Jehova — A jóság legfőbb példaképe
„Zengjetek dicséretet a seregek Jehovájának, mert Jehova jó” (JEREMIÁS 33:11, NW).
1. Miért érzünk indíttatást arra, hogy dicsérjük Istent a jóságáért?
JEHOVA ISTEN a szó abszolút értelmében jó. Zakariás próféta így kiáltott fel: „Oh, mily nagy az ő jósága” (Zakariás 9:17). Minden de minden, amit Isten azért tett, hogy a földet kellemes hellyé tegye számunkra, az ő jóságát tükrözi (1Mózes 1:31). Soha nem leszünk képesek felfogni az összes bonyolult törvényt, amelyet Isten működésbe hozott, amikor megteremtette a világegyetemet (Prédikátor 3:11; 9:2). De az a kicsi, amit tudunk, arra indít, hogy dicsérjük Istent a jóságáért.
2. Hogyan határoznád meg a jóság fogalmát?
2 Mi a jóság? A jóság erkölcsi kiválóság, erény. De több, mint mindenféle rosszaság hiánya. A jóság, mely része a szellem gyümölcsének, aktív tulajdonság (Galácia 5:22, 23). Úgy tudjuk kinyilvánítani, hogy jó és hasznos tetteket hajtunk végre másokért. A mostani rendszerben előfordulhat, hogy amit az emberek egyik csoportja jónak tart, azt egy másik csoport rossznak ítéli. De csak úgy örvendhetünk békének, és úgy lehetünk boldogok, ha a jóságnak egyetlen mércéje létezik. Ki állíthatja fel jogosan ezt a mércét?
3. Mire mutat az 1Mózes 2:16, 17 a jóság mércéjére nézve?
3 Isten határozza meg a jóság mércéjét. Az emberi történelem hajnalán Jehova parancsolta az első embernek: „A kert minden fájáról bátran egyél. De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz” (1Mózes 2:16, 17). Igen, az embereknek a Teremtőjükre kell támaszkodniuk, ha tudni akarják, mi a jó és mi a rossz.
A jóság ki nem érdemelt megnyilvánulása
4. Mit tett Isten az emberiségért Ádám bűne óta?
4 Amikor Ádám bűnt követett el, és nem volt hajlandó elismerni, hogy Istennek joga van meghatározni, hogy mi a jó, veszélybe került az emberiségnek az a kilátása, hogy örök boldogságban, tökéletesen éljen (1Mózes 3:1–6). De még mielőtt Ádám utódai megszülettek, bűnt és halált örökölve, Isten megjövendölte egy tökéletes Mag eljövetelét. „Az őskígyóhoz”, Sátánhoz, az Ördöghöz intézve szavait, Jehova kijelentette: „ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod” (Jelenések 12:9; 1Mózes 3:15). Jehovának szándékában állt megváltani a bűnös emberiséget. A jóság ki nem érdemelt megnyilvánulása volt, hogy Jehova valóban lehetővé tette a megmentést azok számára, akik hitet gyakorolnak drága Fia váltságáldozatában (Máté 20:28; Róma 5:8, 12).
5. Miért tudunk bizonyos mértékű jóságot kinyilvánítani annak ellenére, hogy rossz hajlamokat örököltünk?
5 Ádám bűne miatt természetesen rossz hajlamokat örököltünk (1Mózes 8:21). Milyen jó azonban, hogy Jehova segít nekünk, hogy bizonyos mértékű jóságot ki tudjunk nyilvánítani. Ha megmaradunk azokban, amiket Isten értékes szent írásaiból tanultunk, az nemcsak ’bölccsé tesz minket a megmentésre’, és ’felszerel minden jó cselekedetre’, hanem arra is képessé tesz, hogy azt tegyük, ami Isten szemében jó (2Timóteus 3:14–17). Ámde ahhoz, hogy hasznot merítsünk a bibliai oktatásból, és jóságot tudjunk kimutatni, a zsoltáríróhoz hasonlóan kell gondolkodnunk, aki így énekelt: „Jó vagy te [Jehova] és jóltevő, taníts meg engem a te rendeléseidre” (Zsoltárok 119:68).
