Fiatalok kérdezik:

Hogyan lehet bátorságom ahhoz, hogy más legyek?

„Az egykorúaktól jövő nyomás néha olyan dolog megtevésére késztet, amiről érzem, hogy helytelen, de mivel szinte elképzelhetetlen, hogy ne tegyem meg, így hát igent mondok” (John).

„AZ EGYKORÚAK részéről jövő nyomás életünk minden megnyilvánulásánál jelen van” — nyilatkozik Lesley Jane Nonkin írónő. A veled egykorúak akarják megszabni, hogyan öltözködj. Szabályokat állítanak fel arra, hogyan járj, beszélj és hogyan fésüld a hajad. Nem tűrik az egyéniséget. Vagy alkalmazkodsz — vagy elutasítanak!

A keresztény fiatalok azonban nem a komformizmus rabszolgái. Jézusnak a János 15:19-ben lefektetett szabályát követve, „nem része” az istentelen emberek ’világának’.a A világban lenni, de annak nem részévé válni, kihívást jelent. Olyan az, mint egy csónakban evezni a féktelen tengeren. Vízben vagy és víz vesz körül, de hogy életben maradj, megpróbálsz annyi vizet kimerni a csónakodból, amennyit csak lehetséges! A Jehova Tanúi között levő fiatalok is ugyanígy igyekeznek tartózkodni attól, hogy a világ istentelensége beszivárogjon életükbe.

Ez azonban nem mindig könnyű. Figyeljünk meg egy fiatal japán Tanút, akit Eiichirónak neveznek. A komformizmusra való törekvés nyomása nagyon erőteljes abban az országban, a fiatalok között épp annyira, mint a felnőttek között. Eiichiro így emlékszik vissza: „Az iskolában a lelkiismeretem nem engedte meg, hogy részt vegyek az olyan ünnepeken, amelyekben nemzeti jelképek szerepelnek és nemzeti énekek hangzanak el. Továbbá nem tanulhattam meg a harcművészeteket, mivel azok ellentétben voltak a Biblia alapelveivel.” (Lásd 2Mózes 20:4, 5 és Lukács 4:8; Ésaiás 2:4 és Lukács 10:27.) Ez feltűnővé tette Eiichirót — talán zavarbaejtően — a vele egykorúak között.

A fiatal Tanú világszerte hasonló helyzetekkel néznek szembe. „Az ünnepek a legnehezebbek — mondja egy keresztény fiatal. — Minden srác azt kérdezi: ’Miért nem ünnepelsz?’ ” Egy tizenéves lány számára a legnagyobb kérdés az, hogy „randevúzhat-e?” Egy másik keresztény fiatal mégis az összejárásra vonatkozó nyomás miatt panaszkodik. Ezt mondja: „Az emberek mindig azt kérdezik: ’Nem mész a partira?’ ” Más fiatal Tanúkat azért gúnyoltak ki, mert nem voltak hajlandók lógni az iskolából, vagy csalni a vizsgákon. Könnyen látható tehát, hogy másnak lenni nagy bátorságot igényel, és nem minden fiatal érzi úgy, hogy rendelkezik ekkora bátorsággal.

Az egyik fiatal ezt írta: „Két életet élek — egyet az iskolában és egyet otthon. Az iskolában a világi srácok körül csellengek. De ezek a srácok mindig káromkodnak, valahányszor csak kinyitják a szájukat, és én is olyanná válok, mint ők. Mit kellene tennem?” A válasz világos: Vedd a bátorságot, hogy más legyél! De hogyan?

Az igazi bátorság forrása

A bátorság veszélynek, félelemnek vagy nehézségnek ellenálló elmebeli vagy erkölcsi erő. Bár nem mindenki rendelkezik vele, mégis megszerezhető. „Isten nem a gyávaság szellemét adta nekünk — magyarázza Pál apostol —, hanem az erő, a szeretet és a józan gondolkodás szellemét” (2Timótheus 1:7). Igen, Isten meg tudja adni neked a szükséges erőt, hogy ellenállj a veled egykorúak nyomásának (Filippi 4:13).

De hogyan szerezheted meg ezt az erőt? Az egyik mód egyszerűen az, hogy kéred azt. „Kérjetek és megkapjátok” — ígérte Jézus a János 16:24-ben. Különösen akkor kell, hogy ima jöjjön ajkaidra, amikor a megalkuvás kísértésével nézel szembe. „Jehovához imádkozom, hogy elmém és szívem feletti uralomra tegyek szert” — mondja egy keresztény fiatal lány.

Bátor fiatalok a korai időkben

A bátorság kifejlesztésének egy másik módja az, ha olyan bibliai beszámolókat olvasol és elmélkedsz felettük, melyek Isten bátor szolgáiról szólnak. Például félsz másokkal tudatni, hogy te Jehova Tanúja vagy? Akkor tanulmányozd át a 2Királyok 5:1–5-ben található beszámolót. Ez egy elrabolt izraelita kislányról szól, aki bátran kinyilvánította hitét mások előtt. Egy másik izgalmas beszámoló a Cselekedetek 4:20-ban van feljegyezve. Ott az apostolok bátran megmondták az üldözőiknek: „Mi azonban nem tehetjük meg, hogy ne beszéljünk azokról a dolgokról, amelyeket láttunk és hallottunk.” E beszámolóknak a tanulmányozása talán téged is arra késztet, hogy ugyanezt a bátorságot mutasd ki a beszédben.

