Zivatar — A felhők fenséges színjátéka
Az Ébredjetek! ausztráliai tudósítójától
SOK embert már gyermekkorától fogva elbűvölnek a felhők. Egy 80 éves férfi visszaemlékszik, hogy kisgyermekkorában sokszor a fűben hevert, és nézte, amint a felhők, az ő szavaival élve, „díszmenetben keresztülvonulnak az égen”. Emlékszik, gyakran eltűnődött azon, hogy vajon miből lehetnek a felhők. Vattából? Miért nézett ki mindegyik oly másképp? Az egyik úgy nézett ki, mint egy vitorlás hajó, a másik meg mint egy ágaskodó ló. Majd jött egy puffadó kastély. Ezek a felhők mindig gyönyörűséggel töltötték el gyermeki képzeletét, amint azok állandóan változó alakban és méretben átúsztak az égen. Azt mondja, hogy mind a mai napig élvezettel nézi, amint az égen a felhők mintha azt játszanák, hogy „találós kérdéseket” tesznek fel. Talán te is kiveszed a részed ebből az egyszerű élvezetből.
De valószínűleg azok a legmegkapóbb és leginkább félelmet keltő felhők, amelyek „beszélni” is tudnak. Ezeket cumulonimbusoknak, vagyis zivatarfelhőknek nevezik. Ezek a felhők sötétek és vészjóslók, és 16 vagy még ennél is több kilométeres magasságot érhetnek el az égen — ők hozzák a zivatarokat. A viharfelhők villámokat szórhatnak, és figyelmeztető mennydörgéseket hallathatnak, amint feltornyosulnak az égen. Éjjel káprázatos hang- és fénybemutatót vihetnek színre, mely minden emberi tűzijátékot felülmúl. Széltől kísérve esőt és jégesőt hullajtanak a gyakran már napperzselte földre, majd tovább vonulnak friss, tiszta esőillatot hagyva maguk mögött.
Így alakulnak ki a zivatarok
Az utóbbi időben az ember képes az űrből megnézni a Földet. Azt láthatja, hogy egy felhőszőnyeg lebeg felszínének nagy része felett. Fred Hapgood író arról tájékoztat bennünket, hogy „minden pillanatban a földgolyó felszínének a felét, 250 millió négyzetkilométernyi területet, [felhők] borítanak be — ezek a felhők olyan alakúak lehetnek, mint egy lepedő, lehetnek kerek formájúak, úgy nézhetnek ki, mintha steppelve volnának, de lehetnek rostos kinézetűek, csipkeszerűek és puffosak is; különböző mértékben foszforeszkálhatnak és átlátszhatnak; gomolyognak, elterülnek, vitorláznak és feloszlanak mindenhol a világon”. A zivatar ehhez a felhőtömeghez tartozó jelenség — a földön valójában 15 000 000 zivatar alakul ki évente, és úgy 2000 zivatar állandóan folyamatban van.
Akkor alakul ki zivatar, amikor sűrű, hideg levegő áramlik a kevésbé sűrű, nedves levegőre. Egy „kioldószerkezet”, például a nap melege, egy időjárási front vagy az emelkedő földfelszín, azt okozza, hogy a meleg, nedves levegő kezd a hideg levegőn át felemelkedni. Légáramlatok alakulnak ki, valamint a levegőben és a vízgőzben tárolódó hőenergia ezután széllé és elektromos energiává alakul.
A zivatarok képződéséhez szükséges légköri állapotok leggyakrabban az alacsonyabb földrajzi szélességi fokokon alakulnak ki. Ez a magyarázata annak, hogy miért éppen a dél-amerikai és az afrikai kontinensen alakulnak ki leginkább zivatarok, és ez magyarázza azt is, hogy miért Közép-Afrikát és Indonéziát tekintik már régóta annak a területnek, ahol a világon a leggyakoribbak a zivatartevékenységek. Az elfogadottnak tekintett zivatarrekordot Kampalában (Uganda) jegyezték fel, ahol évente 242 napon alakul ki zivatar. Zivatarok azonban a föld sok más részén is kialakulnak.
Tűzijáték az égen
A zivatar két jellegzetessége, amely mindenki számára teljesen nyilvánvaló, a mennydörgés és a villámlás. De mi okozza ezeket a látványos, gyakran félelmetes jelenségeket? A villámlás egyszerűen az a kisülés, amely akkor keletkezik, amikor két helyen az elektromos töltésben elég nagy a különbség ahhoz, hogy legyőzze a levegő szigetelőképességét. Ez a felhő belsejében, felhők között, vagy a felhők és a talaj között alakulhat ki. A villámlás egy pillanatra hihetetlenül magas hőfokra hevíti a levegőt — még a 30 000 °C-ot is elérheti abban a pillanatban, amikor a csapás kisüti az elektromos töltését.
