Figyelj, Jehova őrállója szól!

„Őrállóul tettelek meg Izrael háza számára . . . és figyelmeztetned kell őket felőlem!” (EZÉKIEL 3:17).

 1. Miért figyeljünk oda, amikor Jehova „órállója” szól?

JEHOVA „őrállója” éppen most mondja el Isten üzenetét. Vajon oda figyelsz-e? Az életed függ attól, hogy értékeléssel és cselekvő módon reagálsz-e az üzenetre. Nemsokára ’a nemzetek megismerik Jehovát’, amikor megszenteli szent nevét azzal, hogy elpusztítja ezt a gonosz rendszert és megőrzi az ő népét. Reméled-e, hogy köztük leszel? (Ezékiel 36:23; 39:7; 2Péter 3:8–13). Köztük lehetsz, de csak ha oda figyelsz, amikor Jehova „őrállója” szól.

 2. Milyen következménye lett Júda királyságára nézve annak, hogy elmulasztott oda figyelni Isten prófétáira?

² Júda királysága szerencsétlenséget vont magára i. e. 607-ben azzal, hogy elmulasztott oda figyelni az Isten prófétáira. Az ellenséges nemzetek kárörömmel nézték Júda Babilon kezétől elszenvedett pusztulását. De milyen dicsőség érte Jehova nevét, amikor ő úgy irányította az eseményeket, hogy a hűséges zsidók visszatérhettek hazájukba i. e. 537-ben!

 3. Mit tartalmaz az Ezékiel könyve?

³ Jehova őrállója, Ezékiel előre megmondta mind a kifosztott állapotukat, mind a helyreállítást. A próféta nevét viselő könyv, amelyet Babiloniában fejezett be i. e. 591 körül, tartalmazza 1.) Ezékiel megbízatását; 2.) betöltött prófétai szerepeit; 3.) az Izrael ellen szóló üzeneteket; 4.) Jeruzsálem ítéletének előre bejelentését; 5.) a más nemzetek elleni próféciákat; 6.) a helyreállítási ígéreteket; 7.) a Mágógbeli Góg elleni próféciát; és 8.) az Isten szentélyével kapcsolatos látomást. Felkérünk, olvasd a könyvet, amikor tanulmányozzuk. Meglátod majd, milyen kihatással van ez ránk ma, és figyelmesen hallgass, amikor Jehova „őrállója” beszél.a

Isten őrállójának megbízatása

 4. a) Mit látott Ezékiel a látomásában? b) Kik voltak az „élő teremtmények”, és milyen tulajdonságokkal rendelkeztek?

⁴ I. e. 613 Tammuz hó 5-én (Jojákin, Júda királya babiloni száműzetésének ötödik évében) Ezékiel, a 30 éves pap a zsidó foglyok között volt „a Kébár folyónál”, amely az Eufrátesz jelentős mellékfolyója. Látomásban látta Jehova mennyei diadalszekerét, amelyet „négy élő teremtmény” kísért. (Olvasd fel Ezékiel 1:4–10.) Mindegyik „élő teremtmény”-nek, vagy szárnyas kérubnak négy arca volt (Ezékiel 10:1–20; 11:22). Ez jelzi, hogy a kérubok rendelkeztek Isten adta szeretettel (a férfi), igazságossággal (az oroszlán), hatalommal (a bika), és bölcsességgel (a sas). Minden kérub egy hatalmas ’kerék’ mellett állt, amelynek közepén egy másik kerék volt, és Isten szelleme, vagy tevékeny ereje minden irányba mozgatni tudta azokat (Ezékiel 1:1–21).

 5. Mit szemléltet a mennyei diadalszekér, és hogyan hat ennek a látványa Jehova népére?

⁵ A diadalszekér Utasa Jehova dicsőséges ábrázolása volt. (Olvasd fel Ezékiel 1:22–28.) S milyen jól szemlélteti a szekér Jehova angyali, szellemi szervezetét! (Zsoltárok 18:10, [18:11, Károli]; 103:20, 21; Dániel 7:9, 10). Az, hogy Jehova utazik rajta, azt jelenti, hogy felhasználja ezeket a teremtményeket szándékának megfelelően. Az Utas nyugodt volt, mint a körülötte levő szivárvány, Ezékiel azonban nagyon megrendült. Bizony Jehovának mint mennyei seregei Legfőbb Szervezőjének hatalmáról és dicsőségéről kapott ilyen félelmetes, tiszteletet keltő látvány alázatos hálára késztet bennünket azért, hogy szolgálhatjuk őt földi szervezetének részeként.

