Hogyan adsz hálát a szerető kedvességéért?
1, 2. a) Milyen drága az életünk? Mit mond mégis Dávid az életről a Zsoltárok 63:3-ban? b) Milyen értelemben volt ez igaz? (Jób 14:1, 2; Jak 4:14)
MI LEHET drágább az életednél? Nélküle nem élvezhetnéd vagy használhatnád egyetlen javadat sem. Ha erre gondolsz, figyeld meg, mit mond a zsoltáríró Dávid egyik dallamában Jehova Istennek: „Szerető kedvességed jobb az életnél.” — Zsolt 63:3, UV [Károli: 63:4].
2 Dávid ezzel azt mondta, hogy inkább elveszítené az életét, mintsem Jehova kegyét. Mindaz, aminek Dávid az örökké tartó jövőben örvendhet vagy amivel rendelkezhet, Istentől függ. Dávid ismerte azokat az eseteket is, amikor Jehova könyörületes volt iránta és lojálisan támogatta őt. Mindez Isten szerető kedvességét bizonyította. Ez a szerető kedvesség tehát sokkal fontosabb volt Dávidnak, mint a jelenlegi, átmeneti emberi élete. (1Krón 29:14, 15) Ugyanígy van ez nálad is? Fontosabb-e annak a szerető kedvessége vagy lojális szeretete, aki képes örök életet adni neked, mint a halandó élet, mely ,ma még van és holnap tovatűnik’?
3. Milyen magatartást váltott ki Dávidból Jehova szerető kedvessége, és milyen kérdést tehetünk fel ezért magunknak?
3 Dávid azonban nemcsak érzékelte Jehova szerető kedvességének az értékét és nem hagyta annyiban a dolgot. Figyeld meg, milyen magatartást váltott ki benne: „Mert szerető kedvességed jobb az életnél, ajkaim dicsérnek téged. Ezért áldalak egész életemen át.” (Zsolt 63:3, 4, UV [Károli: 63:4, 5]) Igen, mélységes hálája ezen szerető kedvesség iránt arra indította őt, hogy dicséretet és hálát zengjen Istennek. Amint az előző cikkben már beszéltünk róla, nekünk személy szerint is bőven van okunk megköszönni Jehovának az ő szerető kedvességét. Ezért a vele kapcsolatos hálaadás és dicséret szerves része kell hogy legyen életünknek. Így van-e a te esetedben? Talán egy egész nap, vagy még több is eltelik anélkül, hogy Istenre gondolnál vagy felhoznád Őt a beszélgetéseidben? Vagy gyakran beszélsz Jehováról, önkéntelenül dicséred Őt önmagáért és tetteiért? Úgy gondolod, hogy naponként visszatükrözöd a Zsoltárok 107:21, 22-ben leírtakat?
4. Miért szükséges nekünk ebben a tekintetben a jó hírt prédikálnunk?
4 A Jehova iránti hálánk kifejezésének egyik módja kétségkívül az, ha olyanoknak beszélünk róla, akik még nem imádják Őt (Csel 14:1-3; 20:24) Ezek számára életmentő jellegű a jó hír üzenete. Joggal örülhetünk hát annak, ha széles körben hirdetjük a jó hírt. — Róma 10:9-15.
5. a) Miért tanúskodunk talán negatív dolgokról?b) Mégis miért helyes néha az ilyenfajta információ?
5 Az igaz keresztények tudják, hogy az, amit a legtöbben Istenről és a Bibliáról megtanultak, hamis tantételekből és a Biblia tanításainak elferdítéséből áll. Ezért akaratlanul is előfordulhat, hogy a tanúskodásunkban negatívumok kerülnek túlsúlyba. Kérdezd meg magadtól, milyen gyakran időzöl tanúskodásodban olyan dolgokon, melyeket nem tanít a Biblia: azon, hogy nem tanítja a háromszemélyű Istent vagy a tüzes poklot; hogy az embernek nincs halhatatlan lelke, s hogy nem ég el a föld. (Ján 14:28; Ez 18:4; Préd 9:7, 12; 1:4) Igaz, hogy akiknek bizonyságot teszünk, segítenünk kell helyesbíteni a helytelen nézeteiket. És ha rávilágítunk a tévedésekre, az hozzásegítheti őket, hogy különbséget tegyenek igaz és hamis vallás között. De vigyáznunk kell arra, hogy ne beszéljünk majdnem mindig negatív dolgokról.
