Olvasóink írják

Megszűnik a szegénység Nagyon köszönöm az Ébredjetek! 1998. június 8-ai számában megjelent, „Nemsokára megszűnik a szegénység” című cikksorozatot. Ez a sorozat tényleg a kellő megvilágításba helyezte a dolgokat, és ráébresztett arra, hogy panaszkodó vagyok. Munkanélküli vagyok, és csupán kevés megtakarított pénzem van. Azt hittem, szegénységben élek. Aligha ez a helyzet! Ez a cikk rámutat, hogy vannak olyan emberek, akik még nálam is rosszabb helyzetben vannak. Hálásnak kell lennem azokért a dolgokért, amelyekkel rendelkezek: a táplálékért, a ruházatért, a jó egészségért, és a legfontosabbért, hogy ismerem Jehovát. Már nagyon várom a szegénység megszűnését. Elhatározásom, hogy továbbra is Jehova Királyságát keresem, és felhagyok a panaszkodással.

C. W., Új-Zéland

Cölibátus Néhány éve vagyok olvasója az önök folyóiratainak. Tiltakozásomat kell kifejeznem az ellen az elfogult állításuk ellen, amelyet „A Biblia nézőpontja: Követelmény a keresztény lelkészeknek a cölibátus?” (1998. június 8.) című cikkben a katolikus egyház tantételeivel kapcsolatban hoztak fel. A katolikus egyházban nincs „kierőszakolt cölibátus”! Csak az önként választott cölibátus létezik, amely nélkülözhetetlen egy bizonyos hivatáshoz. Bárki, aki azt állítja, hogy ráerőszakolták a cölibátust, az hazudik.

R. G., Németország

Úgy véljük, lényeges különbség van a kierőszakolt cölibátus kifejezés és a között az elképzelés között, hogy az emberekre ráerőszakolják a cölibátust. Ha például egy vállalat elkészít egy szabályzatot az öltözködésre vonatkozóan, és csak azokat az embereket alkalmazza, akik beleegyeznek, hogy betartják ezt a szabályzatot, illetve elbocsátja azokat, akik megsértik ezt, akkor azt lehet mondani, hogy a vállalatnak „kierőszakolt” öltözködési szabályzata van. Ehhez hasonlóan helyénvaló azt mondani, hogy a katolikus papság körében „kierőszakolt cölibátus” létezik. Cikkünk azonban főleg arra mutat rá, hogy a Szentírás szerint nincs alapja annak, hogy a keresztény szolgáknak feltétlenül cölibátust kell fogadniuk (1Timótheus 3:2). Ahelyett, hogy a cikk azokat a személyeket kritizálta volna, akik az egyedüllétet életutuknak választották, leírta, hogy ez az állapot „jutalommal járó és szellemi értelemben kielégítő életútnak bizonyul némelyeknek”. (A szerk.)

Választottam két apa közül Isten Szavának igazságát az iskolában az egyik barátomtól ismertem meg 14 éves koromban. Szüleim, különösen az édesapám ellenezte, hogy tanulmányozok. Szerencsére sohasem váltotta valóra azt a fenyegetőzését, hogy elkerget otthonról. Kitartottam, és öt évvel ezelőtt megkeresztelkedtem. A cikkben (1998. június 8.) szereplő testvérhez hasonlóan én is reménykedem, hogy egy nap a szüleim is osztozni fognak abban a reménységemben, hogy Jehova igazságos új világában élhetünk.

W. S. L., Brazília

Könnyes szemmel olvastam a cikket. Apám elszántan ellenezte a hitemet. Bár időnként ésszerű beszélgetéseket tudunk folytatni egymással, valahányszor szóba kerül a Biblia vagy Jehova Tanúi, félek a haragkitöréseitől. Többször is bántalmazott már fizikailag. De a cikk együtt érzően buzdított arra, hogy maradjak szilárd, még ilyen feszült helyzetekben is.

I. H., Németország

Mélyen megérintett a cikk. Mivel vallásilag megosztott családban nőttem fel, meg tudom érteni, milyen érzelmi szenvedésen ment keresztül az a fiatalember, aki ilyen nehéz döntés meghozatalára kényszerült.

A. M., Olaszország

Fibromyalgia Nagyon köszönöm „A fibromyalgia megértése és elviselése” (1998. június 8.) című cikket. Hat éve szenvedek fibromyalgiában. A cikket alaposan és pontosan írtátok meg. A bekeretezett részben említett írásszövegek is nagyon buzdítóak voltak a számomra.

N. M., Egyesült Államok

A cikk jelentős visszhangot keltett. Reméljük, hogy az egyik jövőben megjelenő számunkban még több észrevételt tudunk majd közölni. (A szerk.)