 6. a) Milyen megbízatást kapott Ezékiel, és hogyan tekintette ő Isten szolgálatát? b) Milyen nép között kellett Ezékielnek prófétálnia, és milyen haszna van annak, ha tudjuk, hogyan bánt vele Isten?

⁶ Bár az „emberfia” elnevezés emberi eredetére és alacsonyrendű voltára emlékeztette, Ezékielt Jehova prófétájává nevezték ki. (Olvasd fel Ezékiel 2:1–5.) Ezékielnek „lázadó nemzetek”-hez kellett elmennie: Izrael és Júda királyságaihoz. Isteni parancsra először meg kellett ennie egy gyászdalokat tartalmazó könyvtekercset, de ez mézédes volt, mivel hála töltötte el, amiért Jehova prófétája lehetett. A felkent keresztények és szolgatársaik hasonlóképpen édesnek találják, hogy Jehova tanúi lehetnek. Ezékielnek keményszívű és keményfejű emberek között kellett prófétálnia, de Isten olyan határozottá, eltökéltté tudta tenni, mint az ő arcuk, homlokát olyanná, mint a gyémánt. Bátran kellett prédikálnia akár figyeltek rá, akár nem. Bátorító tudni, hogyan védte meg Isten Ezékielt nehéz helyzetekben. Ő megvéd bennünket is, hogy bátran tanúskodjunk bármelyik területen (Ezékiel 2:6—3:11).

 7. Milyen felelősséggel járt együtt Ezékiel megbízatása?

⁷ A tekercs megevése ’haragvó szellemet’ váltott ki Ezékielben, üzenetéhez illőt. Tel-abibban lakott ’hét napig kábultan’ emésztvén az üzenetet (Ezékiel 3:12–15). Nekünk is szorgalmasan tanulmányoznunk és elmélkednünk kell, hogy felfoghassuk a mély szellemi dolgokat. Ezékielnek egy üzenetet kellett kihirdetni, így Isten őrállóul tette meg. (Olvasd fel Ezékiel 3:16–21.) Az éppen így kinevezett őrállónak figyelmeztetnie kellett a törvényszegő izraelitákat, hogy Istentől kivégzés vár rájuk.

 8. Ki szolgál ma mint Jehova „őrállója”, és kik csatlakoztak hozzá?

⁸ Ha Ezékiel nem teljesíti őrállói kötelességét, Jehova felelősségre vonja az áldozatok haláláért. Jóllehet azok nem akarták, hogy közölje velük a feddést és jelképes köteleket vetettek rá, neki kellett hirdetni Isten üzenetét (Ezékiel 3:22–27). Napjainkban a kereszténység nem akar figyelni, és megpróbál korlátokat szabni Krisztus felkent követőire. Mégis 1919 óta ezek a felkent Jehova „őrállói” gyanánt szolgálnak és bátran jelentik ki e rendszer „végidejére” vonatkozó isteni üzenetet (Dániel 12:4). Ebben a munkában velük együttműködik Jézus Krisztus „más juhai”-nak egyre növekvő „nagy sokasága” (Jelenések 7:9, 10; János 10:16). Mivel az „őrálló” osztály tovább mondja Isten üzenetét, bizonyára a felkentek és a „nagy sokaság” is rendszeres hírnökként kívánja azt hirdetni.

Alakításokban bemutatott próféciák

 9. a) Hogyan mutatott Ezékiel példát számunkra? b) Mit tett Ezékiel, hogy alakításban bemutassa a babiloniak ostromát Jeruzsálem ellen, és mit jelzett a 390 nappal és a 40 nappal?

⁹ Ezékiel ezután alázatosan és bátran mutatott be olyan némajátékokat, amelyek révén példát állított fel számunkra és arra indít minket, hogy alázatosan és bátran teljesítsük Istentől kapott megbízatásainkat. A babiloniak ostromának szemléltetéséhez le kellett feküdnie arccal egy tégla felé, amelybe Jeruzsálem képe volt bevésve. Ezékielnek a bal oldalán kellett feküdnie 390 napig, hogy viselje Izrael tíz-törzs királyságának tévelygéseit, majd a jobb oldalán 40 napig, hogy hordozza Júda két-törzs királyságának bűnét. Egy nap egy év helyett állt. Így a 390 év Izrael i. e. 997-ben történt megalapításától Jeruzsálemnek i. e. 607-ben bekövetkezett pusztulásáig tartott. Júda 40 éve pedig Jeremiás Isten prófétájává való kinevezésének évétől, i. e. 647-től Júda elpusztulásáig, i. e. 607-ig (Ezékiel 4:1–8; Jeremiás 1:1–3).

