GYALOGHINTÓ

Hordozható heverő vagy ágy, amelynek gyakran teteje is volt, és le volt függönyözve az oldalain. Azért készítették, hogy a fontos személyeket – akik ültek vagy feküdtek a gyaloghintóban – emberek vagy málhás állatok hordozni tudják. Keleten szokás volt zárt gyaloghintót is használni. Salamon király fejedelmi gyaloghintója cédrusfából készült, ezüstoszlopai és aranytámasztékai voltak, az ülését drága, szemkápráztató, bíborpirosra festett gyapjú fedte. A belseje gazdagon volt díszítve, valószínűleg ébenfával (Én 3:7–10, Rbi8, lábj.).

A ’ravatalnak’ fordított szo·roszʹ szó egy hordozható halotti fekhelyre utal, amelyen a halottat vitték (Lk 7:14).