6. Miért kell számos pozitív dolgot tartalmaznia nyilvános kijelentésünknek?
6 „Nyilvános kijelentésünknek” sok pozitív dolgot is magába kell foglalnia Jehováról, mert mi „dicsőítés áldozatát” mutatjuk be Istennek. (Zsid 13:15; hasonlítsd össze a Zsoltárok 107:21, 22-vel) Hangsúlyozhatjuk például, hogy Jehova valóban LÉTEZIK. Rámutathatunk, hogy ,egyedül Ő a Legfelségesebb’. (Zsolt 83:18, UV [Károli: 83:19]) Megmagyarázhatjuk, hogy ha valóban megismerjük Őt és az ő Fiát, az örök életet eredményezhet. (Ján 17:3) Ráirányíthatjuk a figyelmet néhány nagyszerű tulajdonságára, amely vonzóvá teszi Őt az emberek szemében: könyörületességére, felülmúlhatatlan bölcsességére, értelmére, nagylelkűségére, hűségére és természetesen a szerető kedvességére is. — 5Móz 32:4; Jak 1:17; Zsolt 84:12.
7. Hogyan világíthatunk rá Isten szerető kedvességére és mit eredményezhet ez?
7 Mindannyiunknak meg kellene vizsgálnunk a saját „nyilvános kijelentésünket”, hogy meglássuk: hogyan hangsúlyozhatnánk még jobban ezeket a pozitív vonatkozásokat. Amikor például rendszeres bibliatanulmányozást végzel a családoddal vagy másokkal, rá tudnál világítani valamilyen módon Isten szerető kedvességére? Amikor valamilyen bibliai eseményt magyarázol vagy Isten szándékának valamely vonatkozását, megmagyarázhatod, hacsak röviden is, mit szemléltet az Istennel kapcsolatban. Vagy megkérdezheted a tanulótól, minek a megértéséhez segíti őt a tanult anyag Jehovát illetően. Ez közelebb hozza a tanulót Jehovához, valóságosabbá és személyesebbé teszi Istent a számára, arra ösztönzi, hogy még többet akarjon tudni erről a csodálatos Istenről és dicsőítse Őt. — Zsolt 147:1, 11.
ADJUNK HÁLÁT A BESZÉLGETÉSEINKBEN!
8. Mikor mondhatunk még köszönetet Jehovának a szerető kedvességéért?
8 Nemcsak akkor van alkalmunk Jehováról és az ő szerető kedvességéről beszélni, amikor megpróbálunk valakit a bibliai igazságokra megtanítani. Hogyan állunk a mindennapi beszélgetésünkkel? Jézus azt mondta: „A szívnek teljességéből szól a száj.” (Máté 12:34) Ha valóban értékeljük Isten szerető kedvességét, annak meg kell nyilvánulnia a mindennapi beszélgetéseinkben is. Így volt ez a zsoltáros esetében is, aki azt írta: „Jó hálát adni Jehovának és éneket zengeni nevednek, ó Legfelségesebb; hirdetni reggel a te szerető kedvességedet és éjjelente hűségedet.” — Zsolt 92:1, 2, UV [Károli: 92:2, 3].
