Igazi boldogság — Rajtad múlik

„Boldog az a nép, amelynek Istene Jehova!” (Zsolt 144:15).

 1. Miért indokolt elgondolkoznod arról, hogy mi tesz boldoggá?

MI tenne téged boldoggá? Milyen mértékben határozzák meg boldogságodat a külső tényezők, az anyagi javak vagy mások? Szükséges-e ahhoz Isten és a Biblia, hogy megtaláld a boldogságot? Mivel mindannyian boldogságra vágyunk, vizsgáljuk meg ezeket a kérdéseket.

2, 3. a) Mik és kik járulhatnak hozzá boldogságodhoz? b) Hogyan vélekedik erről Isten?

² Vitathatatlan, hogy külső tényezők is hozzájárulhatnak boldogságunkhoz, például egy kiadós, ízletes étel elfogyasztása kellemes környezetben. Ezt különösen tudnánk értékelni, ha a múltban már volt alkalmunk hosszabban éhezni. Nem ütközik Isten akaratába, ha örömet találunk a jó falatokban. Salamon király isteni ihletés alatt ezt írta:

„Rájöttem, hogy nem tehetnek jobbat, minthogy ki-ki örvendezzen és jót tegyen életében; továbbá, hogy mindenki egyen és igyon és élvezze kemény munkájának gyümölcsét. Ez Isten ajándéka” (Préd 3:12, 13; v.ö. Zsoltár 104:14, 15 verssel).

³ Boldogságunkhoz természetesen mások is hozzájárulnak. Milyen boldogító tudat, ha vannak szeretteink, akik törődnek velünk, legyenek ezek akár közvetlen családtagok vagy egész közeli barátok! (Zsolt 127:3–5; 128:3).

 4. Miért nem biztosítékai boldogságodnak az anyagi javak vagy a barátok? (Péld 23:4, 5; Préd 5:11; Luk 12:16–20).

⁴ De amint arra már biztos rájöttél, az anyagi javak és a közeli barátok nem biztosítanak igazi, maradandó boldogságot. Egyeseknek mindenük megvan, amit szemük, szájuk kíván, fényűző pompában élnek és mégsem boldogok. J. P. Getty olaj-multimilliomos két évvel halála előtt megjegyezte: „A pénz nem feltétlen jár együtt a boldogsággal; inkább a boldogtalansággal” (1Tim 6:9, 10). Persze akkor sem leszünk igazán boldogok, ha azt érezzük, hogy a rólunk gondoskodó személyek csak azért törődnek és barátkoznak velünk, mert valamilyen módon megvásároltuk társaságukat (Péld 19:6).

 5. Miért olyan ellentmondásos a boldogság?

⁵ Azt is megfigyelték, hogy a boldogság eléggé furcsa, ellentmondásszerű dolog. Bár a „boldogság” szó hallatán esetleg kellemes környezetre gondolunk, a boldogság mégsem függ semmilyen környezettől, bárhol és bármilyen körülmények között kibontakozhat és kiteljesedhet. A boldogság nem annyira javaink, mint inkább személyi alkatunk kérdése. Ez az oka annak, hogy a nagy jólétben élő emberek különösen nem boldogok, ugyanakkor a viszonylag kevésbé tehetős és egyszerű életet folytató emberek megtalálják a boldogságot. Vagy talán már találkoztál olyan kórházi ápoltakkal és rokkantakkal, akik derűsek, jókedvűek, bizakodók. Persze ők sem örülnek betegségüknek és rokkantságuknak és bizonyára szeretnének egészségesek lenni, mégis találtak okot a boldogságra az életben (Csel 3:1–8).

BOLDOGSÁG ÉS SZELLEMI SZÜKSÉGED

6, 7. a) Sokan milyen hibát követnek el a boldogság keresése közben? b) Tudsz-e konkrét példákat idézni ezekre?

