Fiatalok, akik megemlékeznek Teremtőjükről

„Emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságodnak idejében” (PRÉDIKÁTOR 12:3).

 1. Egy 11 éves fiú mely szavai árulják el, hogy Teremtőnk valóságos előtte?

MILYEN nagyszerű, amikor a fiatalok úgy beszélnek és cselekszenek, hogy az azt tükrözi, Jehova Istent valóságos személynek tekintik, akit csodálnak, és akinek szeretnének a kedvében járni! Egy 11 éves fiú ezt mondta: „Amikor egyedül vagyok, és kinézek az ablakon, látom, milyen csodálatos Jehova teremtésműve. Akkor arról álmodozom, milyen gyönyörű lesz a jövőben a Paradicsom, és hogy majd megérinthetem az állatokat” (Ésaiás 11:6–9). Hozzáfűzte: „Amikor egyedül vagyok, Jehovához imádkozom. Tudom, nem megy az idegeire, ha állandóan hozzá beszélek. Tudom, hogy mindig figyel rám.” Teremtőnk neked is ilyen valóságos, mint ennek a fiúnak?

Mennyire valóságos számodra Isten?

 2. a) Hogyan válhat Teremtőd valóságossá számodra? b) Milyen szerepük lehet a szülőknek abban, hogy segítsenek gyermekeiknek megérteni, hogy Isten valóságos személy?

² Ahhoz, hogy Jehova és az ígéretei valóságosak legyenek számodra, először tanulnod kell Róla és a Biblia által leírt csodálatos jövőről, amelyet felkínál neked az igazságos új világban (Jelenések 21:3, 4). Ha a szüleid tanítottak téged ezekről, akkor hálás lehetsz, mivel ez lehetővé teszi, hogy megfogadd az ihletett parancsot: „emlékezzél meg a te Teremtődről” (Prédikátor 12:3). Egy fiatal a következőket mondta arról, ahogy a szülei már kiskorától fogva nevelték: „Az életben minden Jehovára mutatott. Ez volt a kulcsa, hogy megemlékeztem Teremtőmről.” Egy másik fiatal nő ezt jegyezte meg: „Örökké hálás leszek a szüleimnek, hogy megtanították nekem, Jehova valóságos személy. Megmutatták, hogyan szeressem, és beszéltek arról, milyen öröm őt teljes időben szolgálni.”

 3., 4. Mi segíthet abban, hogy Jehovát valóságos személynek tartsd?

³ Mégis, sokaknak nehéz elképzelni, hogy Isten valóságos személy, akit érdekel az ő személyük. Neked is? Az egyik fiatalnak Az Őrtorony következő kijelentése segített, hogy Istenre valóságos személyként gondoljon: „Nem tudjuk, milyen nagy Jehova termete.”a Isten kimagasló személyisége természetesen nem függ a termetétől vagy az alakjától, ahogy Az Őrtorony következő mondata is kijelenti: „Igazi nagysága abban rejlik, hogy milyen Isten” — igen, ő hűséges, könyörületes, szerető és megbocsátó Isten (2Mózes 34:6; 5Mózes 32:4; Zsoltárok 86:5; Jakab 5:11). Vajon most már ilyen személynek tekinted Jehovát, megbízható barátnak, akivel értékes kapcsolatod lehet? (Ésaiás 41:8; Jakab 2:23).

⁴ Jézus segített korai földi követőinek, hogy személyes legyen a kapcsolatuk Istennel. Ezért, amikor János apostol a várva várt égi feltámadásáról írt, a következőket jegyezte meg: „hasonlókká leszünk Ő hozzá [Istenhez]; mert meg fogjuk őt látni, a mint van” (1János 3:2; 1Korinthus 15:44). A fiataloknak ma is lehet segíteni, hogy Istent valóságos személynek tekintsék, olyan valakinek, akit jól megismerhetnek, annak ellenére, hogy nem láthatják személyesen. Egy fiatalember megjegyezte: „A szüleim úgy segítettek nekem megemlékezni Jehováról, hogy sok kérdést tettek fel, mint például: »Mit mondana Jehova? Hogyan magyaráznád ezt el a saját szavaiddal? Ez mit jelent?«” Vajon az ilyen kérdések nem gondolkodtatnak el minket, hogy milyen is a kapcsolatunk Istennel?

