Lehetséges-e a kibékülés?
„Nem nehéz gondolkodás nélkül válópert indítani, de biztosan sok olyan házasság van, amelyekért alapjában véve megéri fáradozni, és amelyek sikeresek lehetnének, ha a gondokat megoldanák” — jegyzi meg a „Couples in Crisis” című könyv.
EZ A megjegyzés összhangban van Jézus Krisztusnak a válással kapcsolatos, ősrégi tanításával. Bár azt mondta, hogy az ártatlan házastársnak megengedett a válás a házastársi hűtlenség miatt, de nem mondta, hogy ezt kötelező megtenni (Máté 19:3–9). A hűséges házastársnak talán oka van arra, hogy megpróbálja megmenteni a házasságot. A helytelenséget elkövető férj talán még mindig szereti a feleségét.a Törődő férj és odaadó apa lehet, aki lelkiismeretesen gondoskodik családja szükségleteiről. Ha a hűséges házastárs figyelembe veszi a saját és gyermekei szükségleteit, úgy dönthet, hogy kibékül, és nem válik el. Ha ez a helyzet, milyen tényezőket kell átgondolni, és hogyan lehet sikeresen szembenézni a házasság helyreállításával kapcsolatos kihívásokkal?
Először is azt kell mondanunk, hogy se a válás, se a kibékülés nem könnyű feladat. Továbbá, ha egyszerűen megbocsátunk a házasságtörő félnek, nem valószínű, hogy ezzel már meg is oldottuk a házasságban felmerülő, alapvető gondokat. Általában többszöri fájdalmas önvizsgálattal, őszinte kommunikációval és kemény munkával jár a házasság megmentése. A házaspárok gyakran alábecsülik azt az időt és erőfeszítést, amely egy megromlott házasság helyreállításához szükséges. Ennek ellenére sokan állhatatosan kitartottak, melynek tartós házasság lett az eredménye.
Válaszra váró kérdések
Ahhoz, hogy a hűséges fél jól megalapozott döntést tudjon hozni, tisztáznia kell érzéseit, és világosan kell látnia, milyen választási lehetőségei vannak. A következő kérdéseket gondolhatja át: Vissza akar jönni a férjem? Biztos, hogy véget vetett a házasságtörő kapcsolatának, vagy vonakodik azonnal megtenni ezt? Mondta, hogy sajnálja a történteket? Ha igen, valóban bűnbánó, és őszinte lelkiismeret-furdalása van tette miatt? Vagy hajlamos engem okolni helytelen tettéért? Őszintén sajnálja az okozott fájdalmat? Vagy inkább csak fel van dúlva amiatt, hogy kiderült és megszakadt a tiltott kapcsolata?
Mi a helyzet a jövővel? Elkezdte helyreigazítani a gondolkodásmódját és tetteit, amelyek a házasságtöréshez vezettek? Szilárdan eltökélte magában, hogy nem ismétli meg helytelen tettét? Vagy még mindig hajlamos flörtölni, illetve helytelen érzelmi köteléket létesíteni a másik nemhez tartozókkal? (Máté 5:27, 28). Teljesen eltökélte magában, hogy helyreállítja a házasságot? Ha igen, mit tesz ezért? Ha ezekre a kérdésekre kedvező a válasz, akkor talán van alap azt hinni, hogy a házasság helyreállítása lehetséges.
A létfontosságú kommunikáció
Az egyik bibliaíró ezt mondja: „Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács [bizalmas megbeszélés, NW]” (Példabeszédek 15:22). Bizonyára ez arra az esetre is igaz, amikor az ártatlan fél szükségét érzi annak, hogy beszéljen a hűtlenségről a házastársával. Anélkül, hogy szükségtelenül intim részletekbe bocsátkoznának, őszintén és elmélyülten elbeszélgethetnek, hogy így felszínre hozzák az igazságot a történtekről, és tisztázni tudják a félreértéseket. Ez pedig abban segíthet a házaspárnak, hogy ne legyen további széthúzás köztük a félreértések és a hosszan tartó neheztelés miatt. Az biztos, hogy valószínűleg mind a férjnek, mind a feleségnek fájdalmas ezekről beszélgetni. De sokan úgy érzik, hogy ezek a beszélgetések fontos szerepet játszanak a bizalom helyreállításának folyamatában.
