Bővelkedjetek az egymás iránti szeretetben!
1 A szeretet olyan tulajdonság, amelyet minden kereszténynek fel kell mutatnia (1Ján 4:11). A keresztény gyülekezetben meg is nyilvánul a testvéri szeretet. De vajon nem tudnánk ezt a „továbbiakban még teljesebb mértékben” kimutatni? (1Thess 4:9, 10).
HOGYAN NYILVÁNÍTSUK KI A SZERETET?
2 Mindenki nagyra értékeli a törődést és a figyelmességet, amikor a saját személye iránt nyilvánul meg. De amikor az idősebbek és a beteg testvéreink iránt mutatunk érdeklődést és törődünk velük, Jehova Istenünket utánozzuk, aki nagy tiszteletben tartja a „fehér hajkoronát . . . amikor az az igazságosság útján található” (Péld 16:31). De vajon hogyan tanúsíthatunk szeretetet az ilyen idősebbek iránt? Ha elmegyünk értük és elvisszük őket az összejövetelekre, meglátogatjuk őket az otthonukban, bevásárolunk számukra, elintézzük apró ügyes-bajos dolgaikat, meghívjuk őket otthonunkba egy étkezésre stb. (Gal 6:10). És az apátlan árvákkal mi a helyzet? Vajon törődtünk-e velük a közelmúltban?
3 Isten módszerei mindig az igaz keresztények javát szolgálják. Mily felüdítő volt A mi Királyság-szolgálatunk 1982. novemberi számában közölt emlékeztető, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire szükséges mindig jó modort tanúsítani. Ha időről időre újra elolvassuk ezt az információt, az mélyen az elménkbe fog vésődni. Miért ne beszélnénk meg családon belül is?
4 „Íme, a fiak örökség Jehovától!” — mondja a zsoltáros (Zsolt 127:3). Súlyos felelősség nyugszik ezért a szülőkön Jehova előtt: Jehova fegyelmezése és szellemi szabályozása szerint kell nevelniük gyermekeiket (Ef 6:4). A fiataloknak meg kell tanulniuk, hogyan tudnának egymás iránt is szeretetet tanúsítani. A szülőknek arra kell emlékeztetni a gyermekeiket, hogy legyenek mindig tisztelettudók, ne futkossanak a Királyság-teremben, ne szórják el a rágógumit vagy a cukorkát a székeken vagy a padlón.
5 Mivel mindannyiunk életében oly fontos szerepe van a szeretetnek, ki kell mutatnunk az újak iránt is, akik Jehova szervezetéhez jönnek. Az csak természetes, hogy meleg szeretettel fogadjuk és üdvözöljük őket, amikor eljönnek a Királyság-terembe. Ha őszintén érdeklődünk irántuk, azt látják, hogy követjük azt a tanácsot, mely szerint szívből szeretnünk kell egymást. Sokszor kapunk leveleket, amelyekben egyének nagyrabecsülésüket fejezik ki a Társulat felé az irántuk tanúsított szeretetért. Nem tárhatnánk-e „még szélesebbre” a szívünket, hogy az újak is elférjenek benne? (2Kor 6:13).
6 Amikor testvérek vagy testvérnők súlyosan megbetegszenek, vagy családtagjaik kórházban vannak, vajon hogyan reagálunk? A testvéri szeretet nyilván arra indít minket, hogy igyekezzünk segíteni nekik a szükség idején.
7 Péter apostol ezt írta: „Mindenekfölött legyen bennetek bensőséges szeretet egymás iránt, mert a szeretet sok vétket elfedez” (1Péter 4:8–10). A „bensőséges” szóval fordított görög kifejezés azt jelenti: ’kiterjedt’, ’messzire nyúló’. A keresztény testvéreink iránt tanúsítandó szeretet nem lehet félszívű, csupán arra korlátozott, amit kötelezőnek érzünk, vagy amiről azt tartjuk, hogy nem kellemetlen számunkra. És ezt a szeretetet nem korlátozhatjuk a gyülekezet néhány tagjára csupán. Azonkívül szeretetünket keresztényi tettekkel kell alátámasztanunk, amelyek tartós áldásokat jelentenek a testvéreinknek.
8 Ha így reagálunk a szeretetre, sok mondanivalónk lesz arról az Istenről, akit imádunk. Mint szervezet, jól végezzük ezt a feladatunkat. De vajon egyénileg is eleget teszünk ennek? Ha javítani kell valamiben, miért ne tennénk meg most, azonnal? Akkor valóban szerető Istenünket követjük, aki a legnagyobb szeretettel van irántunk (Ján 3:16).