⁶ Sokan irigylik a boldogokat és maguk is szeretnének boldogok lenni. Előfordul, hogy nem természetes eszközökkel, például kábítószerekkel vagy túlzott szeszesital fogyasztással, züllött nemi kicsapongással vagy nemtörődöm-életmóddal próbálnak bajukon segíteni, de meglepődnek, amikor kiderül, hogy mindez nem vezet boldogsághoz. Minden ilyenfajta élvezethajhászásból eredő öröm csalóka boldogság, amely — ha jobban szemügyre vesszük — a hamis pénzhez hasonlóan értéktelennek bizonyul.

⁷ A hosszú történelem és a most élő emberek millióinak tapasztalata arról tanúskodik, hogy senki sem lehet tartósan boldog, ha elveti az erkölcsi irányadó mértékeket és alapelveket. Azok, akik ’túltették magukat mindenféle erkölcsi gátláson és átadták magukat a feslettségnek, hogy nyereségvágyból mindenféle ocsmányságot űzzenek’, nem boldogok (Ef 4:17–19; Róma 13:13). Ilyen életút követése előbb-utóbb bánathoz vezet, s csak akadályokat jelent a boldogsághoz vezető úton. Talán te is ismersz olyan konkrét eseteket, amelyek ezt alátámasztják? Ha viszont Isten akaratával és erkölcsi törvényeivel összhangban élünk, problémáink leszűkülnek és elhárulnak az akadályok boldogságunk útjából. Persze a problémák egyszerű kiküszöbölése önmagában még nem garancia a boldogságra. Ennél többre van szükség. Ebben biztosak lehetünk, mert az Alkotónk közli ezt velünk.

8, 9. a) Milyen alapvető szükséglet él bennünk? b) Mit mondott erről Jézus?

⁸ Arra van szükségünk, hogy kapcsolatot ápoljunk a Teremtőnkkel, megismerjük akaratát és szándékait, azután pedig önmagunkra alkalmazzuk ezeket. Igen, erre van szükségünk. Dr. Ivar Lissner az Ember, Isten és mágia [Man, God and Magic] című könyvében kimutatja, hogy „az ember és az állat közötti legalapvetőbb különbség abban áll, hogy az ember attól még nem boldog, hogy eszik, alszik és melegszik”. Bennünk, emberekben van egy „furcsa, természetünktől elválaszthatatlan belső ösztönzés” amit „szellemiségnek” nevezhetünk. Dr. Lissner ezután leírja, hogy ’az emberiség összes civilizációi egy dologban közösek, ugyanis abban, hogy mind kutattak Isten után’ (Csel 17:26–28).

⁹ Jézus így utalt erre az alapvető belső ösztönzésre: „Boldogok, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek” és akik elismerik szellemi éhségüket és törekednek kielégíteni azt (Máté 5:3). Persze könnyű ezt a szükségletet figyelmen kívül hagyni. Ez még olyan személlyel is megeshet, aki már régóta foglalkozik Istennel, mégis elveszítheti értékelését e kapcsolatból származható örömök iránt. Például megfigyeli, hogy egyesek fényűzően élnek, kedvenc szórakozásaiknak hódolnak és ilyen vagy olyan kikapcsolódást választanak maguknak. Irigykedve azt gondolhatja magában: „Mennyi mindentől elesem!” Ha ezek után ő is ilyen életutat választ, mégpedig olyan áron, hogy Isten dolgaira kevesebb időt fordít, élete fizikai értelemben talán látszólag változatosabb lesz, a modern életnek jobban meg fog felelni. De vajon egyúttal boldogabb is lesz? Egy éhes ember — evés helyett — elmehet autózni vagy filmet nézni. Bizonyára örömét is lelheti ezekben. De vajon éhsége elmúlik-e?

10. Mi az összefüggés a boldogság és a szellemi szükséglet felismerése között?

¹⁰ Vermont Royster, a The Wall Street Journal volt szerkesztője az emberiség technikai fejlődéséről szólva ezt írta:

„Itt valami szokatlanul furcsa dologról van szó. Ha magát az embert, a problémáit, a világegyetemben elfoglalt helyét vesszük szemügyre, akkor nem sokkal vagyunk előbbre, mint az idő kezdetén. Még mindig nyitva áll a kérdés, kik vagyunk, miért vagyunk és hová tartunk?” (Science Digest).

