zavartalanul imádhatták Jehovát (2Krón 11:13, 14). Azok az izraeliták, akik akkoriban átmenetileg Júdában éltek, úgy döntöttek, hogy végleg ott maradnak, és nem térnek vissza északra (2Krón 10:17). Jehova gondoskodott arról, hogy vissza lehessen térni az igaz imádathoz, így az északi királyságban élők leszármazottai felhagyhattak a borjúimádattal, és csatlakozhattak Júdához (2Krón 15:9–15).
13. Hogyan teszi próbára napjainkban Isten népét a hitehagyottak befolyása?
13 A hitehagyottak befolyása napjainkban is veszélyt jelent Isten népének. Néhány uralkodó megpróbálja bevezetni a maga államvallását, és rákényszeríteni azt az állampolgárokra. A kereszténység papsága és más elbizakodott, törtető személyek azt állítják, hogy ők képviselik a szellemi papságot. Ám csak az igaz keresztények között vannak valódi felkentek, akik a ’királyi papságot’ alkotják (1Pét 2:9; Jel 14:1–5).
14. Mit kell tennünk, ha hitehagyott elgondolásokkal találjuk szembe magunkat?
14 Isten lojálisait nem csapják be a hitehagyott elgondolások, ahogyan az i. e. X. században élt hűséges lévitákat sem csapták be. A felkentek és keresztény társaik kerülik és késedelem nélkül elutasítják a hitehagyott eszméket. (Olvassátok fel: Róma 16:17.) Bár készségesen alávetjük magunkat a kormányhatalmaknak a hétköznapi dolgokban – miközben megőrizve a semlegességünket, kimaradunk a világ konfliktusaiból –, a lojalitásunk Isten Királyságát illeti meg (Ján 18:36; Róma 13:1–8). Elvetjük, ha valaki hamisan azt állítja, hogy Istent szolgálja, de a tetteivel meggyalázza Őt (Tit 1:16).
15. Miért érdemli meg „a hű és értelmes rabszolga” a lojalitásunkat?
15 Gondolj arra is, hogy Jehova lehetővé tette az őszinte szívű emberek számára, hogy jelképesen szólva elhagyják a gonosz világot, és a szellemi paradicsomban éljenek, melyet ő hozott létre (2Kor 12:1–4). Hálával teli szívvel ragaszkodunk ’a hű és értelmes rabszolgához, akit az ura kinevezett a háziszolgái fölé, hogy megadja nekik eledelüket a kellő időben’. Krisztus a rabszolgát „mindene fölé” kinevezte (Máté 24:45–47). Ezért még ha mi egyénileg egy-egy kérdésben nem is értjük teljesen a rabszolga osztály álláspontját, ez nem ok arra, hogy elvessük azt, vagy hogy visszatérjünk Sátán világába. A lojalitásunk arra fog indítani minket, hogy alázatosak legyünk, és megvárjuk, amíg Jehova megadja a magyarázatot.
Az Istentől kapott megbízatások végzése közben
16. Milyen megbízatást kapott egy júdai próféta?
16 Jehova elítélte Jeroboámot a hitehagyásáért. Megbízott egy júdai prófétát, hogy menjen fel északra, Bételbe, és álljon Jeroboám elé, amikor az áldozatot ajánl fel az oltárán. A prófétának egy lesújtó ítéletüzenetet kellett közölnie Jeroboámmal. Ez biztosan nem volt könnyű megbízatás (1Kir 13:1–3).
17. Hogyan védte meg Jehova a hírvivőjét?
17 Amikor Jeroboám meghallotta Jehova ítéletét, éktelen haragra gerjedt. Kinyújtotta a kezét Isten képviselője ellen, és ezt kiabálta a közelben álló férfiaknak: „Fogjátok meg!” De még mielőtt bárki bármit tehetett volna, „elszáradt a keze, amelyet kinyújtott ellene, és nem tudta visszahúzni. Az oltár szétrepedt, így a zsíros hamu kiomlott az oltárról”. Jeroboám kénytelen volt könyörögni a prófétának, hogy enyhítse meg Jehova arcát, és imádkozzon érte, hogy újra ép legyen az elszáradt keze. A próféta ezt megtette, és Jeroboám keze meggyógyult. Jehova ezzel megvédte a hírvivőjét, és így nem esett bántódása (1Kir 13:4–6).
18. Hogyan őriz meg minket Jehova, miközben félelem nélkül szent szolgálatot végzünk neki?
18 Miközben lojálisan végezzük a Királyság-prédikáló és tanítványképző munkát, időnként barátságtalan vagy egyenesen durva fogadtatásban van részünk (Máté 24:14; 28:19, 20). De soha nem szabad engednünk, hogy az elutasítástól való félelem miatt kihűljön a szolgálat iránti buzgalmunk. Mint a Jeroboám idejében élt névtelen prófétának, nekünk is ’az a kiváltságunk, hogy félelem nélkül szent szolgálatot végezhetünk Jehovának lojalitással’ (Luk 1:74, 75).a Bár ma nem számíthatunk arra, hogy Jehova csoda útján beleavatkozik az eseményekbe, de mint Tanúit, megőriz és támogat minket a szent szelleme és az angyalok által. (Olvassátok fel: János 14:15–17; Jelenések 14:6.) Isten soha nem fogja magukra hagyni azokat, akik továbbra is félelem nélkül szólják a szavát (Fil 1:14, 28).
Jehova megőrzi lojálisait
19–20. a) Miért lehetünk biztosak benne, hogy Jehova soha nem fog elhagyni minket? b) Milyen kérdésekről fogunk beszélni a következő cikkben?
19 Jehova a mi lojális Istenünk (Jel 15:4; 16:5). Ő „lojális minden tettében” (Zsolt 145:17). A Biblia semmi kétséget nem hagy afelől, hogy Jehova „védelmezi lojálisainak útját” (Péld 2:8). Isten lojálisai biztosak lehetnek benne, hogy Jehova vezetni és támogatni fogja őket, amikor próbákat élnek át, hitehagyott elgondolásokkal kerülnek szembe, vagy nem könnyű megbízatásoknak tesznek eleget.
20 Most pedig ezen kell mindnyájunknak elgondolkoznunk: „Mi fog segíteni abban, hogy meg tudjam őrizni a Jehova iránti lojalitásomat, jöjjön bármilyen nehézség vagy kísértés?” Más szavakkal: „Hogyan tehetem megingathatatlanná az Isten iránti lojalitásomat?”
[Lábjegyzet]
a Hogy a próféta engedelmes marad-e Jehovához, vagy sem, és hogy mi történik vele, arról a következő cikkben fogunk beszélni.
Hogyan válaszolnál?
• Hogyan bizonyította be Jehova, hogy nem hagyja el a lojálisait elnyomás alatt?
• Mit kell tennünk, ha hitehagyott elgondolásokkal találjuk szembe magunkat?
• Hogyan őrzi meg Jehova a lojálisait a keresztény szolgálatban?
[Térkép/kép az 5. oldalon]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
ÉSZAKI KIRÁLYSÁG (Jeroboám)
Dán
SIKEM
Bétel
DÉLI KIRÁLYSÁG (Roboám)
JERUZSÁLEM
[Kép]
Jehova nem hagyta el lojálisait, amikor Jeroboám bevezette a borjúimádatot
[Kép a 3. oldalon]
Az áldások, melyekben Salamon és az alattvalói részesültek, feltételekhez voltak kötve