24. fejezet
Üzenet, mely édes és keserű
6. látomás – Jelenések 10:1–11:19
Téma: Látomás a kis tekercsről; a templom megmérése; a hetedik trombita megfújása
A beteljesedés ideje: Jézus 1914-ben történt trónra emelésétől a nagy nyomorúságig
1–2. a) Mit okozott a második jaj, és mikor ér véget? b) Kit lát most János leszállni az égből?
A MÁSODIK JAJ pusztító volt. Csapással sújtotta a kereszténységet és annak vezetőit, „az emberek harmadrészét”, akikről így nyilvánvalóvá vált, hogy szellemileg halottak (Jelenések 9:15). János ezután bizonyára azon gondolkodott, hogy mit hozhat a harmadik jaj. De várjunk csak! A második jaj még nem ért véget, és nem is ér véget addig, amíg el nem jutunk a Jelenések 11:14-ben feljegyzettekig. Előtte János még az események olyan fordulatát fogja meglátni, amelyben ő maga is tevékenyen részt vesz. Ez pedig egy ámulatba ejtő és félelmet keltő látvánnyal kezdődik.
2 „És láttam egy másik, erős angyalt leszállni az égből, felhőbe öltözve, és szivárvány volt a fején, és az arca olyan volt, mint a nap, lábai pedig, mint a tűzoszlopok” (Jelenések 10:1).
3. a) Ki az ’erős angyal’? b) Mit jelent a fején lévő szivárvány?
3 Ki ez az ’erős angyal’? Nyilván a megdicsőített Jézus Krisztus egy újabb szerepben. A láthatatlanság felhőjébe öltözött, s ez János korábbi szavaira emlékeztet minket, melyeket Jézusról mondott: „Íme! Eljön a felhőkkel, és minden szem meglátja őt, azok is, akik átszúrták” (Jelenések 1:7; vesd össze: Máté 17:2–5). A fején lévő szivárvány János korábbi látomására emlékeztet bennünket, amelyben látta Jehova trónját, ’a trón körül pedig szivárványt, mely kinézetre a smaragdhoz volt hasonló’ (Jelenések 4:3; vesd össze: Ezékiel 1:28). A szivárvány az Isten trónja körüli nyugalmat és békét sugallta. Ehhez hasonlóan az angyal fején lévő szivárvány is a béke különleges hírvivőjeként azonosítja őt, Jehova megjövendölt ’Béke Fejedelmeként’ (Ézsaiás 9:6, 7).
4. Mit jelent az, hogy a) az erős angyal arca olyan, „mint a nap” b) az angyal lábai olyanok, „mint a tűzoszlopok”?
4 Az erős angyal arca olyan volt, „mint a nap”. Korábban egy látomásban, amely Jézust az Isten templománál mutatta be, János megfigyelte, hogy Jézus arca olyan volt, „mint az ereje teljében fénylő nap” (Jelenések 1:16). Jézus, mint „a nap”, felragyog, igazságosságot és gyógyulást hozva a szárnyain azok javára, akik félik Jehova nevét (Malakiás 4:2). Az angyalnak nemcsak az arca fényes, hanem a lábai is, olyanok, „mint a tűzoszlopok”. Szilárdan áll, mint az, akinek Jehova ’minden hatalmat megadott az égben és a földön’ (Máté 28:18; Jelenések 1:14, 15).
5. Mit lát János az erős angyal kezében?
5 János ezután megjegyzi: „és egy felnyitott kis tekercs volt a kezében. És jobb lábát a tengerre tette, a balt pedig a földre” (Jelenések 10:2). Egy másik tekercs? Igen, de ezúttal a tekercs nincs lepecsételve. Jánossal együtt hamarosan további izgalmas dolgok feltárásának lehetünk tanúi. Előbb azonban megtudjuk, milyen keretben zajlanak majd az elkövetkező események.