A megemlékezés jelentése

 5. Milyen bibliai példák mutatják, hogy a megemlékezés valakiről nem csupán a nevének a felidézését foglalja magában?

⁵ Az „emlékezzél meg a te Teremtődről” parancs megtartása nem csupán azt jelenti, hogy gondolunk Jehovára. Cselekedetet foglal magában, hogy azt tesszük, ami a kedvére van. Amikor a bűnöző kérve kérte Jézust: „emlékezzél meg én rólam, mikor eljősz a te országodban”, ezáltal nemcsak azt szerette volna, ha Jézus visszaemlékszik a nevére. Azt szerette volna, hogy Jézus cselekedjen, támassza fel őt (Lukács 23:42). Ehhez hasonlóan a bebörtönzött József azt várta, hogy a fáraó pohárnoka tegyen érte valamit, amikor azt kérte tőle, hogy emlékezzen meg róla a fáraó előtt. S amikor Jób Istenhez könyörgött, hogy ’emlékezzen meg róla’, Jób azt kérte, hogy majd a jövőben Isten cselekedjen, feltámasztva őt (Jób 14:13; 1Mózes 40:14, 23).

 6. Hogyan foglal magában a „megemlékezni”-nek fordított héber szó vonzalmat az iránt a dolog vagy személy iránt, akiről megemlékeznek?

⁶ Egy szakértő azt mondja, hogy a „megemlékezni” kifejezéssel fordított héber szó gyakran magában foglalja ’az elmebeli vonzalmat, és az olyan cselekvést, amely az emlékezéssel jár’. A „megemlékezni” szóban a ’vonzalom’ jelentését abból láthatjuk, ahogyan „a gyülevész nép” a pusztában kiáltozott: „Visszaemlékezünk a halakra, a melyeket ettünk Égyiptomban!” Mint ahogyan Jób kérte Istent, hogy jóindulattal emlékezzen meg róla, ugyanúgy Ezékiás, Nehémiás, Dávid és egy névtelen zsoltáríró is azért könyörgött, hogy vonzalommal emlékezzen meg róla Jehova, hűsége elismeréséül (4Mózes 11:4, 5; 2Királyok 20:3; Nehémiás 5:19; 13:31; Zsoltárok 25:7; 106:4).

 7. Hogyan befolyásolja a viselkedésünket, ha vonzalommal emlékezünk meg Istenről?

⁷ Így hát megkérdezhetjük: „Én vajon vonzalommal emlékezem meg a Teremtőmről, és kerülöm, hogy olyasmit tegyek, ami megbántja őt, vagy fájdalmat okoz neki?” Egy fiatal megjegyezte: „Édesanyám segített abban, hogy felismerjem, Jehova érző, s már kiskoromban tudatában voltam annak, hogy cselekedeteim hatással vannak rá” (Zsoltárok 78:40–42). Egy másik fiatal ezt így magyarázta: „Tudtam, hogy tetteim vagy segítő, vagy hátráltató módon járulnak ahhoz, hogy válaszoljunk a kihívásra, melyet Sátán intézett Jehova ellen. Szerettem volna megörvendeztetni Jehova szívét — ez segített nekem, és segít mind a mai napig” (Példabeszédek 27:11).

 8. a) Milyen törekvésünk fogja azt mutatni, hogy vonzalommal emlékezünk meg Jehováról? b) Milyen kérdéseket fognak a fiatalok bölcs módon megvizsgálni?

⁸ Kétségtelen, ebben a gonosz világban nem mindig könnyű megemlékezni Jehováról, teljes mértékben részt véve olyan tevékenységekben, amelyek neki tetszenek. De milyen jó volna, ha utánozni tudnád az első században élt fiatal Timótheust — nem is említve a napjainkban élő több ezer istenfélő fiatalt —, azáltal hogy igyekszel a teljes idejű keresztény szolgálatra, az úttörőszolgálatra! (Cselekedetek 16:1–3; 1Thessalonika 3:2). De kérdezd meg azért magadtól, képes volnál ellátni magadat az úttörőszolgálat mellett? S ha megházasodnál, képes volnál gondoskodni a családodról? (1Timótheus 5:8). Ezek fontos kérdések, s létfontosságú, hogy komolyan gondold át őket.

