BETLEHEM

(kenyér háza):

1. Egy város Júda hegyvidékén. Innen rá lehetett látni arra a főbb útra, amely Jeruzsálemből Beér-Sebába vezetett. Napjainkban Beit-Lahmnak (Bét-Lahmnak) nevezik, és a Templomhegytől kb. 9 km-re D-DNy-ra helyezkedik el. Úgy 780 m tengerszint feletti magasságban fekszik, nagyjából ugyanabban a magasságban, mint Jeruzsálem. Bár a környéke sziklás, terem itt olíva, szőlő és különféle gabona (Ru 1:22).

Betlehemet korábban nyilván Efratának nevezték. Jákob „az Efratába, azaz a Betlehembe vezető úton” temette el Ráhelt (1Mó 35:19; 48:7). A Szentírás említést tesz Jákob fiának, Júdának a leszármazottairól, köztük ’Szalmáról, Betlehem atyjáról’ (1Kr 2:51, 54) és ’Húrról, Efrata elsőszülöttjéről, Betlehem atyjáról’ (1Kr 4:4). A „Betlehem atyja” kifejezés e férfiak esetében vélhetően azt jelenti, hogy Betlehem későbbi izraelita lakosainak voltak az elődei. (Lásd: EFRATA 2.) Amikor az izraeliták bementek Kánaánba, Betlehem Júda területéhez került, bár a Biblia nem említi konkrétan Júda városai között, és semmi sem utal arra, hogy akkoriban milyen nagy volt a város, és hogy mennyire volt fontos. Mivel volt egy másik Betlehem is, mégpedig Zebulon területén (Jzs 19:10, 15), a Júda területén fekvő várost általában úgy különböztették meg ettől, hogy Efrataként utaltak rá, vagy úgy, hogy „júdai Betlehem”-nek nevezték (Bí 17:7–9; 19:1, 2, 18).

Például Ibcán bíró a júdai Betlehemből való lehetett, de mivel sem Júdára, sem Efratára nincs semmilyen utalás, ezért sokan úgy vélik, hogy a Zebulon területén fekvő Betlehemből való volt (Bí 12:8–10). Elimélek és a felesége, Naomi, a fiaikkal együtt a júdai Betlehemből valók voltak, és Naomi ide tért vissza a moábita Ruthtal (Ru 1:1, 2, 19, 22). Boáz is Betlehemből való volt, és Ruth könyvében a többi, Jézus elődeiről (Mt 1:5, 6) szóló beszámolónak a középpontjában is ez a város és a hozzá tartozó mezők állnak (Ru 2:4; 4:11).

Dávid, „a betlehemi Isainak” a fia, a júdabeli Betlehemben született, ezen a vidéken őrizte apjának a juhait, majd Sámuel itt kente fel Izrael jövendő királyává (1Sá 16:1, 4, 13, 18; 17:12, 15, 58; 20:6). Dávid később, amikor bujdosnia kellett, arra vágyott, hogy Betlehem egyik víztárolójának a vizéből ihasson, ám Betlehem ekkor a filiszteusok egyik előőrse volt (2Sá 23:14, 15; 1Kr 11:16, 17). Érdemes megjegyezni, hogy a város é. részén még mindig van három kút. Elhanán, Dávid egyik kiváló katonája egy betlehemi férfinak volt a fia (2Sá 23:24), akárcsak Joáb, Abisai és Asáhel, Dávid unokaöccsei. A fürge lábú Asáhelt ebben a városban temették el, miután megölte az erős Ábner (2Sá 2:18–23, 32).

Bár Betlehem elhelyezkedése kedvező volt, hisz egy fontosabb út mentén feküdt, és stratégiailag is jó helyen volt (a magasban helyezkedett el, és olyan helyre épült, amely egy mészkő hegygerincet uralt), s bár Dávid otthona volt, ő mégsem Betlehemet választotta a fővárosának. A Biblia Betlehemről csak Salamon fiának, Roboám királynak az idejében tesz újra közvetlenül említést, amikor azok között a városok között sorolja fel, amelyeket Roboám megerősített (2Kr 11:5, 6). Miután Jeruzsálemet bevették a babilóniaiak, a Júdában hagyottak maradéka Betlehem közelében állt meg, mielőtt továbbment Egyiptomba (Jr 41:17). Betlehemből való férfiak is voltak azok között, akik a száműzetés után visszatértek Babilonból (Ezs 2:21; Ne 7:26).

