Fiatalok kérdezik:

Valóban káromra lehet a zene?

TOM egy átlagos 14 éves ifjú — kiváló tanuló volt, aki szeretett a szomszédai kedvében járni. De miután vásárolt egy drága sztereó készüléket, elkezdett heavy-metal zenét hallgatni.

Tom gyakorlatilag remeteéletet élt a szobájában. Így emlékszik vissza az édesapja: „Azt mondtam neki: ’Nem maradhatsz mindig a szobádban, és nem hallgathatod állandóan a sztereó magnódat.’ ” De Tom továbbra is azt hallgatta. Aztán egy téli napon megkéselte az édesanyját, aki meghalt, ő pedig öngyilkosságot követett el. „Mondják meg a szülőknek, hogy figyeljenek oda, milyen zenét hallgatnak a gyermekeik” — figyelmeztet Tom meggyötört édesapja. A gyilkosság napja előtt Tom állandóan egy dalt ismételgetett, amely ’a vérről szólt, és arról, hogy öld meg az anyád’.

Kirívó eset? Minden bizonnyal. És bár kétségtelenül más tényezők is közrejátszottak ennél a tragédiánál, nyilvánvaló bizonyítékát adja egy dolognak, amit sok fiatal hajlamos lekicsinyelni: A zene befolyásolhat téged! Talán nem vagy heavy-metal rajongó, s valószínűleg nem is vagy erőszakos dühöngő. A zene mégis hatással lehet rád olyan módon, amit észre sem veszel.

A zene ereje

A zenének ereje van. Valóban, az emberi érzelmek széles skáláján tud játszani a szomorúságtól és a szánalomtól kezdve a szeretetig és az örömig. A zene pillanatnyilag megnyugtathat egyvalakit, másvalakit pedig haragra ingerelhet. Odaadásra ösztönözhet és hanyatlást idézhet elő. Nem csoda hát, hogy az ókori időkben a zene hatásos eszköze volt ’e világ istenének’, Ördögnek, a Sátánnak (2Korinthus 4:4).

Szemléltetésül: Nem sokkal azután, hogy az izraeliták megszabadultak az egyiptomi fogságból, felhagytak Jehova imádatával egy aranyborjú kedvéért. Mi kísérte gyalázatos viselkedésüket? Vad, elfajult zene! (2Mózes 32:1–6, 17, 18). És amikor az egoista Nebukadnezár király megparancsolta alattvalóinak, hogy egy pogány állóképet imádjanak, hogyan kísérelte meg felébreszteni népe hazafias és vallási buzgalmát? Lelkesítő zenével! (Dániel 3:1–7).

Következtetésképpen számítanunk kell arra, hogy Sátán napjainkban is felhasználja a zenét az emberek félrevezetésére. Ő ’a levegőbeli hatalmasság fejedelme, ama lélek, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik’ (Efézus 2:2). A legtöbb mai zene a lázadás sátáni szellemét tükrözi vissza. És nem csoda, hiszen a legtöbbet olyanok írták, akik ’az ő elméjöknek hiábavalóságában járnak, kik értelmökben meghomályosodtak, elidegenültek az isteni élettől’. Valóban, ha megítéljük az életstílusukat, nagyon sok énekes, zenész és zeneszerző minősül ’erkölcsi érzés nélkül valónak’ (Efézus 4:17–19).

Zenéjük hallgatása néhány igazi veszélyt rejthet magában a keresztény fiatalok számára. Ez nem azt jelenti, hogy minden népszerű zene rossz, vagy hogy csupán a rockzene az, aminél óvatosnak kell lenned.a A klasszikus zeneművek és az operák között ugyanúgy találhatunk ártalmas zenét. Jóllehet a régebbi időkben néhány zene csak célzásokat tett vagy javasolta az erkölcstelenséget, addig a mai zenék legtöbbje példátlan arcátlansággal támogatja a romlottságot.

