Bátran járj Jehova útjain
„Mind boldog az, a ki féli az Urat; a ki az ő útaiban jár!” (ZSOLTÁROK 128:1).
1., 2. Miben nyújt segítséget a Biblia azon feljegyzése, amely Jehova régi időkben élt tanúinak szavairól és tetteiről szól?
JEHOVA Szent Szava bővelkedik az olyan beszámolókban, amelyek lojális szolgái megpróbáltatásairól és örömeiről szólnak. Noé, Ábrahám, Sára, Józsué, Debóra, Bárák, Dávid és mások tapasztalatai szinte megelevenednek előttünk az oldalakon. Mindannyian valóságos emberek voltak, akikben volt valami közös sajátosság. Hittek Istenben és bátran jártak útjain.
2 Jehova régi időkben élt tanúinak szavai és tettei bátorításul szolgálhatnak nekünk, miközben Isten útjain igyekszünk járni. Ezenkívül boldogság lesz az osztályrészünk, ha kimutatjuk az Isten iránti tiszteletünket és az attól való egészséges félelmet, hogy nemtetszését vonjuk magunkra. Ez így igaz, még ha megpróbáltatásokkal nézünk is szembe az életben, mivel az ihletett zsoltáros ezt énekelte: „Mind boldog az, a ki féli az Urat; a ki az ő útaiban jár!” (Zsoltárok 128:1).
Mi a bátorság?
3. Mi a bátorság?
3 Ahhoz, hogy Jehova útjain járhassunk, bátraknak kell lennünk. Az Írások valójában arra szólítják fel Isten népét, hogy mutassa ki e tulajdonságot. Dávid, a zsoltáros például így énekelt: „Legyetek erősek és bátorodjék a ti szívetek mindnyájan, a kik várjátok az Urat!” (Zsoltárok 31:25). A bátorságnak fordított angol szó jelentése: „elmebeli vagy erkölcsi erő ahhoz, hogy merész, állhatatos és kitartó legyen valaki a veszély, a félelem vagy a nehézség ellenére” (Webster’s Ninth New Collegiate Dictionary). Egy bátor személy erős, nem ismeri a félelmet, és vállalja a kockázatot. Hogy Jehova bátorságot ad szolgáinak, az nyilvánvaló az alábbi szavakból, amelyeket Pál apostol írt munkatársának, Timótheusnak: „Isten nem gyávaság szellemét adta nékünk, hanem hatalomnak, szeretetnek és józanságnak szellemét” (2Timótheus 1:7, Csia fordítás).
4. Mi az egyik módja annak, hogy bátorságot szerezzünk?
4 Az Istentől jövő bátorság megszerzésének az az egyik módja, hogy imateljesen vizsgáljuk Jehova Szavát, a Bibliát. Sok olyan beszámoló van az Írásokban, amely segítséget nyújthat ahhoz, hogy bátrabbakká váljunk. Így tehát lássuk először, mit tanulhatunk abból, amit olyan személyekről jegyeztek fel a Héber Iratokban, akik bátran jártak Jehova útjain.
Bátorság Isten üzenetének hirdetéséhez
5. Hogyan válik Jehova mai szolgáinak javára Énókh bátorsága?
5 Énókh bátorsága segítségére lehet Jehova mai szolgáinak abban, hogy bátorsággal szólják Isten üzenetét. Még mielőtt megszületett volna Énókh, az emberek „kezdték segítségül hívni az Úrnak [Jehovának, NW] nevét”. Egyes tudósok szerint az emberek „kezdték tiszteletlen módon” segítségül hívni Jehova nevét (1Mózes 4:25, 26; 5:3, 6). Az isteni nevet talán emberekre, vagy akár még bálványokra is alkalmazták. Ennélfogva a hamis vallás virult, amikor i. e. 3404-ben megszületett Énókh. Tulajdonképpen ő lehetett az egyetlen, aki „Istennel járt” igazságos életúton haladva, amely összhangban volt a Jehova által kijelentett igazsággal (1Mózes 5:18, 24).
6. a) Milyen erőteljes üzenetet hirdetett Énókh? b) Miben lehetünk biztosak?