Jehova jósága magasztaltatik
6. Egyebek között mit énekeltek a léviták, miután Dávid király Jeruzsálembe vitette a szövetségládát?
6 Dávid, aki az ókori Izrael királya volt, elismerte Isten jóságát, és kereste a vezetését. „Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezőket” — mondta (Zsoltárok 25:8). Az oktatás, melyben Isten részesítette az izraelitákat, tíz fontos törvényt is magában foglalt. A tízparancsolat két kőtáblára lett felírva, és a szövetségládának nevezett szent ládában volt elhelyezve. Miután Dávid Izrael fővárosába, Jeruzsálembe vitette a szövetségládát, a léviták egyebek között ezt énekelték: „Adjatok hálát Jehovának, mert ő jó, mert időtlen időkig tart az ő szerető-kedvessége” (1Krónika 16:34, 37–41, NW). Milyen szépen zenghették ezeket a szavakat a lévita énekesek!
7. Mi történt, miután a szövetségládát bevitték a szentek szentjébe, és mi játszódott le Salamon templomszentelési imáját követően?
7 Ugyanezeket a dicsérő szavakat zengték, amikor felszentelték Jehova templomát, melyet Dávid fia, Salamon építtetett. Miután elhelyezték a szövetségládát az új templom szentek szentje nevű részében, a léviták Jehova dicséretébe fogtak, mert „ő jó, mert időtlen időkig tart az ő szerető-kedvessége”. A templomot ekkor természetfeletti módon felhő töltötte be, amely Jehova dicsőséges jelenlétét jelképezte (2Krónika 5:13, 14, NW). Salamon templomszentelési imáját követően „tűz szállt le az egekből, és megemésztette az égő felajánlást meg az áldozatokat”. A látvány hatására „Izrael fiai mind . . . mélyen meghajoltak arccal a föld felé a kövezeten, leborultak és hálát adtak Jehovának, »mert ő jó, mert szerető-kedvessége időtlen időkig tart«” (2Krónika 7:1–3, NW). Egy tizennégy napos ünnep után az izraeliták hazatértek „vígan és megelégedve mindama jók felett, a melyeket cselekedett az Úr Dáviddal, Salamonnal és az ő népével Izráellel” (2Krónika 7:10).
8—9. a) Bár az izraeliták dicsérték Jehovát a jóságáért, végül milyen útra tértek? b) Mit jövendölt Jeremiás Jeruzsálemről, és hogyan teljesedett a próféciája?
8 Később az izraeliták sajnos már nem éltek összhangban az Istent dicsérő énekeikkel. Idővel Júda népe ’csak ajkaival tisztelte Jehovát’ (Ézsaiás 29:13). Nem alkalmazkodtak Istennek a jóra vonatkozó mércéjéhez, hanem inkább olyasmit kezdtek gyakorolni, ami rossz volt. Mit jelentett ez? Bálványimádásban, erkölcstelenségben, a szegények elnyomásában és más súlyos bűnökben lettek vétkesek. Emiatt Jeruzsálemnek i. e. 607-ben el kellett pusztulnia, Júda lakosai pedig fogságba kerültek Babilonba.
9 Isten tehát megfegyelmezte a népét. De Jeremiás próféta által megjövendölte, hogy hallani fogják még Jeruzsálemben azoknak a hangját, akik ezt mondják: „Zengjetek dicséretet a seregek Jehovájának, mert Jehova jó, mert időtlen időkig tart szerető-kedvessége!” (Jeremiás 33:10, 11, NW). Ez így is lett. Miután a föld 70 évig pusztán hevert, i. e. 537-ben a zsidók maradéka visszatért Jeruzsálembe (Jeremiás 25:11; Dániel 9:1, 2). Újjáépítették a Mórija-hegyen a templom helyén az oltárt, és kezdtek áldozatokat bemutatni rajta. A templom alapját a visszatérésük utáni második évben rakták le. Micsoda izgalmas időszak volt ez! Ezsdrás így számol be a történtekről: „Amikor az építők lerakták Jehova templomának alapját, akkor a papi öltözetet viselő papok trombitákkal, a léviták, Ászáf fiai pedig cintányérokkal felálltak, hogy dicsérjék Jehovát, Dávidnak, Izrael királyának útmutatása szerint. És feleltek, dicséretet és hálát adva Jehovának, »mert jó, mert időtlen időkig tart szerető-kedvessége Izrael iránt«” (Ezsdrás 3:1–11, NW).
