Olyan vagy-e, akit Isten szívesen választ magának?
„A világ bolondjait választotta ki magának Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket” (1KORINTHUS 1:27).
1. Miért választották sokan azt, hogy bolondnak tűnjenek a világ szemében?
VAJON elvetnéd — mint jelentéktelen dolgot — azt, amit fontos feladatnak tartasz, egyszerűen azért, mert mások bolondságnak vagy a gyengeség jelének tartják? Természetesen senki sem szereti, ha bolondnak vagy gyengének bélyegzik: még a gyermek sem örül ennek. De tételezzük fel, hogy a teljesítendő fontos feladatra egy igen nagytudású méltóságtól kapsz megbízást. Nos, nem lennél-e kész lenyelni büszkeségedet és elfogadni a feladatot? A történelem folyamán sok millió ember éppen ezt tette. Vajon miféle feladatot vállaltak ők, és kitől kaptak rá megbízást? Választ kapunk erre, ha elolvassuk Pál első levelét, melyet az ókori Korinthusban élő keresztényeknek írt.
2. Milyen tevékenységet tekint bolondságnak ez a világ?
2 Pál arra intette az ottani keresztényeket, hogy imádatukat ne arra alapozzák, ami csupán csak népszerű. Ezt írta nekik: „Mert a kínoszlopról szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik megmentésben részesülünk, Isten ereje. Mert meg van írva: ’Elvesztem a bölcsek bölcsességét és az értelmesek értelmét elvetem.’ Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol a dolgok e rendszerének vitázója? Nemde bolondsággá tette Isten a világ bölcsességét? Mivel tehát a világ a saját bölcsessége által nem ismerte meg Istent isteni bölcsességében, Isten jónak látta, hogy a hirdetett dolog bolondsága által tartsa meg a hivőket” (1Korinthus 1:18–21).
3. Milyen — a világ szemében bolondságnak tűnő — üzenetet szándékozik Isten terjeszteni az egész világon?
3 Az e világi úgynevezett bölcsek és értelmesek számára bolondságnak tűnik az olyan Krisztusról szóló beszéd, aki életvérét ontotta a kínoszlopon. Kinevetik azt a gondolatot, hogy a Krisztus áldozatába vetett hit által az ember örök életnek örvendhet egy igazságos új rendszerben. Hogy ez a Krisztus feltámadt a halottak közül és ma hatalmas Királyként uralkodik Isten mennyei Királyságában, szerintük merő fantázia. Isten feltett szándéka azonban az, hogy ezt a szívderítő üzenetet az egész világon ismertessék. Ezért mindenki, aki szeretne Isten szolgája lenni, prédikálni tartozik a Királyságnak ezt a jó hírét. Mivel pedig ez az üzenet bolondság a világ bölcsei és értelmesei szemében, vajon kiket használ fel Isten annak prédikálására? Nos, figyeljük meg, mit válaszol erre Isten Szava:
4. a) Kiket használ fel Isten az üzenetének prédikálására? b) Milyen hatással van e világ bölcseire az, ahogyan Isten kiválasztja az ilyen személyeket?
4 „Mert tekintsétek csak a tőle való elhívástokat, testvéreim, hogy nem sok test szerinti bölcs hivatott el, nem sok hatalmas, nem sok előkelő származású; hanem a világ bolondjait választotta ki magának Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket, és a világ erőteleneit választotta ki magának Isten, hogy megszégyenítse az erőseket, és a világ megvetettjeit és lenézettjeit választotta ki Isten, és a semmiket, hogy semmikké tegye a valamiket, hogy ne dicsekedhessék Isten előtt egy test sem” (1Korinthus 1:26–29).
