Szülők, szeretettel neveljétek a gyermekeiteket!
„Minden dolgotok szeretettel történjék” (1KORINTUSZ 16:14)
1. Milyen érzések töltik el a szülőket a gyermekük megszületésekor?
LEGTÖBBÜNK biztosan egyetért azzal, hogy egy gyermek születése az élet egyik legörömtelibb eseménye. „Csodálatos érzés volt először meglátni az újszülött kislányomat – mondja egy anyuka, Aleah. – Arra gondoltam, hogy nála bájosabb gyermeket még sosem láttam.” Az ilyen örömteli esemény azonban aggodalommal is eltöltheti a szülőket. „Amiatt nyugtalankodtam, hogy megfelelően tudom-e majd felkészíteni a kislányomat az életben felmerülő próbákra” – mondja Aleah férje. Számos szülőnek vannak hasonló aggodalmai, és ráébrednek, hogy szeretettel kell felnevelniük a gyermekeiket. A keresztény szülők azonban, akik ilyen szeretetteljes nevelést szeretnének adni a gyermekeiknek, nehézségekkel néznek szembe. Milyen nehézségekről beszélhetünk?
2. Milyen nehézségekkel néznek szembe a szülők?
2 Most mélyen benne járunk ennek a rendszernek az utolsó napjaiban. A jövendölésnek megfelelően a társadalmat átitatja a szeretetlenség. Az emberek még a családjukban is „természetes vonzalom nélküliek”, ’hálátlanok, illojálisak, önuralom nélküliek és vadak’ (2Timóteusz 3:1–5). Ha a keresztények nap mint nap ilyen emberekkel találkoznak, az hatással lehet arra, hogy miként bánnak a családtagjaikkal. Továbbá a szülők küzdelmet folytatnak az öröklött hajlamaikkal, azzal hogy elveszítik az önuralmukat, hogy olyasmi csúszik ki a szájukon, amit nem is úgy értettek, és hogy más dolgokban sem gyakorolnak jó ítélőképességet (Róma 3:23; Jakab 3:2, 8, 9).
3. Hogyan nevelhetnek a szülők boldog gyermekeket?
3 E nehézségek ellenére a szülők boldog, jó szellemiségű gyermekeket nevelhetnek. Hogyan? Úgy, ha követik a Biblia tanácsát: „Minden dolgotok szeretettel történjék” (1Korintusz 16:14). Való igaz, a szeretet „az egység tökéletes köteléke” (Kolosszé 3:14). Vizsgáljuk meg a szeretet három vonását, melyről Pál apostol beszélt a korintusziaknak írt első levelében, és nézzük meg, hogy egyebek közt hogyan gyakorolhatják a szülők ezt a tulajdonságot a gyermekeik nevelése közben (1Korintusz 13:4–8).
Fontos a hosszútűrés
4. Miért legyenek hosszútűrők a szülők?
4 Ezt írta Pál: „A szeretet hosszútűrő” (1Korintusz 13:4). A „hosszútűrésnek” fordított görög kifejezés a türelem és a haragra való lassúság gondolatát hordozza. Miért legyenek hosszútűrők a szülők? A legtöbb szülőnek biztosan sok minden eszébe jut. Most csupán néhányat említsünk meg. A gyerekek általában nem csak egyszer kérik, amire áhítoznak. Még ha a szülő ellentmondást nem tűrő nemmel válaszol is, a gyermek, abbeli reményében, hogy más választ kap, addig kérlelheti a szülőt, míg az végül rábólint a dologra. A tizenévesek hosszasan győzködhetik a szülőket, hogy engedjenek meg nekik valamit, amiről a szülők tudják, hogy butaság (Példabeszédek 22:15). És a gyermekek, mindenki máshoz hasonlóan, hajlamosak többször is elkövetni ugyanazt a hibát (Zsoltárok 130:3).
5. Mi segíthet a szülőknek hosszútűrőnek lenni?
5 Mi segíthet a szülőknek, hogy hosszútűrők és türelmesek tudjanak lenni a gyermekeikkel? Salamon király így fogalmazott: „Az ember éleslátása fékezi haragját” (Példabeszédek 19:11). A szülők megérthetik a gyermekeik viselkedését, ha visszaemlékeznek, hogy egykor ők maguk is ’úgy beszéltek, mint egy kisgyermek, úgy gondolkodtak, mint egy kisgyermek, és úgy okoskodtak, mint egy kisgyermek’ (1Korintusz 13:11). Szülők, emlékeztek még, amikor azzal bosszantottátok az édesanyátokat vagy édesapátokat, hogy tegyen eleget valamilyen gyerekes kéréseteknek? Volt, hogy tizenéves korotokban azt gondoltátok, hogy a szüleitek egyszerűen nem értik az érzéseiteket vagy a nehézségeiteket? Ha igen, akkor valószínűleg megértitek, miért viselkednek a gyermekeitek úgy, ahogy viselkednek, és miért szükséges állandóan és türelmesen emlékeztetnetek őket a döntéseitekre (Kolosszé 4:6). Érdemes megjegyezni, hogy Jehova azt mondta az izraelita szülőknek, hogy ’véssék’ a törvényeit a gyermekeik elméjébe (5Mózes 6:6, 7). A „vés” szóval fordított héber kifejezés jelentése: ’megismétel’, ’újra és újra elmond’. Ez arra utal, hogy a szülőknek talán sokszor el kell mondaniuk valamit, míg a gyermek megtanulja alkalmazni Isten törvényeit. Gyakran más dolgok megtanításakor is hasonló ismétlésre lehet szükség.
