33 A király erre megrendült, fölment a kapubejáró feletti tetőszobába, sírt, és miközben ment, ezt mondogatta: „Fiam, Absolon! Fiam, fiam, Absolon! Bárcsak én haltam volna meg helyetted, Absolon fiam, fiam!”+
33 A király erre megrendült, fölment a kapubejáró feletti tetőszobába,+ és sírva fakadt; ezt mondogatta, amint ment: „Fiam, Absolon! Fiam, fiam,+ Absolon! Ó, bárcsak én haltam volna meg helyetted, Absolon fiam, fiam!”+