,Feddések az élet útja’
Az Őrtorony 1977. december 1-i számában cikksorozat jelent meg a feddés témájáról. Az olvasók közül sokan értékelésüket fejezték ki az anyag iránt és kifejezték azt a kívánságukat, hogy további felvilágosítás jelenjék meg, ami még jobban rávilágít a témakör szempontjaira. E jelenlegi kiadás főcikkei is ilyen célzattal készültek.
„A parancs lámpás, a törvény világosság, és a fegyelmező feddések az élet útja.” — Péld 6:23.
1. Az emberiség milyen állapotára való tekintettel merül fel a kérdés azt illetően, hogy hogyan szerezhetjük és tarthatjuk meg a Jehova előtti szeplőtelen állást? (Róma 3:23)
MI TÖKÉLETLEN emberek gyakran hibázunk beszédben, megnyilvánulásainkban és cselekedetünkben. Keresztény társaihoz írva János apostol ezt mondta: „Ha ezt a kijelentést tesszük: ‚Nincs bűnünk’, önmagunkat vezetjük félre és nincs bennünk az igazság.” (1Ján 1:8) Jakab, a keresztény tanítvány elismerte: „Mi mindnyájan sokszor megbotlunk. Ha valaki nem botlik meg beszédében, az tökéletes, s képes az egész testét megzabolázni.” (Jak 3:2) Akkor tehát, hogyan szerezhetjük és tarthatjuk meg az Isten előtti elismert állást?
2. a) Mit kell az embernek tenni ahhoz, hogy Jehova szemében tiszta legyen? (1Kir 8:46-50; És 1:16-18; 55:6, 7; Kol 1:13, 14; Jel 7:14) b) Hogyan segít a Biblián alapuló feddés nekünk szeplőtelen állásunkat megtartani a Mindenható előtt? (Péld 3:12; Jel 3:19)
2 Szükséges, hogy bűneink megbocsátassanak. Ez megkívánja tőlünk, hogy megvalljuk vétkeinket a Legfelségesebbnek, valódi megbánást vagy sajnálatot tanúsítsunk és imádkozzunk bűneink megbocsátásáért Jézus engesztelő áldozata alapján. „Ha megvalljuk bűneinket”, mondja a Biblia, „hűséges és igazságos Ő, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden igazságtalanságtól.” (1Ján 1:9) Az Isten Igéjén és igazságos alapelvein alapuló feddés megmutathatja pontosan, hogyan követünk el bűnt, s így segít nekünk megtenni a szükséges lépéseket, hogy elnyerjük Isten bocsánatát, mely által megtarthatjuk a szeplőtelen állást előtte. Az ilyen feddés továbbá segíthet nekünk elkerülni a komoly helytelenségeket.
3. Mi indíthat minket arra, hogy megfeddjük önmagunkat, és hogyan tehetjük meg ezt? (Péld 1:20-25)
3 A Biblián alapuló tanács olvasása közben, vagy amikor halljuk Isten Igéjét megtárgyalva a gyülekezeti összejövetelen, felismerhetjük, hogy valamilyen formában vétkeztünk. Őszintén megbánhatjuk gyengeségeinket, imádkozhatunk megbocsátásért és kérhetjük Isten szellemének a segítségét, hogy további előrehaladást tehessünk az irányban, hogy életünket összhangba hozzuk az ő akaratával. Minthogy ezáltal megszívleljük a Biblia tanácsát és alkalmazzuk azt, megfeddjük önmagunkat.
AMIKOR VALAMI BÁNTJA SZÍVÜNKET
4. Milyen tényezők indíthatják a véneket arra, hogy Jehovához közeledjen imában? b) Mit tegyen az ilyen szellemi lehangoltságban levő személy, s ez hogyan segíthet rajta?