6 Énókh bátran átadta Isten üzenetét, s ezt valószínűleg prédikálás formájában tette meg (Zsidók 11:5; vö. 2Péter 2:5). „Ímé — hirdette e társ nélküli tanú — eljött az Úr [Jehova, NW] az ő sok ezer szentjével, hogy ítéletet tartson mindenek felett, és feddőzzék mindazok ellen, a kik közöttök istentelenek, istentelenségöknek minden cselekedetéért, a melyekkel istentelenkedtek, és minden kemény beszédért, a melyet az istentelen bűnösök szóltak ő ellene” (Júdás 14, 15). Énókhnak volt bátorsága használni Jehova nevét, amikor átadta ezt az istenteleneket elítélő üzenetet. És ahogy Isten bátorságot adott Énókhnak ahhoz, hogy hirdesse ezt az erőteljes üzenetet, éppen úgy mai Tanúit is képessé tette arra, hogy félelmet nem ismerve szólják szavát a szolgálatban, az iskolában és egyéb helyeken. (Vö. Cselekedetek 4:29–31.)
Bátorság a megpróbáltatás idején
7. A bátorság milyen példáját látjuk Noéban?
7 Noé példája segítségünkre lehet abban, hogy bátrak legyünk az igazságos tettek véghezvitelében a megpróbáltatás idején. A világméretű vízözönre vonatkozó isteni figyelmeztetést megszívlelve bátorsággal s hittel cselekedett, és „bárkát épített családja megmentésére”. Engedelmes és igazságos cselekedeteivel Noé elítélte a hitetlen világot gonosz tetteiért és bebizonyította, hogy méltó az a pusztulásra (Zsidók 11:7, Katolikus fordítás; 1Mózes 6:13–22; 7:16). A Noé életútján való elmélkedés segít Isten modernkori szolgáinak bátornak lenni abban, hogy az olyan igazságos tetteknek éljenek, mint amilyeneket a keresztény szolgálat foglal magában.
8. a) Mivel nézett szembe Noé, az „igazságosság” bátor „hírnöke”? b) Mit tesz értünk Jehova, ha az igazságosság bátor prédikálói vagyunk?
8 Ha igazságos életúton haladunk, de nem tudjuk, hogyan álljunk ki egy bizonyos megpróbáltatást, imádkozzunk bölcsességért, hogy megbirkózzunk a helyzettel (Jakab 1:5–8). Noé lojális maradt Istenhez a próba alatt, s ez azt mutatja, hogy szembe lehet nézni bátran és hűségesen a megpróbáltatásokkal. A gonosz világtól, a hústestet öltött angyaloktól és hibrid utódaiktól jövő nyomás ellenére is kitartott. Igen, Noé az „igazságosság” bátor „hírnöke” volt egy „régi világban”, amely a pusztulás felé tartott (2Péter 2:4, 5, Csia; 1Mózes 6:1–9). Habár félelmet nem ismerve beszélt olyan hírnök lévén, aki kihirdette a vízözön előtt élt embereknek szóló isteni figyelmeztetést, azok „nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz és mindnyájukat elragadá” (Máté 24:36–39). Tartsuk azonban emlékezetünkben: annak ellenére, hogy üldöznek minket és napjainkban a legtöbb ember elveti a Biblián alapuló üzenetünket, Jehova védelmet fog nyújtani nekünk, mint ahogy Noénak is védelmet nyújtott, ha az igazságosság hirdetőiként hasonló hitet és bátorságot nyilvánítunk ki, mint Noé.
Bátorság ahhoz, hogy engedelmeskedjünk Istennek
9., 10. Milyen tekintetben tanúsított bátor engedelmességet Ábrahám, Sára és Izsák?
9 „Isten barátja”, Ábrahám nagyszerű példája az Isten iránti bátor engedelmességnek (Jakab 2:23). Ábrahámnak hitre és bátorságra volt szüksége ahhoz, hogy engedelmeskedjen Jehovának és elhagyja a káldeaiak lakta Urt, amely város bővelkedett az anyagi lehetőségekben. Elhitte Isten ígéretét, amely szerint „a föld minden nemzetségei” őáltala áldják majd magukat, és hogy a magjának földet fog adni Isten (1Mózes 12:1–9; 15:18–21). Ábrahám hit által „telepedett le az ígéret földjén, idegen országban”, és hit által tekintett előre a „szilárd alapokon nyugvó városra” — Isten égi Királyságára, amelynek uralma alatt feltámadásban részesül, hogy élhessen a földön (Zsidók 11:8–16, K. f.).