10. Milyen jelentőségteljes kifejezéssel kezdődik és zárul a 118. zsoltár?
10 Számos zsoltárban találkozhatunk hasonló kifejezéssel, mely Jehova jóságát dicséri. Ilyen például a 118. zsoltár, melyet az izraelita családok a pászka megünneplésének a végén énekeltek. A zsoltár a következő szavakkal kezdődik és zárul: „Adjatok hálát Jehovának, mert ő jó, mert szerető-kedvessége időtlen időkig tart” (Zsoltárok 118:1, 29, NW). Bizonyára ezekkel a szavakkal zárult az a dicséret, melyet Jézus Krisztus a hűséges apostolaival együtt énekelt a halála előtti éjszakán, i. sz. 33-ban (Máté 26:30).
„Kérlek, mutasd meg nékem a te dicsőségedet”
11—12. Milyen kijelentést hallhatott Mózes, amikor felvillant előtte Isten dicsősége?
11 Jehova jóságát már évszázadokkal Ezsdrás kora előtt összefüggésbe hozták a szerető-kedvességével. Röviddel azután, hogy az izraeliták az aranyborjút imádták a pusztában, és a helytelenül cselekvők ki lettek végezve, Mózes így kérlelte Jehovát: „Kérlek, mutasd meg nékem a te dicsőségedet.” Jehova tudta, hogy Mózes nem láthatja meg élve az arcát, ezért így szólt: „Megteszem, hogy az én dicsőségem [egész jóságom, Káldi-Neovulgáta Bibliafordítás] a te orczád előtt menjen el” (2Mózes 33:13–20).
12 Másnap a Sínai-hegyen Mózes arca előtt elvonult Jehova jósága. Akkor Mózes előtt felvillant Isten dicsősége, és Mózes hallhatta a kijelentést: „Jehova, Jehova irgalmas, kedves Isten, lassú a haragra, és bővelkedik szerető-kedvességben és igazságban, megőrzi szerető-kedvességét ezeríziglen, megbocsát vétket, törvényszegést és bűnt, de semmiképp sem fog felmenteni a büntetés alól, hanem megbünteti az apák vétkéért a fiakat és az unokákat, a harmadik nemzedéket és a negyedik nemzedéket” (2Mózes 34:6, 7, NW). Ezek a szavak rámutatnak, hogy Jehova jósága kapcsolatban van az ő szerető-kedvességével és személyiségének más vonásaival. Ezeknek a vonásoknak a megvizsgálása segítségünkre lesz a jóság kimutatásában. Először vegyük szemügyre azt a tulajdonságot, amely kétszer is meg van említve ebben a Jehova jóságáról szóló csodálatos kijelentésben.
„Isten . . . bővelkedik szerető-kedvességben”
13. Melyik tulajdonság fordul elő kétszer az Isten jóságáról szóló kijelentésben, és miért helyénvaló ez?
13 ’Jehova olyan Isten, aki bővelkedik szerető-kedvességben, és megőrzi szerető-kedvességét ezeríziglen.’ A „szerető-kedvesség” kifejezéssel fordított héber szó ’lojális szeretetet’ is jelent. Csak ez a tulajdonság fordul elő kétszer Isten kijelentésében, melynek Mózes a fültanúja volt. Ez így is van rendjén, hiszen Jehova uralkodó tulajdonsága a szeretet (1János 4:8). Ezt a tulajdonságot emeli ki a Jehovát dicsérő, jól ismert kifejezés is: „mert ő jó, mert időtlen időkig tart az ő szerető-kedvessége.”