Amint arra korábban kitértünk, a törzsi felosztásról készült beszámolók nem említik Betlehemet Júda városai között. Bár a Biblia könyvei bizonyos emberekkel kapcsolatban megemlítik Betlehemet, egyébiránt nem úgy tűnik, hogy kiemelkedő város lett volna, vagy hogy nagy népessége lett volna. Egy ’falu’ volt abban az időben, amikor Jézus a földön járt (Jn 7:42). Éppen ezért utalhatott Mikeás próféta a Messiásról szóló próféciájában (Mi 5:2) Betlehem Efratára így: „túl kicsiny vagy ahhoz, hogy Júda ezrei közé számláltass”. Próféciája mégis arra mutatott, hogy ezt a kicsiny várost az a nagy megtiszteltetés éri, hogy onnan jön a Messiás. A zsidók úgy értették ezt a próféciát, hogy a Messiás, azaz Krisztus ebben a városban fog megszületni, és innen fog származni (Jn 7:40–42). A papi elöljárók és az írástudók is ebben hittek (Mt 2:3–6).

Tehát, bár Mária a galileai Názáretben lett állapotos, a júdeai Betlehemben szülte meg Jézust, hogy beteljesedjen az Istentől ihletett prófécia (Lk 1:26–38; 2:4–7). Mária úgy 110-150 km-t tehetett meg, attól függően, hogy melyik úton ment.

Jézus születésekor a pásztorok a szabad ég alatt tartózkodtak a mezőn, és felváltva őrködtek éjjel a nyájaik mellett (Lk 2:8). Nappal az év bármely időszakában kivihették a juhokat a legelőre, de abból a tényből, hogy a pásztorok kinn tartózkodtak a mezőn, és az éjszakát is ott töltötték a nyájaikkal, egyértelműen meg lehet határozni, hogy milyen időszakban született Jézus. Palesztinában október közepe táján kezdődik az esős évszak, és több hónapig tart. Decemberben Betlehemben, akárcsak Jeruzsálemben gyakran éjszakai fagyok vannak. Így hát az, hogy a betlehemi pásztorok a mezőn voltak éjszaka, egy olyan időpontra mutat, amely még azelőttre tehető, hogy megkezdődött az esős időszak. Ezenkívül nem igazán valószínű, hogy Augustus császár szükségtelenül azzal ingerelte volna a zsidókat, hogy egy téli, esős hónapra, decemberre rendeli el az összeírást, amikor rendkívül nehéz utazni (Lk 2:1–6; vö.: Mt 24:20).

Ma már nem tudjuk, hogy hol volt Betlehemben az az istálló, ahol Jézus született. Valamikor Jézus születése után, amikor még Jézus szülei Betlehemben tartózkodtak, de már nem egy istállóban, hanem egy házban, keleti asztrológusok érkeztek Betlehembe, és keresték „a kisgyermeket” (Mt 2:1–12). Bár Isten közbelépett, hogy a látogatásuk ne hozzon halált a gyermek Jézusra, Heródes király utasítására minden kétéves korú és annál kisebb fiút megöltek Betlehem városában és annak egész környékén (Mt 2:12, 16). A Máté 2:17, 18-ban az író ihletés alatt a Jeremiás 31:15-ben feljegyzett próféciát erre az eseményre vonatkoztatta. (Lásd: RÁHEL.)

2. Egy város Zebulon területén (Jzs 19:10, 15). Feltehetően ebből a Betlehemből származott Ibcán bíró, és ebben a városban is temették el, mivel a beszámoló sem Efratát, sem Júdát nem említi (Bí 12:8–10). A Zebulon törzséhez tartozó Betlehemet Beit-Lahmmal (Bét-Lehem Ha-Gelilittel) azonosítják, amely Názárettől kb. 11 km-re Ny-ÉNy-ra fekszik.