Fiatalok kérdezik:

Hogyan nézhetek szembe a kivételezéssel?

„A húgom két évvel fiatalabb, mint én, és minden figyelmet őrá fordítanak . . . Ez igazságtalannak tűnik” (Rebekaa).

MINÉL nagyobb figyelemben részesül a testvéred, annál mellőzöttebbnek érezheted magad. És ha testvérednek kimagasló képességei vannak, komoly nehézségeket él át, illetve szüleiddel közös az érdeklődése vagy a jellemvonásai, akkor valódi harcot vívhatsz azért, hogy egyáltalán valamicske figyelemben részesülj! Minél többet gondolkodol erről, annál megbántottabbnak és mérgesebbnek érezheted magad.b

A Biblia azonban erre figyelmeztet: „Haragudjatok, de ne vétkezzetek: beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban és csillapodjatok!” (Zsoltárok 4:5). Amikor zaklatott és mérges vagy, sokkal valószínűbb, hogy olyat mondasz vagy teszel, amit később esetleg megbánsz. Jusson eszedbe, hogyan kavarta fel Kaint az a kiváltságos helyzet, melyet testvére, Ábel élvezett Istennél. Isten figyelmeztette őt: „a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta” (1Mózes 4:3–16). Kainnak nem sikerült uralnia az érzéseit: a következmény pedig végzetes volt!

Igaz, te nem tartasz ott, hogy embergyilkossá válj, mint Kain. Ennek ellenére, a kivételezés kellemetlen érzéseket és érzelmeket szíthat. Ezért lehet, hogy a veszély a te ajtód előtt leselkedik! Melyik az a néhány veszély ezek közül? És hogyan kerekedhetsz fölül ezen a helyzeten?

Fékezd meg a nyelved!

Amikor Erzsi 13 éves volt, úgy érezte, szülei kivételeznek az öccsével, és igazságtalanul bánnak ővele. Így emlékszik vissza: „Anyukám és én sokat kiabáltunk egymással, de ebből semmi jó sem származott. Én nem figyeltem arra, amit ő mondott, ő nem figyelt arra, amit én mondtam, tehát az egész sehova sem vezetett.” Talán már te is észrevetted, hogy a kiabálás csak rosszabbá teszi az amúgy is rossz helyzetet. Az Efézus 4:31 ezt mondja: „Minden mérgesség és fölgerjedés és harag és lárma és káromkodás kivettessék közületek minden gonoszsággal együtt.”

Nem szükséges kiabálni ahhoz, hogy kifejtsd a nézőpontodat. A nyugodt megközelítés különben is jobban szokott elsülni. Ahogy a Példabeszédek 25:15 mondja: „Tűrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot.” Tehát ha szüleid vétkesnek látszanak a kivételezésben, ne kiabálj és ne vádaskodj. Várj az alkalmas időre, és akkor beszélj velük, mégpedig higgadt és tisztelettudó modorban. (Vö. Példabeszédek 15:23.)

Ha szüleid hibáira összpontosítasz, vagy elítéled őket, hogy milyen „igazságtalanok”, akkor csak elidegeníted, és védekezésre kényszeríted őket. Inkább arra összpontosíts, hogyan érintenek téged a tetteik. („Igazán bánt, amikor figyelmen kívül hagytok.”) Valószínűbb, hogy arra fognak indíttatást érezni, hogy komolyan vegyenek. Legyél „gyors a hallásra” is (Jakab 1:19). Könnyen megeshet, hogy szüleidnek alapos okuk van arra, hogy a szokásosnál több figyelmet fordítsanak testvéredre. Talán olyan nehézsége van, amelynek te nem vagy tudatában.

De mi van akkor, ha hajlamos vagy arra, hogy kijöjj a béketűrésből, és arra, hogy meggondolatlanul beszélj, amikor mérges vagy? A Példabeszédek 25:28 „kerítés nélkül való” városhoz hasonlítja az „olyan férfit, a kinek nincsen birodalma az ő lelkén”; valószínűleg elragadják saját, tökéletlen indulatai. Másrészt igazi erő jele az a képesség, hogy uralni tudod az érzéseidet! (Példabeszédek 16:32). Akkor hát, mielőtt hangot adsz érzéseidnek, miért nem vársz addig, amíg lehiggadsz, esetleg megvárva még a következő napot is? Hasznosnak találhatod azt is, ha megszabadulsz a helyzettől: talán úgy, hogy teszel egy sétát, vagy némi testmozgást végzel (Példabeszédek 17:14). Azzal, hogy lakatot teszel a szádra, elkerülheted, hogy sértőt vagy bolondságot mondj (Példabeszédek 10:19; 13:3; 17:27).

Körmönfont engedetlenség

Az engedetlenség a másik kerülendő csapda. A tizenhat éves Mária megfigyelte, hogy kis öccse sohasem kapott ki, amikor megzavarta a családi bibliatanulmányozást. Annyira bosszantotta a látszólagos részrehajlás, hogy „sztrájkolni” kezdett; nem volt hajlandó közreműködni a tanulmányozáson. Folyamodtál-e valaha néma tüntetéshez, vagy folytattál-e együtt nem működési hadjáratot, amikor valamit igazságtalannak éreztél?

Ha igen, ismerd fel, az ilyen körmönfont mesterkedés ellentétben áll a szülők tiszteletére és a nekik való engedelmességre vonatkozó bibliai paranccsal (Efézus 6:1, 2). Azonkívül, az engedetlenség aláássa kapcsolatodat a szüleiddel. Jobb, ha szüleiddel alaposan megtárgyaljátok a nehézségeidet. A Példabeszédek 24:26 azt mutatja, hogy „a ki igaz beszédeket felel”, kivívja mások tiszteletét. Amikor Mária megbeszélte édesanyjával az ügyet, kölcsönös egyetértésre jutottak; a dolgok pedig kezdtek jobbra fordulni.

