Gondolatközlés a keresztény szolgálatban
„Menjetek azért, és tegyetek tanítványokká minden nemzetből embereket” (MÁTÉ 28:19).
1. A Krisztus által adott melyik parancsot kell követnünk, amely gondolatközlést kíván?
JÉZUS fent idézett parancsa az emberekkel való gondolatközlés kihívását helyezi elénk, amellyel a házról házra végzett szolgálat, az újralátogatások és a Királyságról szóló prédikálás minden más területén szembetalálkozunk. E parancs magában foglalja azt a felelősséget, hogy megismertessük az igazságot Jehova Istenről, Jézus Krisztusról és a messiási Királyságról, amelyben Jézus már uralkodik (Máté 25:31–33).
2. Mire van szükség a hatásos gondolatközléshez?
2 Hogyan közölhetjük hatásosan a gondolatainkat? Először is hinnünk kell abban az információban, amiről beszélünk. Más szóval, szilárdan hinnünk kell azt, hogy Jehova az egyedüli igaz Isten, hogy a Biblia valóban Isten Szava, és hogy Isten Királysága az egyedüli reménység az emberiség számára. Ily módon az, amit tanítunk, a szívünkből jön, és megszívleljük Pál Timótheusnak adott tanácsát: „Tégy meg mindent, hogy Isten előtt elismerten állj, mint olyan munkás, akinek semmiben sem kell szégyenkeznie, aki helyesen fejtegeti az igazság szavát” (2Timótheus 2:15).
Szavak nélküli gondolatközlés
3-5. a) Hogyan közölhetünk gondolatokat szavak nélkül? b) Milyen tapasztalatok igazolják ezt?
3 A gondolatközlés gyakran szavakkal történik. Valójában azonban anélkül is közölhetünk gondolatokat az emberekkel, hogy egy szót sem szólunk. Hogyan? Magatartásunk, öltözködésünk és ápoltságunk által. Évekkel ezelőtt egy misszionárius, aki az Őrtorony Gileád Biblia Iskolán végzett, egy óceánjáróval külföldi megbízatásának helyére utazott. A tengeren töltött néhány nap múltán egy idegen megkérdezte, miért különbözik annyira a hajón lévő többi embertől. A misszionárius valami figyelemre méltót közölt — csupán a megjelenésével és a viselkedésével — azt, hogy neki más irányadó mértékei voltak, mint a többieknek és megközelíthető volt. Ez nagyszerű lehetőséget kínált a misszionáriusnak a tanúskodásra.
4 Egy másik példa: egy testvérnő, aki az utcán bibliai irodalmat kínált fel a járókelőknek, barátságosan rámosolygott egy közelében elhaladó hölgyre. A hölgy a földalatti megállóhoz indult lefelé a lépcsőn. Aztán hirtelen meggondolta magát, visszament a testvérnőhöz és házi bibliatanulmányozást kért. Mi tett rá olyan nagy hatást? Bár nem kínáltak fel neki bibliai irodalmat, az utcai tanúskodást végző Tanútól barátságos mosolyt kapott.
5 Harmadik példa: Egy csoport fiatal Tanú egy étteremben étkezett, és elcsodálkozott, amikor egy idegen az asztalukhoz lépett és kifizette az ebédjüket. Miért tette? Nagy hatást tett rá a viselkedésük. Ezek a fiatal keresztények szavak nélkül adták tudtára ennek az idegennek, hogy istenfélő személyek. Nyilvánvaló hát, hogy magatartásunk, megjelenésünk és barátságosságunk által közvetíthetünk gondolatokat, még mielőtt egy szót is szólnánk. (Vö. 1Péter 3:1, 2.)