Másik lényeges lépés ahhoz, hogy a kibékülés eredményes legyen, ha a felek megpróbálják azonosítani, milyen területeken vannak gondjaik a házasságban — azokat a dolgokat, amelyeken talán mindkét félnek dolgoznia kell. Zelda West-Meads ezt javasolja: „Mikor alaposan megbeszéltétek a fájdalmat okozó eseményt, mikor eldöntöttétek, hogy a viszonynak már minden kétséget kizáróan vége szakadt, és azt, hogy még mindig ebben a házasságban akartok élni, hozzátok helyre, amit elrontottatok, és újítsátok meg a házasságot.”
Talán természetesnek vettétek egymást. Esetleg elhanyagoltátok a szellemi tevékenységeket. Talán nem töltöttetek elegendő időt egymással. Lehet, hogy nem mutattál ki annyi szeretetet, gyengéd érzést és tiszteletet, illetve nem dicsérted meg annyiszor, amennyiszer arra a házastársadnak szüksége lett volna. Ha céljaitokat és értékeiteket együtt értékelitek át, az sokat segíthet abban, hogy közelebb kerüljetek egymáshoz, és segíteni fog abban is, hogy a jövőben elkerüljétek a hűtlenséget.
Dolgozz a megbocsátáson
A sértett házasfél ugyan őszinte erőfeszítéseket tesz, talán mégsem könnyű megbocsátania a férjének, még kevésbé pedig annak a másik nőnek (Efézus 4:32). De lehet rajta dolgozni, hogy fokozatosan eljuss addig a pontig, hogy már nem érzel neheztelést és nincsenek keserű érzéseid. Az egyik forrásmunka ezt tanácsolja: „A hűséges házastársnak fel kell ismernie, hogy eljön az idő, amikor tovább kell lépnie. Fontos, hogy ne hánytorgassa fel társa korábbi bűneit, hogy így büntesse őt, valahányszor szóváltás támad köztük.”
Sok házastárs érzi úgy, hogy ha törekszik lecsökkenteni és kitörölni magából a neheztelés heves érzéseit, akkor végül nem fog ellenséges érzéseket táplálni a vétkessel szemben. Ennek megtétele létfontosságú lépés a házasság helyreállításában.
Tanulj meg újra megbízni
„Képesek leszünk újra megbízni egymásban?” — vívódott egy zaklatott feleség. Aggálya jogos, hiszen a házasságtörő férfi csalárdsága tönkretette, vagy legalábbis komolyan megkárosította a bizalmat. Egy értékes vázához hasonlóan a bizalmat könnyű összetörni, de nehéz helyrehozni a kárt. Az tény, hogy nemcsak azért kell kölcsönös bizalomnak és tiszteletnek lennie egy kapcsolatban, hogy az megmaradjon, hanem azért is, hogy virágozzon.
Általában ez azt jelenti, hogy meg kell tanulni újra megbízni. Ahelyett, hogy a vétkes házastárs érzéketlenül azt követelné, hogy a másik megbízzon benne, úgy segíthet a társának újra felépíteni a bizalmat, hogy teljesen nyílt és őszinte lesz hozzá a tevékenységeit illetően. A keresztények arra kapnak buzdítást, hogy ’vessék le a hazugságot, és szóljanak igazságot’ egymással (Efézus 4:25). Hogy visszanyerd a bizalmat, talán eleinte „pontosan el kell mondanod [házastársadnak] az útiterved, hogy konkrétan mit fogsz csinálni — mondja Zelda West-Meads. — Mondd el [házastársadnak], hova mész, mikor fogsz hazamenni, és intézd is úgy, hogy ott legyél, és azt csináld, amit mondtál neki.” Ha változik a terv, tájékoztasd őt erről.