5. Mi határozza meg, hogy olyan vagy-e, akit Isten szívesen kiválaszt magának?
5 Vajon te az a típusú egyén vagy, akit Isten szívesen választana magának arra, hogy részt vegyél az Isten akarata szerint ma végbemenő munkában? Ha igen, akkor ez azt jelenti, hogy fel kell készülnöd rá: a világ bolondnak fog tekinteni. „E világ bölcsessége ugyanis bolondság Isten előtt” — mondja a Biblia (1Korinthus 3:19). Tehát ahhoz, hogy Jehova Isten eredményes szolgája lehess, késznek kell lenned úgy viselkedni, ami bolondságnak tűnik a világ szemszögéből. Vajon vannak-e történelmi példák arra, hogy nemcsak Isten szolgáit tekintették bolondnak a világi emberek, hanem Isten is bolondnak tekintette a világ bölcsességét?
Múltbeli példák
6. Miért tűnt Noé tevékenysége bolondságnak a világ szemében, holott Isten bölcsességét tükrözte?
6 Emberileg nézve Noé is bolond feladatot vállalt, ámde nem Isten szemszögéből nézve! Képzeld csak el, hogy a szárazföldön egy óriási méretű, ládához hasonló, mintegy 1 300 000 köbláb (36 800 köbméter) űrtartalmú alkalmatosságot kellett megépítenie, amely alkalmas arra, hogy a víz felszínén ússzon. Ez valóban nevetséges vállalkozásnak tűnhetett! De az is abszurd ötletnek tűnt az emberek előtt, hogy Jehova Isten véget vet a világnak. Szerintük Noé megbolondult, amikor ilyen üzenetet hirdetett (2Péter 2:5). Pedig éppen az ő életmódjuk és az ő cselekvési módjuk bizonyult bolondságnak Isten előtt. Ők pusztították a földet, ők ingerelték haragra Istent (1Mózes 6:5). Noé hajlandó volt eltűrni, hogy bolondnak tekintsék Isten bölcsességének és hatalmának megnyilvánulásával kapcsolatban.
7. Miért tűnt Mózes viselkedése bolondságnak, ámde mi lett a kimenetele?
7 Vajon te is hajlandó lennél Isten kedvéért lemondani jólétről és méltóságról, és inkább eltűrni a rossz bánásmódot? Mózes ezt tette. Jóllehet „megtanították Egyiptom minden bölcsességére”, készségesen ott hagyta azt az életmódot, hogy magára vegye Isten felkentjének bélyegét (Cselekedetek 7:22; Zsidók 11:24–26). Mózes viselkedése bolondságnak tűnt az egyiptomi világ előtt, mégis a világi bölcsesség bizonyult bolondságnak, amikor Egyiptom bölcs férfiait megszégyenítette a 10 csapás, és amikor a nemzet katonai erejét Isten megsemmisítette a Vörös-tengerben. Ezek a példák azt mutatják, hogy az emberek bölcsessége valójában bolondság Isten szemében. A Mindenható bölcsességével és hatalmával semmi sem mérhető össze!
8. a) Milyen társadalmi szintről származott az első keresztények nagy többsége? b) Mégis milyen hatással volt az ő prédikálásuk e világ bölcseire?
8 És mi volt a helyzet az első keresztényekkel? Egy történelemprofesszor ezt írta: „A korai keresztények közül legtöbben egyszerű származású emberek voltak, a nagyobb városok kézműves-kereskedő osztályának alacsonyabb rétegeiből kerültek ki” (The Ancient World — A régi világ. Szerzője: Joseph W. Swain) Krisztus első századi követői valóban átlagemberek voltak, s erre a tényre az ellenségeik szívesen hívták fel a figyelmet (Cselekedetek 4:13; János 7:48). Ámde a Krisztus követőinek szavaiban megnyilvánuló bölcsesség megszégyenítette a világi bölcseket. Ez utóbbiak képtelenek voltak felfedni Isten szent titkait a Krisztussal és a Királysággal kapcsolatban; az efféle beszéd bolondság volt számukra. Amint a Biblia mondja: „Ezt [a bölcsességet] senki sem ismerte fel a dolgok e rendszerének uralkodói közül, mert ha felismerték volna, nem szegezték volna kínoszlopra a dicső Urat” (1Korinthus 2:7, 8).