6. a) Miért helyénvaló, hogy Jézus lábai a földön, illetve a tengeren vannak? b) Mikor teljesedett be teljes egészében a Zsoltárok 8:5–8?
6 Térjünk most vissza a Jézust bemutató leírásra. Tüzes lábai a földön, illetve a tengeren vannak, melyek fölött most már teljhatalmat gyakorol. Pontosan úgy van, ahogy a prófétai zsoltárban olvasható: „[Jehova,] kevéssel tetted [Jézust] kisebbé az Istenhez hasonlóknál, dicsőséggel és pompával koronáztad meg. Úrrá tetted őt kezed munkái fölött, mindent a lába alá vetettél: A kisebb jószágokat és az ökröket mind, a mező vadjait is, az ég madarait és a tenger halait, mindent, ami a tengerek ösvényein halad” (Zsoltárok 8:5–8; lásd még: Héberek 2:5–9). Ez a zsoltár teljes egészében 1914-ben teljesedett be, amikor Jézust beiktatták mint Isten Királyságának Királyát, és megkezdődött a végidő. Amit tehát János ebben a látomásban lát, az attól az évtől érvényes (Zsoltárok 110:1–6; Cselekedetek 2:34–36; Dániel 12:4).
A hét mennydörgés
7. Milyen módon kiált az erős angyal, és mit jelent ez a kiáltás?
7 János éppen az erős angyallal kapcsolatban mereng, amikor az félbeszakítja őt: „és [az angyal] harsány hangon kiáltott, éppúgy, mint amikor az oroszlán ordít. És mikor kiáltott, a hét mennydörgés hallatta hangját” (Jelenések 10:3). Egy ilyen erőteljes kiáltás bizonyára megragadja János figyelmét, és megerősíti abban, hogy Jézus valóban „a Júda törzséből való Oroszlán” (Jelenések 5:5). János biztosan azzal is tisztában van, hogy a Szentírás időnként Jehovát is úgy mutatja be, mint aki „ordít”. Jehova ordítása prófétailag bejelenti a szellemi Izrael újbóli egybegyűjtését, valamint Jehova pusztító napjának az eljövetelét (Hóseás 11:10; Jóel 3:14, 16; Ámós 1:2; 3:7, 8). Világos tehát, hogy az erős angyal oroszlánéhoz hasonló kiáltása ugyanolyan nagy horderejű eseményeket jelez előre a tenger és a föld számára, és szólásra hívja a hét mennydörgést.
8. Mi ’a hét mennydörgés hangja’?
8 János már korábban is hallott mennydörgéseket Jehova trónja felől (Jelenések 4:5). Annak idején Dávid napjaiban a szó szerinti mennydörgésről olykor úgy beszéltek, mint ami „Jehova hangja” (Zsoltárok 29:3). Jézus földi szolgálata idején, amikor Jehova hallható módon kijelentette a szándékát, hogy megdicsőíti a saját nevét, sokaknak ez úgy hangzott, mint a mennydörgés (János 12:28, 29). Ennélfogva ésszerű arra következtetni, hogy Jehova ’a hét mennydörgés hangjával’ fejezi ki a szándékait. Az a tény, hogy „hét” mennydörgés hallatszott, annak a teljességét sejteti, amit János hallott.
9. Mit parancsol az égből hallatszó hang?
9 De figyeljünk csak! Egy másik hang hallatszik, amely furcsának tűnő parancsot ad Jánosnak: „Mikor pedig a hét mennydörgés szólt, már éppen írtam volna, de hallottam, hogy egy hang így szól az égből: »Pecsételd le, amiket a hét mennydörgés szólt, és ne írd le azokat«” (Jelenések 10:4). János biztosan ég a vágytól, hogy hallja és lejegyezze a mennydörgő üzeneteket, ahogy a mai János osztály tagjai is alig várják, hogy Jehova feltárja a szándékait, hogy nyilvánosságra hozhassák azokat. Az ilyen kinyilatkoztatások azonban csakis a Jehova által meghatározott időben jönnek (Lukács 12:42; lásd még: Dániel 12:8, 9).
