„Ez a minden napok napja”
„Ihletés által ott voltam az Úr napján” (JELENÉSEK 1:10).
1. Milyen „nap” ez, amelyen élünk, és miért olyan izgalmas ez a tény?
„EZ a minden napok napja. Íme, a Király uralkodik!” Még ma is lelkesítenek minket ezek a drámai szavak, amelyeket 1922-ben mondott a Watch Tower Bible and Tract Society második elnöke. Ezek szüntelenül arra emlékeztetnek bennünket, hogy a történelem legizgalmasabb időszakában élünk, amely a Bibliában „az Úr napja” néven ismeretes (Jelenések 1:10). Ez valóban „minden napok napja”, mert ez az az idő, amikor Jehova, Krisztus Királysága által megvalósítja dicsőséges szándékát és az egész teremtés előtt megszenteli szent nevét.
2., 3. a) Mennyi az időtartama az Úr napjának? b) Hol találhatunk pontosabb ismeretet erre a napra vonatkozóan?
2 Ez a nap 1914-ben kezdődött, amikor Jézust beiktatták mint Isten Királyságának Királyát. És e nap folytatódni fog egészen az Ezeréves Uralom végéig, amikor Krisztus ’átadja a Királyságot az ő Istenének és Atyjának’ (1Korinthus 15:24). Hűséges keresztények több évszázadon át vágyakozással tekintettek előre az Úr napjára. Most végre itt van! Mit jelent ez a „minden napok napja” Isten népe számára és mit a világ számára általában?
3 Az a bibliai könyv, amely legtöbbet mond nekünk az Úr napjáról: a Jelenések könyve. Ennek a könyvnek majdnem minden próféciája az Úr napján teljesedik be. A Jelenések azonban csupán a tetőpontja a prófétai könyvek egy sorozatának, amely sorozat arról a napról szól. Ésaiás, Jeremiás, Ezékiel és Dániel a többi között szintén beszél erről a napról. Gyakran segít jobban megértenünk a Jelenések könyvét az, amit ezek a próféták mondtak. Nézzük át, hogyan áraszt világosságot különösen Ezékiel könyve a Jelenések beteljesedésére az Úr napján.
A négy lovas
4. Mi történt az Úr napjának kezdetén a Jelenések 6. fejezete szerint?
4 A Jelenések hatodik fejezetében például János apostol leír egy drámai látomást: „És láttam, és íme, egy fehér ló, és a rajta ülőnél íj volt és koronát kapott és kivonult győzedelmesen, hogy teljessé tegye győzelmét” (Jelenések 6:2). Ki ez a győzedelmes lovas? Nem más, mint Jézus Krisztus, Isten Királyságának beiktatott Királya, és ellenségei legyőzésére lovagol ki (Zsoltárok 45:3–6, [45:4–7, Károli); 110:2). Jézus győzedelmes lovaglása már 1914-ben elkezdődött az Úr napjának a legelején (Zsoltárok 2:6). A legelső győzelme Sátánnak és démonainak a földre vetése volt. S milyen következménye lett ennek az emberiségre? „Jaj a földnek és a tengernek” (Jelenések 12:7–12).
5. Milyen félelmetes alakok követték a fehér lovon ülőt, és milyen hatalma volt mindegyik alaknak?
5 A látomásban ezután három félelmetes alak következett: egy tűz színű ló, amely a háborút szemléltette, egy fekete ló, amely az éhséget szemléltette, és egy fakó ló, amelynek lovasát úgy hívták: „Halál”. Erről a negyedik lóról a következőket olvassuk: „És láttam, és íme egy fakó ló és a rajta ülő neve Halál. És nyomon követte a Hádesz. És hatalmat kaptak a föld negyed része felett, hogy öljenek hosszú karddal, élelmiszerhiánnyal, döghalállal és a föld vadállatai által” (Jelenések 6:3–8; Máté 24:3, 7, 8; Lukács 21:10, 11).
6. Milyen hatással volt a földre ez a három félelmetes ló és lovasa?
6 A próféciához hűen 1914 óta az emberiség rettenetesen szenvedett a háborútól, éhínségtől, és járványoktól. A negyedik lovas azonban „a föld vadállatai által” is öldökölt. Vajon figyelemre méltó vonás ez 1914 óta? Ezékiel hasonló próféciájának megvizsgálása segít meglátni a próféciának ezt az oldalát.