A fül és a szem számára alkalmatlan

Vegyük pédául a heavy-metal zenét — a kemény rock különösen veszedelmes formáját, amelyet általában fülsiketítő hangerővel játszanak. A heavy-metal együttesek tipikusan hivalkodó nevet használnak, például Poison, Skid Row, Guns N’ Roses és Slayer. A Time folyóirat ezt mondta: „Az együttesek neve már önmagában is a súlyos testi sértés, a kínzás és a halál képét idézi fel.” Ugyanez mondható el azokról a borzasztó illusztrációkról, amelyek az albumok borítóján láthatók, és amelyek gyakran ábrázolnak sátáni szimbólumokat.

De mi a helyzet magával a zenével? Ilyen címek jellemzik, mint például „Hús és vér”, „Étvágy a pusztításra”, és a dalszöveg dicsőíti a szadomazochizmust, a nemi erőszakot és a gyilkosságot. Így nem meglepő, hogy a Stairway to Hell című heavy-metal kézikönyv „a közönségesség, a sebesség, a szókimondás és az erőszakos érzéketlenség diadalának” nevezi a heavy-metalt. A heavy-metal zenéhez minduntalan a kábítószerélvezet, a sátánizmus és a hallgatói által elkövetett öngyilkosság kapcsolódik. Ugyanakkor a sajtó jelentése szerint a heavy-metal egyre nagyobb teret hódít a hallgatóság körében.

A legtöbb rapzene (vagy hip-hop) ugyancsak vad szélsőségekbe hajlik.b A Time folyóirat ezt mondja: „A rapköltők . . . követelik a rendőrség elleni harcot, vagy a szókimondás kénköves áradatát . . . a szexről.” Őszintén megvallva sok népszerű rapzene dalszövege túlságosan szeméremsértő ahhoz, hogy itt idézzük. Az egyik ilyen zenére vonatkozóan az egyik tizenéves lány ezt mondta: „Meghallottam az első szót — és teljesen ledöbbentett!”

Sok rockzene, sőt a zöme alkalmatlan egy keresztény fül számára. A toplistán lévő 40 sláger közül kevés olyan arcátlan, mint a rap, vagy a heavy-metal, mégis sok burkoltan — vagy nyíltan — támogatja a szexuális erkölcstelenséget és más nem keresztény viselkedést. A videoklippek, melyek rendkívűl népszerűek a fiatalok körében, erőteljes vizuális képekkel fokozzák a zene hatását. Az egyik videoklipekről szóló tanulmányban megállapították, hogy 57 százalékuk tartalmaz erőszakot, 75 százalékukban pedig a nemi közösülés intimebb jelenetei láthatók. A kihívó öltözék és az érzéki tánc szintén gyakori a videoklippekben.

Vajon a károdra lehet?

Ahelyett, hogy felemelő és építő lenne, a legtöbb mai előtérbe helyezett zene nyilvánvalóan „földi, testi és ördögi” (Jakab 3:15). Különös módon mégsem mindegyik fiatal fedezi fel az ilyen zenék hallgatásában, vagy az ilyen klipek nézésében rejlő bajt. „Ne aggódj a rapzene szövege miatt! — érvel egy fiatal lány. — Különben sem érted.” Bárki, aki megpróbált már megfejteni rapszövegeket, talán egyetért azzal, hogy ebben van valami igazság.

A fiatalok nem mindig fogják fel a népszerű dalok rejtett értelmét. Az egyik tanulmányban tizenéveseket kértek meg arra, hogy írják le néhány népszerű számnak a tartalmát. A legtöbb fiatal egyszerűen nem veszi észre a szex, az erőszak, a kábítószer és a sátánizmus körmönfont témáját, amely átitatja az általuk kedvelt zenét. A The American Medical Association így következtet: „Nem egyértelmű, hogy ez a zene bármilyen formában [ártalmas] hatással lenne a kamaszok viselkedésére.”