Az érvelés életfontosságú a gondolatközlésben
6. Szemléltesd, milyen felbecsülhetetlen értéke van az érvelésnek a gondolatközlésben!
6 Ahhoz, hogy szavak segítségével ismertethessük meg az emberekkel a Jóhírt, fel kell készülnünk, hogy ne beszéljünk dogmatikusan, hanem érvelni tudjunk nekik. Ismételten azt olvashatjuk, hogy Pál érvelt azokkal, akikkel megpróbálta közölni a Jóhírt (Cselekedetek 17:2, 17; 18:19). Hogyan utánozhatjuk a példáját? Nos, a rosszabbodó világállapotok talán ahhoz a vélekedéshez vezetnek némelyeket, hogy kétségbe vonják egy mindenható és szerető Isten létezését, aki törődik az emberiséggel. Úgy érvelhetünk nekik, hogy Istennél ideje van mindennek (Prédikátor 3:1–8). A Galata 4:4 tehát azt mondja, hogy amikor elérkezett a megfelelő idő Isten számára, elküldte Fiát a földre. Ez évezredekkel azután volt, hogy először megígérte. Ehhez hasonlóan, amikor elérkezik a számára megfelelő idő, véget vet a szenvedésnek és a gonoszságnak. Isten Szava továbbá azt is megmutatja, hogy Istent alapos okok késztették arra, hogy ilyen sokáig megengedje a gonoszságot. (Vö. 2Mózes 9:16.) Az előbb felsoroltakkal való érvelés, valamint ezen érvelés alátámasztása példázatokkal és erőteljes írásos bizonyítékokkal segíteni fog az őszinte személyeknek, hogy felismerjék: a gonoszság elterjedtsége nem használható fel érvként arra vonatkozóan, hogy Jehova nem létezik, vagy nem törődik velünk (Róma 9:14–18).
7., 8. Hogyan segíthet az érvelés a gondolatközlésben egy ortodox zsidó esetén?
7 Tegyük fel, hogy mialatt házról házra jársz, egy házigazda ezt mondja neked: „Én zsidó vagyok. Engem nem érdekel.” Hogyan folytathatnád? Egy testvér a következő megközelítés sikeréről számol be: ’Nos, én biztos vagyok, Ön egyetért velem abban, hogy Mózes volt Isten egyik legnagyobb prófétája, akit valaha felhasznált. És tudta Ön, hogy az 5Mózes 31:29-ben feljegyzettek szerint ezt mondta: „Mert jól tudom, hogy halálom után . . . eltértek attól az úttól, amit parancsoltam nektek; és súlyos csapások zúdulnak rátok”? Mózes igaz próféta volt, így szavai igaznak bizonyultak. Lehet, hogy ezek igazolódtak be akkor, amikor Isten elküldte a Messiást a zsidókhoz, és ezért nem fogadták el őt a zsidók? Ez történhetett. Nos, ha így van, és ők hibát követtek el, miért kellene Önnek és nekem ugyanezt a hibát elkövetni?’
8 Emlékezz arra is, hogy a zsidók mennyit szenvedtek a kereszténység kezétől, különösen ebben az évszázadban. Így talán elmondhatod a házigazdának, hogy mi nem vagyunk annak része. Például ezt mondhatod neki: ’Tudta, hogy amikor Hitler hatalmon volt, csak egy olyan csoport volt, amely ellenszegült a zsidókkal szembeni bojkottjának, és ezek Jehova Tanúi voltak? Ők is visszautasították, hogy „Heil Hitler”-rel köszönjenek és a hadseregében szolgáljanak.’a
9., 10. Hogyan használható segítségként az érvelés egy olyan személynél, aki hisz a pokoltűzben?
9 Abbeli igyekezetedben, hogy beszélj egy olyan valakivel, aki hisz a pokoltűzben, úgy érvelhetsz, hogy ha egy személy örökké szenved a pokolban, akkor annak halhatatlan lelke van. A pokoltűzben hívő bizonyára készségesen egyetért majd veled. Azután megemlítheted az Ádám és Éva teremtéséről szóló beszámolót, és kedvesen megkérdezheted, vajon a beszámoló tett-e említést ilyen halhatatlan lélekről. Érvelésedet folytatva felhívhatod a figyelmét az 1Mózes 2:7. versére, ahol a Biblia azt mondja, hogy Ádám lélekké lett. És figyeld meg, mit mondott Isten Ádám bűnének a következményéről: „Arcod verejtékével eszed a kenyeret, amíg visszatérsz a földbe, mert abból vétettél. Mert por vagy és a porba térsz vissza” (1Mózes 3:19). Így hát Ádám, a lélek, visszatért a porba.