7. a) Milyen próféciát mondott Ezékiel Jeruzsálemre vonatkozóan? b) Hogyan teljesedett be ez a prófécia?
7 Mintegy öt évvel Jeruzsálemnek i. e. 607-ben bekövetkezett pusztulása előtt leírva, Ezékiel borzalmas büntetést jelentett be prófétailag a zsidók számára a hűtlenségük miatt. Ihletés alatt ezt írta: „Így lesz akkor is, amikor bekövetkezik ítéletemnek négy cselekedete — kard és éhség és kártékony vadállat és dögvész — amit ténylegesen elküldök Jeruzsálem ellen, hogy kivágjak belőle földi embert és háziállatot” (Ezékiel 14:21; 5:17). Vajon beteljesedett-e akkor ez szó szerint? Jeruzsálem kétségtelenül szenvedett éhségtől és háborútól, ahogy közeledett a vége. És az éhség rendszerint járványokat idéz elő (2Krónika 36:1–3, 6, 13, 17–21; Jeremiás 52:4–7; Jeremiás siralmai 4:9, 10). De tapasztalható volt-e abban az időben a vadállatok betű szerinti csapása? Valószínűleg előfordult, hogy embereket elragadtak, sőt meg is öltek állatok, mivel Jeremiás erről is jövendölt (3Mózes 26:22–33; Jeremiás 15:2, 3).
8. Milyen szerepet játszottak eddig a vadállatok az Úrnak napján?
8 És mi a helyzet napjainkban? A fejlett országokban a vadállatok nem jelentenek olyan problémát, veszedelmet, mint régen. Más országokban azonban a vadállatok továbbra is megkövetelik áldozataikat, különösen, ha a kígyókat és krokodilokat is „a föld vadállatai” közé számítjuk. Az ilyen tragikus halált ritkán jelentik a nemzetközi sajtóban, pedig jelentősek. A Planet Earth — Flood [A Föld bolygó — az áradások] című könyv elbeszéli, hogy Indiában és Pakisztánban halálos küzdelem közepette sokan „meghalnak mérges kígyók harapása következtében”, midőn az árvíz elől próbálnak menekülni. Az India Today jelenti egy nyugat-bengáliai faluról, hogy ott becslések szerint 60 asszony veszítette el férjét tigristámadás következtében. Ilyen szerencsétlenségek még gyakoribbak lehetnek, ha az emberi társadalom összeomlik és az éhség fokozódik.
9. Milyen másfajta „állat” okozott pusztítást és szenvedést az emberek között ez alatt az évszázad alatt?
9 De Ezékiel másfajta „állatra” utalt, amikor azt mondta: „Prófétáinak összeesküvése van annak közepében, mint az ordító oroszlán, széttépi zsákmányát. Valójában lelket falnak fel . . . Fejedelmei annak közepében olyanok, mint a zsákmányt széttépő farkasok” (Ezékiel 22:25, 27). Tehát emberek is cselekedhetnek állati módon, és mennyit szenvedett az emberiség az ilyen ragadozóktól a mi évszázadunkban! Hányan haltak meg állatias bűnözők és terroristák kezei által. Igen, nem csupán egyféleképpen követeltek gazdag aratást áldozataikból „a föld vadállatai”.
10. Mit segít meglátnunk Jánosnak az a felsorolása, hogy háború, éhínség, járvány, és vadállatok okoznak halált?
10 A János látomásában felsorolt háború, éhínség, járvány, és vadállatok segítenek nekünk meglátni, hogy a Jeruzsálem által i. e. 607-ben elszenvedett haláltusák a mi napjainkban bekövetkezett számos eseménynek felelnek meg. Az Úr napja tehát már szenvedést jelentett a világnak, nagyrészt azért, mert az emberiség uralkodói nem voltak hajlandók alárendelni magukat az első Lovasnak, a trónra emelt Királynak, Jézus Krisztusnak (Zsoltárok 2:1–3). Mit mondjunk azonban Isten népéről? Mit jelent számunkra az Úr napja?