A Biblia azonban mást sejtet. Az egyik dolog, amit elmond nekünk az, hogy „jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok” (1Korinthus 15:33). Ezek után vajon szeretnél órákat olyan valaki társaságában tölteni, vagy olyan valakire figyelni, aki arra biztat, hogy használj kábítószereket, aki Sátán imádatára ösztönöz, vagy aki részletesen ecseteli a perverz szexet? Biztos, hogy nem! Akkor miért lenne az ehhez hasonló beszéd kevésbé ártalmas, csupán azért, mert meg van zenésítve, vagy mert dobszólam kíséretében mondják? Ha ilyen lealacsonyító témák kerülnek felszínre újra és újra, akkor azok nem hogy segíteni nem tudnak, de biztosan a károdra lesznek! „Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?” — kérdezi a Pédabeszédek 6:27.

A Biblia ezért is int bennünket, nemcsak azzal, hogy megemlíti az erkölcstelen dolgokat, hanem azzal, hogy újra és újra megismétli azokat (Efézus 5:3–5; Filippi 4:8). Ha valaki semmibe veszi ezeket az alapelveket, az biztos, hogy ’veszedelmet arat (Galátzia 6:8). „A dalok kihatnak a gondolataidra — vallja be egy fiatal, név szerint Jodie. — Amikor helytelen vágyak törnek elő, az elmédben olajat öntenek a tűzre.” Az egyik fiatal, miután egy olyan rapszámot hallgatott, amelyik részletesen leírja a perverz szexet, bevallotta: „Egyszerűen nem tudtam kiverni a fejemből.”

És mi a helyzet akkor, ha olyan heavy-metal számokat hallgatsz, amelyik a halálról, a kábítószerről és a sátánizmusról prédikál? Az egyik keresztény fiatal heavy-metal zenét kezdett el hallgatni, és hamarosan halálfélelem lett úrrá rajta. Csak a szülei és érett keresztény barátai elszánt erőfeszítésével volt képes megmenekülni a szellemi és fizikai összeomlástól.

Időnként tettek követik a gondolatokat (Jakab 1:14, 15). És a legtöbb mai zene óvatosan, fortélyos módon megtölti az elménket gonosz gondolatokkal. Igaz, ha a Biblia alapelvei szerint nevelkedtél fel, nem valószínű, hogy gyilkosságot, vagy szexuális erkölcstelenséget fogsz elkövetni csupán azért, mert egy slágerben erről hallottál. De más módon is lehet rád rossz hatással. Néhány fiatal keresztény elkezdett különös öltözetet és frizurát hordani, amellyel a rock- és a rapművészek büszkélkednek. Az ilyen fiatalok beszéde, gesztikulációi és viselkedése nyilvánvalóan mutatja, hogy befolyásolja őket az, amit hallganak.

„A fiatalok azt mondják, hogy nincs rájuk hatással a zene — mondja egy dél-afrikai fiú. — De ezzel megengedik, hogy Sátán belépjen az életükbe, hogy irányítsa azt.” Személyes tapasztalatból tudja ezt, ahogy magyarázza: „Spiritizmusról, kábítószerről és szexről szólt az a zene, amit hallgattam.” Hogyan szabadult meg a lealjasító zene kártékony befolyásától?

„Minden lemezt és kazettát kidobtam. Drasztitus változást jelentett egy csendes szobában ülni. De ez sokkal jobb emberré tett.” Hasonló lépésekre van szükséged? Nem szükséges minden általad kedvelt zenét kidobni, legalább azoktól a kazettáktól szabadulj meg, ami nyilvánvalóan lealjasító. (Vö. Cselekedetek 19:19.)

Ez nem azt jelenti, hogy tégy fogadalmat a zenehallgatás abbahagyására, inkább azt, hogy légy igényes! Egy elkövetkezendő cikk azt a témát fogja megtárgyalni, hogyan tudod ezt megtenni.

[Lábjegyzet]

[Kép a 26. oldalon]

Ha a halál, a pusztítás és a szexuális lealacsonyítás üzenete fogja megtölteni az elmédet, az segíteni, vagy károsítani fog téged?