Jehova Szava élő
Főbb gondolatok Ruth könyvéből
KÉT nő egymás iránti lojalitásáról szóló valós és megható történet. A Jehova Isten iránti értékelésről és az elrendezéseibe vetett bizalomról szól. Kiemeli azt, hogy Jehovát őszintén érdekli a Messiás családfájának alakulása. Szívhez szólóan mutatja be egy család örömeit és fájdalmait. Mindez és még sok minden más is elmondható a Bibliában levő Ruth könyvéről.
A Ruth könyve egy olyan, mintegy 11 éves időszakot mutat be, „amikor bírák szolgáltattak igazságot” Izraelben (Ruth 1:1). Az események minden bizonnyal a bírák időszakának kezdetén történtek, mivel Boáz, a földbirtokos — ennek az életből vett történetnek az egyik szereplője — a Józsué napjaiban élt Ráháb fia volt (Józsué 2:1, 2; Ruth 2:1; Máté 1:5). Az elbeszélést valószínűleg Sámuel próféta írta i. e. 1090-ben. Ez az egyetlen bibliai könyv, amely egy nem izraelita asszony nevét viseli. Üzenete „élő, és erőt fejt ki” (Héberek 4:12).
„AHOVÁ TE MÉSZ, ÉN VELED MEGYEK”
Amikor Naomi és Ruth megérkezik Betlehembe, a figyelem középpontjába kerülnek. Az idősebbikükre utalva, a város asszonyai ezt kérdezik: „Csak nem Naomi ez?” Erre Naomi ezt feleli: „Ne hívjatok engem Naominak. Nevezzetek inkább Marának, mert a Mindenható igen megkeserítette az életemet. Csordultig telve mentem el, de Jehova üres kézzel bocsátott vissza” (Ruth 1:19–21).
Amikor Izraelben éhség tört ki, és a családja arra kényszerült, hogy Betlehemből Moáb földjére költözzön, Naomi „csordultig telve” volt abban az értelemben, hogy volt férje és két fia. De miután letelepedtek Moábban, idővel a férje, Elimélek meghalt. Később a két fia feleségül vett két moábita nőt, Orpát és Ruthot. Körülbelül tíz év telt el, és a két fiú gyermektelenül halt meg, a három asszony pedig magára maradt. Amikor Naomi elhatározza, hogy visszatér Júdába, két özvegy menye is vele tart. Az út során Naomi arra biztatja menyeit, hogy térjenek vissza Moábba, és találjanak maguknak férjet a saját népük között. Orpa vissza is fordul. Ám Ruth ragaszkodik Naomihoz, ezt mondva: „ahová te mész, én veled megyek, ahol te megszállsz, én is ott szállok meg; néped az én népem lesz, és Istened az én Istenem” (Ruth 1:16).
A két özvegy, Naomi és Ruth az árpaaratás kezdetére érnek Betlehembe. Az Isten Törvénye által megszabott gondoskodással élve, Ruth éppen azon a földön kezd tallózni, amelyik Elimélek egyik vérrokonáé, az idős Boázé. Ruth elnyeri Boáz tetszését, és továbbra is tallóz a földjén, „míg az árpa és a búza aratása” be nem fejeződik (Ruth 2:23).
Válasz néhány bibliai kérdésre:
1:8 — Miért mondta Naomi a menyeinek, hogy ’mindegyikük az anyja házához’ térjen vissza, és nem az apja házához? Az, hogy Orpa édesapja élt-e még akkor, az nem derül ki. Ruth édesapja azonban még élt (Ruth 2:11). Naomi mégis az anyjuk házát említette, talán azt gondolva, hogy az édesanyjukra való utalás az anyai vonzalom nyújtotta vigasztalás gondolatát idézi majd fel bennük. Úgy érezte, ez különösen megnyugtató lesz azoknak a lányoknak, akiket fájdalommal töltött el, hogy elhagyják szeretett anyósukat. Ez a gondolat talán arra is utal, hogy Naomival ellentétben mind Ruth, mind Orpa édesanyjának biztos családi háttere volt.
1:13, 21 — Vajon Jehova keserítette meg Naomi életét, és ő sújtotta szerencsétlenséggel? Nem, és Naomi sem vádolta Istent semmilyen rosszal. Ám mind amiatt, ami vele történt, úgy gondolta, hogy Jehova ellene van. Keserűnek és lesújtottnak érezte magát. Továbbá azokban a napokban az anyaméh gyümölcsét isteni áldásnak tekintették, míg a meddőséget átoknak. Unokák nélkül és két fia elvesztése után Naomi jogosnak érezte, ha azt gondolja, hogy Jehova megalázta őt.
2:12 — Mi volt az a ’teljes jutalom’, melyet Ruth Jehovától kapott? Ruthnak fia született, és abban a kiváltságban részesült, hogy a történelem legfontosabb családfájának — Jézus Krisztus leszármazási vonalának — a részévé válhatott (Ruth 4:13–17; Máté 1:5, 16).