Időbe és erőfeszítésbe telhet, míg az önbecsülés újra felépül. A vétkes fél úgy segíthet ebben, ha nem fukarkodik a gyengédség kimutatásával és a dicsérő szavakkal — gyakran mondja el feleségének, hogy értékeli és szereti őt. Egy tiszteletben álló házassági tanácsadó ezt javasolja: „Fejezd ki elismerésedet mindazért, amit tesz” (Példabeszédek 31:31, Today’s English Version). A feleség pedig dolgozhat az önbizalom felépítésén, ha életében azokra a dolgokra összpontosít, amelyeket jól csinál.
Időbe telik
Tekintettel a hűtlenség okozta fájdalom hevességére, nem meglepő, hogy még sok év múltán is élénk és fájó emlékek maradhatnak az esetről. Ahogyan azonban a sérülés fokozatosan gyógyul, a mindkét részről kinyilvánított alázat, türelem és kitartás segíteni fog helyreállítani a bizalmat és a tiszteletet (Róma 5:3, 4; 1Péter 3:8, 9).
„Annak az első néhány hónapnak a szörnyű fájdalma nem marad meg tartósan — állítja biztatóan a To Love, Honour and Betray című könyv. — Végül eltompul . . . Végül úgy érzed, hogy napok, hetek, hónapok, sőt évek telnek el anélkül, hogy eszedbe jutna.” Amint folyamatosan alkalmazod a bibliai alapelveket a házasságodban, és Isten áldását, valamint irányítását keresed, kétségtelenül tapasztalni fogod „Isten békességének” nyugtató hatását, „mely minden értelmet felül halad” (Filippi 4:4–7, 9).
Pedro ezt mondja: „Visszatekintve, ez a tapasztalat megváltoztatta az életünket. Időnként még mindig kell némi helyreigazítást tennünk a házasságunkban. De túljutottunk a megpróbáltatáson. Még mindig házasságban élünk. És boldogok vagyunk.”
Mi a helyzet azonban akkor, ha az ártatlan félnek nincs oka megbocsátani a hűtlen házastársnak? Vagy mi van akkor, ha megbocsát házastársának (egészen addig a pontig, hogy már nem neheztel rá), de alapos okok miatt azt választja, hogy él azzal a lehetőséggel, amelyet a Biblia nyújt a válással kapcsolatban?b Milyen követelményeket róhat a válás egy személyre? Kérünk, vizsgáld meg azokat a tényezőket, amelyek a válást érintik, valamint azt, hogy miként birkóztak meg ezzel egyesek.
[Lábjegyzetek]
a Az egyszerűség kedvéért a hűséges házastársról általában úgy fogunk beszélni, mint a feleségről. De a cikkekben megtárgyalt alapelvek éppúgy alkalmazhatók azokra az ártatlan férjekre is, akikhez hűtlen lett a feleségük.
b Kérünk, nézd meg az Ébredjetek! 1995. augusztus 8-ai számában „A Biblia nézőpontja: Házasságtörés — Meg kell bocsátani vagy nem kell megbocsátani?” című cikket.
[Kiemelt rész a 6. oldalon]
JELENTŐSÉGTELJES TÁMOGATÁS
Arra való tekintettel, hogy milyen sok tényezőt kell megvizsgálni, hasznos lehet, ha egy tapasztalt és kiegyensúlyozott tanácsadótól kérünk segítséget. Jehova Tanúi például odamehetnek a kedves és könyörületes gyülekezeti vénekhez (Jakab 5:13–15).
A tanácsadók, barátok és rokonok arra kapnak buzdítást, hogy ne a saját véleményüket hangsúlyozzák, és ne is javasolják, illetve ne ítéljék el az Írás szerinti alapon történő válást vagy kibékülést. Erre ösztönöz egy keresztény asszony, aki már átélt válást: „Csak nyújtsatok sok-sok támogatást, és hagyjátok, hogy mi döntsük el, mit tegyünk.”
A tanácsnak szilárdan a Biblián kell alapulnia. „Ne mondd meg nekik, hogyan kellene vagy nem kellene érezniük — ajánlja egy elvált asszony. — Inkább engedd, hogy kibeszéljék magukból, mi nyomja a szívüket.” Az együttérzés, a testvéri gyengédség és a gyengéd könyörület segíteni fog enyhíteni a házastársi hűtlenség okozta mély sérüléseket (1Péter 3:8). Egy tapasztalt tanácsadó megjegyezte: „Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság” (Példabeszédek 12:17).