14. Különösen kik élvezhetik Isten jóságát és szerető-kedvességét?
14 Isten jóságának az egyik megnyilvánulása az, hogy ő „bővelkedik szerető-kedvességben”. Ez különösen nyilvánvaló abból, hogy gyöngéden törődik önátadott, hűséges emberi szolgáival (1Péter 5:6, 7). Jehova Tanúi bizonyíthatják, hogy Isten „megőrzi szerető-kedvességét” azok iránt, akik szeretik és szolgálják őt (2Mózes 20:6). Jehova megszűnt szerető-kedvességet, vagyis lojális szeretetet mutatni a test szerinti Izrael iránt, mert a nemzet elvetette a Fiát. Az összes nemzetből származó hűséges keresztények iránt azonban örökké fog tartani Isten jósága és lojális szeretete (János 3:36).
Jehova irgalmas és kedves
15. a) Mely szavakkal kezdődött az a kijelentés, melyet Mózes a Sínai-hegyen hallott? b) Mit foglal magában az irgalom?
15 Az a kijelentés, melyet Mózes a Sínai-hegyen hallott, a következő szavakkal kezdődött: „Jehova, Jehova irgalmas, kedves Isten.” Az „irgalomnak” fordított héber szó utalhat a ’belekre’ is, és nagyon közel áll a ’méh’ jelentésű főnévhez. Az irgalom tehát olyan gyengéd könyörületre utal, mely az ember bensőjében él. Az irgalom azonban nem csupán őszinte szánalmat jelent. Arra kell hogy indítson minket, hogy tegyünk valamit mások szenvedésének az enyhítéséért. A szerető keresztény vének például érzik, hogy irgalmasnak kell lenniük hívőtársaikhoz, ’vidámsággal irgalmat tanúsítva’, amikor helyénvaló (Róma 12:8; Jakab 2:13; Júdás 22, 23).
16. Miért mondhatjuk, hogy Jehova kedves?
16 Isten jósága a kedvességében is megnyilvánul. Egy kedves személy kifejezetten tekintettel van a másik ember érzéseire, és gyengéd szívélyességet mutat, kivált a nála alacsonyabb rangúak iránt. Jehova mutatja a legjobb példát a kedvességből, mely a hűséges szolgáival való bánásmódjában nyilvánul meg. Például Isten angyalokat használt fel, amikor kedvesen megerősítette a koros Dániel prófétát, és amikor tudatta Máriával, a szűz leánnyal, hogy kiváltságában lesz megszülni Jézust (Dániel 10:19; Lukács 1:26–38). Mi mint Jehova népe természetesen hálásak vagyunk neki azért, hogy kedvesen fordul hozzánk a Biblia lapjain keresztül. Dicsérjük őt jóságának ezen megnyilvánulásáért, és igyekszünk kedvesen bánni másokkal. Amikor a szellemileg képesített testvérek helyreigazítják valamelyik hívőtársukat a „szelídség szellemében”, megpróbálnak barátságosak és kedvesek lenni (Galácia 6:1).
Olyan Isten, aki lassú a haragra
17. Miért vagyunk hálásak azért, hogy Jehova „lassú a haragra”?
17 „Isten . . . lassú a haragra.” Ezek a szavak Jehova jóságának egy másik vonására hívják fel a figyelmünket. Jehova türelmesen elviseli a hibáinkat, időt adva arra, hogy leküzdjük komoly gyengeségeinket, és szellemileg fejlődjünk (Héberek 5:12—6:3; Jakab 5:14, 15). Isten türelme azoknak is a javát szolgálja, akik még nem váltak az imádóivá. Még van idejük rá, hogy válaszoljanak a Királyság-üzenetre, és megbánást tanúsítsanak (Róma 2:4). És bár Jehova türelmes, a jósága időnként mégis arra indítja, hogy kifejezze a haragját. Ezt tette akkor is, amikor az izraeliták az aranyborjút imádták a Sínai-hegynél. Isten haragja nemsokára még nagyobb mértékben kifejezésre jut, amikor Jehova véget vet Sátán gonosz rendszerének (Ezékiel 38:19, 21–23).
18. Mi a különbség Jehova és az emberi vezetők között az igazság dolgában?
18 ’Jehova olyan Isten, aki bővelkedik igazságban.’ Mennyire más Jehova, mint az emberi vezetők, akik zengzetes ígéreteket tesznek, aztán elmulasztják betartani őket! Jehova imádói viszont mindenben megbízhatnak, amit Isten ihletett Szava kijelent. Mivel Isten bővelkedik igazságban, mindig megbízhatunk az ígéreteiben. Égi Atyánk a jóságából fakadóan biztosan válaszol az imáinkra, ha szeretnénk megtudni az igazságot szellemi kérdésekben, és bőségesen ad nekünk felvilágosítást (Zsoltárok 43:3; 65:3).