Oktatás, határozott céllal

 9. Milyen döntéssel kerülnek szembe a fiatalok a világi oktatással kapcsolatban?

⁹ Minél összetettebbé válik az emberi társadalom, annál magasabb iskolai végzettségre lehet szükség, hogy megfelelő munkát szerezz ahhoz, hogy el tudd tartani magadat az úttörőmunkában. Talán már megfigyelted, hogy néha még az egyetemi végzettségűeknek is átképzésen kell részt venniük, hogy olyan új képesítésre tegyenek szert, amelyet ma hasznosnak tartanak a munkaadók. Nos, ti, Isten tetszésének elnyerésére törekvő fiatalok, mennyit szeretnétek iskolába járni? A döntést úgy kell helyesen meghoznotok, hogy szem előtt tartjátok az ihletett parancsot: „emlékezzél meg a te Teremtődről.”

10. Mi a legjobb oktatás, amelyben részesülhetünk?

¹⁰ Természetesen arra törekszel, amit még sok világi tekintély is a legjobb oktatásnak tekint — amelyet Isten Szavának a gondos tanulmányozásával érsz el. Johann Wolfgang von Goethe, német költő és író megjegyezte: „Minél jobban fejlődik [az ember] az értelmében, annál teljesebb mértékben tudja alkalmazni a Bibliát is az oktatás alapjaként és eszközeként egyaránt.” Igen, a Biblia tanulmányozása jobban felkészít az életre, mint bármely más oktatás! (Példabeszédek 2:6–17; 2Timótheus 3:14–17).

11. a) Mi a legfontosabb munka, amelyet végezhetünk? b) Miért választotta azt az egyik fiatal, hogy bizonyos fokú képzettségre tesz szert?

¹¹ Mivel Isten ismerete életadó, ezért a legfontosabb munka, amelyet ma végezhetsz, hogy megosztod másokkal ezt az ismeretet (Példabeszédek 3:13–18; János 4:34; 17:3). Ahhoz azonban, hogy ezt hatékonyan tegyed, képesítettnek kell lenned alapvető dolgokban. Világosan kell tudnod gondolkodni, logikusan kell tudnod beszélni, jól kell tudnod írni és olvasni — ezek olyan képességek, amelyekre az iskolában tanítanak. Ezért vedd komolyan az iskolai órákat, mint ahogyan Tracy, egy floridai (USA) fiatal is tette, aki iskolai kitüntetéssel végezte el a középiskolát. Így fejezte ki reményét: „Mindig is az volt a célom, hogy Jehova Istenem teljes idejű szolgája legyek, és remélem, képzettségem segíteni fog e cél elérésében.”

12. Milyen célt segíthet megvalósítani, ha világi továbbtanulást választunk?

¹² Gondolkodtál már azon, hogy miért jársz iskolába? Elsősorban azért, hogy képesítetté váljál Jehova hatékony szolgálatára? Ha igen, akkor komolyan fontolóra szeretnéd venni, mennyire valósítja meg tanulmányod ezt a célt. Miután beszéltél a szüleiddel, talán úgy döntötök, hogy a törvény által előírt minimumon kívül továbbtanulásra kellene törekedned. Az ilyenfajta továbbtanulás segíthet, hogy olyan álláshoz juss, amely által gondoskodni tudsz magadról, de mégis elegendő időd és energiád marad arra, hogy teljes mértékben részt vegyél a Királyság-tevékenységben (Máté 6:33).

13. Hogyan mutatta be két orosz keresztény, akik kiegészítő oktatásra törekedtek, hogy mi életük célja?

¹³ Azok közül, akik kiegészítő oktatásra törekszenek, néhányan már akkor elkezdik a teljes idejű szolgálatot, miközben továbbtanulnak. Vegyük például Nadja és Marina, két moszkvai, oroszországi tizenéves lány esetét. Mindketten 1994 áprilisában keresztelkedtek meg, és elkezdtek kisegítő úttörőként szolgálni. Nem sokkal később elvégezték a középiskolát, és egy kétéves könyvelői tanfolyamba kezdtek. 1995 májusában elkezdték az általánosúttörő-szolgálatot, de mégis ötös maradt az átlaguk a könyvvitelórákon. Ezenkívül ketten együtt átlagosan 14 bibliatanulmányozást tudtak levezetni hetente, miközben ugyanúgy iskolába jártak. Ezek a lányok remélik, hogy könyvelői képzettségük lehetővé fogja tenni, hogy megfelelő munkát találjanak, és el tudják látni magukat a teljes idejű szolgálatban.