Azt kell mondanunk, hogy azok, akik ide-oda sodródnak információ és válaszok hiányában, nem érezhetik magukat teljesen boldogoknak és elégedetteknek. De ha kellő fontosságot tulajdonítunk szellemi szükségletünknek és értelemre törekszünk Isten Szavából, akkor megértjük, hol a helyünk. Életünkhöz több útmutatást kapunk, gazdagabb értelmet, és nagyobb lesz a valószínűsége annak, hogy boldogok leszünk.

11. Miért leszünk boldogabbak, ha elismerjük Isten irányadó mértékeit? (Zsolt 19:7, 8, 11 [19:8, 9, 12, Károli).

¹¹ Más tekintetben is növelhetjük boldogságunkat, ha elismerjük szellemi szükségletünket és kapcsolatot tartunk fenn istennel. Már említettük, hogy Isten erkölcsi irányadó mértékeinek elfogadásával sok problémát el tudunk kerülni, de ennél jóval többről van szó. Ésszerű, következetes értékrendre van szükségünk. Isten Szava ezt tökéletesen biztosítja. Isten irányadó mértékei pedig összhangban vannak a bensőnkben levő lelkiismeretünkkel. Ha Isten kívánalmaival összhangban cselekszünk, jobban, fesztelenebbül érezzük magunkat és nagyobb lesz a békénk (Zsolt 1:1–4; Róma 2:14, 15). Sőt gyermekeink boldogságát is elősegíthetjük, ha Isten irányadó mértékeit közöljük velük. Dr. Robert Coles, a Harvard egyetem tanára az ifjúságról szólva megjegyezte:

„Nemcsak azért van szükségük fegyelemre, hogy megfékezze érzelmi kitöréseiket, hanem azért is, hogy megtanulják és tisztán lássák az erkölcsi értékeket. Olyan valamiben kell hinniük, ami saját vágyaiknál és ösztöneiknél több. . . . A világról átfogóbb képre és erkölcsi tartalomra van szükségük; olyan hitre, amely életünk értelméhez szól.”

12. Milyen alapvető igazságot tudhatsz meg a boldogságról?

¹² Becsülettel kijelenthetjük tehát, hogy az igazi boldogság elválaszthatatlan attól, hogy elismerjük szellemi szükségletünket és kapcsolatot ápoljunk Istennel, amint erre helyesen utal a Biblia: „Boldog az az életerős férfi, aki Jehovába vetette bizalmát”, aki „Jehovát féli” és aki „Jehova törvényében jár” és teljes szívvel Istent keresi (Zsolt 40:4; 34:8 [40:5; 34:9, Károli]; 112:1; 119:1, 2). Isten őszintén akarja, hogy kapcsolatba lépjünk vele és elfogadjuk szeretetét. Vajon mi is következetesen azt tanúsítjuk, hogy szívesen ápolunk vele kapcsolatot? (Róma 8:38, 39).

BOLDOGSÁG ISTEN SZAVA HALLÁSÁBÓL ÉS CSELEKVÉSÉBŐL

13. Hogyan világította meg Jézus a boldogság lényegét?

¹³ Egyszer egy nő, aki hallotta Jézus tanítását, így kiáltott fel: „Boldog az a méh, amely hordozott téged és az emlők, amelyek szoptattak!” (Luk 11:27). Nyilván tisztában volt azzal, hogy a Biblia elismerően szól az anyaságról, és valószínűleg arra gondolt, hogy Mária áldott és boldog lehetett, amiért fia, Jézus ilyen kiváló, igaz tanító. Jézus azonban tudta, hogy az anyaságnál és apaságnál, de még a Messiást megszülő anyaságnál is van egy nagyobb boldogság. Ezt válaszolta az asszonynak: „Nem, inkább azok boldogok, akik hallják és megtartják Isten Szavát” (Luk 11:28).

14, 15. Mi mindent foglal magában részünkről ’Isten szavának a meghallgatása’?

