HÁCOR

(udvar; település):

1. Kánaán é. területén a legjelentősebb város volt abban az időben, amikor Izrael a hódító hadjáratát folytatta Józsué vezetésével (Jzs 11:10). Hácort Tell-el-Kedahhal (Tell-Hacorral) azonosítják, amely Kedes feltételezett helyétől kb. 11 km-re D-DK-re fekszik. Jigáél Jadín régész szerint – akinek az irányításával ásatásokat folytattak ezen a helyen 1955 és 1958, valamint 1968 és 1969 között – Józsué idejében Hácor területe úgy 60 ha volt, és 25 000-30 000 lehetett a lakosainak a száma.

Hácor királya, Jábin vezette É-Kánaán egyesített seregeit Józsué ellen, de megszégyenítő vereséget szenvedett. Hácort felgyújtották, és ezen a vidéken ez volt az egyetlen dombra épített város, amellyel így tettek (Jzs 11:1–13). Bár később Naftali törzsének jelölték ki (Jzs 19:32, 35, 36), Debóra és Bárák idejében Hácor egy másik hatalmas kánaánita királynak volt a székhelye, akit ugyancsak Jábinnak neveztek (Bí 4:2, 17; 1Sá 12:9).

Idővel Salamon király megerősítette Hácort, akárcsak Gézert és Megiddót (1Ki 9:15). A régészeti leletek arra mutatnak, hogy ennek a három városnak hasonló szerkezetű volt a kapuja. A hácori ásatásokról Jigáél Jadín egy művében a következőket írja: „Ahogy előtűntek e fal kapujának az első nyomai a por és a föld alól, amelyet óvatosan eltakarítottunk, döbbenten láttuk, mennyire hasonlít a Megiddónál feltárt »salamoni kapuhoz«. Mielőtt továbbhaladtunk az ásatással, a megiddói kapu alapján felbecsültük, hogyan helyezkedhet el ez a kapu, és nagyjából bejelöltük a talajon. Majd megmondtuk a munkásoknak, hogy folytassák a munkálatokat, és távolítsák el a törmeléket. Amikor ezzel elkészültek, döbbenten néztek ránk, mintha varázslók vagy jövendőmondók lennénk, ugyanis az a kapu állt előttünk, amelyet mi előre körvonalaztunk, a megiddói kapu másolata. Ez nemcsak azt bizonyította, hogy mindkét kaput Salamon építette, hanem azt is, hogy ugyanazon séma szerint készült” (The Art of Warfare in Biblical Lands. 1963, II. köt. 288. o.).

Több mint 200 évvel Salamon halála után, az izraelita királynak, Pékának az uralma idején az asszír király, III. Tiglát-Pilészer legyőzte Hácort, a lakosait pedig száműzetésbe hurcolta (2Ki 15:29).

2. Júda egyik városa a Negebben. Feltehetően el-Dzsebarijéval hozható összefüggésbe, amely mintegy 24 km-re K-ÉK-re fekszik Kádes-Barnea (vsz. Kedes) feltételezett helyétől (Jzs 15:21, 23).

3. Egy másik neve Kerijót-Hecronnak, egy városnak Júdában, amelyet általában a Hebrontól kb. 20 km-re D-re fekvő Hirbet-el-Karjateinnel (Tel-Qerijjóttal) azonosítanak (Jzs 15:21, 25).

4. Egy város Benjámin területén (Ne 11:31, 33). A feltételezések szerint a jeruzsálemi Templomhegytől kb. 7 km-re ÉNy-ra fekvő Hirbet-Hazzurral azonosítható.

5. Egy terület a Szír-sivatagban, a Jordántól K-re. Jeremiás próféciája szerint Babilon királya, Nabukodonozor kifosztja (Jr 49:28–33).