6. Miért mondhatjuk, hogy a hosszútűrő szülő nem egyenlő az engedékeny szülővel?
6 A hosszútűrő szülő azonban nem egyenlő az engedékeny szülővel. Isten Szava erre figyelmeztet: „a szabadjára engedett fiú . . . megszégyeníti anyját.” Ugyanez a példabeszéd leírja, hogyan lehet ennek elejét venni: „A vessző és a feddés ad bölcsességet” (Példabeszédek 29:15). Olykor a gyermekek kétségbe vonhatják a szüleik feddéshez való jogát. A keresztény családokban azonban ne a demokrácia érvényesüljön, mintha a szülőknek a szabályok felállítására vonatkozó joga némiképp a gyermekek jóváhagyásától függne. Jehova, mint a család legnagyobb tekintéllyel bíró Feje, a szülőket ruházza fel azzal a hatalommal, hogy szeretettel neveljék és fegyelmezzék a gyermekeiket (1Korintusz 11:3; Efézus 3:15; 6:1–4). Sőt, a fegyelmezés szoros kapcsolatban van azzal, amit Pál következőnek említ meg a szeretetről.
Hogyan lehet szeretettel fegyelmezni?
7. Miért fegyelmezik a kedvességet gyakorló szülők a gyermekeiket, és mit foglal ez magában?
7 Pál kijelentette, hogy „a szeretet . . . kedves” (1Korintusz 13:4). Az igazán kedves szülők következetesen fegyelmezik a gyermekeiket. Ezzel Jehovát utánozzák. „Akit szeret Jehova, azt megfegyelmezi” – írta Pál. Kérjük, ne feledjétek, hogy a Biblia a fegyelmezésen nem csupán a büntetést érti. A nevelés és oktatás gondolatát hordozza. Mi a célja ennek a fegyelmezésnek? „Békés gyümölcsöt, azaz igazságosságot terem azoknak, akik általa megedződtek” – hangsúlyozza Pál (Héberek 12:6, 11). Amikor a szülők kedvesen oktatják a gyermekeiket Isten akaratával összhangban, lehetőséget adnak nekik, hogy békés, becsületes felnőttekké váljanak. Ha a gyermekek elfogadják „a Jehovától jövő fegyelmezést”, akkor bölcsességre, ismeretre és tisztánlátásra tesznek szert – ezek a tulajdonságok pedig értékesebbek az ezüstnél és az aranynál (Példabeszédek 3:11–18).
8. Milyen következményekkel jár általában az, ha a szülők nem fegyelmezik a gyermekeiket?
8 Másrészt nem vall kedvességre, ha a szülők elmulasztják fegyelmezni a gyermekeiket. Jehova erre ihlette Salamont: „Aki visszatartja vesszejét, gyűlöli a fiát, de aki szereti, az megkeresi fegyelmezéssel” (Példabeszédek 13:24). Azok a gyermekek, akiket nem neveltek következetesen, valószínűleg önzők és boldogtalanok. Ezzel szemben azoknak a gyermekeknek, akiknek a szülei együtt érzők, ám egyértelmű korlátokat állítanak fel, jobbak az iskolai teljesítményeik, jobban kijönnek másokkal, és általában véve boldogok. Érthető hát, hogy azok a szülők, akik megfegyelmezik a gyermekeiket, kedvességet mutatnak irántuk.
9. Mit tanítanak meg a keresztény szülők a gyermekeiknek, és hogyan kell ezeket a követelményeket tekinteni?
9 Egyebek közt mit jelent kedvesen és szeretettel fegyelmezni a gyermekeket? A szülők mondják el a gyermekeiknek, hogy pontosan mit várnak el tőlük. Például a keresztény szülők a gyermekeiket már csecsemőkoruktól a Biblia létfontosságú alapelveire tanítják, valamint arra, hogy vegyenek részt az igaz imádat különböző tevékenységeiben (2Mózes 20:12–17; Máté 22:37–40; 28:19; Héberek 10:24, 25). A gyermekeknek tudniuk kell, hogy ezeken a követelményeken nem lehet változtatni.