10 Arra a tényre is felhívhatod a figyelmét, hogy a Mózes első könyve beszámolójában Isten sehol sem tesz említést a pokol tüzében örökké tartó gyötrődésről! Amikor Isten figyelmeztette Ádámot, hogy ne egyen a tiltott gyümölcsből, ezt mondta: „Amely napon eszel arról, elkerülhetetlenül meghalsz” (1Mózes 2:17). Nincs megemlítve a pokoltűz. Ha a bűn valójában életben maradást, örök szenvedést, nem pedig halált, a ’porba való visszatérést’ eredményezett Ádám számára, vajon igazságos lett volna Isten részéről, hogy ezt nem közölte érthetően? Így óvatosan és kedvesen érvelve talán segíthetsz az őszinte személynek belátni a hitében rejlő ellentmondást. Soha ne becsüljük le annak fontosságát, hogy érveléshez folyamodjunk, amikor ismertetjük másokkal Isten Szavának igazságát. (Vö. 2Timótheus 2:24–26; 1János 4:8, 16.)
A hatásos gondolatközléshez szükséges képességek
11-13. Mely keresztény tulajdonságok segítenek a még hatásosabb gondolatközlésben?
11 Nos, milyen tulajdonságokat kell kifejlesztenünk magunkban, hogy a lehető leghatásosabban tudjuk közölni a Királyság-igazságot? Mit árul el Jézus példája? A Máté 11:28–30-ban ezeket a szavakat olvassuk: „Jöjjetek énhozzám mindannyian, akik fáradoztok és terhet viseltek, és én felüdítlek titeket. Vegyétek fel az én igámat és tanuljatok tőlem, mert én szelíd természetű és alázatos szívű vagyok, és felüdülést találtok lelketeknek. Mert az én igám kellemes és az én terhem könnyű.” Itt láthatjuk Jézus sikerének egyik kulcsát, amelyet a gondolatközlés terén ért el. Szelíd természetű és alázatos szívű volt. Az igazságos szívű emberek azért keresték fel, hogy felüdüljenek. Pál apostol szintén nagyszerű példát mutatott a tekintetben, hogy amikor az efézusi vénekhez beszélt, akik az első nap érkeztek hozzá, rabszolgaként szolgált az Úrnak „a legnagyobb alázatossággal” (Cselekedetek 20:19).
12 Ha mindig szerénységet és alázatosságot nyilvánítunk ki, mások úgy találják majd, hogy mi is felüdítők vagyunk, és ez könnyebbé teszi számunkra a gondolatközlést. Bármiféle más viselkedés valószínűleg gátat emelne közénk és a közé a személy közé, akivel megpróbáljuk kicserélni gondolatainkat. Való igaz, hogy a „bölcsesség a szerényekkel van” (Példabeszédek 11:2).
13 Ahhoz, hogy hatásos információközlők lehessünk, türelemre és tapintatra is szükségünk van. Pál apostol bizonyára tapintatos volt, amikor a Mars-dombon összegyűlt filozófusok előtt tanúskodott. Olyan módon tárta eléjük a Jóhírt, amit ők megérthettek (Cselekedetek 17:18, 22–31). Ha mi is sikeresen szeretnénk a gondolatainkat közölni a hallgatóinkkal, meg kell szívlelnünk Pál apostol kolossébelieknek adott tanácsát, amikor ezt mondta: „Legyen a beszédetek mindig barátságos, és sohasem unalmas; tanuljátok meg, hogyan beszélhettek a legjobban azokkal, akikkel találkoztok” (Kolossé 4:6, The New English Bible). Beszédünknek mindenkor kellemes ízűnek kell lennie. Az ilyen beszéd meg fogja nyitni hallgatóink elméjét, a meggondolatlan kijelentések ellenben bezárják elméjüket az érvelések előtt.
