BÖRTÖN

Az a hely, ahol azokat tartják fogva, akik tárgyalásra várnak, vagy akiket bűnösnek találtak, mert megszegték a törvényt. Az eredeti nyelveken sok kifejezést használtak a börtönre, melyeknek a következő jelentéseik vannak: ’kerekség háza’ (1Mó 39:20; vö.: Rbi8, lábj.), ’víztárolóház’ (2Mó 12:29, Rbi8, lábj.), ’fogház’ (1Ki 22:27), ’őrizet háza’ (1Mó 42:19; Jr 52:11), ’foglyok vagy megkötözöttek háza’ (Bí 16:21; Pr 4:14), ’kalodás ház’ (2Kr 16:10), ’kötelékek helye’ (Mt 11:2), ’őrzés helye’ (Mt 14:10), ’őrizet helye vagy megfigyelés helye’ (Cs 5:18).

Sok ókori népnél, így például az egyiptomiaknál, a filiszteusoknál, az asszíroknál, a babilóniaiaknál vagy a perzsáknál a bebörtönzés egy törvényes büntetési forma volt (1Mó 39:20; Bí 16:25; 2Ki 17:4; Ezs 7:26; Jr 52:31–33). A foglyokat valószínűleg bilincsbe verték, és kemény munkára, többek között őrlésre kényszerítették őket (Bí 16:21; 2Ki 17:4; Zs 105:17, 18; Jr 52:11). Egyiptomban egy megbízható foglyot (József is ilyen volt) kijelölhettek arra, hogy a többi rabra felügyeljen, és hogy a szolgálatukra legyen azoknak, akik a fogva tartásuk előtt előkelő pozíciót töltöttek be (1Mó 39:21–40:4).

Börtönök már az i. e. XVIII. században is voltak; ebben az időben történt, hogy Józsefet jogtalanul börtönbe vetették, abba, amely össze volt kötve ’a testőrök parancsnokának a házával’ (1Mó 39:20; 40:3; 41:10). Ennek az egyiptomi börtönnek nyilvánvalóan volt egy tömlöce, vagyis egy víztárolóhoz hasonló verme, ahol szintén tartottak foglyokat (1Mó 40:15; 41:14; vö.: Ézs 24:22).

A mózesi törvényben nem szerepelt a börtönbüntetés büntetési formaként. Mivel rögtön igazságot kellett szolgáltatni, és azonnal végre kellett hajtani az ítéletet (Jzs 7:20, 22–25), csak olyan ügyekkel kapcsolatban olvashatunk a Pentateuchusban (Mózes öt könyvében) arról, hogy egyeseket őrizet alá helyeztek, amelyekben szükség volt arra, hogy Isten kinyilatkoztassa az akaratát (3Mó 24:12; 4Mó 15:34). Idővel azonban az izraelitáknál is lettek börtönként szolgáló helyek. Például Jeremiás prófétát ’a bilincsek házába vetették, Jonatánnak a házában’. Ennek a háznak voltak ’boltíves helyiségei’, amelyek talán tömlöcszerű zárkák lehettek. Annyira rosszak voltak ott a körülmények, hogy Jeremiás úgy érezte, veszélyben az élete (Jr 37:15–20). Ezután áttették az „Őrség udvarába”, ahol mindennap mértek neki kenyeret, fogadhatott látogatókat, és üzleti ügyeket is lebonyolíthatott (Jr 32:2, 8, 12; 37:21; lásd még: 1Ki 22:27; 2Kr 16:10; Héb 11:36).

Az i. sz. első században a római szokások szerint a börtönőrök személyesen feleltek a foglyokért (Cs 12:19). Ezért akart végezni magával a börtönőr Filippiben, amikor azt hitte, hogy elszöktek a rabok (Cs 16:27). Biztonsági okokból az őröket gyakran a börtönajtókhoz állították, és talán kalodába szorították a foglyok lábát, vagy a kezüket az őket őrzőkhöz láncolták (Cs 5:23; 12:6–10; 16:22–24). Néhány rabnak lehettek látogatói (Mt 25:36; Cs 23:35; 24:23, 27; 28:16–31; lásd: BÖRTÖNŐR; KÖTELÉK, BILINCS).

Krisztus Jézus jövendölésével összhangban a követői közül sokakat bebörtönöztek (Lk 21:12; Cs 26:10; Ró 16:7; Kol 4:10; Héb 10:34; 13:3). János apostol, amikor száműzetésben Pátmosz szigetén tartózkodott, azt írta, hogy a bebörtönzés továbbra is az üldözés egyik formája lesz a keresztények számára (Je 2:10).

Jelképes értelem: Jelképes értelemben a „börtön” szó utalhat arra az országra, ahová valakit száműztek (pl. Babilonra), vagy szellemi fogságra (Ézs 42:6, 7; 48:20; 49:5, 8, 9; 61:1; Mt 12:15–21; Lk 4:17–21; 2Ko 6:1, 2). Azoknak a szellemteremtményeknek, akik engedetlenné váltak Noé napjaiban, nincsen fizikai testük, melyet szó szerint fogságban lehetne tartani, ellenben a tevékenységeikben korlátozva lettek, és a Jehova Istennel való kapcsolatukat illetően a sűrű sötétség állapotában vannak, ami olyan, mintha börtönben lennének (1Pt 3:19; Júd 6; lásd: TARTAROSZ). Ugyanígy a mélység is, ahová Sátán lesz vetve ezer évre, egy ’börtön’, vagyis egy olyan hely, ahol korlátozva lesz, mintha a halál állapotában lenne (Je 20:1–3, 7).