„Mindenki a maga helyén”

„Egész idő alatt mindenki a maga helyén állt a tábor körül” (Bírák 7:21).

 1, 2. Állítsd szembe Isten művét az emberekével!

MI jut eszedbe, ha az Isten teremtésének harmóniáját összehasonlítod az emberi társadalom zűrzavarával: Ugye egyetérthetünk a bibliaíró ihletett szavaival: „Mert Isten nem a rendetlenség, hanem a békesség Istene”? (1Korinthus 14:33). Pál apostolnak ezek a szavai arra utalnak, hogy a világi ügyek zavaros állapotáért nem lehet Istent okolni. Jehova tudja, hogyan kell rendezni az ügyeket úgy, hogy a törvényeinek alárendelt dolgok mind megtalálják a maguk helyét. Erről tanúskodik a körülöttünk levő teremtett világ. Az ember kiterjedt ismerete a világegyetemről szintén újra és újra az ott uralkodó rendről és irányításról tesz bizonyságot. Bárhová irányítja is az ember a teleszkópját, megállapíthatja, hogy minden csillag és bolygó a maga helyén van és meghatározott rend szerint mozog saját pályáján.

² Mennyire más a helyzet, ha figyelmünket az önfejű emberek földi dolgaira irányítjuk! Mennyi zűrzavar, rendzavarás, gyilkos versengés! Az emberiség politikai, vallási, társadalmi és faji megosztottságban él, megoldatlan problémák áradata bénítja meg. A bűnözés oly méreteket öltött, hogy lehetetlenné vált az összes törvénysértő azonosítása és törvény elé állítása. Még a szigorú fegyelem alatt szolgáló nemzeti haderő katonái is módot találnak a szabályzat büntetlen kijátszására.

 3. Mihez hasonlíthatók a keresztények, és miből áll az ő hadviselésük?

³ Mivel Jehovát az egész világegyetem érdekli, nem csoda, ha földi imádói és képviselői békéjével és rendjével is törődik. Mint szolgáit, a keresztény egyéneket jól fegyelmezett katonákhoz hasonlítja. Pál apostol azt írta, hogy közülünk mindenki legyen „Jézus Krisztus hű katonája” (2Timóteus 2:3, Katolikus fordítás). Mindannyian folytassunk „jó harcot” (1Timóteus 1:18). De mindig gondoljunk arra, hogy a mi harcunk nem testi harc, hanem szellemi. A „sötétség láthatatlan világuralkodói, a mennyei helyeken levő gonosz szellemi erők” ellen vívjuk ezt a harcot (Efezus 6:12).

 4. Miért nem lesz sikeres Sátánnak Isten szolgái ellen indított támadása?

⁴ A „dolgok jelen rendszerének istene” alatt szolgáló erők azonban szeretnék megfélemlíteni Isten szolgáit, azt elérni náluk, hogy elveszítsék bátorságukat és megfutamodjanak az ellenség elől (2Korinthus 4:4). Haditervük azonban csúfos kudarcot vall, mert Jehova irányítja az ügyeket és ő ’tanítja kezünket a harcra’ (Zsoltárok 18:34 [Károli: 18:35]). Jehova ezekkel a szavakkal erősíti önbizalmunkat: „a csata nem a tiétek, hanem Istené” (2Krónika 20:15). Hatalmas Hadvezére, Krisztus Jézus által Jehova győzelemre viszi ezt a csatát. Lojális szolgáit arról biztosítja, hogy sohasem fognak szégyent vallani. Sohasem kell meghátrálniuk vagy visszavonulniuk az ellenség rohamai elől (Zsoltárok 18:25 [Károli: 18:26]).

 5. Miért utasította Jehova Gedeont arra, hogy az emberek háborús stratégiájával homlokegyenest cselekedjen?

⁵ Az Izrael bíráinak idején évszázadokkal ezelőtt megvívott egyik csatáról fennmaradt buzdító, ihletett feljegyzés által Jehova néhány olyan alapelvre irányítja figyelmünket, amelyeket ’Krisztus katonáinak’ is szem előtt kell tartaniuk. Gedeon bíró idejében történt, amikor a démonimádók serege betört Izrael területére: „annyian voltak, mint a sáskák” (Bírák 6:5). Jehova kioktatta Gedeont, hogyan ütközzön meg Izrael serege ezzel a látszólag túlerőben levő ellenséggel. Minden emberi hadászati elgondolással ellentétben, Gedeon azt az utasítást kapta, hogy hadseregét 32 000 emberről 10 000 főre csökkentse, majd a 10 000 főt 300 főre. Jehova azt ígérte: ’Ezzel a kevéssel foglak megszabadítani benneteket’ (Bírák 7:2–7).

