Jehova ’segített megmenekülni’ a szolgáinak a bibliai időkben
„Ó, Isten, cselekedj értem hamar! Te vagy az én segítségem, te segítesz megmenekülnöm” (ZSOLT 70:5)
1–2. a) Mikor fordulnak segítségért Istenhez az imádói? b) Milyen kérdés vetődik fel, és hol találhatjuk meg a választ?
EGY 23 éves fiatalasszony szülei, miközben szabadságon vannak, megtudják, hogy a lányuk rejtélyes körülmények között eltűnt. Felmerül a gyanú, hogy bűncselekmény történt. Rögtön összecsomagolnak, elindulnak haza, és közben végig Jehovához könyörögnek segítségért. Egy 20 éves Tanúnál olyan betegséget állapítanak meg, melynek következtében végül teljesen lebénul. Azonnal Jehovához fordul imában. Egy gyermekét egyedül nevelő édesanya azzal küszködik, hogy munkát találjon. Nincs elég pénze, hogy élelmet vásároljon magának és 12 éves lányának. Kiönti a szívét Jehovának. Igen, amikor Isten imádói súlyos próbákkal vagy nehézségekkel néznek szembe, magától értetődően hozzá fordulnak segítségért. Könyörögtél már valaha Jehova segítségéért szorult helyzetben?
2 Felvetődik egy fontos kérdés: Valóban számíthatunk arra, hogy Jehova válaszol azokra az imáinkra, melyekben segítséget kérünk? A hiterősítő választ a 70. zsoltárban találjuk. Ezt az ösztönző zsoltárt Dávid, Jehova egyik lojális imádója írta, aki sok komoly próbával és nehézséggel nézett szembe az élete során. Ihletés alatt arra érzett indíttatást, hogy ezt mondja Jehováról: „Ó, Isten . . . ! Te vagy az én segítségem, te segítesz megmenekülnöm” (Zsolt 70:5). Ha megvizsgáljuk a 70. zsoltárt, az segíthet, hogy lássuk, szorult helyzetben miért fordulhatunk mi is Jehovához, és miért bízhatunk teljesen abban, hogy ő ’segíteni fog megmenekülnünk’.
„Te segítesz megmenekülnöm”
3. a) Milyen sürgető segélykiáltásról olvashatunk a 70. zsoltárban? b) Miben bízik Dávid a 70. zsoltár szerint?
3 A 70. zsoltár egy Istenhez intézett, sürgető segélykiáltással kezdődik, és azzal is ér véget. (Olvassátok fel: Zsoltárok 70:1–5.) Dávid kérleli Jehovát, hogy ’siessen’ és ’cselekedjen hamar’, hogy megszabadítsa. A 2-től 4-ig terjedő versekben Dávid kéréseket említ, melyek mindegyike kívánságot vagy vágyat fejez ki. A 2. és 3. vers azokkal kapcsolatos, akik meg akarják őt ölni. Kérleli Jehovát, hogy győzze le ezeket az ellenségeket, és szégyenítse meg őket a gonoszságuk miatt. A 4. versben található kérések Isten népével kapcsolatosak. Dávid azért imádkozik, hogy akik Jehovát keresik, azok örvendezzenek és magasztalják Őt. A zsoltár befejezéseként így szól Jehovához: „Te vagy az én segítségem, te segítesz megmenekülnöm.” Figyeld meg, hogy Dávid nem azt mondja, hogy „segíts”, mintha egy újabb kérést fogalmazna meg, hanem azt, hogy „segítesz”. Ezzel kifejezi a bizalmát. Hisz abban, hogy isteni segítséget fog kapni.
4–5. Mit tudunk meg Dávidról a 70. zsoltárból, és miben bízhatunk?
4 Mit tár fel a 70. zsoltár Dávidról? Amikor elszánt ellenségeivel nézett szembe, akik az életére törtek, nem vette a saját kezébe az ügyet. Inkább abban bízott, hogy Jehova a maga idejében és módján fellép ellenük (1Sám 26:10). Dávid továbbra is szilárdan meg volt győződve arról, hogy Jehova segíti és megszabadítja azokat, akik keresik Őt (Héb 11:6). Hitt abban, hogy az igaz imádóknak minden okuk megvan az örvendezésre, és arra, hogy magasztalják Jehovát azáltal, hogy a nagyságáról beszélnek másoknak (Zsolt 5:11; 35:27).