¹⁴ Figyeljük csak meg, milyen hangsúlyt helyezett Jézus „Isten szava” hallására vagy olvasására! A Biblia nem egy helyen arról a haszonról szól nekünk, ami az Isten Szaván való elmélkedésből származik. Az első zsoltár ezt mondja a ’boldog emberről’: „Jehova törvényében gyönyörködik és törvényéről elmélkedik éjjel és nappal” (Zsolt 1:1, 2). Kérdezzük meg hát magunktól: „Én is ebből a forrásból merítek boldogságot?”

¹⁵ A Szentírás olyan, mint a boldogság tárháza, hiszen gazdagítja szívünket és elménket. Szellemünket felfrissíti, reményt ad. Utat mutat egy gyümölcsöző, boldog élethez. Isten gondolatait tartalmazza, amelyeket bármikor visszaidézhetünk. Az igazi bölcsesség alapja. (V. ö. Példabeszédek 3:13–18-cal!)

16. Hogyan növelheted hát boldogságodat tudatos ütemtervvel?

¹⁶ Rengeteg kiadvány van, amit olvashatunk — újságok, folyóiratok, regények, történelemkönyvek, napilapok az otthoni életről vagy szaklapok. Jóllehet ezek érdekesek és fontosak lehetnek a maguk helyén, mégis megkérdezzük magunktól: „Boldogságom érdekében tudom-e saját időmet és olvasási szokásomat úgy rendezni, hogy többet olvassam és élvezzem Isten Szavát?” Nos, próbáld olvasni magáért a gyönyörűségért! Olvasd minden nap, ha úgy tetszik, menetrend szerint! Olvasd az egymást követő könyvek sorrendjében! Olvasd értékes bibliai segédeszközökkel! Olvasd más fordításban vagy más nyelven, ha több nyelven beszélsz! Igen, Isten Szavának több olvasása újabb és újabb lépés a boldogság felé (Jel 1:3).

17, 18. Mi az a szempont ‘Isten Szavának megtartásával’ kapcsolatban, ami megnövekedett boldogsághoz vezethet?

¹⁷ Jézus szavai szerint „Isten Szavának megtartása” is része annak, hogy boldog légy. Korábban már megjegyeztük, hogy ez olyan értelemben is igaz, hogy ezzel elkerülünk sok problémát. De igaz más szempontból is.

¹⁸ Sokan ma elsősorban csak „önmagukkal” törődnek. Erősen énközpontúak céljaikban és törekvéseikben. De valójában boldogok-e? E mentalitással ellentétben Isten Szava a másokkal való törődés, az ajándékozás, a másokon való segítés szellemét árasztja. Magában Jehovában láthatjuk ennek megtestesülését, hiszen éppen ő volt az, aki „annyira szerette a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hitet gyakorol őbenne, . . . örök élete legyen”. Jehovát „boldog Istennek” nevezi a Biblia (Ján 3:16; 1Tim 1:11). ’Krisztus sem a maga kedvét kereste’, hanem meghalt érettünk (Róma 15:3; Gal 1:3–5).

19-21. a) Hogyan teheted meg ezt még teljesebben? b) Szerinted miért fog ez nagyobb boldogságot eredményezni számodra?

¹⁹ Adakozásunkat sokféleképpen kinyilváníthatjuk, és ki kell nyilvánítanunk. De ennek sohasem kell valami bonyolult és látványos dolognak lennie. Jézus ezt tanácsolta:

„Mikor ebédet vagy vacsorát adsz, ne hívd meg barátaidat és testvéreidet, se rokonaidat és gazdag szomszédaidat. Különben ők is meghívnak és visszaadják neked. Amikor lakomát adsz, hívd meg inkább a koldusokat, bénákat, sántákat és vakokat. Boldog leszel, mert nem tudják viszonozni neked! De majd visszafizetik az igazak feltámadásakor” (Luk 14:12–14, Békés-Dalos).