10. Hogyan játszotta le Ezékiel az ostrom hatását, és mit tanulhatunk mi abból, hogy Isten életben tartotta őt?

¹⁰ Ezékiel ezután eljátszotta az ostrom hatásait. Hogy bemutassa az éhséget, naponta körülbelül csak 200 grammnál valamivel több ételen és körübelül egy fél liter vizen élt. Kenyere (búza, árpa, széles bab, lencse, köles törvénytelen keveréke, trágyán megsütve) tisztátalan volt (3Mózes 19:19). Ez a tevékenység bemutatta, hogy Jeruzsálem lakói nagy nyomort fognak elszenvedni. Milyen erősítő tudni azt, hogy ahogyan Jehova életben tartotta Ezékielt nehéz körülmények között, Isten nekünk is segít hűségesnek maradni és prédikálási megbízatásunkat nehézségek ellenére is teljesíteni! (Ezékiel 4:9–17).

11. a) Milyen tetteket említ meg Ezékiel az 5:1–4-ben, és mi volt a jelentőségük? b) Milyen hatással kell hogy legyen ránk az a tény, hogy Isten beteljesítette az Ezékiel által lejátszottakat?

¹¹ Ezékiel ezután leborotválta haját és szakállát egy karddal. (OLvasd fel Ezékiel 5:1–4.) Azok, akik éhség és járvány következtében halnak meg, olyanok, mint a próféta hajának harmada, amelyet megégetett Jeruzsálem közepében. A háborúban elesettek olyanok, mint a karddal levágott harmad. A túlélők pedig, mint az a harmad haja, amelyet szétszórt a szélben, mivel szétszóródnak a nemzetek között. Néhány száműzött azonban olyan lesz, mint az a néhány hajszál, amelyet elvett a szétszórtból és becsavart a köpenyébe Ezékiel, bemutatván ezzel, hogy ezek felveszik az igaz imádatot Júda 70 éves pusztasága után (Ezékiel 5:5–17). Az a tény, hogy Jehova beteljesítette ezt és más prófétai ábrázolásokat is, bizalomra indít bennünket iránta mint a prófécia Teljesítője iránt (Ésaiás 42:9; 55:11).

Pusztulás fenyeget!

12. a) Mit jelez az Ezékiel 6:1–7, amit a támadók meg fognak tenni? b) Ezékiel próféciája szerint, mi az ellenképi Jeruzsálem, és mi fog vele történni?

¹² I. e. 613-ban Ezékiel beszédet intézett az országhoz, hogy bejelentse, mi vár Júda bálványimádó lakosaira. (Olvasd fel Ezékiel 6:1–7.) Támadók hatolnak be és összetörik a magaslatokat, tömjéntartókat, és a hamis imádathoz használt oltárokat. Már pusztán az éhség, a járványok, és a háború általi pusztulás gondolata is „Jaj!” kiáltásra indító, és ennek fokozása a tenyerek összecsapása és a lábbal dobbantás. A szellemi paráznák holttesteinek a magaslatokon kell heverniük. Midőn a kereszténység, az ellenképi Jeruzsálem, hasonló pusztulást szenved majd, tudni fogja, hogy a szerencsétlenség Jehovától éri (Ezékiel 6:8–14).

13. Mi volt „a bot” Jehova kezében, és mit kellett eredményeznie a bot használatának?

¹³ ’Eljött a vég a föld négy szélére’, Júda hűtlen vallási rendszerére. Egy „fűzér” szerencsétlenség övezi körül a bálványimádó fejét, mikor „a bot” Isten kezében — Nebukadnezár és babiloni hordái — akcióba kezd Jehova népe és temploma ellen. Akik Júda vevőinek és eladóinak „tömegébe” tartoznak, azokat vagy megölik, vagy száműzetésbe viszik; azoknak a karja pedig, akik meg akarják őrizni életüket, bágyadtan hanyatlik le. Hamis vallásrendszerük megdöntésekor mintha gyászukban megborotválnák a fejüket (Ezékiel 1:1–18).

14. Mit nem lett volna képes megtenni a Jeruzsálemért felkínált vesztegetés, és mit jelez ez a kereszténység számára?

¹⁴ Jehova és ítéletvégrehajtó haderői nem vesztegethetők meg. (Olvasd fel Ezékiel 7:19.) Vesztegetés nem mentheti meg a „rejtett helyet”, a Legszentebbet, a káldeai „rablók” megszentségtelenítésétől, a szent használati eszközeik elhurcolásától, a templom romokban hagyásától. Jehova ’megszüntette az erősek büszkeségét’, amikor Sedékiás királyt fogságra vitték és a lévita papság főembereit megölték (2Királyok 25:4–7, 18–21). Nem, egyetlen bűnös sem menekülhetett meg vesztegetés árán az ostromlott Jeruzsálemből s a szerencsétlenségtől, amikor Jehova ’elítélte’ őket mint szövetségszegőket. Hasonló módon a kereszténységnek sem sikerül majd megvesztegetéssel megszerezni a menekülés útját a rá váró isteni ítélet végrehajtása elől, az általa szentnek tartott dolgok küszöbön álló megszentségtelenítése idején. Akkor már késő lesz arra, hogy figyelmesen meghallgassák Jehova „őrálló”-jának szavát! (Ezékiel 7:20–27).