 6. Írd le, milyen támadást vezetett Gedeon és 300 embere a midiánita tábor ellen!

⁶ Ezt a 300 férfit felszerelték tülkökkel és agyagedényekbe rejtett fáklyákkal. Éjnek idején Gedeon felállította őket a midiániták és szövetségeseik tábora körül. Utasítást kaptak, hogy figyeljenek a jelre, amit Gedeon ad, s aztán lépjenek akcióba. Létfontosságú volt, hogy lojálisan engedelmeskedjenek és pontosan kövessék Gedeon harci utasításait. Amikor mindenki a helyén volt, Gedeon megadta a jelt. Ekkor a 300 katona „megfújta a tülköket és összetörte [a fáklyákat rejtő] korsókat, és balkezükkel gyorsan megfogták a fáklyákat, jobbkezükkel pedig a tülköket, hogy tülköljenek és kiáltsanak: ’Fegyverre Jehováért és Gedeonért!’ Egész idő alatt mindenki a maga helyén állt a tábor körül és az egész tábor futásnak eredt, hangos kiáltásba tört ki és elmenekültek” (Bírák 7:19–22).

 7. Milyen kérdések vetődnek fel ezzel a bibliai eseménnyel kapcsolatban?

⁷ Néhány kérdés vetődik fel erre vonatkozóan. Például: Vajon ilyen nagyszerű győzelemre vezette volna Jehova azt a 300 férfit, ha nem követték volna pontosan a csatára vonatkozó utasításait? Vagy ha nem vártak volna Gedeon jeladására? Ha elhanyagolták volna a harci felszerelésüket, amit Gedeontól kaptak? Ha más harci állást kerestek volna a tábor körül, ami egyéni nézetük szerint jobb lett volna, mint az utasítás szerinti? Mindezekből olyan alapelveket ismertünk meg, amelyekhez ragaszkodnunk kell még ma is, mert minden kétséget kizáróan ’azért történtek meg ezek velük, hogy példaként álljanak előttünk és a javunkat szolgálják’ (1Korinthus 10:11).

 8. Kitől várhatjuk a győzelmet saját harcunk során?

⁸ Mai keresztényi ’hadviselésünk’ során minden utunkban el kell ismernünk Jehovát. Őrá kell figyelnünk, és bíznunk kell abban, hogy győzelemre vezet bennünket. Másrészt bármilyen jól átgondolt emberi haditerv, a legjobb emberi elgondolás sem jelent garanciát a győzelemre. „Nem katonai erővel, nem hatalommal, hanem az én szellememmel” — mondja Jehova (Zakariás 4:6). Az igazság és az igazságosság érdekében folytatott mindennapos harcuk során a keresztények kerülik a világi elképzeléseket és módszereket, amelyek ellentétesek Istennek a népe vezetésére hozott alapelveivel. Ha hajlamosak vagyunk odafigyelni a világi emberek tanácsára, fokozatosan meggyengül a bizalmunk abban, hogy Isten képes segítségünkre lenni szükség idején. Olyan meggyőződéssel kellene vallanunk, mint Jakab, a bibliaíró: „Ha tehát bármelyikőtök hiányt szenved bölcsességben, kitartóan kérje Istent, mert ő bőkezűen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és megadja neki” (1:5).

„Rám figyelve tanuljatok”

 9, 10. a) Ki a mi Parancsnokunk és Vezérünk ma? b) Hogyan ’figyelhetünk rá’, amikor láthatatlan?

⁹ Krisztus Jézus, a nagyobb Gedeon ma látható és láthatatlan haderőinek főparancsnoka. Jehova rajta keresztül lépésről lépésre feltárja népe számára szándékát és az általa meghatározott időnek bizonyos eseményeit. Mily vérpezsdítő érzés meggyőződni arról, hogy valóban Krisztus Jézus vezeti földi „katonáit” s a végső győzelemről biztosítja őket! Ígéretéhez híven velük van „minden nap a dolgok rendszerének befejezéséig” (Máté 28:20).