4 Azután ott van az az eset, amikor valaki, miután valamilyen helytelen dologba keveredett, vagy bűnös természete miatt méltatlannak érzi magát arra, hogy Istenhez közeledjen. Szellemi lehangoltsága kihatással lehet fizikai jólétére. Ez még akkor is megtörténhet, ha az egyén valóban gyűlöli a helytelenséget és őszintén szeretné azt tenni, ami helyes. Ha valaki ilyen állapotba kerül, vajon mit tegyen? Jakab tanítvány ezt válaszolja: „Hívja meg a gyülekezet véneit magához, és ők imádkozzanak felette.” (Jak 5:14) Hallva a vén részéről mondott buzgó, szívből jövő imát az ő érdekében, a lehangolt személy megerősödhet, hogy maga is imában közeledjen Jehovához. Azonkívül ez segít neki helyesen mérlegelni: ,Ha mások bíznak abban, hogy Jehova megválaszolja az értem mondott imákat, nem lehetnék-e én is biztos abban, hogy Ő megválaszolja majd az én imáimat is?’
5. a) Miért nincs szükség arra, hogy megfeddjenek egy olyan személyt, aki mélyen lehangolt a bűnök miatt, amiket elkövetett? b) Mit tehetnek a vének annak érdekében, hogy segítsenek az ilyen megbánást tanúsító személynek?
5 Az ilyen megbánást tanúsító személynek nincs szüksége arra, hogy valaki más megfeddje, hogy felhívja figyelmét bűne súlyosságára. Saját szíve már megfeddte őt, sőt el is ítélte érte. (1Ján 3:19-22; hasonlítsd össze a 2Sámuel 24:10-zel és a Zsoltárok 32:3-5-tel!) Így tehát a vének szükségesnek találhatják felhívni a legyengült személy figyelmét Jehova irgalmasságára és arra a hajlandóságára, hogy kész meghallgatni imáinkat (Neh 9:17; Máté 7:7-11) Intézkedéseket kell talán tenni annak érdekében, hogy az illető szellemileg megerősödjék, ezt pedig fokozatosan, több hét vagy akár hónapokon át tartó időszak alatt. Akinek ilyenre van szüksége bizonyára nem kicsinyeli le a segítséget, melyet a vének útján kap.
HOGYAN BÁNJUNK A KÁROS HAJLAMOKKAL?
6. Milyen káros hajlamok fejlődhetnek ki a gyülekezetben, és mit vegyenek figyelembe a vének?
6 Vannak természetesen olyan idők, amikor a véneknek meg kell feddni egyéneket vagy — általános értelemben — az egész gyülekezetet együttvéve bizonyos megnyilvánulások vagy cselekedetek miatt. Ez azért van, mert káros hajlamok kezdenek kialakulni. Egyesek talán elvesztették ,a szeretetet, mellyel kezdetben rendelkeztek’, és komolyan elhanyagolják szellemi felelősségeiket. (Jel 2:4; 3:15-18) Talán világiasság kezd beférkőzni társadalmi összejöveteleikbe. (1Pét 4:3) Egyesek talán ártalmas pletykákat terjesztenek, vagy még egyéb más módon mulasztják el megfékezni nyelvüket. (Ef 4:29, 31; 5:3, 4) A szülők esetleg nagyon lazák gyermekeik nevelésében. (Ef 6:4) Azután lehetnek olyanok, akik szerénytelenül fogyasztják a szeszesitalt, vagy nagyobb szabadságot engednek meg maguknak a másik nembeli személlyel való kapcsolatuk során. (Ef 5:18-20; hasonlítsd össze az 1Timótheus 5:1, 2-vel!) Amikor ilyen állapotok léteznek a gyülekezetben, helyes volna, ha a vének megbeszélnék, mit is lehetne tenni az egyének megsegítésében, s általában az összes testvér érdekében.