9. a) Mi az általános nézet azzal kapcsolatban, ha valaki említést tesz Istenről? b) Mennyire ellenkezik ez a mi magatartásunkkal? (Zsolt 107:31, 32)
9 Talán megfigyelted, hogy az emberek, még azok a templomba járók is, akik állításuk szerint Istent imádják, nem szívesen beszélnek Istenről és az ő szándékáról. Különösen attól vonakodnak, hogy kifejezzék bármilyen személyes kapcsolatukat Istennel; az ilyesmit ugyanis mesterkéltnek vagy kellemetlennek tekintik. Ez az irányzat részben annak a ténynek tulajdonítható, hogy ők személy szerint valóban nem foglalkoznak Istennel. De függetlenül attól, hogy ez az irányzat mennyire széles körű, megkérdezhetjük magunktól: ,Befolyásolt-e minket is a világ vonakodása abban, hogy beszéljünk az Istenhez fűződő viszonyunkról vagy megmutassuk a beszélgetéseinkben, hogy Istennek része van az életünkben és a gondolkodásunkban?’ Jehova bizonyára valóban része az életünknek és része kell hogy legyen a gondolatainknak is. Rendszeresen törekszünk az áldására és a vezetésére. Nem szabad tehát haboznunk, hogy beszéljünk róla, hivatkozzunk rá a beszélgetéseinkben és megmutassuk, mennyire érdeklődünk a cselekedetei és szándéka iránt.
10. Milyen bibliai tanács buzdít arra, hogy rendszeresen beszéljünk Istenről?
10 Természetesen kerülni akarjuk az önigazságosság látszatát. Jusson eszünkbe, nagyon könnyű mesterséges vagy színlelt vallásosság érzését kelteni magunkban. Jézus elítélte a képmutató zsidó vallásvezéreket, mivel azok csupán azért tanúsítottak kegyességet, hogy lássák és hallják őket az emberek. (Máté 6:1-5) A Biblia mégis arra buzdít minket, hogy állandóan dicsérjük Jehovát és szüntelenül adjunk hálát neki. Ezért — megszívlelve a Máté 6:1-5 szavait és ügyelve arra, hogy ne hangozzék ön-igazságosságnak — beszélünk róla. Szerényen és meggyőzően említhetjük törődését és bánásmódját, amely magába foglalja azt is, hogy miként bánt velünk, vagy milyen kapcsolatban állunk vele.
11. Milyen lehetőségeink vannak arra, hogy Istent is beiktassuk a beszélgetésünkbe a Zsoltárok 34:2-vel összhangban?
11 A nap folyamán bizonyára sok mindenről beszélsz a családoddal, keresztény barátaiddal, vagy másokkal az iskolában, a munkahelyeden vagy a környezetedben. Talán a helyzet alkalmas arra, hogy őszintén és természetes módon beszélj Istenről. Egy pihentető utazásról beszélsz, melynek során a tengerpartra vagy a hegyekbe kívánsz eljutni, hogy élvezd Jehova teremtésművét? Értékeled az általa alkotott táj természeti szépségét és nyugalmát. Miért ne tennél hát említést róla?
12. Hogyan beszélhetünk Istenről, amikor olyanokkal beszélgetünk, akik nem tartoznak az igaz imádók közé?
12 Még ha hitetlennel beszélsz, akkor is beszélhetsz tapintatosan Istenről, röviden megemlítve például azt az élvezetet, melyet azok a dolgok jelentenek számodra, amelyeket a Teremtőd alkotott. (Csel 4:24; 14:15) Senki sem lepődhet meg azon, hogy Isten felmerül az általános beszélgetésedben, mert nem Ő van-e eszedben azzal kapcsolatban, hogy mit csinálj vagy mitől tartózkodjál? Valaki talán arról beszélget veled, hogy miként neveled a gyemekeidet, mivel megfigyelte az eredményeidet. Válaszodba nem építhetsz-e be valamilyen Istennek szóló rövid hálaadást azért a tanácsáért, amely lehetővé teszi, hogy bölcsen járjunk el ezen a téren? (Zsolt 19:8) Valamelyik munkatársad talán arról beszél, hogy szabadságodat valamilyen keresztény kongresszuson való részvétel formájában töltötted el ahelyett, hogy teljes egészében „kedvtelésre” fordítottad volna. Őszintén azt válaszolhatod, hogy számodra igazi élvezetet jelent még többet megtudni az Alkotód szerető kedvességéről és akaratáról. (Zsolt 100:3-5) Sohasem tudhatjuk, milyen jó hatással lehetnek az ilyen rövid megjegyzések, és talán arra indíthatnak valakit, hogy kezdjen Istenre gondolni. De nemcsak azért említjük meg Istent, mivel a hallgatón ezzel segíthetünk. Azért beszélünk Istenről és az ő tetteiről, mert mindez a szívünkben van, s így a nyelvünkön is. — Zsolt 45:2.