5 Dávidhoz hasonlóan mi is teljesen bízhatunk abban, hogy Jehova támogat minket, és ’segít megmenekülnünk’. Ezért amikor nehéz próbákkal nézünk szembe, vagy azt érezzük, hogy égetően szükségünk van támogatásra, helyesen tesszük, ha imádkozunk azért, hogy Jehova siessen a segítségünkre (Zsolt 71:12). De hogyan válaszolhat Jehova az ilyen imára? Mielőtt arról beszélnénk, hogy Jehova miként segíthet nekünk, vizsgáljunk meg három módot, ahogyan Dávidnak segített megmenekülni, támogatva őt szorult helyzetekben.
Megszabadította az ellenségtől
6. Miből tudhatta Dávid, hogy Jehova segít az igazságosaknak megmenekülni?
6 Dávid tudta az akkor rendelkezésre álló ihletett bibliai feljegyzésekből, hogy az igazságosak számíthatnak Jehova segítségére. Amikor Jehova elhozta a Vízözönt az istentelen világra, életben tartotta Noét és istenfélő családját (1Móz 7:23). Amikor kén- és tűzesőt bocsátott Szodoma és Gomorra gonosz lakosaira, segített az igazságos Lótnak és két lányának, hogy életben maradjanak (1Móz 19:12–26). Amikor elpusztította a büszke fáraót és haderejét a Vörös-tengerben, Jehova biztonságban megtartotta a népét, amely így a segítségével elkerülte a pusztulást (2Móz 14:19–28). Nem kell hát csodálkoznunk azon, hogy Dávid egy másik zsoltárban úgy magasztalta Jehovát, mint aki „a megmentő tettek Istene” (Zsolt 68:20).
7–9. a) Milyen oka volt Dávidnak arra, hogy bízzon Isten megmentő erejében? b) Kinek tulajdonította Dávid azt, hogy megszabadult?
7 Dávidnak személyes oka is volt arra, hogy feltétel nélkül bízzon Jehova megmentő erejében. A saját bőrén tapasztalta, hogy Jehova „örök karja” meg tudja szabadítani azokat, akik Őt szolgálják (5Móz 33:27, Katolikus fordítás). Jehova nem egyszer megmentette Dávidot ’a dühödt ellenségek’ karmai közül (Zsolt 18:17–19, 48). Figyelj meg egy példát.
8 Amikor Izrael asszonyai dicsérték Dávidot a vitézségéért, Saul királyt annyira emésztette az irigység, hogy kétszer is Dávid felé hajította a lándzsáját (1Sám 18:6–9). Ő azonban mindkét esetben elkerülte, hogy átdöfje a lándzsa. Vajon ez egyszerűen annak volt köszönhető, hogy tapasztalt harcosként ügyes és gyors volt? Nem. A bibliai beszámoló azt a magyarázatot adja, hogy „Jehova vele volt”. (Olvassátok fel: 1Sámuel 18:11–14.) Később, amikor kudarcba fulladt Saulnak az a terve, hogy megöleti Dávidot a filiszteusokkal, „Saul már látta és tudta, hogy Jehova Dáviddal van” (1Sám 18:17–28).
9 Kinek tulajdonította Dávid azt, hogy megszabadult? A 18. zsoltár felirata szerint Dávid „azon a napon mondta el Jehovának ennek az éneknek a szavait, amikor Jehova kiszabadította őt . . . Saul kezéből”. Dávid így fejezte ki az érzéseit: „Jehova az én kőszirtem és erődöm, ő segít megmenekülnöm. Istenem az én kősziklám. Nála keresek menedéket” (Zsolt 18:2). Ugye milyen hiterősítő tudni, hogy Jehova képes megszabadítani a népét? (Zsolt 35:10).
Megerősítette a betegágyán
10–11. Mi segít meghatároznunk, hogy Dávid mikor szenvedhetett attól a betegségtől, melyről a 41. zsoltár tesz említést?
10 Dávid király egyszer súlyosan megbetegedett. Erről a 41. zsoltár tesz említést. Amikor egy ideig betegágyhoz volt kötve, néhány ellenségének úgy tűnt, soha „nem kel fel többé” (7., 8. vers). Mikor volt Dávid ilyen súlyos beteg? A körülmények, melyeket ez a zsoltár említ, kapcsolatban lehetnek Dávid életének azzal a nehéz időszakával, amikor a fia, Absolon megpróbálta elbitorolni a trónt (2Sám 15:6, 13, 14).