14. Hogyan segíthet a nyugodt, társalgó megközelítés a másokkal való gondolatközlésben?
14 Mi mindig nyugodtaknak akarunk látszani. Ez segít abban, hogy hallgatóink is nyugodtak legyenek. Nyugodtnak lenni azt jelenti, hogy nem idegeskedünk túlzottan azt illetően, vajon mindenki meghallgat-e. Ehelyett nem siettetve, hanem barátságos kérdésekkel adjunk lehetőséget a hallgatóinknak arra, hogy elmondják a véleményüket. Különösen akkor bölcs dolog bátorítani a másik személyt a beszélgetésre, amikor alkalmi tanúskodást végzünk. Egy példa erre: egyszer egy Tanú egy római katolikus pap mellett kapot helyet a repülőgépen. A Tanú több mint egy óra hosszán keresztül tapintatos kérdésekkel halmozta el a papot, így a beszélgetés nagy részében a pap beszélt, válaszolva a kérdésekre. Idővel azonban különváltak, és a pap különböző bibliai irodalmakat kapott. A türelmes megközelítés tehát egy másik szükséges tulajdonság gyakorlásában is segít, mégpedig az empátiában.
15., 16. Mennyiben segíthet a gondolatközlésben a beleélés?
15 Az empátia azt jelenti, hogy mintegy mások helyébe képzeljük magunkat. Pál apostol teljes mértékben tisztában volt azzal, hogy szüksége van empátiára, amint ez a korinthusiakhoz írottakból is kiderül: „Noha szabad vagyok mindenki tekintetében, mindenkinek rabszolgájává lettem, hogy a lehető legtöbb személyt megnyerhessem. És így a zsidóknak olyanná lettem, mint egy zsidó, hogy zsidókat nyerjek meg; a törvény alatt levőknek, olyanná lettem, mint aki a törvény alatt van, noha én magam nem vagyok a törvény alatt; akik törvény nélkül vannak, olyanná lettem, mint aki törvény nélkül van, jóllehet nem vagyok törvény nélkül Isten iránt, de a törvény alatt Krisztus iránt, hogy a törvény alatt levőket megnyerjem. A gyengének gyengévé lettem, hogy megnyerjem a gyengét. Mindenfajta embernek minden lettem, hogy mindenképpen megmentsek egyeseket” (1Korinthus 9:19–22).
16 Ahhoz, hogy utánozzuk Pál apostolt ebben a tekintetben, tapintatosnak, jó ítélőképességűnek és figyelmesnek kell lennünk. Az empátia segíteni fog, hogy hallgatóink gondolkodásmódja és érzései szerint közöljük velük az igazságot. Az Érveljünk az Írásokból című kiadvány sok segítséget nyújt ebben a vonatkozásban. Mindig legyen nálad a szolgálatban.
A szeretet segítség a gondolatközlésben
17. Az összes keresztény tulajdonság közül melyik a legértékesebb azt illetően, hogy hatásosan közöljük másokkal az igazságot, és hogyan mutassuk ki ezt a tulajdonságot?
17 A szerénység, az alázatosság, a türelem és az empátia nagy segítség abban, hogy az információkat még hatásosabban közölhessük. Mindezen felül azonban az önzetlen szeretet az, ami segít sikeresnek lennünk mások szívének elérésében. Jézus szánalmat érzett az emberek iránt, mert „elgyötörtek és szétszórtak voltak, mint a pásztor nélküli juhok”. A szeretet indította Jézust arra, hogy ezt mondja: „Jöjjetek énhozzám mindannyian, akik fáradoztok és terhet viseltek, és én felüdítlek titeket” (Máté 9:36; 11:28). Mivel mi is szeretjük az embereket, ezért fel akarjuk üdíteni őket és segíteni szeretnénk nekik az élet útjára lépni. Üzenetünk a szeretet üzenete, ezért ezt mindig szerető módon mondjuk el. Ez a szeretet egy barátságos mosolyban, kedvességben és szelídségben, derűben és melegségben is megnyilvánulhat.
18. Hogyan utánozzuk Pált, miként ő utánozta Mesterét?
18 Ebben a vonatkozásban Pál apostol nagyszerű utánzója volt Mesterének, Jézus Krisztusnak. Vajon miért volt annyira sikeres, hogy egyik gyülekezetet a másik után hozta létre? A buzgósága miatt? Igen. De azért is, mert szeretetet tanúsított. Figyeljük meg ragaszkodásának kifejezéseit a Thessalonikában alakult új gyülekezettel kapcsolatban: „Gyengédek voltunk köztetek, mint amikor a dajkáló anya dédelgeti gyermekeit. Minthogy gyengéd vonzalmat érzünk irántatok, nagy örömmel közöltük veletek nem csupán az Isten jó hírét, hanem a saját lelkünket is, mivel szeretteinkké lettetek.” Pál utánzása segíteni fog a gondolatközlésben kifejtett erőfeszítéseinkben (1Thessalonika 2:7, 8).