A villámokat a következőképpen lehet osztályozni: vonalas villám, többszörös villám és felületi villám. Ha a kisülés egy jól kivehető csatornának látszik, akkor vonalas villámról beszélünk. Ha a csatorna láthatóan megosztott vagy elágazó, akkor azt többszörös villámnak nevezzük. Ha a villanás felhőn belül történik, akkor ez felületi villámként ismeretes. A szakértők azt mondják, hogy a legtöbb villámlás, amit látunk, a felhő és a földfelszín között történik.
A villámlás kárt okoz az élőlényekben, sőt az embereknél és állatoknál még halált és sérülést is előidézhet. Az emberek számára a tengerpartokon, golfpályákon és vidéki területeken a szabadban a legnagyobb a kockázat, mivel akik ilyen helyeken tartózkodnak, védtelenek az elektromos töltéssel szemben. (Lásd a 15. oldalon található bekeretezett részt.)
Azoknak az embereknek, akiket villám sújtott, valójában csak mintegy 30 százaléka hal meg, és a hosszan gyógyuló sérülés gyakorisága kicsi, ha azonnal elsősegélyben részesül az illető. De az általánosan elterjedt hiedelemmel ellentétben, a villám képes arra, és gyakran meg is történik, hogy nem csak egyszer csap ugyanoda!
A villámcsapások sok tüzet okoznak. Ezek nagy földterületeket pusztíthatnak el. Az Egyesült Államokban keletkezett erdőtüzeknek úgy 10 százalékát villámlás okozza. Emiatt az abban az országban található összes erdős és bokros területnek több mint 35 százalékát tűz emésztette meg.
De a villámcsapásoknak hasznuk is van. Például az erdők többféleképpen is a hasznukat látják. A villámlás keltette tüzek alacsony hőmérsékleten felemésztik az aljnövényzetet. Ez csökkentheti annak kockázatát, hogy a nagyobb kárt okozó, heves tüzek elérjék a fák koronáit. A villámlás hasznos változást hoz a gáz-halmazállapotú nitrogénben is, melyet a növények ilyen állapotban nem tudnak hasznosítani. Ezt a gázt a villámlás átalakítja nitrogénvegyületekké, melyek létfontosságúak a növényi szövetek képződéséhez és azoknak a magoknak a fejlődéséhez, amelyek a létfontosságú fehérjékkel látják el az állatokat. Becslések szerint az esőben jelen lévő nitrogén-oxidoknak a 30—50 százalékát villámlás hozza létre, s ily módon keletkezik világszerte évi 30 millió tonna kötött nitrogén.
A vihar legnagyobb haszna
Zivatarok alkalmával roppant nagy mennyiségű víz zúdul le. Hogy rövid időn belül miért esik oly sok eső, annak az a fő oka, hogy a vad vihar erőteljes feláramlása hatalmas víztömeget tart a magasban, majd hirtelen lezúdítja. Ilyen esőzéskor a mérések szerint átlagosan 20 centiméternyi víz esik le egy óra alatt. Persze a heves esőzésnek van rossz oldala is.
Ha a vihar lassan mozog, csak egy viszonylag kis földterület kapja meg a legtöbb esőt, és ez hirtelen áradatot okozhat. Ilyen viharkor a felszínen lefolyó eső megduzzasztja a patakokat és a folyókat. A becslések szerint az Egyesült Államokban a zivatarok miatt létrejövő hirtelen áradatok okozzák az összes árvízkárnak úgy az egyharmadát.
A viharral összefüggésben lévő esőzésnek azonban sok előnye van. Nagy mennyiségű vízzel látja el a talajt, a víztározókat és a duzzasztógátakat. A kutatások feltárják, hogy egyes helyeken az összes csapadék 50—70 százaléka a zivatarokból származik, így ezeken a területeken a viharból származó eső létfontosságú.
Mi a helyzet a jégesővel?
A zivatarok egyik igen nagy kárt okozó sajátossága, hogy gyakran heves jégeső kíséri őket. Akkor alakul ki jégeső, ha az esőcseppek megfagynak, majd megnövekszik a méretük, ahogy a fel- és leáramlások miatt keringenek. Van néhány beszámoló a jégszemek hihetetlen nagyságáról és tömegéről. Állítólag Németországban hullott le egy olyan jégszem 1925-ben, amely 26×14×12 centiméteres volt. Tömegét több mint 2 kilogrammra becsülték. Az egyik legnagyobb jégszem, amelyről valaha is feljegyzést készítettek az Egyesült Államokban, 1970-ben hullott Kansas államban. Ennek a jégszemnek a legnagyobb kerülete 44 centiméter volt, és 776 grammot nyomott. Ha a felhők magasságából egy ekkora jégszem lehull, akkor az elég nagy ahhoz, hogy megöljön egy embert.