A szent titok vége
10. Kire esküszik az erős angyal, és milyen kijelentéssel kapcsolatban?
10 Időközben Jehova egy újabb megbízatást ad Jánosnak. A hét mennydörgés hangja után ismét szól az erős angyal: „Az angyal pedig, akit láttam a tengeren és a földön állni, az ég felé emelte jobb kezét, és megesküdött Arra, aki örökkön-örökké él, aki az eget meg a benne levőket, a földet meg a benne levőket és a tengert meg a benne levőket teremtette: »Nem lesz többé késés . . .«” (Jelenések 10:5, 6). Kire esküszik az erős angyal? A megdicsőített Jézus nem önmagára, hanem a legfőbb Tekintélyre, Jehovára, az egek és a föld halhatatlan Teremtőjére esküszik (Ézsaiás 45:12, 18). Az angyal ezzel az esküvel biztosítja Jánost, hogy Isten részéről nem lesz többé késés.
11–12. a) Mit jelent az, hogy „nem lesz többé késés”? b) Mi végeztetik be?
11 Az itt szereplő „késés” szó görög megfelelője a khroʹnosz, melynek szó szerinti jelentése: ’idő’. Ezért egyesek szerint az angyalnak ezt a kijelentését a következőképpen kellene fordítani: „Nem lesz több idő”, mintha az általunk ismert idő véget érne. Ám az itt használt khroʹnosz szó határozott névelő nélkül szerepel, vagyis nem az általános értelemben vett időt jelenti, hanem inkább ’egy bizonyos időt’, illetve, ’egy időszakot’. Más szóval Jehova részéről nem lesz további időszak (azaz késés). Pál is a khroʹnosz szóból eredő igét használja a Héberek 10:37-ben, ahol idéz a Habakuk 2:3, 4-ből, és azt írja: „aki jön . . . nem késik”.
12 „Nem lesz többé késés” – mennyire megragadóak ezek a szavak ma az idősödő János osztály számára! Milyen értelemben nem lesz késés? János így tájékoztat erről: „hanem a hetedik angyal hangjának napjaiban, amikor az készül megfújni trombitáját, bizony bevégeztetik az Isten szent titka, annak a jó hírnek megfelelően, melyet rabszolgáinak, a prófétáknak hirdetett” (Jelenések 10:7). Elérkezett Jehova ideje, hogy a szent titkát boldog csúcspontra juttassa dicsőséges sikerrel.
13. Mi Isten szent titka?
13 Mi is ez a szent titok? Magában foglalja a magot, amelyről először az Édenben hangzott el ígéret, és amely elsődlegesen Jézus Krisztus (1Mózes 3:15; 1Timóteusz 3:16). Valamint összefügg annak az asszonynak a kilétével is, akitől a Mag származik (Ézsaiás 54:1; Galácia 4:26–28). Ezenkívül kapcsolatban van a maghoz tartozók másodlagos tagjaival és a Királysággal, amelyben a Mag uralkodik (Lukács 8:10; Efézus 3:3–9; Kolosszé 1:26, 27; 2:2; Jelenések 1:5, 6). Az erről a páratlan égi Királyságról szóló jó hírt prédikálni kell az egész földön a vég idején (Máté 24:14).
14. Miért kapcsolódik a harmadik jaj Isten Királyságához?
14 Ez a létező legjobb hír! A harmadik jajt mégis a Királysághoz kapcsolja a Jelenések 11:14, 15. Vajon miért? Azért, mert azoknak, akik Sátán rendszerét kedvelik, a trombitaszóval bejelentetett jó hír arról, hogy Isten szent titka bevégeztetett – azaz itt van Isten messiási Királysága –, rossz hír. (Vesd össze: 2Korintusz 2:16.) Ez azt jelenti, hogy az a világrendszer, amelyet oly nagyon szeretnek, rövidesen elpusztul. A hét mennydörgés hangja, amely ilyen vészjósló viharjelzéseket foglal magában, egyre tisztábbá és hangosabbá válik, ahogy közeledik Jehova bosszúállásának nagy napja (Sofóniás 1:14–18).