Az elszigetelődés veszélye

Másik helytelen módja annak, ahogy szembenézhetsz a kivételezéssel az, hogy elhúzódsz a családodtól, vagy hogy hitetlenekhez fordulsz figyelemért. Ez történt Cassandrával: „Elszigeteltem magam a családomtól, és világi barátokhoz fordultam, olyanokhoz, akikkel az iskolában kötöttem barátságot. Még udvarlóim is voltak, és a szüleim nem is tudtak róla. Ezután nagyon depressziós lettem, és lelkiismeret-furdalásom volt, mert tudtam, nem helyesen cselekszem. Szerettem volna kitörni ebből a helyzetből, csak éppenséggel nem láttam módot arra, hogy a szüleimmel beszéljek.”

Veszélyes elszigetelni magad a családodtól és a hittársaidtól, főleg, ha zaklatott vagy, és nem gondolkozol világosan. A Példabeszédek 18:1 így figyelmeztet: „A maga kivánsága után megy az agyas ember [aki elkülöníti önmagát, NW], minden igaz bölcseség ellen dühösködik.” Ha ez idő tájt nehéznek találod, hogy szüleidhez közeledj, akkor keress olyan keresztény barátot, mint amilyen a Példabeszédek 17:17-ben van lefestve: „Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.” Rendszerint ilyen „igaz barátot” legkönnyebben a gyülekezet érett tagjai között találhatsz.

Cassandra talált „igaz barátot”, amikor erre szüksége volt. „Amikor a körzetfelvigyázó [utazószolga] meglátogatta gyülekezetünket, szüleim arra buzdítottak, munkálkodjak vele. Ő és a felesége nagyon rendesek voltak, és valódi érdeklődést mutattak irántam. Tényleg tudtam velük beszélgetni. Nem éreztem úgy, hogy elítélnének. Felismerték: pusztán azért, mert keresztényként nevelnek valakit, még nem jelenti azt, hogy tökéletes.” Buzdításuk, valamint érett tanácsuk pont az volt, amire Cassandrának szüksége volt (Példabeszédek 13:20).

Az irigység veszélye

A Példabeszédek 27:4 így figyelmeztet: „A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység [féltékenység, Újfordítású revideált Biblia] előtt?” A kivételezett testvér iránt érzett irigység és féltékenység meggondolatlan tettre indított néhány fiatalt. Egy asszony bevallotta: „Amikor kicsi voltam, vékony, csutakszerű, barna hajam volt; testvéremnek pedig pompás aranyhajzuhataga, amely a derekáig ért. Édesapám mindig nagy felhajtást csinált a haja miatt. Az ő »Galambbegyének« hívta őt. Egy éjszaka, mialatt aludt, fogtam édesanyám ollóját, lábujjhegyen odalopództam az ágyához, és levágtam annyit a hajából, amennyit csak bírtam” (Siblings Without Rivalry, írta Adele Faber és Elaine Mazlish).

Ezek után nem csoda, hogy úgy utalnak a Bibliában az irigységre, mint amely a „testnek” egyik bűnös ’cselekedete’ (Galátzia 5:19–21; Róma 1:28–32). Az „irigységre való hajlam” azonban megvan mindannyiunkban (Jakab 4:5, NW). Tehát ha azon veszed észre magad, hogy testvéred bajba keverésén mesterkedsz, azon hogy rossz színben tüntesd fel, vagy hogy bármilyen más módon móresre tanítsd: akkor az irigység talán nagyon is az „ajtó előtt leselkedik”, és próbál uralkodni rajtad!

Mit kell tenned, ha azon kapod magad, hogy ilyen káros érzelmek bujkálnak benned? Először is, próbálj Istenhez imádkozni a szelleméért. A Galátzia 5:16 ezt írja: „Lélek szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek.” (Vö. Titus 3:3–5.) Ez esetleg segítségedre lesz abban, hogy elgondolkodj testvéreddel kapcsolatos valódi érzelmeidről. Neheztelésed ellenére, igazán elmondhatod, hogy nem érzel szemernyi szeretetet sem iránta? Nos, az Írások elmondják nekünk: „a szeretet nem irígykedik” (1Korinthus 13:4). Tehát ne időzz romboló, irigységébresztő gondolatokon. Próbálj együtt örülni vele, ha szüleid részéről különleges figyelemben részesül. (Vö. Róma 12:15.)

E tekintetben segítségedre lehetnek a szüleiddel folytatott beszélgetések is. Az, ha a szüleid felismerik, hogy több figyelemre van szükséged, óriási segítségnek bizonyulhat arra vonatkozóan, hogy túljuss a testvéreiddel szemben érzett irigységen. De mi van akkor, ha a dolgok nem javulnak otthon, és a kivételezés folytatódik? Ne mérgelődj, ne kiabálj vagy ne lázadj a szüleid ellen. Próbáld megőrizni a segítőkész és engedelmes magatartást. Ha szükséges, keresd a keresztény gyülekezetben lévő, érett személyek támogatását. Mindenekfölött, közeledj Jehova Istenhez. Emlékezz a zsoltáríró szavaira: „Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem” (Zsoltárok 27:10).

[Lábjegyzet]

[Kép a 19. oldalon]

Megoldhatja a nehézséget annak kifejtése, hogy mellőzve érzed magad