11 Például Dávid úgy beszél egy bizalmas barátjáról, aki kenyeret evett vele, mint aki elárulta őt (9. vers). Ez talán eszünkbe juttatja Dávid életének egyik mozzanatát. Absolon lázadása idején Dávid bizalmas tanácsadója, Ahitófel árulóvá vált, és csatlakozott Absolonhoz a király elleni felkelésben (2Sám 15:31; 16:15). Képzeld csak magad elé a betegágyán fekvő, legyengült királyt! Még arra sem volt ereje, hogy felkeljen, és közben tudta, hogy összeesküvők veszik körül, akik a halálát kívánják, hogy véghezvihessék gonosz terveiket (5. vers).
12–13. a) Mit mondott Dávid, miben bízik? b) Hogyan erősíthette meg Jehova Dávidot?
12 Dávid bizalma nem rendült meg abban a Személyben, aki ’segített megmenekülnie’. Ezt mondta Jehova becsületes imádójáról, aki beteg: „Jehova a baj napján segít megmenekülnie.” „Jehova megerősíti őt betegágyán; egész ágyát megváltoztatod betegsége idején” (Zsolt 41:1, 3). Figyeld meg itt is Dávid bizalmát, melyet ezekkel a szavakkal fejez ki: „Jehova megerősíti”. Biztos volt abban, hogy Jehova segít megmenekülnie. De hogyan?
13 Dávid nem számított arra, hogy Jehova csodát tesz és meggyógyítja a betegségéből. Ehelyett teljesen biztos volt abban, hogy Jehova „megerősíti őt”, vagyis támogatja, és erőt ad neki, mialatt betegágyán fekszik. Kétségtelenül szüksége volt ilyen segítségre. Amellett, hogy legyengült a betegsége miatt, még ellenségek is körülvették, akik gonosz dolgokat mondtak róla (5., 6. vers). Nagyon is valószínű, hogy Jehova megerősítette Dávidot azáltal, hogy segített neki visszaemlékezni vigasztaló gondolatokra. Érdekes, hogy Dávid ezt mondta: „támogatsz, mert feddhetetlen vagyok” (12. vers). Talán abból is erőt merített, hogy elmélkedett azon a tényen, hogy Jehova feddhetetlen embernek tartotta annak ellenére, hogy legyengült, és az ellenségei rossz dolgokat állítottak róla. Dávid végül felépült a betegségéből. Ugye milyen biztató tudni, hogy Jehova meg tudja erősíteni a betegeket? (2Kor 1:3).
Gondoskodott a szükséges dolgokról
14–15. Mikor került Dávid az embereivel együtt szükséghelyzetbe, és milyen segítséget kaptak?
14 Amikor Dávid Izrael királya lett, a legkiválóbb ételeket és italokat fogyaszthatta, sőt sokakat meghívott, hogy vele étkezzenek (2Sám 9:10). De azt is tudta, hogy mit jelent nélkülözni. Amikor a fia, Absolon lázadást szított, és megpróbálta elbitorolni a trónt, Dávid elhagyta Jeruzsálemet néhány lojális támogatójával együtt, és Gileád földjére menekült, a Jordántól keletre (2Sám 17:22, 24). Mivel Dávidnak és az embereinek szökevényekként kellett élniük, hamarosan rendkívül nagy szükségük volt élelemre, innivalóra és pihenésre is. Hol juthatnak hozzá a szükséges dolgokhoz ezen a viszonylag távoli vidéken?
15 Idővel Dávid és az emberei megérkeztek Mahanaim városába, ahol találkoztak három bátor férfival, Sóbival, Mákirral és Barzillaival. Ők készek voltak kockára tenni az életüket, hogy segítsék az Isten által kinevezett királyt, jóllehet, ha Absolon megszerezte volna a királyságot, biztosan szigorúan megbüntetett volna mindenkit, aki Dávidot támogatta. A három lojális férfi, felismerve Dávidnak és az embereinek a nehézségeit, ellátta őket sok szükséges dologgal, például fekvőhelyekkel, búzával, árpával, pörkölt gabonával, lóbabbal, lencsével, mézzel, vajjal és juhokkal. (Olvassátok fel: 2Sámuel 17:27–29.) E három férfi rendkívüli lojalitása és vendégszeretete biztosan megérintette Dávid szívét. Hogyan is felejthette volna el azt, amit érte tettek?