A felnyitott tekercs
15. Mit mond az égből hallatszó hang és az erős angyal Jánosnak, és ez milyen hatással van rá?
15 Mialatt János arra vár, hogy megszólaljon a hetedik trombita és bevégeztessen Isten szent titka, újabb megbízatást kap: „És a hang, melyet hallottam az égből, ismét szól hozzám, és ezt mondja: »Menj, vedd el a felnyitott tekercset, amely a tengeren és a földön álló angyal kezében van.« Odamentem hát az angyalhoz, és mondtam neki, hogy adja ide nekem a kis tekercset. Ő pedig ezt mondta nekem: »Vedd el, és edd meg, és keserűvé teszi gyomrodat, de a szádban édes lesz, mint a méz.« Én pedig elvettem a kis tekercset az angyal kezéből, és megettem, és a számban édes volt, mint a méz, de amikor megettem, a gyomrom keserűvé lett. És ezt mondják nekem: »Ismét népekről, nemzetekről, nyelvekről és sok királyról kell prófétálnod«” (Jelenések 10:8–11).
16. a) Miben hasonlít Ezékiel próféta tapasztalata Jánoséhoz? b) Miért édes a kis tekercs, amikor János megízleli, de miért keserű, amikor megemészti?
16 János tapasztalata igen hasonló ahhoz, ami Ezékiel prófétával történt, mialatt Babilónia földjén volt száműzetésben. Neki is meg kellett ennie egy tekercset, amely édes volt a szájában, ám amikor a tekercs megtöltötte a gyomrát, ez azt a felelősséget rótta rá, hogy keserű dolgokat jövendöljön Izrael lázadó házára nézve (Ezékiel 2:8–3:15). A felnyitott tekercs, amelyet a megdicsőített Jézus Krisztus ad Jánosnak, ugyancsak isteni üzenet. Jánosnak „népekről, nemzetekről, nyelvekről és sok királyról” kell prédikálnia. Amikor a tekercset megeszi, az édes, hiszen isteni forrásból származik. (Vesd össze: Zsoltárok 119:103; Jeremiás 15:15, 16.) Viszont amikor megemészti, keserű – ahogy Ezékielnek is az volt –, mivel kellemetlen ízű az, amit jövendöl a lázadó emberekre nézve (Zsoltárok 145:20).
17. a) Kik azok, akik azt mondják Jánosnak, hogy „ismét” prófétáljon, és mit jelent ez? b) Mikor kell beteljesednie a János által látott drámai bemutatónak?
17 Bizonyára Jehova Isten és Jézus Krisztus mondja Jánosnak, hogy ismét prófétáljon. Jóllehet János száműzetésben él Pátmosz szigetén, már prófétált népekről, nemzetekről, nyelvekről és királyokról a Jelenések könyvének eddigi részeiben. Az „ismét” szó azt jelenti, hogy le kell írnia és közölnie kell a Jelenések könyvének többi részét. Ám ne felejtsük el, hogy János most valójában részt vesz a prófétai látomásban. Amit leír, az igazából egy olyan prófécia, amelynek 1914 után kell beteljesednie, azután, hogy az erős angyal egyik lábát a földre, másik lábát a tengerre helyezi. Mit jelent hát ez a drámai bemutató a mai János osztály számára?