Az evangéliumhirdetés isteni munkája
9. a) Ki volt valójában Jézus tanításának fő Forrása? b) Mit hagyott meg Jézus a tanítványainak azzal kapcsolatban, hogy az arra érdemeseknek prédikálják a Királyság üzenetét?
9 Jézus Krisztus Isten bölcsességét nyilvánította ki abban a példában, amit saját maga mutatott, és azokban az utasításokban, amelyeket az evangéliumhirdetéssel kapcsolatban adott. Ezt mondta: „Én semmit sem cselekszem önmagamtól, hanem ahogyan az Atya tanított engem, úgy mondom ezeket” (János 8:28). Jézus közvetlenül az emberekhez intézte a Királyság üzenetet. Tanította őket nyilvánosan és az otthonukban. Tekintsük át egy pillanatra a tanítványainak adott utasításait, amikor a 12, majd pedig a 70 tanítványt kiküldte az evangéliumhirdető munkára. Ezek az utasítások elolvashatók a Máté 10:1–14 és a Lukács 10:10–12 versében. Jézus meghagyta tanítványainak, hogy keressék fel az embereket: „Amelyik városba vagy faluba bementek, ott érdeklődjetek, ki méltó arra” — mondta. Igen, meg kell keresni azokat, akik meg akarják hallgatni a tanítást. És mit kellett mondaniuk a tanítványoknak? „Prédikáljatok, és mondjátok: ’Elközelített hozzátok a mennyek Királysága’” — utasította őket Jézus (Máté 10:7).
10. a) Milyen útmutatást adott Jézus arra vonatkozóan, hogy miként kell megközelíteni a házigazdát? b) Mit kellett tenniük a tanítványoknak, ha nem tapasztaltak érdeklődést? c) Mit mondhatunk a Jézus utasításaiban rejlő bölcsességről?
10 Jézus még arra is adott irányelveket, hogy milyen módon kell megközelíteni a házigazdát. Azt mondta: „Bárhol beléptek egy házba, először azt mondjátok: ’Béke legyen ennek a háznak!’ És ha van ott a békének barátja, a ti békétek megnyugszik rajta. De ha nincs, békétek visszatér hozzátok” (Lukács 10:5, 6). Ott kellett maradniuk azoknál, akik kedvezően reagáltak a tanítványok által prédikált Királyság üzenetre. Ha azonban a házigazdát nem érdekelte az igazság, tovább kellett menniük. Valóban milyen egyszerű, egyáltalán nem bonyolult utasítások, mégis sajátosan elegendő ahhoz, hogy megmutassák a mai evangéliumhirdetőkig minden idők hírnökeinek, hogy mit mondjanak és hogyan mondják azt! Nem ezt várnád el vajon Isten bölcsességétől?
11. a) Jézus útmutatása szerint miről kellett szólni a tanítványai által közvetített üzenetnek? b) Mit kel tennünk, hogy hatékony legyen a Királyság-prédikálásunk? c) Hogyan használhatnál fel írásszövegeket annak bizonyítására, hogy a Királyság meg fogja oldani a bekezdésben felsorolt problémákat?
11 Amint már korábban megemlítettük, az evangéliumhirdetők üzenetének magva, veleje, lényege a Királyság. „Mondjátok nekik: ’Elközelített hozzátok az Isten Királysága!’” — parancsolta Jézus (Lukács 10:9). Ezt kell szem előtt tartanotok, mivel evangéliumhirdetői felelősségetek abban van, hogy segítsetek hallgatóitoknak megérteni, mennyiben igazán jó hír számukra a Királyság. Meg kell tehát próbálnotok kinek-kinek a szükségleteihez szabni, szinte egyénivé formálni a Királyság üzenetet. A hallgatók szükségletei és érdekei szerint miért ne hangsúlyoznád ki tehát azt, ami a legjobban vonzza őket? Rámutathatsz például arra, hogy valósítja meg a Királyság Istennek azt a szándékát, hogy Paradicsommá tegye ezt a földet, ahol az emberek örökké élhetnek. Felhasználhatsz erre olyan írásszövegeket, mint például az Ésaiás 45:18 és a Zsoltárok 37:29. Azután pedig az adott írásszövegek felhasználásával megmutathatod, hogyan fogja megoldani a Királyság az alábbi problémákat:
Betegség: Ésaiás 35:5, 6; Jelenések 21:3, 4.