Szerencsére a jégeső általában sokkal kisebb ennél és valószínűbb, hogy csak kellemetlenséget, semmint halált okoz. Ezenkívül a jégesőt létrehozó zivatarok természetéből eredően a jégeső által megkárosított területek viszonylag kicsik. De a világ mezőgazdasági termésében a jégeső okozta veszteségek becslések szerint több száz millió dollárt tesznek ki évente.
Tornádók és zivatarok
A zivataroknak talán a legveszélyesebb következményük a tornádó. Gyakorlatilag minden tornádó kapcsolatban van a zivatarokkal, de nem minden zivatart kísér tornádó. A kialakult tornádó egy hevesen forgó, keskeny légoszlop, melynek átlagosan több száz méter az átmérője, és a zivatarfelhőtől leér a földig. A legerősebb tornádókban a szél több mint 400 vagy 500 kilométer/órás sebességgel is fújhat. A tornádó közepében az erős forgószelek és a feláramlás együttes tevékenysége épületeket dönthet össze, és olyan romdarabokat dobálhat a levegőbe, amelyek halált okozhatnak. A világon sok országban alakulnak ki tornádók.
A látvány szempontjából kevésbé drámaiak, de éppúgy kárt okozhatnak az erős széllökések, amelyek a lefelé irányuló légáramlásokkal és az erős leáramlásokkal vannak kapcsolatban. A lefelé irányuló légáramlások kárt okozó szeleket hoznak létre a földön vagy annak közelében, és ezek akár még a 150 kilométer/órás sebességet is elérhetik. Az erős leáramlások még intenzívebbek, és a 200 kilométer/órás sebességet is meghaladhatják.
Nyilvánvaló, hogy a zivatarokra tisztelettel kell tekintenünk, és tudatában kell lennünk, milyen veszélyesek lehetnek. A zivatar csupán egy a teremtés sok megnyilvánulása közül, amelyről még van mit tanulnunk.
[Kiemelt rész/kép a 15. oldalon]
A villámcsapással kapcsolatos óvintézkedések
Az Ausztrál Vészhelyzetekkel Foglalkozó Intézet a következő óvintézkedések megtételét javasolja, ha zivatar alakul ki:
Védelem a szabadban
◼ Szilárd tetejű járműben, vagy épületben keress menedéket; kerüld el a kicsi építményeket, a szövetből készült sátrakat és a magányosan álló vagy kis csoportban lévő fákat.
◼ Ha a szabadban vagy, messze a menedékhelytől, guggolj le (úgy, hogy ne legyen melletted más) — lehetőleg egy mélyedésben tedd ezt meg úgy, hogy a lábaid egymás mellett legyenek, és távolítsd el a fejedtől és a testedtől a fémből készült tárgyakat. Ne feküdj le, de kerüld, hogy a környéken te legyél a legkiemelkedőbb pont.
◼ Ha égnek áll a hajad, vagy közeli tárgyak, mint például kövek és kerítések sercegését hallod, azonnal menj máshova.
◼ Ne röptess papírsárkányokat vagy vezetékes távirányítású repülőgépmodelleket.
◼ Ha a szabadban vagy, ne tarts a kezedben hosszú vagy fémből készült tárgyakat, mint például horgászbotot, esernyőt vagy golfütőt.
◼ Ne érj hozzá fémépítményhez, drótkerítéshez vagy fémből készült ruhaszárító kötélhez, és ne is menj hozzájuk közel.
◼ Ne lovagolj, ne kerékpározz, és ne menj nyitott tetejű járművel.
◼ Ha autóval mész, lassíts, vagy parkolj le messze a magas tárgyaktól, mint például fáktól és a távvezetékektől. Maradj szilárd tetejű járművekben és lakókocsikban, de ne nyúlj olyan tárgyakhoz, amelyek fémet is tartalmaznak, és ne is támaszkodj nekik.
◼ Ha úszol vagy szörfözöl, azonnal menj ki a vízből és keress menedéket.
◼ Ha csónakázol, a lehető leghamarabb menj ki a partra. Ha nem biztonságos ezt megtenni, keress védelmet egy magas építmény alatt, például híd vagy móló alatt. Bizonyosodj meg róla, hogy a vitorlás hajó árboca és a tartó drótkötelek kellően le vannak földelve a vízben.
Védelem zárt helyiségben
◼ Maradj távol az ablakoktól, elektromos készülékektől, csövektől és más, fémből készült berendezési tárgyaktól.
◼ Ne használd a telefont. Ha szükséghelyzet miatt kell telefonálni, akkor azt a lehető legrövidebb idő alatt tedd meg.
◼ Még vihar előtt húzd ki a konnektorból a rádiót és a televíziót, illetve húzd ki a külső antennákat is. A számítógép modemjét és más áramforrásokat húzz ki a konnektorból. Ne legyél elektromos készülékek közelében.
[Forrásjelzés]
A tájékoztatást a Severe Storms: Facts, Warnings and Protection című kiadványból vettük.