¹⁰ Mivel Krisztus Jézus most az igazság és igazságosság minden harcosának trónra emelt Vezére és Parancsnoka, mindannyian egységesen ’figyelhetjük őt és tanulhatunk tőle’, amiként 300-an tanultak Gedeontól (Bírák 7:17). De hát hogyan ’figyelhetünk’ ma Krisztusra, amikor láthatatlan? Abban az értelemben ’figyelhetünk rá’, hogy a látható „rabszolgája” által adott jelzéseket felismerjük. Ezt a „rabszolgát” jelölte ki ugyanis Királysága összes földi érdeke fölé (Máté 24:45–47). E szellem által kinevezett csatornán közli utasításait és haditervét összes „katonáival”. Ezek nem nyomulhatnak előre saját fejük után, de nem is lehetnek türelmetlenek, ha nem saját nézetük szerint történnek a dolgok. Az időtervről láthatatlan Parancsnokunk gondoskodik. Az ő nézete a fontos, nem a mi személyes nézetünk.

Istentől kapott fegyverzet

11. Milyen fegyverzetet használnak ma Isten szolgái?

¹¹ A nagyobb Gedeon tudja, katonáinak milyen fegyverzetre van szükségük a földön. Nem betű szerinti fegyverről vagy páncélzatról van itt szó, mert ezek a katonák nem testi harcot folytatnak embertársaik ellen. Mi szellemi hadviselést folytatunk. Fegyvereink ezért „erősek jól körülsáncolt dolgok legyőzésére. . . . megdöntünk okoskodásokat és minden önteltséget, amit az Isten ismerete ellen emeltek . . ., és foglyul ejtünk minden gondolatot, hogy engedelmeskedjenek Krisztusnak” (2Korinthus 10:4, 5). Függetlenül attól, hogy a világ szemben áll velük és gyűlöli őket, a keresztény harcosoknak meg kell tanulniuk ügyesen használni az Istentől kapott fegyverzetet, hogy képesek legyenek — Pál szavaival élve — ’közölni az emberekkel Isten minden tanácsát’ (Cselekedetek 20:27).

12. a) Miért volt Gedeon maroknyi csapata oly eredményes? b) Miért olyan hatékonyak ma Jehova szolgái?

¹² Gedeon katonáinak egy emberként kellett cselekedniük és fel kellett használni fegyverüket a kívánt cél elérése érdekében. A 300 agyagkorsó szétzúzása, az ellenséges tábor körül felemelkedő 300 égő fáklya és a 300 kürt harci riadója, valamint a 300 férfi hangos kiáltozása, amely az éj csöndjében minden oldalról felharsant, kétségkívül megsemmisítő hatással volt a midiánitákra! Vajon nem olyan volt ez, mint Isten Királyságának és bosszúállásának egyesült hirdetése ma, amelynek alapján a politikailag hatalmas ellenség azt gondolja, hogy a közölt üzenet mérete és veszélye sokkal nagyobb, mint a valóságban? Miért van ez így? Azért, mert Jehova népének egész szervezete örömmel alkalmazkodik a világnak szóló sajátos üzenet előre megállapított időrendjéhez, amit a nagyobb Gedeon megfelelően irányít kinevezett „rabszolgája” által. Ezzel szemben, ha Jehova tanúi közül minden egyes személy azt tenné, amit akar, s a tetszésére lenne bízva, mikor és hogyan hirdesse Isten üzenetét, akkor hogyan kerülhetne sor a világméretű tanúskodásra? Világos, hogy Jehova akarata teszi lehetővé nekünk, ’hogy ugyanolyan gondolkodásmódunk legyen, amilyen a Krisztusé [a nagyobb Gedeoné] volt, hogy egyetértésben, egy szájjal dicsőíthessük a mi Urunk Jézus Krisztus Istenét és Atyját’ (Róma 15:5, 6).

13, 14. Mi kölcsönöz erőt Jehova szolgái által napjainkban hirdetett üzenetnek?

¹³ Az egyesítő erő Jehova szelleme és Szava, a Biblia. Szerencsére a Biblia üzenetéről senki sem tanítja közülünk a saját elképzeléseit. Jehova gondoskodott számunkra számos bibliatanulmányozási segédeszközről az Őrtorony Társulat kiadványai által, így mindannyian egybehangzóan gondolkozhatunk és taníthatunk: Ezzel elkerülhetjük az egység felbomlását és kizárjuk a kereszténység és a pogányság számos, ellentmondásos tanítását. Nem kertelünk és nem is tompítjuk le Isten üzenetét, amely nagy reménységet keltő üzenet, de egyúttal figyelmezteti a nemzeteket a büntetésre és arra, hogy felelősségre lesznek vonva. Nagyon jól tudjuk, hogy a trombita hangjának tisztán és érthetően kell felharsannia (1Korinthus 14:8).