A kis tekercs napjainkban
18. Milyen érdeklődést mutatott a János osztály a Jelenések könyve iránt az Úr napjának kezdetén?
18 A János által látottak figyelemre méltó módon előárnyékolják mindazt, amit a János osztály az Úr napjának kezdetén tapasztalt. Akkoriban nem teljesen értették Jehova szándékait, köztük a hét mennydörgés jelentését sem. Mindazonáltal mélységesen érdekelte őket a Jelenések könyve, és Charles Taze Russell számos részt megmagyarázott belőle az élete folyamán. Az 1916-ban bekövetkezett halála után sok írását összegyűjtötték és kiadták egy könyvben, amelynek címe: A beteljesült titok. Idővel azonban az ebben található magyarázat a Jelenések könyvéről nem bizonyult kielégítőnek. Krisztus testvérei maradékának várnia kellett még egy kis ideig, amíg megkezdődött a látomások beteljesedése, hogy a maradék tagjai pontosan megérthessék az ihletett feljegyzést.
19. a) Hogyan használta fel Jehova Isten a János osztályt már azelőtt, hogy a hét mennydörgés hangja teljesen nyilvánvalóvá lett volna? b) Mikor kapta meg a János osztály a felnyitott kis tekercset, és mit jelentett ez a tagjaira nézve?
19 Miként Jánost, Jehova őket is felhasználta már azelőtt, hogy a hét mennydörgés hangja teljesen nyilvánvalóvá lett volna. Serényen prédikáltak az 1914-et megelőző 40 évben, és az első világháború alatt is keményen küzdöttek azért, hogy tevékenyek maradjanak. Bebizonyították, hogy ők azok, akiket az uruk a megérkezésekor úgy talált, hogy megadták a háziszolgáinak az eledelt kellő időben (Máté 24:45–47). Ezért 1919-ben ők kapták meg a felnyitott kis tekercset, vagyis egy olyan nyílt üzenetet, amelyet prédikálniuk kellett az emberiségnek. Ezékielhez hasonlóan az ő üzenetük is egy hűtlen szervezetnek szólt, a kereszténységnek, amely azt állította magáról, hogy Istent szolgálja, de valójában nem ezt tette. Még többet kellett prédikálniuk „népekről, nemzetekről, nyelvekről és sok királyról”, akárcsak Jánosnak.
20. Mit szemléltetett az, hogy János megette a tekercset?
20 János megette a tekercset, s ez azt szemléltette, hogy Jézus testvérei elfogadták ezt a megbízatást. Ebből táplálkoztak, és oly mértékben a részükké vált, hogy most már Isten ihletett Szavának ez a része azonosította őket. Ám amit prédikálniuk kellett, az kifejezésre juttatta Jehova ítéleteit – amelyek nem ízlettek sok embernek –, hiszen magában foglalta a Jelenések könyvének 8. fejezetében megjövendölt csapásokat. Az őszinte keresztényeknek viszont édes volt az, hogy ismerték ezeket az ítéleteket, és hogy megértették, Jehova ismét felhasználja őket azok kihirdetésében (Zsoltárok 19:9, 10).
21. a) Hogyan vált a kis tekercs üzenete édessé a nagy sokaság tagjai számára is? b) Miért rossz a jó hír az ellenséges embereknek?
21 Idővel a tekercs üzenete édessé vált a „nagy sokaság” tagjai számára is, akik „minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből” származnak, és akik sóhajtoztak a kereszténységen belül elkövetett utálatosságok láttán (Jelenések 7:9; Ezékiel 9:4). Ők is tevékenyen hirdetik a jó hírt, édes, kellemes szavakkal ismertetik, milyen csodálatosan gondoskodik Jehova a juhszerű keresztényekről (Zsoltárok 37:11, 29; Kolosszé 4:6). Az ellenséges embereknek viszont ez rossz hír. Miért? Azért, mert a rendszer, amelyben bíznak, s amely akár megelégedést is nyújthat nekik ideiglenesen, el fog tűnni. Számukra a jó hír ítélet (Filippi 1:27, 28; vesd össze: 5Mózes 28:15; 2Korintusz 2:15, 16).
[Képek a 160. oldalon]
A János osztály és társaik olyan üzenetet hirdetnek az egész emberiségnek, amely édes és keserű