A templom megmérése
11. A Jelenések 11:1 szerint, milyen parancsot kapott János, hogy mit tegyen, és melyik templommal volt ez kapcsolatban?
11 János apostol a Jelenések 11:1-ben ezt mondja: „Egy vesszőhöz hasonló nádat kaptam e szavak kíséretében: ’Állj fel és mérd meg az Isten templom-szentélyét és az oltárt, és akik ott imádatot végeznek.’ ” A templomnak ez a látomásbeli megmérése rendkívül nagy jelentőségű Isten népe számára. Melyik templom-szentélyt mérte meg János? Nem a betű szerinti zsidó templomét, ahol János végezte az imádatot, mielőtt kereszténnyé lett. Azt a templomot elvetette Jehova és el is pusztult i. sz. 70-ben (Máté 23:37—24:2). Ez inkább Jehova nagy, szellemi templom elrendezése volt. Ebben a jelképes templomban felkent keresztények szolgálnak alpapokként a földi udvarban (Zsidók 9:11, 12, 24; 10:19–22; Jelenések 5:10).
12. Mikor jött létre ez a templom, és milyen fejlemények történtek e tekintetben az első században?
12 Az a templom i. sz. 29-ben jött létre, amikor Jézus felkenetett mint főpap (Zsidók 3:1; 10:5). Ennek 144 000 alpapja kellett legyen, és az első században sokan közülük ki lettek választva, elpecsételve, és aztán hűségben haltak meg (Jelenések 7:4; 14:1). De amikor azok az első századi keresztények meghaltak, a sírban aludtak, nem támadtak fel nyomban az égbe (1Thessalonika 4:15). Azonfelül az első évszázad után egy nagy hitehagyás következett be, és a Krisztus felkent, papi követőit virágzó „gyom”-keresztények, hitehagyottak vették körül (Máté 13:24–30). Az azóta eltelt évszázadokon át jogosan lehetett kérdezni: ’Vajon el lesz-e pecsételve valaha is mind a 144 000 alpap?’ ’Felfognak-e támadni a hűségesen elhunytak, hogy szolgáljanak az égi szentélyben?’ A templom látomásbeli megmérése azt mutatja, hogy mindkét kérdésre igennel kell felelni. Vajon miért?
13. Mit garantált az, hogy János megmérte a templomot, és mi történt az Úr napjának kezdetén?
13 Azért, mert valaminek a megmérése a Biblia próféciájában rendszerint azt mutatja, hogy Jehova szándéka arra a dologra vonatkozóan biztos, hogy alaposan ki van munkálva (2Királyok 21:13; Jeremiás 31:39; Jeremiás siralmai 2:8). Eszerint az, hogy János megmérte a látomásbeli templom-osztályt, garancia arra, hogy Jehovának a templomra vonatkozó minden szándéka megvalósul az Úr napja alatt. Ezzel összhangban és minden bizonyíték szerint azok a felkentek, akik már hűségben elhunytak, 1918-ban elkezdtek feltámadni az égi szentélyben megígért helyükre (1Thessalonika 4:16; Jelenések 6:9–11). Mi van azonban a 144 000 maradékával?
14. Mi történt a felkent keresztényekkel az első világháború előtt és alatt?
14 A felkent keresztények már az Úr napjának kezdete előtt kijöttek a hitehagyott kereszténységből és külön szervezetbe kezdtek gyülekezni. Jó hírnevet szereztek maguknak a hűség tekintetében azáltal, hogy hűen hirdették az 1914-es év nagy jelentőségét, de ebben a döntő évben, ahogy az első világháború fokozódott, elnyomást, ’lábbal tiprást’ kezdtek elszenvedni. Ez 1918-ban érte el tetőpontját, amikor a Watch Tower Society igazgatóit bebörtönözték, és a szervezett prédikáló munkát majdnem teljesen megszüntették. Abban az időben lényegében meg voltak ’ölve’ (Jelenések 11:2–7). Mit jelentett a templom-szentély megmérése ezen keresztények számára?