19. Milyen kiemelkedő módon nyilvánított ki Jehova jóságot a megbánást tanúsító bűnösök iránt?
19 ’Jehova olyan Isten, aki megbocsát vétket, törvényszegést és bűnt.’ Jehova a jóságától indíttatva készségesen megbocsát a megbánást tanúsító bűnösöknek. Kétségtelenül nagyon hálásak vagyunk azért, hogy égi Atyánk lehetővé tette, hogy Jézus áldozata révén megbocsátást nyerjünk (1János 2:1, 2). Igazán boldogok vagyunk, hogy mindenki, aki hitet gyakorol a váltságban, Jehova helyeslését élvezheti, és reménykedhet abban, hogy vég nélkül fog élni megígért új világában. Milyen jelentős okok ezek arra, hogy dicsérjük Jehovát, amiért jóságot tanúsít az emberek iránt! (2Péter 3:13).
20. Mi a bizonyíték arra, hogy Isten nem nézi el a gonoszságot?
20 Jehova „semmiképp sem fog felmenteni a büntetés alól”. Tulajdonképpen ez egy további ok arra, hogy dicsőítsük Jehovát a jóságáért. Miért? Azért, mert a jóság egyik lényeges vonása az, hogy semmiképpen nem nézi el a gonoszságot. Sőt, „amikor az Úr Jézus kinyilatkozik az égből az ő hatalmas angyalaival”, eljön a bosszú ’azokra, akik nem ismerik Istent, és azokra, akik nem engedelmeskednek a jó hírnek’. Ezek „el fogják szenvedni az örök pusztulás bírói büntetését” (2Tesszalonika 1:6–9). Jehova életben maradó imádói akkor majd teljes mértékben élvezhetik az életet, hiszen nem fogják zaklatni őket istentelen emberek, „a jóságot nem szeretők” (2Timóteus 3:1–3).
Utánozzuk Jehova jóságát!
21. Miért kell jóságot kimutatnunk?
21 Nem kérdéses, hogy sok okunk van arra, hogy dicsérjük Jehovát a jóságáért, és hálát adjunk neki. A szolgái lévén vajon nem kellene megtennünk minden tőlünk telhetőt, hogy kimutassuk ezt a tulajdonságot? De igen, hiszen Pál apostol erre ösztönözte keresztény hittársait: „Legyetek . . . az Isten utánzóivá mint szeretett gyermekek” (Efézus 5:1). Égi atyánk mindig jó; legyünk azok mi is!
22. Mit fogunk megvizsgálni a következő cikkben?
22 Ha teljes szívből átadtuk magunkat Jehovának, akkor kétségtelenül nagyon vágyunk arra, hogy utánozzuk a jóságát. De mivel a bűnös Ádám leszármazottai vagyunk, nem mindig érezzük könnyűnek, hogy azt tegyük, ami jó. A következő cikkből kiderül, hogy miért nem lehetetlen jóságot kimutatnunk. Különféle területeket is megvizsgálunk majd, amelyeken utánozhatjuk — sőt utánoznunk is kell — Jehovát, a jóság legfőbb példaképét.
Hogyan válaszolnál?
• Mi a jóság?
• Mely bibliai kifejezés emeli ki Isten jóságát?
• Egyebek között milyen módokon nyilvánul meg Jehova jósága?
• Miért kell utánoznunk Jehovának a jóságban mutatott példáját?
[Kép a 12. oldalon]
Jehova megfegyelmezte ókori népét, mert az nem élt összhangban az őt dicsérő szavaival
[Kép a 12. oldalon]
Egy hűséges maradék visszatért Jeruzsálembe
[Kép a 13. oldalon]
Mózes hallotta az Isten jóságáról szóló csodálatos kijelentést
[Kép a 15. oldalon]
Jehova jósága mutatkozik meg abban, ahogyan a Biblia lapjain keresztül hozzánk fordul