²⁰ Mindez azt hangsúlyozza, hogy boldogság abból fakad, ha adunk (Csel 20:35). Egy étkezéssel vagy egyéb dologgal kapcsolatban megpróbáltál-e már arra gondolni, hogyan alkalmazhatnád Jézus tanácsát? Ha férj, feleség vagy más családtag vagy, miért nem próbálod meg még ma megvitatni, hogyan lehet Jézus javaslatát megvalósítani? Akkor majd meglátod, milyen boldog leszel.

²¹ Ilyen boldogságra úgy is szert tehetünk, ha megismertetjük másokkal a bibliai igazságokat, amelyek őket is hozzásegíthetik a boldogsághoz. Képzeld el, milyen örömet jelent, ha olyan személyre bukkansz, aki igazán éhezik szellemileg és te segíthetsz szellemi éhsége csillapításában (Csel 13:48, 52). Az igaz, hogy kitartó erőfeszítést igényelhet egy ilyen személy felkutatása, továbbá még több türelmet és figyelmet, hogy Isten Szavából a szellemi táplálékot megkaphassa. De Jézus szavai ez esetben is igazak: „Boldogok, akik hallják és megtartják az Isten Szavát” (Luk 11:28; Ján 13:17). És te magad is boldog leszel, mivel önmagadból adva teszel mást boldoggá.

BOLDOGSÁG — CÉL VAGY EREDMÉNY?

22-24. a) Milyen mértékében tekintsd célnak a boldogságot” b) Hogyan találhatsz hát igazi boldogságot? (Péld 8:32–35).

²² Megfigyelhettük, hogy a boldogság alapvetően nem az anyagi javak birtoklásából ered, inkább személyi alkat kérdése. Ez gyakran megköveteli tőlünk gondolkodásmódunk kiigazítását, hogy megelégedjünk azzal, amink van, tudva azt, hogy az „isteni önátadás megelégedéssel” nagy nyereség (1Tim 6:6). De milyen mértékben szükséges célnak, elérendő csúcspontnak tekinteni a boldogságot?

²³ Valójában már az Istennel való kapcsolatról és az ajándékozásról szóló fejtegetésekből meg kellene látnunk, hogy nem a boldogságot kell mindenekelőtt hajszolnunk. Azzal ugyanis nem leszünk boldogok, ha a boldogságot tűzzük ki önmagában célul, hiszen a boldogság melléktermék, kísérő jelensége egy Isten szerinti életmódnak, annak, hogy Isten tulajdonságait tükrözzük vissza életünkben és úgy cselekszünk, ahogy ő elvárja tőlünk. A boldogság a szeretet és a szolgálat gyümölcse. Egy pillangóhoz hasonlíthatnánk. Ha buzgón futnánk utána, hogy megfogjuk, mindig kicsúszik a kezünk közül. Ha viszont nem foglalkozunk különösebben vele és békésen Isten akarata szerint cselekszünk, ez a „pillangó” hozzánk röpül és megtelepszik vállunkon (Róma 12:9–21).

²⁴ Összegezve elmondhatjuk, hogy a boldogság nagymértékben tőled függ. Mégse próbáljuk minden áron életünk legfőbb céljának tekinteni és ezt hajszolni. Inkább ismerjük el szellemi szükségletünket, annak a szükségességét, hogy meg kell ismernünk Teremtőnket és őt kell imádnunk. Erkölcsi irányadó mértékeinek követése megóv majd sok problémától és életünknek olyan biztonságot kölcsönöz, amire szükségünk van. Munkálkodjunk továbbra is a Jehova Istennel való szoros kapcsolat megtartásán, hiszen megelégedettség és boldogság fakad abból, ha olyanok leszünk, mint a „boldog Isten”. Szenteljünk egyre több időt életünkből Isten Szavának meghallgatására. Ez esetben tapasztalni fogjuk az ajándékozás, valamint annak az örömét, hogy másokat Jehova és szándékai megismeréséhez segítettünk. Bizonyára sok más millió személyhez hasonlóan mi is azt tapasztaljuk majd, hogy ezen az úton sok boldogság vár ránk Jehova áldásával (Zsolt 146:5).