14. Függetlenül attól, milyen mértékű világi oktatást választunk, mi legyen életünkben a legfontosabb?

¹⁴ Ha a törvény által meghatározott minimumon túl törekszel világi oktatásra, bölcsen vizsgáld meg, hogy miért is teszed. Vajon azért, hogy hírnévre tegyél szert, vagy hogy anyagilag meggazdagodj? (Jeremiás 45:5; 1Timótheus 6:17). Vagy pedig az a célod, hogy a kiegészítő oktatást arra használd fel, hogy még teljesebb mértékben vegyél részt Jehova szolgálatában? Lydia, egy olyan fiatal, aki a továbbtanulást választotta; azáltal, hogy a következőket mondta, azt fejezte ki, hogy nagyszerű módon szellemi dolgokra irányítja a figyelmét: „Mások felsőfokú oktatásra törekszenek, s hagyják, hogy az anyagiak visszafogják őket, és megfeledkeznek Istenről. Nekem személy szerint az Istennel való kapcsolatom a legfontosabb.” Milyen dicséretre méltó magatartás ez mindannyiunknak!

15. Milyen különböző képzettségük volt a keresztényeknek az első században?

¹⁵ Az első századi keresztényeknek lényegében véve nagyon különböző volt a képzettségük. Péter és János apostolt például „írástudatlan és közönséges” embereknek tartották, mert nem a rabbinikus iskolákban képezték ki őket (Cselekedetek 4:13). Pál apostolnak viszont olyan volt a végzettsége, ami napjainkban az egyetemi oktatáshoz volna hasonló. Pál mégsem arra használta fel ezt a képzettséget, hogy magára hívja fel a figyelmet; inkább akkor volt ez kincs, amikor a különböző rangú embereknek prédikált (Cselekedetek 22:3; 1Korinthus 9:19–23; Filippi 1:7). Hozzá hasonlóan Manaen, aki „Heródessel, a negyedes fejedelemmel együtt neveltetett”, az antiochiai gyülekezet elöljárói között volt (Cselekedetek 13:1).

Miért oszd be a pénzedet bölcsen?

16. a) Miért lehet nehezebb megemlékezni Teremtőnkről, ha adósok vagyunk? b) Hogyan tárja fel Jézus egyik szemléltetése, hogy fontos gondolkodni, mielőtt költekeznénk?

¹⁶ Ha nem osztod be a pénzedet bölcsen, úgy talán nehezebben tudsz megemlékezni a Teremtődről, azt téve, ami kedvére van. Mert ha adósságba keveredsz, elmondható, hogy van egy másik urad. A Biblia ezt így magyarázza: „Végy kölcsön, és szolgája vagy a kölcsönadónak” (Példabeszédek 22:7, Today’s English Version). Jézus egyik szemléltetése kiemeli, milyen fontos, hogy gondolkodjunk, mielőtt költekeznénk. „Mert ha közületek valaki tornyot akar építeni, nemde először leülvén felszámítja a költséget, ha van-é mivel elvégezze? Nehogy minekutána fundamentomot vetett, és elvégezni nem bírja, csúfolni kezdje őt mindenki, a ki látja” — mondta Jézus (Lukács 14:28, 29).

17. Miért nehéz sokszor ellenőrzés alatt tartanunk, mennyit költünk?

¹⁷ Ezért tehát bizonyára bölcsen megpróbálsz a szentírási alapelv szerint élni: „Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek” (Róma 13:8). De ezt nehéz megtenni, különösen akkor, amikor állandóan új termékekkel találjuk magunkat szembe, amelyekről a reklámozók azt állítják, hogy igazán szükségünk van rájuk. Az egyik szülő, aki megpróbált segíteni a gyermekeinek, hogy megkülönböztető képességet gyakoroljanak, megjegyezte: „Sok időt töltöttünk el azzal, hogy megbeszéltük, mire van szükségünk, és mi az, amit mi akarunk.” Az iskolák általában nem tudnak ilyesmit megtanítani; keveset tanítanak arról, ha egyáltalán tanítanak, hogy miként kell bánni a pénzzel felelősségteljes módon. „Úgy végezzük el a középiskolát, hogy többet tudunk egy egyenlő szárú háromszögről, mint a spórolásról” — jegyzi meg egy szociális gondozó. Mi segíthet hát, hogy bölcsen vásárolj?