Tanulságok nekünk:
1:8; 2:20 Az elszenvedett tragédiák ellenére Naomi bízott Jehova szerető-kedvességében. Nekünk is bíznunk kell benne, főleg olyankor, amikor komoly próbákat élünk át.
1:9 Egy otthonnak többet kell jelentenie, mint csupán azt a helyet, ahol a családtagok esznek és alszanak. Békés helynek kell lennie, ahol az ember nyugalomra és vigaszra lel.
1:14–16 Orpa ’visszatért népéhez és isteneihez’. Ruth nem tért vissza. Elhagyta a kényelmet és biztonságot jelentő szülőföldjét, és lojális maradt Jehovához. Ha lojális szeretetet érzünk Isten iránt, és önfeláldozó szellemet mutatunk, az segít nekünk abban, hogy ne engedjünk önző vágyainknak, és ’ne hátráljunk meg a pusztulásra’ (Héberek 10:39).
2:2 Ruth szeretett volna élni a tallózásra vonatkozó gondoskodással, mely az idegenek és a lesújtottak javát szolgálta. Alázatos volt. Egy szükségben levő kereszténynek nem szabad büszkeségből visszautasítania hívőtársai szerető segítségét vagy bármilyen állami támogatást, amelyre esetleg jogosult.
2:7 Bár Ruthnak joga volt a tallózáshoz, mégis engedélyt kért rá, mielőtt belekezdett (3Mózes 19:9, 10). Ez mutatta, hogy mennyire szelíd. Bölcsen tesszük, ha ’keressük a szelídséget’, hiszen „a szelídek . . . öröklik a földet, és gyönyörködnek majd a béke bőségében” (Sofóniás 2:3; Zsoltárok 37:11).
2:11 Ruth nem csupán a rokona volt Naominak, hanem igaz barátja is (Példabeszédek 17:17). Barátságuk megingathatatlan volt, mert olyan tulajdonságokra épült, mint a szeretet, lojalitás, együttérzés, kedvesség és önfeláldozó szellem. Mi több, a szellemiségükön alapult, azon a vágyukon, hogy szolgálják Jehovát, és az imádói között legyenek. Nekünk is kiváló lehetőségeink vannak arra, hogy őszinte barátságokat kössünk azokkal, akik az igaz imádatot követik.
2:15–17 Bár Boáz megkönnyítette Ruth munkáját, Ruth „tovább tallózott a mezőn egészen estig”. Szorgalmasan dolgozott. A keresztényeknek szorgalmas munkások hírében kell állniuk.
2:19–22 Naomi és Ruth kellemesen elbeszélgettek az este folyamán, az idősebb érdeklődött a fiatalabb tevékenységei iránt, és mindketten kifejezték gondolataikat és érzéseiket. A keresztény családoknak is követniük kell ezt a példát.
2:22, 23 Jákob lányával, Dínával ellentétben, Ruth Jehova imádóinak a társaságát kereste. Milyen kiváló példát mutatott nekünk! (1Mózes 34:1, 2; 1Korintusz 15:33).
NAOMI ’CSORDULTIG TELT’ LESZ
Naomi idős már ahhoz, hogy gyermekeket szüljön. Ezért arra kéri Ruthot, hogy helyette menjen feleségül a kiváltóhoz a sógorházassági elrendezés alapján. Naomi útmutatását követve, Ruth megkérdezi Boázt, hogy vállalná-e a kiváltó szerepét. Boáz örömmel tesz eleget ennek. Ám van egy közelebbi rokon is, akinek előbb lehetőséget kell adni.
Boáz nem vesztegeti az időt, és azonnal rendezni kívánja az ügyet. Másnap reggel összegyűjt tíz vént Betlehemből, és a rokon elé állva megkérdezik, hogy kész-e részt venni a kiváltásban. A férfi visszautasítja ezt. Ezért Boáz lesz a kiváltó, és feleségül veszi Ruthot. Házasságuk gyümölcseként megszületik Obed, Dávid király nagyapja. A betlehemi asszonyok most már ezt mondják Naominak: „Áldott legyen Jehova . . . ! Ő felüdíti lelkedet, és gondoskodik majd rólad öregkorodban, mert a menyed, aki szeret téged, aki hét fiúnál is jobb neked, ő szülte őt” (Ruth 4:14, 15). Az az asszony, aki „üres kézzel” tért vissza Betlehembe, újra ’csordultig telt’ lett! (Ruth 1:21).
Válasz néhány bibliai kérdésre:
3:11 — Miért tekintették Ruthot ’nagyszerű asszonynak’? Nem ’a külsőséges hajfonogatás vagy az aranydíszek felrakása, esetleg a felsőruhák viselése’ miatt csodálták mások Ruthot. Inkább „a szív rejtett embere”, lojalitása és szeretete, alázatossága és szerénysége, szorgalma és önfeláldozó szelleme miatt. Minden istenfélő asszonynak, aki olyan hírnevet szeretne, mint amilyen Ruthé volt, ezekre a tulajdonságokra kell törekednie (1Péter 3:3, 4; Példabeszédek 31:28–31).