15. Mit jelentett a látomásbeli templom megmérése Isten népe számára Ezékiel napjaiban?
15 I. e. 593-ban, 14 évvel Jehova jeruzsálemi templomának lerombolása után Ezékiel látomást kapott Jehova házáról. Hosszú körutat tett a templom körül, és megfigyelhette, hogyan került sor minden méretének pontos megállapítására (Ezékiel 40—42. fejezet). Mit jelentett ez? Maga Jehova magyarázta meg: A templom megmérése Ezékiel népének kipróbálását foglalta magában. Ha megalázzák magukat, megtérnek tévelygésükből, és megfelelnek Jehova törvényeinek, akkor a templom méreteit megmondhatják nekik. Ez nyilvánvalóan bátorította őket azzal a reménnyel, hogy Jehova népe egy napon megszabadul Babilonból és újból imádhatja Jehovát az ő betű szerinti templomában (Ezékiel 43:10, 11).
16. a) Mit biztosított Isten népe számára 1918-ban az, hogy János megmérte a templom szentélyét? b) Hogyan teljesedett ez?
16 Hasonlóképpen, ha azok az 1918-ban elcsüggedt keresztények megalázzák magukat és megbánják tévelygéseiket, amelyeket elkövettek, szabaddá válnak Jehova áldásainak elfogadására és teljes részt kaphatnak Jehova templom elrendezésében. És éppen ez történt. A Jelenések 11:11 szerint ’felálltak’, azaz jelképes értelemben feltámadtak. Egy ide vonatkozó látomás Ezékielnél előárnyékolta a zsidók helyreállítását a saját földjükre (Ezékiel 37:1–14). Ez az újkori ’feltámadás’ Isten népének az elcsüggedt, majdnem tétlen állapotából, eleven, mozgékony állapotba való jutását jelentette, amelyben teljes részt tölthettek be Jehova szolgálatában. Ilyen ’feltámadás’ történt 1919-ben.
A kis könyvtekercs
17. a) Ecseteld János látomását a Jelenések 10:1-ből. b) Ki volt az az angyal, akit János látott, és mely napon kellett beteljesedni ennek a látomásnak?
17 János a Jelenések 10:1 szerint látott „egy másik, erős angyalt leszállni az égből, felhőbe öltözve, és szivárvány volt a fején, és az arca olyan volt, mint a nap, és a lábai mint tüzes oszlopok.” Ez némileg hasonlít azokhoz a látomásokhoz, amelyekben Jehovát látta előbb Ezékiel és János (Ezékiel 8:2; Jelenések 4:3). Itt azonban János egy angyalt látott, nem Jehovát. Ezért ez Jehova nagy angyali Fia, Jézus Krisztus kellett hogy legyen, aki „a láthatatlan Isten képmása” (Kolossé 1:15). Ezenfelül a Jelenések 10:2 úgy írja le Jézust, mint aki nagy hatalomban áll, „jobb lábát a tengerre helyezte, a balt viszont a földre”. Eszerint az angyal Jézust képviseli az Úr napján. (Lásd Zsoltárok 8:4–8; [8:5–9, Károli]; Zsidók 2:5–9.)
18. a) Mit kellett parancsra megennie Jánosnak? b) Egy hasonló látomásban mit kellett megennie parancsra Ezékielnek, és milyen következménnyel járt ez?
18 Jézus ebben a magasztos látomásbeli alakjában egy kis könyvtekercset tartott a kezében, és arra utasította Jánost, hogy vegye el a tekercset a kezéből és egye meg (Jelenések 10:8, 9). Ez esetben János az Ezékieléhez hasonló tapasztalatot szerzett, akinek szintén meg kellett ennie a látomásbeli tekercset. Ezékiel esetében maga Jehova adta át a tekercset a prófétának, és Ezékiel látta, hogy arra „gyászénekek, kesergések és siralmak voltak írva” (Ezékiel 2:8–10). Ezékiel így számol be: „Kezdtem enni, és olyan édes volt a számban, mint a méz” (Ezékiel 3:3). Mit jelentett a tekercs megevése Ezékiel számára?
19. a) Mit szemléltet az, hogy Ezékiel megette a könyvtekercset? b) Kiknek szóltak azok a keserű üzenetek, amelyeket Ezékielnek prédikálnia kellett?