18. Mi a pénz bölcs beosztásának a kulcsa, és miért?

¹⁸ Pénzed bölcs beosztásának az a kulcsa, ha megfogadod a figyelmeztetést: „emlékezzél meg a te Teremtődről.” Ez azért van, mert amikor engedelmeskedsz ennek a parancsnak, az van első helyen, hogy Jehova kedvében járj, s az iránta érzett vonzalmad befolyásolja, hogyan költöd a pénzedet. Ennek megfelelően megpróbálod nem engedni, hogy a személyes kívánságaid megakadályozzanak az Isten iránti teljes lelkű odaadásodban (Máté 16:24–26). Igyekezni fogsz, hogy „egyszerűnek” őrizd meg a szemedet, vagyis, hogy nyilvánvalóan Isten Királyságára és az ő akaratának cselekvésére irányítsd a figyelmedet (Máté 6:22–24, Vida fordítás). Így örömteli kiváltságnak fogod tekinteni az isteni figyelmeztetést: „Tiszteld az URat vagyonodból” (Példabeszédek 3:9, Újfordítású revideált Biblia).

Fiatalok, akik megérdemlik, hogy utánozzuk őket

19. Hogyan emlékeztek meg fiatalok a múltban Teremtőjükről?

¹⁹ Örömmel elmondhatjuk, hogy a múltban is és ma is sok fiatal megemlékezett és megemlékezik Teremtőjéről. A kis Sámuel állhatatosan végezte a szolgálatot a sátortemplomban, azok erkölcstelen befolyása ellenére, akikkel együtt szolgált (1Sámuel 2:12–26). A vonzó kísértő, Potifár felesége nem tudta rávenni a fiatalt Józsefet a paráznaság elkövetésére (1Mózes 39:1–12). Jeremiás, bár még csak „ifjú” volt, bátran prédikált, szembeszállva a makacs ellenállással (Jeremiás 1:6–8). Egy izraelita lányka félelmet nem ismerve egy hatalmas szíriai hadvezért Izráelbe irányított, hogy ott keressen segítséget, ahol megismerheti Jehovát (2Királyok 5:1–4). A fiatal Dániel társaival együtt hűséges maradt, amikor próba alá került Isten étkezési törvényeivel kapcsolatban. S az ifjú Sidrák, Misák és Abednégó inkább választotta, hogy vessék a tüzes kemencébe, minthogy megalkudjon Isten iránti lojalitásában, egy kép előtt mutatva be imádatot (Dániel 1:8, 17; 3:16–18; 2Mózes 20:5).

20. Hogyan emlékezett meg és emlékezik meg sok fiatal a Teremtőjéről napjainkban?

²⁰ Ma több mint 2000 19—25 év közötti fiatal szolgál Jehova Tanúi főhivatalában, New York államban (USA). De ők csupán kis hányada annak a több tízezer fiatalnak, aki világszerte megemlékezik Teremtőjéről. A régi idők Józseféhez hasonlóan nem hajlandók megalkudni erkölcsi tisztaságukban. Sokan inkább engedelmeskednek Istennek, mintsem embereknek, amikor arra kényszerítik őket, hogy válasszanak, kit szolgálnak (Cselekedetek 5:29). 1946-ban Lengyelországban a 15 éves Henryka Zurt megkínozták, amikor nem volt hajlandó vallásos bálványimádati cselekedetet végrehajtani. „Gondolj magadban, amit akarsz, — javasolta az egyik kínzója —, csak előttünk vess keresztet.” Mivel ezt nem volt hajlandó megtenni, elhurcolták az erdőbe, és lelőtték; reménysége az örök életre azonban sértetlen maradt!b

21. Milyen felhívásra bölcs dolog válaszolni, és mi lesz a kimenetele?

²¹ Milyen meleg érzést válthattak ki Jehova szívében azok a fiatalok, akik az évszázadok folyamán megemlékeztek róla! Válaszolsz felhívására, hogy „emlékezzél meg a te Teremtődről”? Bizony megérdemli, hogy megemlékezz róla! Naponta gondolkodj el mindazon, amit érted tett, s tenni fog, és válaszolj a felhívására: „Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol” (Példabeszédek 27:11).

[Lábjegyzetek]

Emlékszel?

◻ Hogyan lehet segíteni a fiataloknak, hogy Istent valóságos személynek lássák?

◻ Mit jelent megemlékezni Teremtődről?

◻ Milyen célt szolgáljon az oktatás, melyben részt veszünk?

◻ Miért alapvető fontosságú, hogy bölcs módon osszuk be a pénzt?

◻ Milyen fiatalok érdemlik meg, hogy utánozzuk őket?

[Kép a 17. oldalon]

Gondolkodtál már azon, hogy miért jársz iskolába?

[Kép a 18. oldalon]

Tanulod, hogyan lehet bölcsen beosztani a pénzt?