Sóhajtás az utálatos dolgok miatt

15. Mit látott Ezékiel Jeruzsálemben, és milyen hatást kell hogy tegyen ez ránk?

¹⁵ Amikor i. e. 612 Elul hónapjának 5-én Ezékiel meglátta Istent dicsőségében, „egy kéz ábrázolás megfogta őt egy hajtincsénél fogva” és elvitte szellemi ihletés útján Jeruzsálembe. Az égi diadalszekér szintén oda vonult. Amit akkor látott Ezékiel, az minket is elrettent attól a gondolattól, hogy hitehagyottakra hallgassunk (Példabeszédek 11:9). Izraelita hitehagyottak bálványimádati jelképet (valószínűleg szent oszlopot) imádtak, ami féltékenységre ingerelte Jehovát (2Mózes 20:2–6). Belépve a belső udvarba, micsoda utálatos dolgokat látott Ezékiel! (Olvasd fel Ezékiel 8:10, 11.) Milyen szégyenletes, hogy 70 izraelita vén tömjént áldozott alávaló felvésésekkel szemléltetett hamis isteneknek! (Ezékiel 8:1–12).

16. Mit jelez Ezékiel látomása a hitehagyásra vonatkozóan?

¹⁶ Ezékiel látomása megmutatja, hogy mennyire halálos szellemi vonatkozásban a hitehagyás. Izraelita asszonyokról ugyanis úgy esik szó, hogy siratják Tammuzt, a babiloni istenséget, Istárnak, a termékenység istennőjének szeretőjét! És micsoda förtelmes látvány 25 izraelita férfi a templom belső udvarában, amint a Napot imádják! (5Mózes 4:15–19). Isten orra elé oda tartottak egy szeméremsértő gallyat, ami valószínűleg a férfi nemi szervet szemléltette. Nem csoda, ha Jehova nem figyelt imádságukra, éppen úgy, ahogyan a kereszténység is hiába fogja keresni Isten segítségét a „nagy nyomorúság” idején! (Ezékiel 8:13–18; Máté 24:21).

Megjelölve a túlélésre

17. Miféle hét férfi vált láthatóvá, és mit tettek ők? 

¹⁷ A következőkben hét férfit figyelünk meg — egy gyolcsba öltözött titkárt és hat másik férfit; ez utóbbiak zúzó fegyverekkel vannak felszerelve. (Olvasd fel Ezékiel 9:1–7.) A „hat férfi” Jehova mennyei ítéletvégrehajtó seregeit szemlélteti, jóllehet ő földi eszközöket is felhasználhat. Azok, akiknek a homlokát a ’gyolcsba öltözött férfi’ megjelölte, tapasztalják Isten irgalmát, mivel nem rokonszenveztek a templomban gyakorolt utálatos dolgokkal. A „hat férfi” kivégző munkája a 70 bálványimádó vén, a Tammuzt sirató asszonyok, és a 25 napimádó kivégzésével kezdődött. Ezeket és a többi, Istenhez hűtlen egyént is a babiloniak ölték meg i. e. 607-ben.

18. a) Ki a jelenkori ’gyolcsba öltözött férfi’? b) Mi a „jel”, kiken van most az, és miben fog meglátszani az eredménye?

¹⁸ Az ellenképi ’gyolcsba öltözött férfi’ Krisztus felkentjeinek az osztálya. Ők házról házra járva teszik a szimbolikus jelet azokra, akik Krisztus „más juhai” „nagy sokaságának” részeivé válnak. A „jel” azt bizonyítja, hogy az ilyen juhok krisztusi személyiségű, önátadott, alámerített egyének. Ők ’sóhajtoznak és nyögnek az utálatos dolgok miatt’, amelyeket a kereszténységben véghezvisznek az emberek, és kijöttek Nagy-Babilonból, a hamis vallás világbirodalmából (Jelenések 18:4, 5). A rajtuk levő „jel” nyilvánvalóvá teszi Isten ítéletvégrehajtó erői előtt, hogy őket meg kell kímélniük a „nagy nyomorúság” alatt. Ők pedig úgy őrizhetik meg a „jelt”, hogy részt vesznek a felkentekkel együtt mások megjelölésében. Ha tehát te már meg vagy ’jelölve’, végy részt buzgón a „jelölő” munkában (Ezékiel 9:8–11).