19. Miért ne bátortalanítson el minket egy nem reagáló terület?
19 Ha a tőlünk telhető legtöbbet megtesszük a gondolatközlés érdekében, a várt eredmény azonban elmarad, ez bátortalanítson el minket? Semmiképpen sem. A Bibliakutatók (ahogy Jehova Tanúit korábban nevezték) azt mondták: ahhoz, hogy az emberek elfogadják az igazságot, három tulajdonsággal kell rendelkezniük. Becsületességre, alázatra és éhségre van szükségük. Nem várhatjuk el a nem őszinte emberektől, akik nem becsületesek, hogy kedvezően reagáljanak az igazságra; és nem várhatjuk az öntelt vagy gőgős személyektől sem, hogy meghallgassák a Jóhírt. Továbbá, még ha valaki rendelkezik is bizonyos mértékű becsületességgel és alázatossággal, nem valószínű, hogy elfogadja az igazságot, ha szellemileg nem éhezik.
20. Miért mondható, hogy az erőfeszítéseink nem hiábavalók?
20 Kétségkívül azok közül, akikkel a területünkön találkozunk, sok embernél hiányzik a három tulajdonság közül egy vagy több. Jeremiás próféta ugyanezt tapasztalta (Jeremiás 1:17–19; vö. Máté 5:3). Erőfeszítéseink azonban sohasem hiábavalók. Miért nem? Mert mi Jehova nevét és Királyságát hirdetjük. Prédikálásunkkal és gyakori megjelenésünkkel a területen a gonoszságra hívjuk fel a figyelmet (Ezékiel 33:33). És soha ne felejtsük el, hogy abbeli erőfeszítéseink, hogy közölhessük másokkal az igazságot, a mi magunk javára is válik (1Timótheus 4:16). Szilárdítsuk meg hitünket és tegyük ragyogóvá Királyság reménységünket. Tartsunk ki továbbra is feddhetetlenségünkben, így mi is részt veszünk Jehova Isten nevének megszentelésében és szívének megörvendeztetésében (Példabeszédek 27:11).
21. Mit mondhatunk összefoglalásként?
21 Összegezve: a gondolatközlés egyenlő a hatásos információközléssel. A gondolatközlés művészete életfontosságú, és sok kár származik abból, ha a gondolatközlésben zavar támad. Láttuk, hogy Jehova Isten és Jézus Krisztus az elsődleges gondolatközlők, és hogy Jézus Krisztus egy közlési csatornát nevezett ki napjainkra. Azt is megfigyelhettük, hogy ápoltságunkkal és viselkedésünkkel gondolatokat közlünk, üzenetet küldünk másoknak. Megtanultuk, hogy az érvelés fontos szerepet játszik abban, hogy hatásosan cseréljünk gondolatokat az emberekkel; és ahhoz, hogy a gondolatközlésünk hatásos legyen, szerénységre és alázatra van szükségünk, empátiát kell kinyilvánítanunk, türelmet kell gyakorolnunk, mindezen felül pedig szívből fakadó szeretetnek kell indítania minket. Ha kifejlesztjük ezeket a tulajdonságokat és követjük a bibliai példákat, sikeres keresztény gondolatközlők leszünk (Róma 12:8–11).
[Lábjegyzet]
a További javaslatot olvashatsz arról, hogyan beszélgethetünk hívő zsidókkal és másokkal az Érveljünk az Írásokból című könyv 20-24. oldalon.
Hogyan válaszolnál?
◻ Milyen módjai vannak a gondolatközlésnek, mielőtt egyszót is szólnánk?
◻ Milyen néhány példa van a gondolatközlésben alkalmazott hatásos érvelésre?
◻ Milyen tulajdonságok tették képessé Jézus Krisztust és Pált, hogy hatásos gondolatközlő legyen?
◻ Miért ne bátortalanítson el, ha az eredmény lassan jelentkezik?