OMRI

1. A felsorolásban Beker kilenc fia vagy leszármazottja közül az ötödik; Benjámin fiai közé tartozott (1Kr 7:6, 8).

2. Issakár törzsének fejedelme Dávid uralkodása idején; Mikáel fia (1Kr 27:18, 22).

3. Izrael északi tíztörzs-királyságának a hatodik királya. Omri elődeiről nincs feljegyzés, még apjának vagy a törzsének a nevét sem tudjuk. Omri alapította Izrael harmadik dinasztiáját (ezt Jeroboámé és Baásáé előzte meg), őt követte a fia, Aháb, majd az unokái, Aházia és Jórám; ők négyen összesen mintegy 46 évet voltak trónon (kb. i. e. 951–905). Omri unokája, Atália hat évig uralkodott Júdában (2Ki 8:26; 11:1–3; 2Kr 22:2). III. Salmanassár Fekete obeliszkjén „Omri fiának [vagyis utódjának]” nevezik Jéhut, aki eltörölte Aháb házát, és megalapította Izrael következő dinasztiáját (Miller–Hayes: Az ókori Izrael és Júda története. 271. o.). Az asszírok Izraelt továbbra is „Omri országának”, Izrael királyait pedig „Omri házának” nevezték jóval azután is, hogy már nem az ő leszármazottai uralkodtak, elismeréssel adózva ezzel a hatalmának.

Omri nem örökösödés útján, hanem kard által került trónra. Izrael seregének a vezére volt Elah király szolgálatában (és vsz. az Elah előtt uralkodó Baása szolgálatában is), amikor is Zimri, a szekerek fele részének vezére megdöntötte Elah uralmát, megtette magát királynak, továbbá kiirtotta Baása házát és barátait. Amint ezt a hírt elvitték az izraelita hadseregnek, mely ekkor szállt táborba a filiszteusok ellen Gibbetonnál, „egész Izrael”, nyilván a törzsek „táborban” lévő fői, megtették Omrit a királyuknak. Azon nyomban visszavonultak Gibbetonból, és lerohanták Zimri fővárosát, Tircát. Zimri, látva reménytelen helyzetét, magára gyújtotta a királyi házat, tragikus körülmények között vetve véget hétnapos uralmának (1Ki 16:8–20).

Ám Omrinak új riválisa támadt: Tibni, Ginátnak a fia. A nép úgy négy éven át megosztott maradt, miközben minden bizonnyal polgárháború dúlt, mindaddig, míg Omri támogatói le nem győzték Tibni embereit, biztosítva ezzel, hogy mindenki elfogadja Omri uralmát. Zimri már Júda királya, Asa uralkodásának a 27. évében (kb. i. e. 951) meghalt (1Ki 16:15–18). Majd Asa uralkodásának a 31. évében (kb. i. e. 947) Tibni is életét vesztette, nem tudni hogyan, így ezután Omri kb. nyolc évig uralkodott még egyedül (1Ki 16:21–23, 29; lásd: KRONOLÓGIA).

Omri királyt ’hatalmasságnak’ tartották (1Ki 16:27). A Moábi kő 4–8. sora alapján Omri a fennhatósága alá vonta Moábot, és ez az uralom Aháb idejében is folytatódott (2Ki 3:4). Uralkodása közepe táján Omri bölcsen Tirca helyett más várost tett meg fővárosnak, ugyanis úgy érezte, Tircát könnyű bevenni. Megvette a Sémer birtokában lévő hegyet, melynek jó fekvése volt ahhoz, hogy erődítmény legyen ott, és ezen a helyen felépített egy új várost, Szamáriát, amely már ki tudott állni hosszú ostromokat is (1Ki 16:23, 24). Ékírásos feljegyzések szerint is ő a város alapítója, és a temetkezési helye ugyancsak itt volt (1Ki 16:28). Uralkodása idején Omrit több veszteség is érte, néhány várost például át kellett adnia Szíria királyának (1Ki 20:34), és hadisarcot kellett fizetnie Asszíriának – ő volt az első izraelita király, aki így tett.

Vallási téren Omri továbbra is az északi királyságra jellemző lejtőn haladt, ugyanis folytatta a Jeroboám által bevezetett bálványimádatot; igazából „azt tette, ami rossz Jehova szemében, és rosszabbul cselekedett mindazoknál, akik előtte voltak” (1Ki 16:25, 26). Mintegy 200 évvel később Jehova Mikeás által elítélte Izraelt, amiért ’Omri rendeleteit követte’ (Mi 6:16).

4. Júda törzséből való férfi, akinek a leszármazottja Jeruzsálemben lakott a babiloni száműzetés után (1Kr 9:3, 4).