Tüzes pusztulás fenyeget!

19. Mit terjeszt el az egész kereszténységben a mai ’gyolcsba öltözött férfi’?

¹⁹ A gyolcsba öltözött férfi bement a mennyei diadalszekér kerekei közé, hogy tüzes szenet vegyen. Ezt Jeruzsálemre dobta, előre jelezve, hogy annak pusztulása Isten tüzes haragjának kifejezése (Ezékiel 10:1–8; Jeremiás siralmai 2:2–4; 4:11). Ezékiel napjaiban Jehova a babiloniak révén öntötte ki haragját (2Krónika 36:15–21; Jeremiás 25:9–11). De mit mondjunk napjainkról? Az ellenképi ’gyolcsba öltözött férfi’ Isten tüzes üzenetét mindenütt hirdeti az egész kereszténységben arra szolgáló figyelmeztetésül, hogy az isteni harag nemsokára rázúdul és Nagy-Babilon többi részére is. Természetes, hogy akik nem figyelnek Jehova „őrállója” szavára, azoknak nincs reményük a túlélésre (Ésaiás 61:1, 2; Jelenések 18:8–10, 20).

20. a) Hogyan kellene hogy hasson ránk a mennyei diadalszekér kerekei és a kérubok közti összhang? b) Mit tett néhány fejedelem, és mihez hasonlították ők helytelenül Jeruzsálemet?

²⁰ A figyelem újból a mennyei diadalszekérre, Isten mennyei szervezetére irányul. Ha megfigyeljük a diadalszekér kerekei és a kérubok közötti összhangot, indíttatást kell éreznünk az Isten földi szervezetével való teljes együttműködésre. Lojalitásból meg kell védenünk azt az áruló emberektől (Ezékiel 10:9–22). Voltak ilyenek Ezékiel napjaiban is, mert a próféta 25 kormányzó fejedelmet látott, akik egyiptomi segítséggel lázadást terveztek Isten ítéletvégrehajtó hadai ellen. Fazékhoz hasonlították Jeruzsálemet, magukat pedig húshoz, amely biztonságban van benne. De mennyire nem volt igazuk! A babiloni „idegenek” „kardja” meg kellett hogy ölje a terv készítőit, míg a többieket fogságra vetették. Ez azért történt, mert Isten felelőssé tette a zsidókat szövetségének megszegéséért (Ezékiel 11:1–13; 2Mózes 19:1–8; 24:1–7; Jeremiás 52:24–27). Mivel a kereszténység azt állítja, hogy szövetségben van Istennel, bizodalmát azonban világi szövetségekbe veti, el fog veszni Jehova ítéletvégrehajtó hadereje által.

21. Mi történt Júda 70 éves pusztán hagyatása után, és milyen ezzel összehasonlítható fejlemény hatott a felkent maradékra?

²¹ Bár az izraeliták ’szétszóródtak az országok között’, mint i. e. 617-ben, Isten „szentély”, vagy menedékhely maradt a megtérő száműzöttek számára (Ezékiel 11:14–16). De mire lehetett még számítani? (Olvasd fel Ezékiel 11:17–21.) Júda 70 éves pusztasága után Isten visszatelepített egy maradékot a megtisztított „Izrael földjére”. Ehhez hasonló módon a felkent maradék egyfajta babiloni fogság után megszabadult 1919-ben, és Isten szellemének vezetése alatt a szellemi Izrael egykor pusztán hagyott „földje” megtisztult. Ezért most isteni kegynek örvendeznek mindazok, akiket ’megjelöltek’ a megmentésre a szellemi Izrael helyreállított maradékával együtt. És ha továbbra is figyelsz, hallgatsz az Isten „őrállója” szavára, te is az életben maradottak között lehetsz, amikor Jehova kivonja kardját.

[Lábjegyzet]

Visszaemlékszel-e rá?

◼ Miért figyeljünk oda, amikor Jehova „őrállója” beszél?

◼ Mit szemléltetett Isten mennyei diadalszekere?

◼ Ki szolgál ma mint Jehova „őrállója”?

◼ Milyen hitehagyott cselekedeteket látott Ezékiel Jeruzsálemben, és hogyan kell hogy hasson reánk ez a látomás?

◼ Ki a mai ’gyolcsba öltözött férfi’, és mi a „jel”, amelyet a homlokokra ír?