10–11. Miért vehetnék figyelembe a szülők a gyermekeik kéréseit, amikor családi szabályokat állítanak fel?
10 Megeshet azonban, hogy a szülők szeretnék, ha a gyermekeik is ott lennének, amikor felállítják a házi szabályokat. Ha a fiatalokat is bevonják ezekbe a beszélgetésekbe, akkor talán jobban hajlanak arra, hogy engedelmeskedjenek. Például a szülők úgy dönthetnek, hogy meghatározzák, mikorra legyenek otthon a fiatalok. Vagy megengedhetik, hogy a gyermekeik javasoljanak egy másik időpontot, indoklással együtt. A szülők ezután meghatározzák, hogy mikorra legyenek otthon a gyerekek, és megmagyarázzák, miért érzik a döntésüket helyénvalónak. Mi a helyzet akkor, ha a szülők és a gyermekeik nem értenek egyet, mint ahogyan erre számítani is lehet? Némely esetben a szülők úgy határozhatnak, hogy engednek a gyermekeiknek, ha azzal nem sértenek bibliai alapelveket. Ez vajon azt mutatná, hogy a szülők beadták a derekukat, vagy lemondtak a hatalmukról?
11 Hogy választ kapjunk erre a kérdésre, figyeljük meg, hogyan gyakorolta Jehova szerető módon a hatalmát, amikor Lóttal és a családjával bánt. Miután az angyalok kikísérték Lótot, a feleségét és lányait Szodomából, ezt mondták nekik: ’Meneküljetek a hegyekbe, nehogy elpusztuljatok!’ Lót azonban ezt mondta erre: „Kérlek, ne, Jehova!” Majd egy másik javaslattal állt elő: „Kérlek, itt az a város, közel van, hogy odamenekülhessek, és kicsi az. Kérlek, nem menekülhetnék oda . . . ?” Hogyan válaszolt Jehova? Ezt mondta: „Még ebben is figyelembe veszlek” (1Mózes 19:17–22). Vajon Jehova lemondott a hatalmáról? Természetesen nem! De figyelembe vette Lót kérését, és úgy döntött, hogy ebben a dologban a szokásosnál nagyobb kedvességet mutat iránta. Ha szülő vagy, időnként figyelembe tudnád venni a gyermekeid kéréseit, amikor családi szabályokat állítasz fel?
12. Mikor fogja egy gyermek biztonságban érezni magát?
12 A gyermekeknek persze nemcsak a szabályokkal kell tisztában lenniük, hanem azzal is, hogy milyen büntetésre számíthatnak, ha áthágják ezeket a szabályokat. Ha beszéltetek a büntetésről, és látod, hogy megértették azt a gyermekeid, hatályba kell léptetni a szabályokat. A szülők nem járnak el kedvesen, ha folyton a megérdemelt büntetéssel fenyegetőznek, de nem hajtják azt végre. „Mivel nem hajtják végre hamar az ítéletet a gonosz tettért, azért merül bele az emberek fiainak szíve a gonoszság cselekvésébe” – írja a Biblia (Prédikátor 8:11). Lehet, hogy egy szülő nem nyilvánosan vagy a gyermeke egykorú társai előtt fogja megbüntetni a gyermekét, mert nem akarja megszégyeníteni mások előtt. Ám a gyermekek nagyobb biztonságban érzik magukat, és jobban fogják tisztelni és szeretni a szüleiket, ha tudják, hogy a szüleik ’igene’ igent, a ’neme’ pedig nemet jelent – még ha ez azt jelenti is, hogy büntetést fognak kapni (Máté 5:37).
13–14. Hogyan utánozhatják a szülők Jehovát, amikor a gyermekeiket nevelik?
13 Ha szeretnénk kedvesen eljárni, akkor a büntetést, és ahogyan azt végrehajtjuk, a gyermekhez kell igazítanunk. „Két gyermekünknek más-más volt a szükséglete, amikor fegyelmeztük őket – emlékszik vissza Pam. – Ami az egyiknél bevált, az a másiknál nem.” A férje, Larry elmagyarázza, miért: „Az idősebbik lányunk erős akaratú volt, és úgy tűnt, hogy csak a kemény fegyelmezés használ neki. A fiatalabb lányunknak azonban már annyi is elég volt, ha erélyesebben rászóltunk, sőt, ha egy rosszalló pillantást vetettünk rá.” Nem vitás, a szeretetteljes szülők igyekeznek megállapítani, hogy melyik gyermeknek milyen fegyelmezés válik leginkább a javára.