Egy másik izgalmas történet Dánielről és három tizenéves társáról: Sidrákról, Misákról és Abednegóról szól. Ezek a fiatalok azon számos előkelő zsidó fiatal közé tartoztak, akiket foglyul ejtettek és Babilonba vittek. Babilon királya elhatározta, hogy e fiatalokat felelősségteljes pozíciókra képezi ki a kormányzatában. Hogy jobban be tudjanak illeszkedni a babiloni életmódba, megfosztotta őket zsidó nevüktől és megtanította nekik a babiloniak nyelvét és szokásait. Foglyulejtőik megpróbálták rábírni őket, hogy mondjanak le a zsidó étkezési szokásokról is azáltal, hogy ’a király finom eledeléből’ ehettek (Dániel 1:7, 8).

A babiloniak szemében az ilyen ételek ínyenc finomságok voltak. Az istenfélő zsidók számára vallási szempontból visszataszító volt a babiloni étel. A legtöbb foglyul ejtett fiatal nyilvánvalóan mégis engedett a kísértésnek — kivéve Dánielt és társait. Képzeld el azt a nyomást, ami a velük egykorú zsidó társaik részéről érhette őket! Hogyan reagáltak ezek a fiatalok az ilyen nyomásokra? Olvasd el magad ezt a hiterősítő beszámolót a Dániel 1. fejezetében. Talán segít neked is, hogy bátor légy és visszautasítsd, ha valaki valaha is tiltott drogokat vagy alkoholt ajánlana fel neked!

„Légy bátor”

Nem elég csupán olvasni a bátorságról. Ahhoz, hogy olyan bátorságot fejlessz ki magadban, ami segít majd ellenállni a veled egykorúak részéről jövő nyomásnak, naponta követned kell Pál apostol tanácsát, amit a korinthusi gyülekezet férfi és nő tagjainak adott: „Álljatok szilárdan a hitben; legyetek bátrak és legyetek erősek” (1Korinthus 16:13, The Jerusalem Bible)

Amikor például a szüleid és a keresztény gyülekezet tagjai nem látnak, változtatsz az öltözékeden vagy a hajviseleteden, hogy megfelelj a világi fiataloknak? Vagy megalkuvás nélkül ragaszkodsz a keresztény irányadó mértékekhez? „Nem voltam hajlandó követni minden divatot, ami megjelenik” — mondja egy bátor keresztény lány.

Egy másik kérdés: Elég bátor vagy-e ahhoz, hogy tudasd osztálytársaiddal, hogy Jehova Tanúja vagy? Ha az iskola, ahova jársz, lehetővé teszi, magaddal viszed-e a Bibliádat és néhány bibliai irodalmat? Ha az evolúcióval, a hazafias ünnepekkel vagy a vérátömlesztéssel kapcsolatos kérdések vetődnek fel az osztályban, ’készen vagy-e arra, hogy megvédelmezd a benned levő reménység okát mindenki előtt’? (1Péter 3:15). Vagy idegesen csendben ülsz a padodban? Jézus Krisztus azt mondta: ’Aki szégyell engem és szavaimat, én is szégyelni fogom őt’ (Márk 8:38).

Egy bátor keresztény távolról sem szégyenkezve büszke a Bibliára alapozott hitére! (Vö. Zsidók 3:6.) A korábban idézett japán fiatal, Eiichiro, megtanulta ezt. Gyakran megkérdezték tőle, miért nem vesz részt a hazafias ünnepeken vagy a harcművészetekben. Veszített azzal, hogy másként viselkedett? „Nem. Mindezt kihívásnak fogtam fel — mondja. Tudjátok, fel kellett készülnöm a válaszokra, hogy meg tudjam indokolni a tetteimet, és bíznom kellett Jehova segítségében. Így a hátrány végsősoron a javamra vált.”

Tanuld meg azt is, hogy érthetően beszélj, amikor kísértéssel nézel szembe. A Példabeszédek 1:10–15. verse ezt mondja: „Fiam, ha bűnösök próbálnak elcsábítani, ne engedj nekik. Ha azt mondják: „Gyere velünk . . . fiam, ne menj velük az úton. Tartóztasd meg lábadat az ő útjuktól.” Ez természetesen nem jelenti szükségszerűen azt, hogy prédikációt tarts nekik. Sharon Scott tanácsadó a How to Say No and Keep Your Friends című könyvében megjegyzi, hogy néha talán csak egyszerűen ott akarod hagyni őket és el akarod hárítani a meghívást — vagy csupán visszautasítani azt. De néha talán nincs más választásod, mint az, hogy érthetően beszélsz és a többiek tudtára adod, miért nem csatlakozhatsz hozzájuk. Scott tanácsadó azt ajánlja, hogy légy határozott: „Próbálj nem passzívnak mutatkozni . . . Nézz az illető szemébe . . . Beszélj határozott és kiegyensúlyozott hangon.”

Még így is előfordulhat, hogy bosszantanak vagy kigúnyolnak álláspontodért. Sokan azonban irigykedve csodálnak majd téged. Mike, egy másik tizenéves ezt mondja: „Sok srác tudja, hogy Tanú vagyok és tisztelnek engem. Ha valami rossz dolgot akarnak megbeszélni, azt mondják: ’Mike, mi most megbeszélünk valamit, ha el akarsz menni, menj.’ ” Nem minden fiatal fog téged így tisztelni. Istennek azonban minden bizonnyal tetszeni fog eljárásmódod (1Péter 4:3–6). Az egyik keresztény fiatal ezt mondja: „Ne aggódj amiatt, amit más srácok gondolnak rólad!” Isten véleménye az, ami számít. Ő pedig megáld téged, ha van bátorságod másnak lenni.

[Lábjegyzet]

[Kép a 16. oldalon]

Amikor alkalmak adódnak arra, hogy kifejtsd a hitedet, érthetően beszélsz?