¹⁴ Helyes tehát, ha mindannyian megbecsüljük értékes fegyverzetünket, melyet Jehova adott keresztény harcosainak! Jól megtanít minket használatukra, hogy egyéneknek és nemzeteknek a lehető leghatékonyabban tudjunk tanúskodni. Ez nem egy magányos ember kiáltása a pusztában, hanem erőteljes, átható figyelmeztetés, amely mindenütt a világban felharsan. Ily módon ’Jehova hatalmas hangja biztosan felharsan hadserege élén’ (Jóel 2:9, 11).

„Mindenki a maga helyén”

15. Milyen tetteket nem lehet elképzelni Gedeon embereinél?

¹⁵ Elképzelhetetlen, hogy Gedeon háromszáz harcosa közül akárcsak egy is — miután kijelölték a helyét — vitatkozhatott vagy helyet cserélhetett volna, vagy maga választhatott volna másik helyet harcállása számára. Ilyenformán saját ítélőképességét többre tartotta volna Gedeonénál. Így megmutatkozott volna az alázatosság hiánya, az, hogy képtelen addig várni, amíg Jehova végre nem hajtja a szükséges változtatást. Hogyan lett volna összeegyeztethető ez a viselkedés a szívből fakadó kiáltással: „Fegyverre Jehováért és Gedeonért!”?

16. Hogyan segít az alázatosság feladataink elvégzésében?

¹⁶ Jehova elrendezésében ma mindenkinek elsősorban Jehova szándékát és a Királyság érdekeit kell szem előtt tartani. Hűséggel kell teljesíteni a ránk bízott feladatot, bármilyen helyen szolgálunk is a szervezetben (1Korinthus 4:2). Ugyanakkor alázatosságot is kell tanúsítanunk, ami nem tűri meg az önreklámozást. Minden helyzetre érvényes a Krisztus Jézus által kimondott alapelv: „Aki felmagasztalja magát, azt megalázzák, és aki megalázza magát, azt felmagasztalják” (Máté 23:12). Jakab pedig így buzdít: „Alázkodjatok meg [nemcsak az emberek előtt, hanem] Jehova szeme előtt, és ő felmagasztal titeket” (Jakab 4:10).

17. Vajon Jehova személy szerint érdeklődik mindannyiunk iránt?

¹⁷ Láthatjuk tehát, mit jelentenek teljességükben a Bírák 7:21. versének szavai: „mindenki a maga helyén”. Ha Jehova szervezetében szolgálunk, legyünk elégedettek azzal, hogy ott szolgálhatunk, ahová kinevezett minket, és végezzük munkánkat a legjobb tudásunk szerint! Legyünk meggyőződve arról, hogy akinek nem kerüli el a figyelmét egy kis verebecske sorsa, az nagyon is törődik velünk, ha lojálisan végrehajtunk bármilyen ránk bízott munkát (Máté 10:29–31). Ő tudja, hol szorulunk nevelésre és milyen feladatra vagyunk alkalmasak, és ennek megfelelően bánik velünk. Biztosak lehetünk abban, hogy nem fog megfeledkezni rólunk (1Péter 5:10).

18. Miért lehetünk ma oly nagy bizalommal Jehova iránt?

¹⁸ Ma Isten összes szolgái a nagyobb Gedeon, Krisztus Jézus parancsnoksága alatt állnak. Mi szeretnénk Jehova nevének igazolását szolgálni, alázatosan alávetni magunkat az ő hadrendi előírásainak. Biztosak vagyunk abban, hogy Jehova stratégiája a biztos győzelem záloga. Biztosak vagyunk abban is, hogy Jehova látja lojális engedelmességünket és „igazi élettel” jutalmaz meg minket új rendjében. Szava kijelenti: „Legyetek állhatatosak, megingathatatlanok; legyen mindig sok tennivalótok az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy az Úrral kapcsolatos munkátok nem hiábavaló” (1Timóteus 6:19; 1Korinthus 15:58).

Emlékszel még az alábbiakra?

◻ Miért különbözött annyira Gedeon hadvezetési módja a világi emberek hadviselési módjától?

◻ Mi segített Gedeonnak ilyen teljes győzelmet aratni?

◻ Hogyan tart ma Jehova kapcsolatot az ő szolgáival?

◻ Mi a helyes magatartás ma ’Krisztus katonáinak’ kijelölt feladataikkal kapcsolatban?

[Oldalidézet a 15. oldalon]

A lojális engedelmesség és Jehova utasításainak pontos betartása biztosította Gedeonnak és embereinek a hatalmas győzelmet

[Kép a 17. oldalon]

Jehova gondoskodott számunkra a létfontosságú fegyverzetről, amellyel megvívhatjuk mai harcunkat