2:49

ő ezt mondta nekik: Az ezt követő szavak Jézus első szavai, melyek feljegyzésre kerültek a Bibliában. Fiatal fiúként nagy valószínűség szerint még nem tudott minden részletet az ember előtti létezéséről. (Lásd a Mt 3:16-hoz és a Lk 3:21-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.) De észszerűnek tűnik, hogy az anyja és a nevelőapja beszéltek neki arról, hogy mit mondtak az angyalok, amikor meglátogatták őket, vagy Simeon és Anna próféciáiról, melyeket akkor jelentettek ki, amikor 40 nappal Jézus születése után a család felment Jeruzsálembe (Mt 1:20–25; 2:13, 14, 19–21; Lk 1:26–38; 2:8–38). Jézus válaszából kiderül, hogy valamennyire tisztában volt vele, hogy a születése csoda volt, és hogy különleges kapcsolata van égi Atyjával, Jehovával.

Atyám házában kell lennem: A görög „Atyám házában” kifejezés szó szerinti fordítása így hangzik: „Atyám [dolgai]ban”. A szövegkörnyezetből kiderül, hogy József és Mária amiatt aggódott, hogy hol lehet Jézus, ezért logikus, hogy ezek a szavak helyre utalnak, vagyis úgy lehetne visszaadni, hogy „Atyám házában [vagy „lakhelyén”; „udvaraiban”]” (Lk 2:44–46). Jézus később a szolgálata során konkrétan úgy utalt a templomra, hogy az Atyja háza (Jn 2:16). Néhány tudós szerint viszont a kifejezést tágabban is lehet érteni: „Atyám dolgaival kell foglalatoskodnom”.