7. Milyen módon adhatnak a vének Írás szerinti feddést testvéreik otthonában?
7 Esetleg megfelelő bibliai fejezeteket, vagy a Bibliát tárgyaló cikkeket lehet felolvasni és megtárgyalni négyszemközt azzal a személlyel, akinek súlyos szellemi nehézségei vannak. Ha meggyőződnek róla, hogy a segítségre szoruló egyén megérti, mit mond a megtárgyalt írásszöveg és tudja, hogyan alkalmazza azt a saját helyzetére vonatkozóan, a vének ezzel helyreigazítják vagy megfeddik őt. Ezt általában egy vagy két vén megteheti baráti beszélgetésre jellemző légkörben az illető otthonában — Hasonlítsd össze a Cselekedetek 20:18-20, 31-gyel!
8. Hogyan lehet Biblián alapuló beszédeket a gyülekezetben létrejött nemkívánatos fejleményekről úgy előadni, hogy az feddés lehessen a hallgatók számára?
8 Másrészt a vének tanácsosnak találhatják olyan Írásokon alapuló előadások megtartását, melyek megragadják a gyülekezetben létrejött nemkívánatos hatások lényegét, s kiértékelhetik azokat. (2Tim 4:2; Tit 1:10-14) A világos, erőteljes bibliai érvelésnek arra kell indítania a hallgatókat, hogy megvizsgálják magukat és megtegyék a szükséges változtatásokat az életükben. (Hasonlítsd össze a Jakab 1:22-25-tel!) Amikor felismerik, hogy a megtárgyalt írásszövegek személyesen rájuk vonatkoznak, megfeddésben részesülnek. — Hasonlítsd össze az 1Korinthus 14:24, 25-tel, ahol az utalás egy hitetlenről beszél, aki megfeddésben részesül azáltal, amit egy gyülekezeti összejövetelen hall.
A SÚLYOS HELYTELENSÉGEK MEGKÍVÁNJÁK A FEDDÉST
9. a) Milyen bűnök hozhatnak nagy gyalázatot a gyülekezetre? b) Miért lehet még egy olyan személynek is tisztátalan állása Jehova előtt, aki csak egyszer követett el nagy bűnt?
9 Miként az első században, ma is az alámerített keresztények közül néhányan súlyos bűnöket követnek el, melyek gyalázatot hoznak a gyülekezetre. (Az ilyen helytelenségekkel kapcsolatban lásd az 1Korinthus 5:11-et, a Galata 5:19-21-et az az 1Timótheus 1:9, 10-et!) Súlyos vétket követhetnek el egyszer vagy talán lehet, hogy ki is tartanak bűnös eljárásukban egy bizonyos időn át. Aki súlyos helytelenséget követ el, mégha egyszer is, tisztátalan marad Isten szemében, amíg Jehovához nem fordul megbánással és nem keresi az isteni megbocsátást.
10. Milyen felelősségük van a véneknek a súlyos bűn elkövetésében vétkes személyek iránt?
10 Milyen felelősségük van a véneknek azok iránt, akik valamilyen súlyos helytelenségbe keveredtek? Mindent meg kell tenni, hogy segítsünk az ilyeneken szellemileg segítve nekik megbánást tanúsítani, ha még nem tették meg ezt. A véneknek gondos és imateljes figyelmet kell szentelni annak, hogy hogyan lehetne ezt a legjobban megvalósítani.