Halál: Ésaiás 25:8; 26:19; János 5:28, 29; 1Korinthus 15:26.
Élelmiszerhiány: Ésaiás 25:6; Zsoltárok 67:6 [Károli 67:7]; 72:16.
Lakás: Ésaiás 65:21–23.
Háború: Zsoltárok 46:8, 9 [Károli 46:9, 10]; 72:7, 8.
Bűnözés és erőszak: Zsoltárok 37:9, 10; Példabeszédek 2:22.
Szennyeződés: Jelenések 11:18.
12. a) Hogyan tudja az igehirdető meghatározni, hogy kinek mire van szüksége? b) Mi a titka annak, hogy valakiből jó evangéliumhirdető legyen?
12 De hát hogyan tudjuk megállapítani, hogy a hallgatóknak mire van szükségük? Nos, először is légy jó hallgató, készséggel hallgasd meg, nekik mire van szükségük. Tegyél fel kérdéseket, figyeld meg jól a válaszaikat, és ne vonulj azonnal védekezésbe, ha nem úgy válaszolnak, ahogyan szeretnéd. Egy tanú, aki több mint 25 éven át igen tevékenyen hirdette a jó hírt, megjegyezte: „Igyekszem azonnal bevonni a házigazdát a beszélgetésbe. Így megtudom, hogy mi érdekli, s nem folytatom mindjárt azzal, amit mondani szeretnék neki.” Egy másik tapasztalt evangéliumhirdető így nyilatkozott: „Az elhadart prédikáció esetleg eljut a fülükig, azután pedig a széllel együtt tovaszáll.” A hatékony, eredményes igehirdetés kulcsa: őszintén érdeklődni az emberek iránt, ahogy Jézus tette (Máté 9:36–38). Hadd lássák az emberek, hogy te valóban hiszel a jó hírben, amit elviszel hozzájuk. Ahogyan az egyik tanú kifejezte: „Ha gépiesen beszélsz, azt a következtetést vonják le: nincs benned meggyőződés!”
Egy igen lényeges igehirdetési mód
13. Hogyan mutatja meg a Biblia, hogy az első keresztények megfogadták Krisztusnak a prédikálásra vonatkozó utasításait?
13 Amint láttuk, Jézus Krisztus arra buzdította követőit, hogy közvetlenül az emberek otthonába vigyék el a Királyság üzenetét. Utasításait követve, az apostolok is Isten bölcsességét nyilvánították ki, amikor ezt a lényeges igehirdetési módot alkalmazták. A bibliai feljegyzés elmondja: „És mindennap a templomban és házról házra továbbra is szünet nélkül tanítottak és hirdették a Krisztus Jézusról szóló jó hírt” (Cselekedetek 5:42). Később Pál apostol áttekintette a hivőtársaival együtt végzett evangéliumhirdető munkáját és megállapította: „Nem tartózkodtam attól, hogy elmondjam nektek mindazt, ami hasznotokra volt, sem attól, hogy tanítsalak titeket nyilvánosan és házanként. Hanem alaposan tanúskodtam mind zsidóknak, mind görögöknek az Isten iránti bűnbánatról és az Úr Jézus Krisztusba vetett hitről” (Cselekedetek 20:20, 21).