10 Ábrahám feleségében, Sárában megvolt a szükséges hit és bátorság ahhoz, hogy elhagyja Urt, együtt menjen a férjével egy idegen földre és kitartson minden nehézség közepette, amellyel szembekerülhetnek ott. S micsoda jutalomban részesült, amiért bátran engedelmeskedett Istennek! Annak ellenére, hogy mintegy 90 éves koráig meddő volt és „túl volt az életidőn”, Sára erőt nyert, ’hogy megalapítsa a magot, mert hűnek tartotta Istent, aki az ígéretet tette’. Idővel megszülte Izsákot (Zsidók 11:11, 12, Csia; 1Mózes 17:15–17; 18:11; 21:1–7). Évek múltán Ábrahám bátran engedelmeskedett Istennek és „úgyszólván feláldozta Izsákot”. Miután álljt parancsolt neki egy angyal, a patriarcha „jelképes módon” visszakapta a halálból bátor és engedelmes fiát. Ily módon ő és Izsák bemutatta prófétailag: Jehova Isten váltságul adja majd a Fiát, Jézus Krisztust, hogy örök élete lehessen azoknak, akik hitet gyakorolnak benne (Zsidók 11:17–19, NW; 1Mózes 22:1–19; János 3:16). Kétségtelen, hogy Ábrahám, Sára és Izsák bátor engedelmességének arra kellene indítania minket, hogy engedelmeskedjünk Jehovának és mindig az ő akaratát cselekedjük.
Bátorság ahhoz, hogy kitartsunk Isten népe mellett
11., 12. a) Hogyan mutatott bátorságot Mózes Jehova népével kapcsolatban? b) Milyen kérdést tehetnénk fel, ha tekintetbe vesszük Mózes bátorságát?
11 Mózes bátran állt Isten elnyomott népe mellé. I. e. a XVI. században maguk a szülők, Mózes szülei mutattak bátorságot. Nem félve a királyi rendelettől, amelynek értelmében meg kellett ölni a héber újszülötteket, ha kisfiúk voltak, ők elrejtették Mózest, majd egy ládácskába tették a Nílus folyó partján a nádasban. Miután rátalált a Fáraó leánya, saját fiaként nevelte fel őt, jóllehet Mózes először a szülei otthonában részesült szellemi képzésben. A Fáraó háznépének tagjaként Mózes „taníttaték az Égyiptombeliek minden bölcseségére” és olyanná vált, aki „hatalmas vala beszédben és cselekedetben”, aki elmebelileg és fizikailag rendkívüli képességekkel rendelkezett (Cselekedetek 7:20–22; 2Mózes 2:1–10; 6:20).
12 A királyi ház anyagi lehetőségei ellenére, Mózes azt választotta bátran, hogy Jehova imádói mellé áll, akiket akkoriban szolgaságra fogtak az egyiptomiak. Egy izraelita védelmére kelve megölt egy egyiptomit, és elmenekült Midián földjére (2Mózes 2:11–15). Mintegy 40 évvel később Isten felhasználta őt, hogy kivezesse az izraelitákat a rabszolgaságból. Mózes akkor ’odahagyta Égyiptomot, nem félvén a király haragjától’, aki halállal fenyegette őt, amiért Jehovát képviselte Izrael érdekében. Mózes oly módon járt, mint aki látja „a láthatatlant”, Jehova Istent (Zsidók 11:23–29; 2Mózes 10:28). Van benned olyan hit és bátorság, hogy a nehézségek és az üldözések ellenére is ragaszkodj Jehovához és népéhez?
Bátorság ahhoz, hogy ’teljes mértékben kövessük Jehovát’
13. Hogyan mutatott példát Józsué és Káleb a bátorság terén?
13 A bátor Józsué és a bátor Káleb bizonyságát adta annak, hogy képesek vagyunk Isten útjain járni. Ők „teljes mértékben követték Jehovát” (4Mózes 32:12, NW). Józsué és Káleb ott volt a 12 férfi között, akik azért küldettek ki, hogy kikémleljék az Ígéret földjét. Tíz kém félt a föld lakosaitól, s ezért megkísérelte lebeszélni Izraelt arról, hogy bemenjen Kánaánba. Józsué és Káleb azonban bátran kijelentette: „Ha az Úrnak [Jehovának, NW] kedve telik bennünk, akkor bevisz minket arra a földre, és nékünk adja azt, mely tejjel és mézzel folyó föld. Csakhogy ne lázongjatok az Úr [Jehova, NW] ellen, se ne féljetek annak a földnek népétől; mert ők nekünk csak olyanok, mint a kenyér; eltávozott tőlök az ő oltalmok, de az Úr [Jehova, NW] velünk van: ne féljetek tőlök!” (4Mózes 14:8, 9). Hit és bátorság híján az izraelitáknak az a nemzedéke soha nem érte el az ígéretnek földjét. De Józsué és Káleb egy új nemzedékkel együtt valóban bement arra a földre.
14., 15. a) Mivel Józsué alkalmazta a Józsué 1:7, 8-at, mit tapasztalt ő és az izraeliták? b) Ami a bátorságot illeti, milyen leckét tanulunk meg Józsuétól és Kálebtől?