11. Miért válhat szükségessé, hogy további feddésben részesüljön az a személy, aki megbánja súlyos helytelen tettét?
11 Esetenként a súlyos helytelenségbe esett személy Isten szerinti szomorúságot érez és kifejezi szilárd elhatározását, hogy azt fogja cselekedni, ami helyes. Szavaiból kitűnik, hogy érti, mennyire súlyos volt a bűne. Ezért tehát nem kell meggyőzni őt ennek a bizonyos helytelenségnek a súlyosságáról azzal a céllal, hogy megbánásra indítsuk őt. Ugyanakkor lehet, hogy nem érti meg teljesen, hogy voltak más bűnök is, melyek előidézték súlyos legyengülését. Az illető talán romlott gondolkodásmódot sajátított el. Lehet, hogy nem volt elég elővigyázatos azt illetően, hogy mit olvas vagy milyen kikapcsolódást keres. Azáltal, hogy világi befolyás alá veti magát, érzékei talán megtompulnak, úgyhogy nehezen tudja megkülönböztetni a helyeset a helytelentől. (Zsid 5:11, 14) Ezért tehát határozottan szüksége van feddésre, és lehet hogy elég sok időt vesz igénybe, mire a vének megértetik vele, hogy tulajdonképpen mit is jelent kereszténynek lenni a szó legteljesebb értelmében. Talán rá kell mutatniuk előtte, mi módon hagyta ismételten figyelmét a megbánás fontosságára, de ne csak a súlyos bűn miatt, hanem a kisebb bűnök miatt is, melyek elvezettek a nagy bűn elkövetéséhez.
12. Milyen tényezők indíthatják a véneket arra, hogy nyilvánosan megfeddjék a gyülekezet egyik tagját?
12 Hogy az egész gyülekezet féljen belekeveredni hasonló természetű bűnbe, a vének úgy dönthetnek, hogy a Szentíráson alapuló előadást tartanak a helytelenséget elkövető személy nehézségével kapcsolatban. Mégha a nevét nem is említik meg, ő maga tudni fogja, hogy mindenki előtt megfeddésben részesül, illetve azok is tudni fogják ezt, akik tisztában vannak a helyzettel. (1Tim 5:20) Annak eldöntésére, hogy bejelentsék-e nyilvánosan az egyén helytelen tettét, a vének mérlegeljék, vajon valóban a gyülekezet legjobb érdekeit szolgálja-e ez a bejelentés, beleértve a megbánást tanúsító bűnös érdekeit is. Fontolják meg továbbá, hogy milyen korlátozásokat szabnak ki — ha egyáltalán kívánnak ilyesmit foganatosítani — a megfedett személyre.
ÁPOLJUNK CSALÁDI LÉGKÖRT
13. Ha a gyülekezetet egy családhoz hasonló közösségnek fogjuk fel, hogyan fogunk a vétkesekkel szemben eljárni?
13 A vétkesek megfeddése során a vének vegyék figyelembe, hogy a gyülekezet olyan, mint egy család, a ,testvéreknek egy társasága’. (1Pét 5:9) A gyülekezetben levőkkel kedvesen és tisztelettudóan kell bánni, ugyanúgy, mintha az ember saját testi családja valamelyik tagjával bánna. (1Tim 5:1, 2) Jó szülők nem úgy kezelik gyermekeik helytelenségeit, mint egy bíró a tárgyaláson, aki csak egyszerűen összegyűjti a tényeket, s azután meghozza a döntést. Megpróbálnak segíteni a rossz hajlamú gyermekeknek, hogy térjenek észre és a jövőben úgy viselkedjenek, ami dicséretet és nem szégyent hoz a családra.
14. Hogyan kezelhetik jó szülők az ügyeket gyermekeik helytelenségeivel kapcsolatban?
14 A szülők általában személyesen, négyszemközt intézik el ügyeiket a gyermekkel, aki bajba keveredik, és nem teszik ki lányukat vagy fiukat nyilvános szégyennek az egész család előtt. Amikor azonban szükségesnek találják, az összes többi gyermekkel is tudathatják, mi történt, milyen módon fegyelmezték meg az engedetlen családtagot, ami ily módon intő például szolgál számukra. A szülők egy ideig talán még el is nézhetik felnőtt fiuk vagy lányuk helytelenségeit, aki még otthon lakik velük. Később pedig, miután többszöri fegyelmező kísérleteik sem hozták meg a kívánt eredményt, megkívánhatják, hogy felnőtt fiuk vagy lányuk elhagyja a lakást. (Hasonlítsd ezt össze az 5Mózes 21:18-21-ben található paranccsal!) Az ilyen eljárást azzal a célzattal tehetik, hogy megvédjék fiatalkorú gyermeküket a romlott befolyástól.
