-
János: Magyarázó jegyzetek – 19. fejezetSzentírás – Új világ fordítás (magyarázó jegyzetekkel)
-
-
Nikodémusz: Egyedül János említi meg, hogy Nikodémusz is csatlakozott az Arimateából való Józsefhez, hogy előkészítsék Jézus testét a temetésre. (Lásd a Jn 3:1-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)
százfontnyi: A görög liʹtra szó (egyes szám) által jelölt súlymértéket általában azonosnak tekintik a római fonttal (latinul: libra), tehát kb. 327 g volt. Az itt említett keverék kb. 33 kg volt. (Lásd a B14-es függ.-et.)
mirhából: Lásd a Szójegyzéket.
mirhából és aloéból készült keveréket: Néhány kéziratban az olvasható, hogy „mirhát és aloét összecsomagolva”, de számos korai hiteles kézirat a főszövegben található megfogalmazást támasztja alá.
aloéból: Így neveztek egy fafajtát, amelyből kellemes, fűszeres illatú anyagot nyertek. Ezt az anyagot illatszerként használták a bibliai időkben (Zs 45:8; Pl 7:17; Én 4:14). A Nikodémusz által vitt aloé valószínűleg ugyanolyan aloéfából készült termék volt, mint amilyenről a Héber iratok tesz említést. A holttestek temetésre való előkészítéséhez por formában használták az aloét a mirhával együtt, valószínűleg azért, hogy elnyomja a bomló test szagát. A legtöbb szövegmagyarázó szerint a Bibliában szereplő aloéfa az Aquilaria agallocha, amelyet időnként sasfának neveznek. Főleg Indiában és a környező területeken nő, és elérheti a 30 m-es magasságot is. A törzs és az ágak belső részét gyanta és illatos olaj itatja át, amelyekből igen értékes illatszert készítenek. Mivel a fa korhadó állapotban a legillatosabb, néha eltemetik a földbe, hogy felgyorsítsák a korhadás folyamatát. Ezután finom porrá őrölve „aloé”-ként árulják. Néhány tudós az ebben a szövegben szereplő „aloét” azzal a növénnyel azonosítja, amely a liliomfélék családjába tartozik, és amelynek napjainkban Aloe vera a növénytani neve. Ezt a növényt nem az illatáért használják, hanem a gyógyító hatásáért.
-