„Megértésre, vigasztaló szóra és buzdításra volt szükségem — mondja egy hűséges férj. — Feleségem pedig vágyott arra, hogy néhány konkrét tanácsot és dicséretet kapjon az erőfeszítéséért — igazi támogatást, amely segíteni tudott neki abban, hogy továbbra is tegyen erőfeszítést.”
Ha az egyén gondos és imateljes elmélkedés után úgy dönt, hogy Írás szerinti alapon elválik vagy elkülönül házastársától, nem szabad úgy adni neki tanácsot, hogy bűntudatot keltsünk benne. Inkább segíteni kell neki, hogy legyőzze az indokolatlan bűntudatot.
Az egyik áldozat ezt mondta: „Ha a vigasz jelentőségteljes forrása akarsz lenni, sose feledd, hogy mély emberi érzelmekről van szó.”
[Kiemelt rész a 7. oldalon]
AMIÉRT EGYESEK EGYÜTT MARADNAK
Sok közösségben élnek olyan feleségek, akiknek nincs más választásuk, mint hogy együtt maradnak a megbánást nem tanúsító, házasságtörő férjükkel. Például néhány keresztény feleség, aki viszály sújtotta területen, vagy olyan helyen él, ahol alacsonyak a bérek, együtt maradt hűtlen férjével, aki egyébként továbbra is gondoskodik családjáról, pedig talán nem hívő. Ennek eredményeképpen ezeknek az asszonyoknak van otthonuk, megkapják a szükséges védelmet, biztos jövedelmük van, és viszonylagos stabilitásnak örvendenek abban a tekintetben, hogy férj van a háznál — még akkor is, ha ez a férfi hűtlen. Ezek az asszonyok így érvelnek: azzal, hogy megmaradtak a férjük mellett, bár ez nem kívánatos nekik és nem is könnyű, saját körülményükhöz képest így jobban tudják irányítani életüket annál, mintha egyedül küszködnének.
Miután belenyugodtak ebbe a helyzetbe — néha több év múlva —, ezek közül a feleségek közül néhányan annak az áldásnak örvendhettek, hogy végül látták, amint férjük megváltozik, és hűséges, szerető keresztény férj lesz belőle. (Vesd össze: 1Korinthus 7:12–16.)
Ezért nem szabad megszólni azokat, akik azt választják, hogy a házastársukkal maradnak — még akkor sem, ha a férj nem bánja meg bűnét. Ezeknek a feleségeknek egy egyáltalán nem irigylésre méltó döntést kell meghozniuk, és minden segítséget, illetve támogatást meg kell nekik adni, amelyre szükségük van.
[Kiemelt rész a 8. oldalon]
KI A FELELŐS?
Az biztos, hogy vannak esetek, mikor az ártatlan házastárs tökéletlenségei hozzájárulhatnak a feszült viszonyhoz, viszont a Biblia azt írja, hogy „mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl” (Jakab 1:14, 15, kiemelés tőlünk). Bár különböző tényezők járulhatnak hozzá, főleg az egyén „tulajdon kívánsága” a felelős, ha házasságtörést követ el. Ha a házastárs hibái gondokat okoznak a házasságban, biztosan nem a házasságtörés a megoldás ezekre (Zsidók 13:4).
A házasságban a gondokat inkább úgy lehet megoldani, ha mind a férj, mind a feleség állhatatosan alkalmazza a Biblia alapelveit. Ez magában foglalja, hogy ’elszenvedik egymást és megbocsátanak kölcsönösen egymásnak’. A következő tulajdonságokat szintén állhatatosan ki kell mutatniuk: „könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, hosszútűrést”. Ami pedig a legfontosabb, ’fel kell öltözniük a szeretetet, amely a tökéletességnek kötele’ (Kolossé 3:12–15).
[Kép a 7. oldalon]
Segíthet helyreállítani egy házaspárnak a házasságot, ha figyelmesen meghallgatják egymást a felek