3:14 — Miért kelt fel Ruth és Boáz még napfelkelte előtt? Nem azért, mintha valami erkölcstelenséget követtek volna el éjszaka, és titokban akarnák azt tartani. Az, amit Ruth tett azon az éjszakán, kétségtelenül összhangban volt azokkal a szokásokkal, ahogyan egy asszony feltárta valakinek, hogy sógorházasságra szeretne lépni vele. Naomi útmutatásának megfelelően járt el. Továbbá Boáz reagálása világosan mutatta, hogy nem talál semmi kivetnivalót Ruth tettében (Ruth 3:2–13). Ruth és Boáz nyilvánvalóan azért kelt fel korán, hogy senkinek se legyen oka alaptalan híreket terjeszteni.
3:15 — Milyen jelentőséggel bír az, hogy Boáz hat mérce árpát mért ki Ruthnak? Ez a tett talán arra utalt, hogy éppen úgy, ahogy hat munkanap után pihenőnap következik, Ruth pihenőnapja is közel van. Boáz ki akarta fejezni, hogy Ruthnak ’nyugvóhelye’ lesz a férje házában (Ruth 1:9; 3:1). Az is elképzelhető, hogy Ruth éppen hat mérce árpát tudott elvinni a fején.
3:16 — Miért kérdezte Naomi Ruthtól: „Ki vagy, lányom?” Talán nem ismerte fel a menyét? Ez lehetséges, mivel Ruth még sötétben térhetett haza Naomihoz. Ez a kérdés azonban azt is jelentheti, hogy Naomi arról érdeklődött, hogy Ruthnak megváltozik-e a családi állapota a kiváltásból fakadóan.
4:6 — Milyen módon ’károsulhatott’ a kiváltó öröksége a kiváltás után? Először is, ha valaki szegénységre jutott, és eladta az örökségnek számító földdarabját, a kiváltónak vissza kellett vásárolnia azt a földet a következő jubileumig fennmaradó évek száma alapján meghatározott áron (3Mózes 25:25–27). Ez csökkenthette a saját vagyonát. Továbbá ha Ruth fiút szül neki, ez a fiú, és nem a kiváltó jelenlegi legközelebbi rokonainak bármelyike örökölné a visszavásárolt földet.
Tanulságok nekünk:
3:12; 4:1–6 Boáz nagyon gondosan követte Jehova elrendezését. Mi is lelkiismeretesen követjük a teokratikus elrendezéseket? (1Korintusz 14:40).
3:18 Naomi bízott Boázban. Vajon nem kellene nekünk is hasonlóképpen megbíznunk hűséges hívőtársainkban? Ruth kész lett volna sógorházasságot kötni egy férfival, akit nem is ismert, akinek a nevét sem említi a Biblia (Ruth 4:1). Vajon miért? Azért, mert bízott Isten elrendezésében. Mi is ugyanígy bízunk benne? Amikor például szeretnénk házastársat keresni, megfogadjuk azt a tanácsot, hogy „csak az Úrban” házasodjunk? (1Korintusz 7:39).
4:13–16 Bár Ruth moábita volt, és korábban Kámos istent imádta, mégis micsoda kiváltságban részesült! Ez jól szemlélteti azt az alapelvet, hogy „nem attól függ, aki akarja, se nem attól, aki fut, hanem Istentől, aki irgalmaz” (Róma 9:16).
Isten ’fel tud magasztalni a megfelelő időben’
Ruth könyve úgy ábrázolja Jehovát, mint a szerető-kedvesség Istenét, aki lojális szolgái érdekében cselekszik (2Krónikák 16:9). Ha elmélkedünk azon, hogy milyen áldásban részesült Ruth, akkor látjuk, hogy milyen fontos feltétel nélküli hittel bízni Istenben, teljes mértékben bízva abban, „hogy ő van, és hogy megjutalmazója lesz azoknak, akik komoly igyekezettel keresik őt” (Héberek 11:6).
Ruth, Naomi és Boáz megingathatatlan bizalmukat vetették Jehova elrendezésébe, és ezért kedvezően alakultak az események. Ehhez hasonlóan „az Isten együttműködteti minden cselekedetét azok javára, akik szeretik az Istent, azokéra, akik szándéka szerint az elhívottak” (Róma 8:28). Szívleljük meg hát Péter apostol tanácsát: „Alázzátok meg azért magatokat az Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon benneteket a megfelelő időben, miközben minden aggodalmatokat őrá vetitek, mert ő törődik veletek” (1Péter 5:6, 7).
[Kép a 26. oldalon]
Tudod, hogy miért nem hagyta el Ruth Naomit?
[Kép a 27. oldalon]
Miért tekintették Ruthot ’nagyszerű asszonynak’?
[Kép a 28. oldalon]
Mi volt az a ’teljes jutalom’, melyet Ruth Jehovától kapott?