19 A tekercs nyilvánvalóan ihletett prófétai felvilágosításokat tartalmazott. Midőn Ezékiel megette a tekercset, akkor elfogadta azt a megbízatást, hogy úgy hirdesse ezt a felvilágosítást, mintha az mintegy saját részévé vált volna. (Vö. Jeremiás 15:16.) De a tekercs tartalma nem volt édes mások számára. A tekercsen csupán „gyászénekek, kesergések és siralmak” voltak. Kiknek szóltak ezek a keserű üzenetek? Az első esetben Ezékielnek ezt mondták: „Embernek fia, indulj, menj be Izrael házának közepébe és szólj hozzájuk az én szavaimmal” (Ezékiel 3:4). Később kiterjedt Ezékiel üzenete, hogy elérje a környező nemzeteket is (Ezékiel 25—32. fejezetei).
20. Mi történt, amikor János megette a kis könyvtekercset, és milyen következményei voltak eme cselekedetének?
20 János esetében hasonlók voltak a tekercs megevésének következményei. Ő így számol be: „Elvettem a kis könyvtekercset az angyal kezéből és megettem, és a számban olyan édes volt, mint a méz; de amikor megettem, a hasam keserű lett” (Jelenések 10:10). A tekercs megevése édes volt Jánosnak is. Izgalmas volt érezni, hogy Jehova szava részévé vált. Az üzenetnek azonban keserű csengése volt. Keserű, de kinek? Jánosnak ezt mondták: „Ismét prófétálnod kell népekre, nemzetekre, nyelvekre és sok királyra vonatkozóan!” (Jelenések 10:11).
21. a) Mit tettek 1919-ben a felkent keresztények, ami megfelel annak, hogy János megette a kis könyvtekercset, és milyen hatása volt ennek? b) Milyen hatása volt ennek a kereszténységre és a világra általában?
21 Hogyan teljesedett be mindez az Úr napján? Akkor, 1919-ben a történelmi tények szerint hithű keresztények elfogadták azt a kiváltságot, hogy Jehovát olyan alaposan, odaadóan szolgálják, hogy az részükké váljon, és ez valóban édes volt. De az ő áldásuk és kiváltságuk, amelyet kaptak, keserű volt mások számára, különösen a kereszténység papsága számára. Vajon miért? Azért, mert ezek a hűséges, felkent keresztények bátran hirdették Jehova összes üzenetét az emberiségnek. Nem csupán „a királyság jó hírét” prédikálták, hanem leleplezték a kereszténység halott szellemi állapotát és a világot általánosságban (Máté 24:14; Jelenések 8:1—9:21; 16:1–21).
22. a) Milyen hatalmas módon használta fel Jehova a felkent maradékot az Úr napján? b) Mit jelentett az Úr napja a Sátán világára és mit Isten népe számára?
22 Jehova felhasználta a keresztények e hűséges csoportját a 144 000 elpecsételésre váró utolsó tagjainak begyűjtésére, és aztán tovább nyomultak a nagy sokaság összegyűjtésében, akiknek földi reménységük van (Jelenések 7:1–4, 9, 10). Ez a nagy sokaság fontos szerepet játszik Jehovának e földre vonatkozó szándékában, ezért megjelenésük nagy örömet okozott mind az égben, mind a földön (Jelenések 7:11–17; Ezékiel 9:1–7). Ennélfogva ez a „minden napok napja” már szenvedést jelentett Sátán világa számára, de gazdag áldást hozott Jehova népe számára. Lássuk most, hogyan fog ez igaznak bizonyulni továbbra is, amint az Úr napja folytatódik.
Meg tudod-e magyarázni?
◼ Mi az Úr napja?
◼ Milyen pusztító szerepet játszanak „a föld vadállatai” az Úr napján?
◼ Milyen biztosítékot adott Jehova azzal, hogy János megmérte a templom szentélyét?
◼ Mit jelentett a felkent maradék számára 1919-ben az, hogy János megette a kis könyvtekercset?
◼ Mit jelentett eddig az Úr napja az Isten népének és a világnak általában?
[Kép a 22. oldalon]
Az, hogy János megmérte a templomot, szilárd garanciát jelent a felkentek számára az Úr napján