14. Mi bizonyítja a házról házra történő evangéliumhirdetési módszer eredményességét?
14 Bár Isten szolgáit általában kigúnyolták és bolondnak tekintették, mivel a Királyság-prédikálásnak ezt az apostoli módszerét alkalmazták, hatalmas sikere mégis azt mutatja, hogy Isten helyeslésével találkozott. Bryan Wilson brit szociológus elemezte Jehova Tanúinak Japánban elért sikerét és jelentette: „A Tanúvá lett személyek többsége [58,3 százalék] kijelentette, hogy egy hírnök házról házra történő igehirdetése keltette fel az érdeklődését.” Néhány évvel ezelőtt pedig a New York-i St. Joseph Szeminárium katolikus lelkésze, John A. O’Brien elmondta mintegy 200 papból álló hallgatóság előtt: „Szent Pál tüneményes sikereinek titka abban rejlik, hogy fáradhatatlanul alkalmazta a megtérők házankénti felkutatásának módszerét. A sors iróniája, hogy ezt az apostoli módszert ma éppen a nem katolikus szekták, különösképpen Jehova Tanúi alkalmazzák.”
Miért végezzük tervszerűen az igehirdetést?
15. Miért szükséges időtervet készíteni a házankénti prédikáló tevékenységre?
15 Ha valamilyen fontos dologról van szó, ugye lényeges a pontos időrend? Bizonyosan meghatározott időrend szerint étkezel és alszol, valamint úgy jársz iskolába vagy dolgozol. Ha az ember valamit el akar végezni, munkatervet szokott készíteni. Ugyanezt mondhatjuk el a házankénti prédikálásról is. Mivel Sátán, az Ördög azért harcol, hogy az Isten Királyságának jó híre ne juthasson el az emberekhez, szükségünk van jó munkatervre, hogy rendszeresen végezhessük a Királyság prédikálását. Máskülönben könnyen úgy járhatunk, hogy ’nem jut időnk’ erre a munkára (1Korinthus 9:16). Sátánnak az a célja, hogy ez az utóbbi történjen.
16. Milyen példák bizonyítják, hogy mennyire értékes a prédikáló tevékenységhez készített időterv?
16 Egy orvos, aki már több mint 25 éve Tanú, elmondja, hogy szerinte is nagy szükség van munkatervre az evangéliumhirdetéshez. Egy hatalmas állattenyésztő farm tulajdonosa az Egyesült Államokban, ezt mondja: „Úgy 1944 táján döbbentem rá, hogy csak úgy juthatok el a szolgálatba, ha egy bizonyos napot állítok be rá a munkatervembe.” Egy keresztény vén, aki egyben ügyvéd is, szintén azt tartja, hogy határozott munkaterv teszi képessé arra, hogy átlagosan 15 órát töltsön havonta a prédikáló tevékenységben. Ha valamilyen jogászi ügyet kell intéznie szombaton, azt feltétlenül délutánra teszi, a délelőtti szántóföldi szolgálat utáni időre. (Vö. Kolossé 4:5.)
Méltó módon képviseljük Istent!
17. Hogyan kell gondot fordítanunk az öltözékünkre, amikor evangéliumhirdetést végzünk?
17 Bár a világ talán bolondnak tart minket, amiért az életadó üzenetet hirdetjük, nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy külső megjelenésünkkel semmiképpen ne rontsuk le a létfontosságú üzenetünk értékét. A szélsőséges öltözködés — akár túl divatos, akár elhanyagolt — könnyen ezt eredményezheti. A gazdagabb vidéken a szokásosnál több gondot kell fordítani a külső megjelenésre és az öltözködésre. Vajon azt jelenti ez, hogy talán költséges ruházatra van szükségünk? Egyáltalán nem. Egy sikeres evangéliumhirdető, aki férjével együtt sokat utazik, gondosan megfigyeli, hogy azon a területen hogyan öltözködnek az emberek. Azután igyekszik a helyi szokásokat visszatükröző szerény divatot kiválasztani. A jelenleg meglevő legszerényebb ruházatunk is elegendő ehhez, ha öltözetünk tiszta, jól vasalt és rendes. Ha mondjuk zakót hordasz, vajon felvarrod-e az esetleg leszakadt gombokat? Ha pedig nyakkendőt kötsz, eltávolítottál-e róla minden foltot? Ha munkacipőt hordasz, fényesre van-e tisztítva? Ne feledd: tiszta, méltó megjelenésed tiszteletet parancsol az általad közvetített üzenet iránt! (Titus 2:10).