13. a) Miért még természetesebb olyankor beszélni Istenről, amikor hittestvéreinkkel társalgunk? b) Milyen alkalmak szolgálnak erre?
13 Ha a jó ízlés és szerénység keretein belül megemlítjük Istent a hitetlenekkel folytatott beszélgetésünkben, mennyire érthető, hogy gyakran tesszük ezt, amikor olyanokkal beszélgetünk, akik Istent szolgálják. Könnyebben beszélünk keresztény társainkkal a tevékenységünkről, terveinkről, benyomásainkról stb. Ennek megfelelően, nem kell-e hajlamosnak lennünk arra, hogy úgy említsük meg Istent és a bánásmódját, miként a Zsoltárok 92:2, 3 mondja? Esetleg a Királyság-teremben végzel valamilyen munkát. Kifejezheted Isten áldása iránti értékelésedet, mely a gyülekezeten látszik. Új bibliatanulmányozási segédeszközt kapunk. Ha valóban Jehova szerető kedvességének bizonyítékát látod ebben, miért ne említenéd meg a beszélgetésed során? S mit szóljunk az érdekes új magyarázatokról? Beszélj örömmel ezekről a testvéreiddel, de olyan szerénységgel, amely kerüli az ön-igazságosság látszatát. Ha szellemi dolgokkal tarkítod beszélgetéseidet, az építő lesz mindenki számára.
VEDD ÉSZRE ÉLÉNKEN A HÁLA OKAIT!
14. Milyen nézettel kell rendelkeznünk Isten jóságát illetően?
14 Mi lenne, ha valaki egy tál homokot nyújtana át neked, amelybe apró vasdarabkákat kevertek? Bizony nehéz lenne kiválogatni belőle a vasdarabkákat. Egy mágnessel azonban könnyedén összegyűjthetnéd őket. A Jehova iránti hálával eltöltött szív olyan, mint az a mágnes. Ilyen szívvel naponta könnyen összegyűjthetjük az ő kedvességének és bőkezűségének számos példáját, melyek jóval értékesebbek a vasnál, sőt még az aranynál is. Ha élénken érdeklődünk Isten jóságának bizonyítékai iránt, az megkönnyíti és természetessé teszi számunkra, hogy dicséretünket és hálánkat kifejezzük iránta ezekért a dolgokért. — Péld 3:3, 4, 13-18.
15. Milyen példák nyomán mondhatunk köszönetet Jehovának? (Ef 5:20)
15 Jehova teremtésműve, melyet naponta láthatunk, egyszerűen tele van olyan dolgokkal, amelyek az emberiség iránt tanúsított szerető gondoskodására emlékeztetnek minket. Talán két kis macskát látsz hancúrozni a fűben. Csak kuncogni tudsz játékos ugrándozásukon. De vajon arra indít-e, hogy Jehovára gondolj és az örömre, melyet a teremtéskor érezhetett? A Biblia azt mondja róla, hogy Ő „boldog Isten”. (1Tim 1:11) Amikor tehát kismacskákat, vidrákat vagy egyéb állatokat figyelsz meg amint játszadoznak, vajon eszedbe jut-e Isten érzéke az öröm és a humor iránt? És mit szólsz egy ropogós alma vagy egy élvezetes dinnye ízéhez egy forró napon? (Zsolt 145:8, 15-17) Ami a kellemes illatokat illeti, eszedbe jut-e bizonyos virágok illata vagy a frissen kaszált széna vagy lóhere aromája? Amikor ezeket élvezed, nem helyénvaló dolog-e hálát adni Jehovának a figyelmességért, amellyel érzékszerveinkről gondoskodott, hogy ezeket a csodálatos dolgokat élvezhessük?