14 Jehova példát ad a szülőknek abban, hogy ismeri minden egyes szolgája erősségeit és gyengéit (Héberek 4:13). Továbbá a büntetés végrehajtásakor nem túlzottan rideg, de nem is túlságosan engedékeny, hanem mindig „megfelelő mértékben” fegyelmezi a népét (Jeremiás 30:11). Szülők, tisztában vagytok a gyermekeitek erősségeivel és gyengéivel? Ennek ismeretében képesek vagytok hatásosan és kedvesen nevelni őket? Ha igen, akkor bizonyítjátok, hogy szeretitek a gyermekeiteket.
Mozdítsd elő az őszinte kommunikációt!
15–16. Hogyan lehet őszinteségre buzdítani a gyermekeket, és milyen módszert tartanak erre hatásosnak keresztény szülők?
15 A szeretet egy másik jellemzője, hogy „nem örvendezik az igazságtalanságnak, hanem együtt örvendezik az igazsággal” (1Korintusz 13:6). Hogyan taníthatják meg a szülők a gyermekeiknek, hogy szeressék azt, ami helyes és igaz? Nagyon lényeges, hogy buzdítsák őket, hogy őszintén mondják el az érzéseiket, még akkor is, ha a szülőknek nehéz elfogadniuk, amit hallanak. Érthető, hogy a szülők örülnek, amikor a gyermekek olyan gondolataikról és érzéseikről számolnak be, amelyek összhangban vannak az igazságos irányadó mértékekkel. De van, hogy a gyermek őszinte szavai azt tárják fel, hogy az igazságtalansághoz vonzódik (1Mózes 8:21). Mit csináljanak ilyenkor a szülők? Az első reakciójuk az lehet, hogy azonnal megbüntetik a gyermekeiket, amiért ilyeneket mondanak. Ha így tesznek, akkor a gyermekek hamar megtanulhatják, hogy csak olyasmit mondjanak, amit szerintük a szülők hallani szeretnének. Természetesen a tiszteletlen beszédet azonnal ki kell igazítani, viszont különbség van aközött, hogy megtanítjuk a gyermekeknek, miként kommunikáljanak illedelmesen, és aközött, hogy meghatározzuk nekik, mit mondjanak.
16 Hogyan mozdíthatják elő a szülők az őszinte kommunikációt? A korábban idézett Aleah most ezt mondja: „Azáltal, hogy nem reagáltunk hevesen, amikor a gyermekeink felkavaró dolgokat mondtak, olyan légkört teremtettünk, amelyben megvalósulhatott a nyílt kommunikáció.” Egy apuka, Tom, ezt mondja: „Arra buzdítottuk a lányunkat, hogy mondja el, mit érez, még akkor is, ha nem ért egyet a mi gondolkodásmódunkkal. Úgy véltük, hogy ha mindig a szavába vágunk, és önkényesen ráerőltetjük az akaratunkat, akkor csalódott lesz, és rászokik, hogy ne mondja el, mi van igazából a szívében. Úgy érezzük, hogy azért hallgatott meg minket, mert mi is meghallgattuk őt.” A gyermekeknek kétségkívül engedelmeskedniük kell a szüleiknek (Példabeszédek 6:20). De a nyílt kommunikáció lehetőséget ad a szülőknek arra, hogy segítsenek a gyermekeiknek ésszerű döntéseket hozni. Vincent, akinek négy gyermeke van, ezt mondja: „Általában megbeszéltük egy helyzet előnyeit és hátrányait, hogy így a gyermekeink is láthassák, mi vezet a legjobb eredményre. Ezzel segítettünk nekik gondolkodóképességet kifejleszteni” (Példabeszédek 1:1–4).
17. Miben lehetnek biztosak a szülők?
17 Az bizonyos, hogy egyetlen szülő sem képes tökéletesen alkalmazni a Biblia tanácsait a gyermeknevelésben. De azért biztos lehetsz benne, hogy a gyermekeid mélységes hálát éreznek azon erőfeszítéseidért, hogy hosszútűrően, kedvesen és szeretettel neveled őket. Jehova minden kétséget kizáróan meg fogja áldani az erőfeszítéseidet (Példabeszédek 3:33). Végtére is minden keresztény szülő azt akarja, hogy a gyermekei éppen annyira megszeressék Jehovát, mint amennyire ők maguk szeretik. Hogyan érhetik el ezt a nemes célt? A következő cikk néhány konkrét módszert fog bemutatni.
Emlékszel?
• Hogyan segíthet a szülőnek az éleslátás, hogy hosszútűrő legyen?
• Milyen összefüggés van a kedvesség és a fegyelmezés között?
• Miért létfontosságú a szülők és gyermekeik közötti őszinte kommunikáció?
[Képek a 23. oldalon]
Szülők, emlékeztek, milyen volt gyermeknek lenni?
[Kép a 24. oldalon]
Előmozdítod az őszinte, nyílt kommunikációt a gyermekeiddel?