14 Isten ezt mondta Józsuénak: „Légy tehát erős és igen bátor; hogy megtartsd és teljesítsd az egész törvényt, melyet neked az én szolgám, Mózes parancsolt; el ne hajolj attól se jobbra, se balra, hogy bölcs légy mindenben, a mit cselekszel. El ne távozzék e törvény könyve szádtól, hanem elmélkedjél arról éjjel és nappal, hogy megtartsd és teljesítsd mind, a mik megírattak abban; akkor eligazítod utadat, és megérted azt” (Józsué 1:7, 8, Káldi fordítás, 1865).
15 Mivel Józsué megfogadta ezeket a szavakat, Jerikó és más városok az izraeliták kezére kerültek. Isten még azt is előidézte, hogy veszteg maradjon a nap, s így tovább tartson a nappali világosság, mígnem győzelmet arat Izrael Gibeonban (Józsué 10:6–14). Amikor veszélyhelyzetet teremtettek az ellenség egyesített haderői, amelyek ’oly sokan voltak, mint a fövény, a mely a tenger partján van’, Józsué bátran cselekedett, és Isten újra győzelemre vitte Izraelt (Józsué 11:1–9). Noha Józsuéhoz és Kálebhez hasonlóan mi is tökéletlen emberek vagyunk, képesek vagyunk teljességgel követni Jehovát, és Isten képessé tud tenni arra, hogy bátran járjunk útjain.
Bátorság ahhoz, hogy bízzunk Istenben
16. Milyen módon mutatott bátorságot Debóra, Bárák és Jáhel?
16 Az Istenbe vetett bátor bizalom jutalommal jár, amint azt azok az események is megmutatják, amelyek azokban a napokban történtek, amikor bírák szolgáltattak igazságot Izraelben (Ruth 1:1). Például Bárák bíró és Debóra prófétanő bátran bíztak Istenben. A kánaánita király, Jábin már 20 éve sanyargatta Izraelt, amikor Jehova arra ösztönözte Debóra által Bárákot, hogy gyűjtsön össze 10 000 férfit a Tábor-hegyre. Jábin hadseregparancsnoka, Sisera a Kison patakvölgyéhez sietett, mivel biztosra vette, hogy e sík terepen Izrael nem vetekedhet az ő hadseregével és 900 hadiszekerével, amelyeknek kerekeiből vaskaszák álltak ki. Amikor az izraeliták levonultak a völgy síkságára, Isten tettre kelt érdekükben és egy hirtelen áradat ingovánnyá változtatta a csatamezőt, amely harcképtelenné tette Sisera szekereit. Bárák emberei diadalmaskodtak, úgyhogy „Siserának egész tábora elhulla fegyvernek éle miatt”. Sisera Jáhel sátrába menekült, de miközben aludt, Jáhelnek volt bátorsága ahhoz, hogy sátorcövekkel szegezze át halántékánál s így megölje őt. Debóra Bárákhoz intézett prófétai kijelentésének megfelelően asszonyé lett e győzelem „dicsősége”. Mivel Debóra, Bárák és Jáhel bátran bíztak Istenben, Izrael „megnyugovék . . . negyven esztendeig” (Bírák 4:1–22; 5:31).
17. A bátor bizalom milyen példájával járt elöl Gedeon bíró?
17 Gedeon bíró bátran bízott Jehova Istenben, amikor a midiániták és mások betörtek Izraelbe. Jóllehet Izrael 32 000 harcosa a betolakodók számát tekintve mintegy 135 000-es túlerővel nézett szembe, még így is hajlamosak lehettek volna arra, hogy az Istentől jövő győzelmet a maguk hősiességének tulajdonítsák. Jehova utasítására tehát Gedeon lecsökkentette haderőinek létszámát három, 100 férfiból álló csapatra (Bírák 7:1–7, 16; 8:10). Amikor e 300 fő bekerítette éjszaka a midiániták táborát, mindegyikük kürtöt vitt magával meg egy vizeskorsót, amelyben fáklya volt. Jeladásra belefújtak a kürtökbe, összetörték a korsókat, magasra emelték a lobogó fáklyákat és így kiáltottak: „Jehova kardja és Gedeoné!” (Bírák 7:20, NW). A megrémült midiániták menekülni kezdtek és végérvényesen vereséget szenvedtek. Az ilyen eseteknek meg kellene győzniük minket arról, hogy az Istenbe vetett bátor bizalom ma is jutalommal jár.