16. Milyen hatással lehet másokra az, ha mindig készek vagyunk említést tenni Isten jóságáról?
16 Egy család New York északi részén éppen étkezésnél ült, amikor a négyéves kisfiú magától így szólt: „Mami, ugye jó, hogy Jehova az arcunkat előre tette és így enni tudunk?” Amikor ez a kisfiú gyermeki ártatlanságából így beszélt, bizonyára nem vette magától értetődőnek a dolgokat. Nyílt és őszinte megjegyzése mindenkit arra késztetett körülötte, hogy Jehovára gondoljon és még jobban értékelje az ő tetteit. Ugyanilyen hatással lehetnek a mi megjegyzéseink is Isten szerető kedvességéről, amelyet tapasztalunk, mialatt Őt szolgáljuk.
BŐVÍTSÜK KI ÉNEKÜNKET ÉS IMÁNKAT!
17, 18. a) Hogyan használták fel az izraeliták az éneket arra, hogy hálát adjanak Istennek? b) Hogyan mutat rá a Márk 14:26 arra, amit Jézus és apostolai tettek ezen a téren? (Csel 16:25)
17 Egy másik módja annak, hogy megköszönjük Jehovának az ő szerető kedvességét: az ének. Az ének régóta hozzátartozik az igaz imádathoz. (2Móz 15:1-21; Zsolt 1-150; 2Krón 29:27; Jel 15:3, 4) A jeruzsálemi templomnál néhány lévitának az a kiváltság jutott, hogy zenélhettek, amíg a többiek énekeltek. Erőfeszítéseik tárgya és célja egészen figyelemreméltó. A Biblia azt mondja, hogy nekik „hirdetni és dicsérni kellett Jehovát, Izrael Istenét, s hálát adni neki”. Miért? „Mert ,örökkévaló az ő szerető kedvessége’.” — 1Krón 16:4, 41, 42; 9:33.
18 Gondoltál-e valaha is ebben a vonatkozásban Jézusra és az apostolokra mint énekesekre? Ők sokat és nagy élvezettel énekeltek. A Márk 14:26 elmondja nekünk, hogy az együtt töltött utolsó éjszakán dicséreteket énekeltek. A zsidók szokás szerint a 113-tól 118-ig terjedő zsoltárokat énekelték a pászkavacsora alatt. Valószínű tehát, hogy Jézus és tizenegy hű apostola is a 118. zsoltárral fejezte be az étkezést, amely zsoltárnak mind a kezdő, mind a befejező szavai ezek: „Adjatok hálát Jehovának, ti emberek, mert Ő jó; mert határtalan ideig tart az ő szerető kedvessége.”
19. Milyen legyen a gyülekezeti énekléssel kapcsolatos hozzáállásunk? (Ef 5:18, 19)
19 A mai keresztényeknek is megvan a lehetőségük arra, hogy énekkel fejezzék ki dicséretüket és hálájukat Jehovának a szerető kedvességéért. Te is így látod a bibliai témákon alapuló énekeket, amelyeket Jehova tanúi helybeli összejövetelein énekelsz? Vagy azt veszed észre, hogy az éneklés alatt más dologgal foglalkozol? Vagy az ajkaid mondják a szavakat, mialatt elméd máshol kalandozik? Ez könnyen előfordulhat. De milyen szép, ha ehelyett úgy tekintjük ezeket a keresztény énekeket, mint a hálaadás eszközét Jehova szerető kedvességéért!