15. Amikor a helytelenséget elkövető személlyel való bánásmódra kerül sor, mi legyen a vének elsődleges célja, és csak mikor folyamodnak a kiközösítéshez?
15 Jóllehet ők inkább idősebb fivérekhez hasonlók a gyülekezetben levőkkel való kapcsolatukban, és nem annyira szülőkhöz hasonló állást képviselnek, mégis a vének legelsősorban tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a vétkeseket megbánásra indítsák. Ez talán időt igényel, hogy a megfelelő Szentíráson alapuló feddés keresztülvihető legyen. Még Jézus Krisztus is a Thyatira gyülekezetben levő Jezábel asszonnyal kapcsolatban ezt mondta: ,Adtam neki időt a megbánásra, de ő nem hajlandó megbánni paráznaságát.” (Jel 2:21) Amikor a Jezábeléhez hasonló eset áll fenn, amikoris nem tapasztalnak hajlandóságot a megbánásra, a vének a kiközösítést választják, eltávolítva a romlást okozó „kovászt” a gyülekezetből. — 1Kor 5:6, 7.
16. Milyen dolgokat tehetnek a vének, hogy a lehető legnagyobb mértékben segítsék a vétkeseket?
16 Ahhoz tehát, hogy a vének valódi segítségnek bizonyulhassanak a vétkesek számára, Isten Igéje egészének a fényében kell nézniük a dolgokat, és nemcsak néhány versidézetet, melyek megemlítenek bizonyos helytelenségeket. Felületesen szemlélve egy bizonyos helytelenséggel kapcsolatos dolog nagyon hasonlíthat egy korábbi ehhez hasonló esetre. A körülmények azonban, valamint az egyének magatartása és indítékai nagyon is eltérőek lehetnek. Minden tényezőt gondosan kell mérlegelni a Szentírás világosságánál, hogy meggyőződhessenek arról, mi szolgálja legjobban a gyülekezet és a vétkes egyén legjobb érdekeit. Bármilyen Szentíráson alapuló feddést az egyén szükségleteihez kell szabni. Miután teljes képet nyertek arról, hogy mi is történt, és mi vezetett a helytelenség elkövetéséhez, a nehézséget kezelő véneknek talán időre van szükségük arra, hogy elmélkedjenek és imateljesen megvizsgálják a Szentírást, mielőtt csoportosan összeülnek eldönteni, hogy mit is kell tenni. Ezzel sokkal jobb helyzetben lesznek ahhoz, hogy józan feddést és a szükséges szellemi segítséget tudják megadni.
17. Mint a gyülekezet tagjai, minek cselekvésére határozzuk el magunkat, s ez milyen jutalommal jár számunkra?
17 A Szentíráson alapuló feddés határozottan fontos szerepet játszik abban, hogy a keresztény gyülekezetben mindenki számára segítsen olyan úton megmaradni, amely az örök élethez vezet. Bárcsak mi is egyénileg figyelmeznénk a Bibliában található feddésre, s ellenállnánk a kísértéseknek, melyek a Legfelségesebb Istenre és önátadott népe gyülekezetének tagjaira szégyent hozó cselekedetre ösztönöznek! Ha ennek megfelelően cselekszünk, biztosak lehetünk abban, hogy Jehova megáld minket most és örök élettel jutalmaz meg bennünket az elkövetkezendő új rendjében. — Ján 17:3.
[Kép a 22. oldalon]
Különbözőféleképpen részesülhetünk feddésben, mint például a Szentírás vagy valamilyen Biblia-tanulmányozási segédeszköz olvasása révén; személyes beszélgetés vagy egy Szentíráson alapuló előadás hallatán a gyülekezeti összejövetelen