18. a) Szemléltesd, milyen fontos úgy öltözködni, hogy az a helyi jó szokásokat tükrözze! b) Miért kell kerülni az öltözködésbeli túlzásokat?
18 Mivel az egyik testvérnő több gondot fordított a külső megjelenésére, elmondhatta, hogy az a hölgy, aki korábban szóba sem akart vele állni, meghívta az otthonába. Egy kellemes bibliai beszélgetés után a háziasszony megkérdezte: „Mondja, melyik egyházat képviseli?” „Jehova Tanúit” — hangzott a válasz, ami igen meglepte a háziasszonyt. Addig soha nem engedte be Jehova Tanúit a házába. Amikor a testvérnő megkérdezte, hogy vajon őt miért engedte be, a háziasszony azt válaszolta: azért, mert a tanú „olyan jó megjelenésű” volt. Rendszeres bibliatanulmányozás lett a folytatása. Másrészt szerényebb környezetben a túl jól öltözöttség azt a benyomást keltheti, mintha azt gondolnánk: ’Lám, én különb vagyok nálad!’ Tehát függetlenül attól, hogy milyen területen munkálkodunk vagy kinek prédikálunk, ruházatunk és külsőnk mindig olyan legyen, hogy a Királyság üzenetre hívja fel az emberek figyelmét, ne pedig elterelje attól (1Korinthus 9:19–23).
19. a) Hogyan lehetünk olyanok, akiket Isten szívesen választ magának? b) Milyen példát állított fel Krisztus ezen a téren? c) Milyen kiváltságra számíthatsz, ha hajlandó vagy megengedni, hogy a világ bolondnak tekintsen?
19 Valóban, rajtad múlik, hogyan válaszolhatsz a kérdésre: Olyan vagyok-e, akit Isten szívesen választ magának? Az ő választása nem a szellemi képességeken vagy a világi pozición alapszik. Választásának kulcsa sokkal inkább az a készség, amellyel Isten munkáját az ő módja szerint szeretnénk végezni még akkor is, ha emiatt bolondnak vagy gyengének tart minket a világ. Jézus Krisztus állította fel a példát ebben is. Hajlandó volt elviselni, hogy bolondnak tekintsék a kortársai, hogy „az Isten bölcsessége” lehessen a tanítványai számára (1Korinthus 1:30). Ha te is kész vagy hirdetni a Királyság üzenetét, amelyet bolondságnak tart ez a világ, azok között leszel, akiket Jehova Isten tanúiként használ fel, és te is elnyered az örök élet ajándékát az ő igazságos új rendszerében!
Tudnál-e válaszolni az alábbi kérdésedre?
◻ Milyen beszéd látszik bolondságnak a világ szemében?
◻ Hogyan mutatta meg Noé és Mózes, hogy akit a világ bolondnak tart, az valójában Isten bölcsességét tükrözi vissza?
◻ Milyen utasításokkal látta el Jézus a követőit, amikor az evangéliumhirdető munkára küldte el őket?
◻ Melyik az evangéliumhirdető munka létfontosságú módszere, és mi bizonyítja annak eredményességét?
◻ Miért fontos időtervet készíteni az evangéliumhirdető munkára?
◻ Hogyan öltözködjünk, amikor részt veszünk az evangéliumhirdető tevékenységben?
[Kép a 13. oldalon]
Mielőtt elküldte volna tanítványait az evangéliumhirdető munkába, Jézus megtanította őket arra, hogyan végezzék azt
[Kép a 15. oldalon]
A házról házra történő prédikálás bibliailag jóváhagyott evangéliumhirdetési módszer