20. a) Milyen része legyen az imának abban, hogy megköszönjük Istennek a szerető kedvességét? (Kol 1:9-12) b) A Dániel 6:10 szerint mennyiben jó példa erre vonatkozóan maga Dániel?
20 Az ima egy másik módja annak, hogy megköszönjük Jehovának a szerető kedvességét. Valószínűleg rendszeresen imádkozol. De bizonyára tovább szélesítheted Istennek mondott imáidban az ő dicséretét és a hálaadást. Oly könnyű megszokni, hogy csak kérünk tőle önmagunknak, a családunknak, a gyülekezetünknek és másoknak. Ha szülő vagy, kétségkívül örülsz annak, ha a gyermekeid tanácsot és segítséget kérnek tőled. De mit éreznél, ha gyermeked azt mondaná: „Apa, szeretném elmondani neked, hogy mi, gyermekek, mennyire szeretünk téged. Te erős vagy, és mi tisztelünk érte, de ugyanakkor szeretetteljes is vagy. Te vagy a legjobb barátunk.” Annak tudatában, hogy milyen örömet okozna neked ilyen őszinte kijelentést hallani, mit gondolsz, mit érez Isten, amikor a köszönetet és a dicsőítést is belefoglaljuk imáinkba? Szép példáját adja ennek Dániel próféta. A Biblia kiemeli, hogy ő valóban dicsőítette Istent az imáiban. — Dán 6:10.
21. Hogyan fejezhet ki az imánk mást is, mint csupán általánosságokat?
21 Jó, ha külön kitérünk az imáinkban Isten irántunk tanúsított jóságának egyes eseteire. Hallottál már valaha kisgyermeket imádkozni, amikor megköszönte Istennek a csokoládéfagylaltot, a hajókirándulást vagy az iskolai szünidőt? Nem lehetnénk mi is sajátosabbak, ahelyett, hogy általában mondanánk köszönetet Istennek? Ha jó tapasztalatod volt a prédikáló munkában, köszönd meg ezt külön Istennek. Ha ajándékot kapsz, nyilván megköszönöd annak, aki adta. De vajon köszönetet mondasz-e annak, aki mindent megalkotott? Felismerted valamilyen súlyos problémádban a bibliai jó tanácsot? Nos, mondj érte köszönetet imában! Ha pedig az a kiváltságod, hogy másokat képviselhetsz az imában, miért ne említenéd meg Isten áldásainak külön, meghatározott példáit, amelyekért ti mindannyian hálásak vagytok? — Zsolt 42:9.
22. Mintegy összefoglalásként: milyen különféle módon köszönhetjük meg Jehovának a szerető kedvességét és kinek az érzéseit tükrözzük így vissza?
22 Tagadhatatlan, hogy számos bizonyítéka van Isten irántunk, helyeselt szolgái iránt tanúsított szerető kedvességének. Naponta észrevehetjük ezeket, ha figyelmesek vagyunk. (Zsolt 107:43) És mindegyikünk hálásan reagálhat erre azáltal, hogy a mi Istenünkről beszél. Hogyan? Mikor? A prédikáló és tanító munkánkban. A keresztény társainkkal és másokkal folytatott általános beszélgetésben. Énekben és imában. Igen, noha még arra az időre várunk, amikor az egész teremtés egyesülten dicséri majd Jehovát, amint a 150. zsoltár leírja, személy szerint teljes mértékben részt vehetünk ebben már jelenleg is. Ezáltal Dávid érzéseit tükrözzük vissza, melyek a Zsoltárok 59:16, 17-ben [Károli: 59:17, 18] jutnak kifejezésre: „Ami engem illet, énekelni fogok a hatalmadról, és reggel örömmel beszélek a szerető kedvességedről . . . Ó, én Erősségem, teneked énekelek, mert Isten az én biztonságos magaslatom, az irántam való szerető kedvesség Istene.”(UV)