16. Végső soron Dávid és az emberei kinek köszönhették azt, hogy megkapták a szükséges dolgokat?
16 De végső soron Dávid és az emberei kinek köszönhették azt, hogy megkapták a szükséges dolgokat? Dávid meg volt győződve arról, hogy Jehova gondoskodik a népéről. Jehova minden bizonnyal arra indíthatja szolgáit, hogy legyenek segítségére egy szükségben lévő hívőtársuknak. Amikor Dávid azon merengett, hogy mi történt Gileád földjén, kétségtelenül úgy gondolt a három férfi kedvességére, mint ami Jehova szerető gondoskodása. Élete vége felé ezt írta: „Ifjú voltam, meg is öregedtem, de nem láttam az igazságost [köztük saját magát] teljesen elhagyatva, sem utódját kenyeret kéregetni” (Zsolt 37:25). Ugye milyen vigasztaló tudni, hogy Jehova keze soha nem rövid? (Péld 10:3).
’Jehova tudja, mi a módja annak, hogy megszabadítsa az embereket’
17. Mit bizonyított Jehova újra és újra?
17 Dávid csak egyetlen személy Jehova sok imádója közül, akiknek Isten segített megmenekülni a bibliai időkben. Dávid ideje óta Isten újra és újra bizonyította, hogy igazak Péter apostol szavai: „Jehova tudja, mi a módja annak, hogy az Isten iránti odaadásban élő embereket megszabadítsa a próbából” (2Pét 2:9). Figyeljünk meg két további példát.
18. Hogyan szerzett Jehova szabadulást Ezékiás napjaiban?
18 Amikor az i. e. VIII. században a hatalmas asszír hadsereg betört Júdába, és Jeruzsálemet fenyegette, Ezékiás király így imádkozott: „ó, Istenünk, Jehova! Ments meg minket . . . , hogy a föld minden királysága megtudja, hogy egyedül te vagy Isten, ó, Jehova!” (Ézs 37:20). Ezékiás elsősorban Isten neve és jó híre miatt aggódott. Jehova válaszolt erre a szívből jövő imára. Egyetlen angyal mindössze egy éjszaka alatt 185 000 asszírra sújtott le, szabadulást szerezve Jehova hűséges szolgáinak (Ézs 37:32, 36).
19. Milyen figyelmeztetést fogadtak meg az első századi keresztények, hogy megmeneküljenek a csapástól?
19 Csupán néhány nappal a halála előtt Jézus egy prófétai figyelmeztetést adott, hogy azt a Júdeában lévő tanítványai a javukra fordítsák. (Olvassátok fel: Lukács 21:20–22). Évtizedek teltek el, de aztán i. sz. 66-ban egy zsidó lázadás miatt a római csapatok felvonultak Jeruzsálem ellen. Cestius Gallus légióinak sikerült aláásniuk a templom falának egy részét, majd hirtelen visszavonultak. A hűséges keresztények felismerték, hogy ez lehetőség arra, hogy elkerüljék a Jézus által megjövendölt pusztulást, és a hegyekbe menekültek. A római légiók i. sz. 70-ben visszatértek. Ekkor nem vonultak vissza, és Jeruzsálem teljesen elpusztult. A keresztények, akik megfogadták Jézus figyelmeztetését, megmenekültek ettől a szörnyű csapástól (Luk 19:41–44).
20. Miért bízhatunk abban, hogy Jehova ’segít megmenekülnünk’?
20 Megerősíti a hitünket, ha elmélkedünk azon, hogy miként segítette Jehova a népét. Amit a múltban tett, az alapot ad a bizalomra. Függetlenül attól, hogy milyen nehézségekkel nézünk szembe most vagy a jövőben, mi is teljesen bízhatunk abban, hogy Jehova ’segít megmenekülnünk’. De milyen módon teheti ezt meg? És mit mondhatunk a bevezetőben említett személyekről? Hogyan alakultak a dolgok az ő esetükben? Erről szól a következő cikk.
Emlékszel?
• Milyen bizalomra ad okot a 70. zsoltár?
• Hogyan erősítette meg Jehova Dávidot a betegsége idején?
• Milyen példák mutatják, hogy Jehova meg tudja szabadítani a népét az ellenségtől?
[Kép a 6. oldalon]
Jehova válaszolt Ezékiás imájára