Bátorság ahhoz, hogy tiszteljük Jehovát és előbbre vigyük a tiszta imádatot
18. Mit tett bátran Dávid, amikor leterítette Góliátot?
18 Egyes bibliai példák Jehova tiszteletére és a tiszta imádat előbbre vitelére bátorítanak. A fiatal Dávid, aki félelmet nem ismerve mentette meg apja juhait, bátornak bizonyult a filiszteus óriás, Góliát előtt. „Te karddal, dárdával és paizszsal jössz ellenem — mondta Dávid —, én pedig a Seregek Urának, Izráel seregei Istenének nevében megyek ellened, a kit te gyalázattal illetél. A mai napon kezembe ad téged az Úr [Jehova, NW], és megöllek téged, és fejedet levágom rólad . . ., hogy tudja meg az egész föld, hogy van Izráelnek Istene. És tudja meg ez az egész sokaság, hogy nem kard által és nem dárda által tart meg az Úr, mert az Úré [Jehováé, NW] a had” (1Sámuel 17:32–37, 45–47). Isteni segítséggel Dávid bátran tisztelte Jehovát, leterítette Góliátot, és ily módon döntő szerepe volt abban, hogy elháruljon a filiszteusoktól jövő veszély, amely a tiszta imádatot fenyegette.
19. Milyen építkezési terv követelt Salamontól bátorságot, és hogyan alkalmazható napjainkban az ő szemléletmódja?
19 Amikor Dávid király fia, Salamon arra készült, hogy felépítse Isten templomát, így intette őt idős apja: „Légy bátor és erős, és kezdj hozzá, semmit ne félj és ne rettegj; mert az Úr [Jehova, NW] Isten, az én Istenem veled lészen, téged el nem hagy, tőled el sem távozik, míglen elvégzed az Úr [Jehova, NW] háza szolgálatának minden művét” (1Krónika 28:20). Bátran hozzáfogva a munkához, Salamon sikeresen elvégezte a templom építését. Napjainkban, amikor kihívást jelent egy teokratikus építkezési program, emlékezzünk Dávid szavaira: „Légy bátor és erős, és kezdj hozzá.” Milyen nagyszerű módja ez annak, hogy tiszteljük Jehovát és előbbre vigyük a tiszta imádatot!
20. Milyen tekintetben bátorodott fel Asa király?
20 Mivel Asa király vágyat érzett arra, hogy tisztelje Istent és előbbre vigye a tiszta imádatot, megtisztította Júdát a bálványoktól és azoktól a férfiaktól, akik templomi prostituáltak voltak. Még hitehagyott nagyanyját is megfosztotta magas állásától, és megégette annak „iszonyú bálványát” (1Királyok 15:11–13). Igen, Asa „megbátorodék, és elpusztítá a Júda és Benjámin földéről mindenestől a bálványokat, a városokból is, a melyeket elfoglalt az Efraim hegységén, és megújítá az Úr oltárát is, a mely az Úr tornácza előtt volt” (2Krónika 15:8). Vajon te is bátran elutasítod a hitehagyást és előbbre viszed a tiszta imádatot? Vajon felhasználod anyagi forrásaidat arra, hogy előmozdítsd a Királyság-érdekeket? És igyekszel tisztelni Jehovát azáltal, hogy mint Tanúinak egyike rendszeresen részt veszel a Jóhír hirdetésében?
21. a) Hogyan segítenek nekünk az azokról szóló beszámolók, akik kitartottak feddhetetlenségükben a keresztényiség előtti időkben? b) Mit fogunk megvizsgálni a következő cikkben?
21 Mennyire hálásak vagyunk, amiért Isten Írás szerinti beszámolókat őrzött meg azokról, akik bátran kitartottak feddhetetlenségükben a keresztényiség előtti időkben! Biztos, hogy az ő nagyszerű példájuk segít nekünk abban, hogy bátran, istenfélelemmel és félelemmel vegyes tisztelettel végezzünk szent szolgálatot Jehovának (Zsidók 12:28, NW). De a Keresztény Görög Iratok szintén tartalmaznak példákat az isteni bátorság cselekedetekben való megnyilvánulására. Hogyan segíthet hozzá minket e beszámolók közül egynéhány, hogy bátran járjunk Jehova útjain?
Hogyan válaszolnál?
◻ Mi a bátorság?
◻ Hogyan mutatott bátorságot Énókh és Noé?
◻ Milyen tekintetben cselekedett bátran Ábrahám, Sára és Izsák?
◻ Milyen bátor példával járt elöl Mózes, Józsué és Káleb?
◻ Hogyan mutatták meg mások, hogy van bátorságuk bízni Istenben?
[Kép a 15. oldalon]
Gedeon és maroknyi csapata bátran bízott Jehovában